Előfizetés

Pedagógusok Szakszervezete: gumibot és bilincs helyett pszichológus kell az iskolákba

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.09. 13:49
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A szakszervezet attól tart, hogy az igazgatóknak nem lesz beleszólásuk az iskolaőr munkájába, azt sem tudni, hogy az őrök mikor és kivel szemben léphetnek fel.
Az érdekvédelmi szervezet által kedden az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelték: az erőszaknak, így az iskolai agressziónak minden formáját elutasítja a PSZ, és egyetért azzal, hogy a pedagógusok csak nyugodt légkörben tudnak nevelni és oktatni, ez szolgálja a diákok érdekeit is. Az iskolai agresszió megfékezésére a megelőzést, az ezt segítő szakemberek alkalmazását tartják azonban a leghatékonyabbnak, ezért elutasítják az iskolaőrség létrehozására tett törvényjavaslatot.  

Nem tisztázott, hogy kinek felel, mit miért tesz az iskolaőr

A szakszervezet szerint nem állapítható meg a parlament elé benyújtott módosításból, ki és miként dönti majd el, egy iskolában szükséges-e az iskolaőrség alkalmazása, a nevelési-oktatási intézmények részéről ki és milyen jogkörben lesz jogosult az együttműködési megállapodás aláírására, annak lesz-e minimális vagy maximális időtartama.
A módosításban nem egyértelmű az sem, az iskolaőr a pedagógusokkal szembeni fellépésre is jogosult-e, illetve a diákok egymás közötti konfliktusaiba is beavatkozhat-e. Az sem tisztázott: az intézményvezető és az iskolaőr között milyen kapcsolat lesz – jegyezték meg.

Több segítő szakember= kevesebb erőszak

Javaslataik között szerepel, hogy kétszáz tanulónként legalább egy iskolapszichológust foglalkoztassanak, aki az iskolában elérhető minden nap, tehát növelni szükséges a létszámukat. A fejlesztőpedagógusok, gyógypedagógusok számának jelentős növelését is indokoltnak látják, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. A nehéz körülmények között végzett munka fogalmát pedig nem településhez kötnék, hanem az iskolában tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók, integrációra szoruló gyermekek arányához.    A pedagógiai asszisztensek – akiknek létszámát szintén emelni kell – segíthetnek a konfliktusok korai felismerésében, a tanulási kudarcok leküzdésében partnerei lehetnének a pedagógusoknak – írták. Fontosnak tartanák a gyerekvédelmi rendszer alaposabb felülvizsgálatát, hatékonysági tanulmányok készítését, több szakember alkalmazását. Szintén alapvető lenne a családvédelmi szakemberek, szociális munkások szorosabb együttműködése a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógussal – áll a közleményben. 

Könnygázsprével, rendőrbottal raknának rendet az iskolákban

Mint arról korábban beszámoltunk, az egykori rendőrökből álló iskolaőri rendszer bevezetését Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be május végén, június 4-én pedig be is nyújtották a vonatkozó törvényjavaslatot. Ez egyebek mellett kimondja, hogy az iskolaőrök „kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott személyek”, akik egyenruhát, szolgálati igazolványt és jelvényt kapnak, továbbá testi kényszert, szökés vagy önkárosítás veszélye esetén bilincset, támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés esetén pedig vegyi eszközt és rendőrbotot is alkalmazhatnak.

Távolodó önkormányzatiság, felfüggesztett szakellátás – Erről volt szó napirend előtt az Országgyűlésben

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.06.09. 12:54

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Az alapvető élelmiszerek áfája, a fiatalok biztonságos szórakozása és az állatkínzások elleni küzdelem is téma volt.
Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője arról beszélt, hogy miközben az elmúlt hetekben az ország minden erejét megfeszítve küzdött a járvány ellen, szép csendben egyre nagyobb mértékben távolodik az önkormányzatiságtól, amely 1990 óta jellemezte. Kiemelte, hogy a jövő évi költségvetés alapján a kormány minden helyzetet – így most a járványt – arra akar használni, hogy a saját pozícióját erősítse.  A számokból az derül ki, hogy a nagyobb települési önkormányzatok bevételei, támogatása újra csökken. Jelentősen csorbul az a döntési kompetencia és mozgástér, hogy a helyi testületek saját hatáskörben dönthetnek a fejlesztésekről. A főváros pedig várhatóan több költségvetési pénzt fizet be, mint amennyi támogatás kap – hangoztatta, és az önkormányzatiság helyre állítását sürgette. Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt mondta, kétféle önkormányzatiság létezik, a baloldali és a Fidesz-KDNP által létrehozott, működőképes önkormányzatiság. Szerinte a baloldali kormányzás idején az volt a logika, hogy az önkormányzatoknak minél több feladatot adjanak át, az állam ezzel megszabadul azoktól, ugyanakkor a szükséges forrásokat nem rendelték hozzá. 2010-re az önkormányzati rendszer nem volt képes oktatási, egészségügyi feladatait ellátni. A Fidesz-kormánynak kellett meghoznia a döntést, hogy átvállalja az adósságukat, ami közel 1400 milliárd forintot jelentett a költségvetésnek – közölte, és kiemelte: az önkormányzatoknak hozzá kell járulniuk a világjárvány elleni védekezéshez. Akkor is hozzá kell járulniuk, ha baloldali vezetésűek, és a fővárostól is ezt várják el – hangsúlyozta. Kijelentette: az nem igaz, hogy a főváros több pénzt fizet majd be, mint amennyit kap.
Az LMP-s Csárdi Antal kiemelte: az LMP évek óta küzd, hogy az alapvető élelmiszerek áfája öt százalék legyen. Ez soha nem volt olyan fontos, mint most, amikor a járvány magyarok százezreit sodorta nehéz helyzetbe. Az alapvető élelmiszerek ára pedig az inflációt jóval meghaladó mértékben nőtt az elmúlt hónapokban – mutatott rá. Azt mondta, a kormány betegesen ragaszkodik az egykulcsos adóhoz. Csak az az adópolitika elfogadható, ami segíti az alapvető szükségletek, így alapvető élelmiszerek elérhetőségét. Nem tűrhető tovább, hogy a jómódúak jólétét finanszírozza kedvezményes adókulcsokkal a kormány - közölte, és hangsúlyozta: ha a kormány valóban családbarát, jelenjen meg a döntéseiben is. Tállai András úgy reagált, a Fidesz-KDNP az adócsökkentések kormánya, hiába akarja ezt képviselő megmásítani. Majd arról beszélt, hogy jelentősen csökkentette a kormány a személyi jövedelemadót, növelte a családi adókedvezményeket Európában egyedülálló módon. Csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke, és júliustól további két százalékkal mérséklődik. A fogyasztási adót illetően sincs szégyenkezni való – tette hozzá. Amint a költségvetés lehetővé tette, elkezdték mérsékelni az élelmiszerek áfáját – idézte fel, és felsorolta az egyes döntéseket. Az a probléma, hogy ezeket az adócsökkentéseket a képviselő és pártja nem szavazta meg, ami érthetetlen – mondta az államtitkár.
Arató Gergely (DK) arra szólított fel, tegyenek végre az állatkínzások ellen. Szinte nincs olyan nap, amikor ilyen esetekről ne értesülnének a médiából. Egy civilizált társadalomban nem tekintik az állatok életét értéktelennek, ők is élőlények, akik védelemre szorulnak, és ebben kiemelt az emberek felelőssége – mondta. Itt az ideje, hogy valódi segítséget nyújtsanak az állatoknak – jelentette ki, hozzátéve: mindenki érzi, hogy a probléma valós, ezért cselekedni kell, és nem egy vagy két ponton kell belenyúlni a jogszabályi környezetbe, szigorítani kell a büntetőtörvénykönyvön. Jelezte, hogy összegyűjtik az elmúlt évek javaslatait, és még a héten benyújtják állatvédelmi törvénycsomagjukat. Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára úgy reagált: a hétvégi barbár állatkínzás minden jóérzésű embert felháborít. Az állatkínzással összefüggő törvényi pontokat idézte, és azt mondta: a jogi környezet önmagában is rendkívül szigorú. Fontos, hogy az állatok védelmére vonatkozó szabályokat szigorúan betartsák, a társadalom figyelmét felhívják, és megtanítsák az embereket, hogyan viselkedjenek az állatokkal – hangsúlyozta, és ismertette az állatmenhelyeknek nyújtott támogatásokat, illetve az állatok védelmét célzó programokat.
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP képviselője arról beszélt, hogy vizsgálóbizottságot kell felállítani, amelynek a kórházi betegek elbocsátásának körülményeivel, a szakellátás felfüggesztésével, a kórházak fertőzöttségével és a védőeszközök beszerzésével kellene foglalkoznia. Úgy vélte, ha a kormánypárti képviselőknek fontos az igazság, és úgy gondolják, az igazság az ő oldalukon áll, támogatniuk kell a bizottság felállítását. Közölte: a veszélyhelyzet miatt lényegében bezárt a magyar egészségügy, sok háziorvos nem rendelt, a szakellátás is szünetelt, elhalasztottak beavatkozásokat, betegeket küldtek haza a kórházakból. Kásler Miklós miniszter letagadta, hogy ágykiürítésre utasította a kórházakat, miközben 32 ezer ágyat tettek szabaddá – mondta, hozzátéve: az egészségügyi ellátás még mindig akadozik. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy a koronavírus-járvánnyal szemben Magyarország sikeresen tudott védekezni, ezt mutatják a számok is, amelyek jóval kedvezőbbek, mint sok más, gazdagabb országban; az elhalálozási számok pedig alacsonyabbak, mint az elmúlt években. Azt mondta, ez azért van így, mert széleskörű volt az összefogás, összefogtak a magyarok, mindenki igyekezett a védekezéshez igazítani az életformáját. Azonban ebből kimaradt az ellenzék, nem szavazták meg azt sem, hogy a kormány gyorsan hozhasson intézkedéseket és álhíreket terjesztett, gyártott, hogy politikai hasznot szerezzen – tette hozzá.
A jobbikos Stummer János hangsúlyozta, hogy minden szülőnek a gyermeke a legfontosabb, érte aggódik folyamatosan, ezért nagyon fontos megvédeni a szórakozni induló fiatalokat. Olyan eseteket idézett fel, amelyekben fiatalok haltak meg az elmúlt időben, és megkérdezte, mit tesz a kormány a gyerekek biztonságáért, hogy a szülőknek ne kelljen aggódniuk. Közölte: pártja határozati javaslatot dolgozott ki a fiatalok biztonságos szórakozása érdekében, és kérte a kormányt, hogy támogassa ezt. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: 2010-ben azt ígérték, hogy rendet tesznek, ennek érdekében megerősítették a rendőrséget és szigorú büntetőtörvénykönyvet fogadtak el. Mindez azt eredményezte, hogy több mint 50 százalékkal csökkent mára az ismertté vált bűncselekmények száma – közölte. Kiemelte: a fővárosi szórakozóhelyeken külön intézkedéseket hoztak, fontos feladat a szórakozók biztonságának védelme és közös érdek a szórakozni induló gyerekek védelme, de az állampolgárok jogkövető magatartása is szükséges, és ebben is előrelépés volt az elmúlt időben. Magyarország ma biztonságos ország, ezt a nemzetközi szervezetek vizsgálatai is alátámasztják, és a kormány mindent megtesz, hogy az ország még biztonságosabb legyen – mondta Kontrát Károly.
Seszták Miklós, a KDNP képviselője kiemelten fontosnak nevezte, hogy a koronavírus miatti gazdasági válsághelyzetben is folytatódjanak a külhoni nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési programok a Kárpát-medencében. Azt mondta, 2016 óta több mint 230 milliárd forintos fejlesztés megvalósításához nyújtott támogatást a kormány, ezzel több ezer munkahely jött létre a Vajdaságban, Erdélyben, Muravidéken, Felvidéken, Drávaszögben és Kárpátalján. Hangsúlyozta: a programok megvalósítása idén is folytatódik, többek között ipari innovációra, szálloda- és turizmusfejlesztésre adnak forrásokat. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára közölte: a koronavírus-járványt megelőzően erős volt a magyar gazdaság, ez teszi lehetővé, hogy most a külhoni magyaroknak is tudnak segíteni. A nemzet nem ér véget a határnál, összetartozunk a külhoni magyarokkal, erősebben állunk ma itt a Kárpát-medencében, mint az elmúlt száz évben bármikor – jelentette ki.
A fideszes Zsigmond Barna Pál arról beszélt, hogy a kormány a járvány gazdasági hatásaira reagálva a munkahelyek védelmét helyezte a középpontba, míg a korábbi baloldali kormányok megszorításra építettek. Szerinte a baloldali vezetésű önkormányzatok most is ezt a receptet vették elő, így elbocsátások, fizetéscsökkentések és megszorítások sora követi egymást. Szerinte ez történik a "kereszténygyűlölő" Niedermüller Péter vezette Erzsébetvárosban, a Pikó András vezette Józsefvárosban, valamint Hódmezővásárhelyen, a jobbikos irányítású Ózdon és a baloldali vezetésű Vácon, illetve Újpesten is. Úgy fogalmazott: a baloldali polgármesterek nem szolidárisak, csak a saját boldogulásuk érdekli őket, miközben mindenért másra mutogatnak. Hozzátette: ebben Karácsony Gergely főpolgármester jár az élen, aki „mindenért is a kormányt hibáztatja”. Kontrát Károly belügyi államtitkár úgy reagált: a járvány elleni első csatát megnyerte Magyarország, azonban ebben a csatában baloldali önkormányzatok nem voltak szolidárisak. Hozzátette: az látszik, hogy az ellenzéki polgármesterek, különösen a főpolgármester, állandó hadakozásra akar berendezkedni a kormánnyal szemben. A Lánchíd felújítását hozta példaként, és úgy vélte, döntésképtelenség, halogatás és másra mutogatás jellemzi az ellenzéki városvezetőket. Azt ígérte: a kormányon nem fog múlni magyar városok fejlődése.

Müller Cecília: Ma döntünk arról, visszatérhet-e az egészségügyi rendszer a járvány előtti állapotába

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.09. 12:11

Fotó: Árvai Károly / MTI/kormany.hu
A tiszti főorvos feloldotta a hajléktalanszállók kijárási korlátozását.
Újabb két fertőzött – ismertette az új járványügyi adatokat Müller Cecília az operatív törzs keddi sajtótájékoztatóján. A tiszti főorvos elmondta, jelenleg összesen 4017 igazolt megbetegedést tartanak nyilván, közülük pedig 2324-en gyógyultak már meg, ami több mint a duplája az aktív fertőzéses eseteknek (1143). Az összesítés szerint fővárosi a jelenleg is fertőzöttek 41 százaléka, a halottak 60 százaléka és a gyógyultak 48 százaléka.
A jelenleg is betegek közül 324 embert kezelnek kórházban, közülük 22-en szorulnak intenzív ellátásra, az intenzíves betegek közül pedig 20-at mesterségesen lélegeztetnek. Müller az 550 elhunytról is részletesebb adatokat közölt: az áldozatok túlnyomó többsége, 527 fő valamilyen alapbetegségtől is szenvedett, és ezt súlyosbította végzetesen a koronavírus – 23 embernél azonban nem találtak alapbetegséget. A tiszti főorvos azt is hangsúlyozta, hogy ezek csak a nyers adatok, a járvány vége után korrigálni fogják a teljes adatbázist. Az adatok felsorolása után Müller több fontos bejelentést is tett: elmondta,
  • kedden döntenek arról, hogy a kórházak kinyithassanak újra, azaz az egészségügy visszaállhat-e a járvány előtti állapotába – erről pedig szerdán tesz bejelentést az operatív törzs.
  • A tiszti főorvos feloldotta a hajléktalanszállók kijárási korlátozását. Az ilyen szállásokon és menedékhelyen szerinte alig volt pozitív koronavírusos eset, a korlátozás megszüntetésével pedig a lakók újra kimehetnek az utcára munkát keresni.
  • Visszavonják a fertőtlenítőszerek gyártására kiadott ideiglenes engedélyeket, mert már nincs hiány az ilyen szerekből, a napi hazai gyártókapacitás eléri az egymillió litert is. Aki mégis szeretne továbbra is fertőtlenítőszert gyártani, az a hagyományos úton kérjen erre engedélyt a hatóságoktól.
Újságírói kérdésre Müller azt is kifejtette, hogy a kórházakban nem ajánlott a belső keringetésű klíma, a tömegközlekedésen azonban a járványveszély idején is szabad ezeket használni – ha a buszok klímaberendezéseit rendszeresen karban tartják és tisztítják. Kiss Róbert rendőr alezredes a szlovén-magyar határátkelők megnyitásáról számolt be kedden: mint elmondta, a nap folyamán 584 esetben rendeltek el hatósági házi karantént, és 9523-an töltik otthon kéthetes izolációjukat – közülük pedig 801-en használják a rendőrség helymeghatározós karantén applikációját. A járványüggyel kapcsolatban eddig 427 büntetőeljárás indult, ebből 124-et rémhírterjesztés, 29-et közveszéllyel fenyegetés, 129-et csalás, 145-öt pedig járványügyi szabályok megsértése miatt indítottak el – mondta Kiss, hozzátéve, hogy az eljárásokban idáig 80 embert hallgattak ki.