Előfizetés

Brit rasszizmusellenes tüntetések a koronavírus idején

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.06.09. 13:05

Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
A brit kormány két vezető tagja is személyesen is megtapasztalta a diszkriminációt, de Boris Johnson kormányfővel együtt a felfokozott érzelmek megfékezésére szólítottak fel.
Az elmúlt egy hét folyamán, Nagy-Britanniában javultak a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos statisztikák, ám egy második hullámtól tartva a kormány nagyon óvatosan halad előre a március 23-án érvénybe lépett drákói korlátozások enyhítésével. Az aggodalom legfeltűnőbb jeleként hétfőn a turisztikai és légiközlekedési szakma tiltakozása ellenére életbe lépett a szinte minden beutazóra vonatkozó kéthetes, szúrópróbaszerűen ellenőrzött és akár 1000 fontot is elérő pénzbüntetéssel sújtott házi elszigetelés. Az Egyesült Királyság és a járványveszélyt már maga mögé utasított néhány európai ország közötti sokat emlegetett légihíd a legkorábban június végén valósulhat meg. Miközben a szigetország messze le van maradva a korlátozások enyhítését illetően a kontinens államai mögött, az egészségügyi hatóságok az első könnyítések hatását vizsgálják. Drámai visszaesésre legfeljebb egy-két hét múlva lehet számítani. Változatlanul gyerekcipőben jár a Boris Johnson által „világbajnokként” beharangozott ellenőrző rendszer. Az NHS egészségbiztosító által működtetett mobiltelefonos applikáció legkorábban a július elejére tervezett korlátozás-feloldási hullámra áll üzembe. A kormány egy másik látványos ígérete is kártyavárként omlik össze. Irreálisnak bizonyult, hogy Angliában minden általános iskolás a július végén kezdődő nyári szünet előtt egy hónapra visszatérhet az osztályterembe. Nyilvánvalóvá vált, az iskolák fizikailag nem képesek megvalósítani az egyelőre változatlanul kétméteres szociális távolságot, illetve az ehhez szükséges több műszakos, az osztályokat több részre osztó oktatást. A kormány számára figyelmeztetés, hogy csak a szülők fele küldte vissza gyermekét a már június 1-jén megnyílt osztályokba. Ahogy erre a keddi The Daily Telegraph is figyelmeztet, a fertőzéstől tartva az emberek sem fogják megrohamozni a kapuikat június 15-én megnyitó üzleteket, áruházakat, majd később az éttermeket és kocsmákat, nem is beszélve a munkahelyekről.
Kedden is az érdeklődés középpontjában maradtak a május 25-én Minneapolisban meggyilkolt George Floyd iránti szolidaritás jegyében tartott, ám ahogy Boris Johnson fogalmazott „huligánok által kisajátított” rasszizmus elleni tüntetések. A kormányfő a fekete lakosságot képviselő The Voice orgánum online felületén közzétett cikkében kifejtette, a közel kilenc percen át fojtogatott 46 éves amerikai halála „haragot, az igazságtalanság széles körben tapasztalt, vitathatatlan és letagadhatatlan érzését váltotta ki. A fekete és kisebbségi etnikai csoportok úgy gondolják, az oktatásban, foglalkoztatásban és a büntetőjog alkalmazásában egyaránt diszkriminációnak vannak kitéve”. Bár Boris Johnson meggyőződése, hogy az Egyesült Királyság kevésbé rasszista társadalom, mint negyven évvel ezelőtt volt, „megértette” a „Black Lives Matter” (a fekete életek is számítanak) mozgalom üzenetét és tudomásul vette, sokkal többet kell tenni az egyenlőség érdekében. A kormány két vezető, pakisztáni, illetve Délkelet-Afrika hindu diaszpórájából származó tagja, Priti Patel belügy-, és Rishi Sunak pénzügyminiszter is jelezte, saját tapasztalatai alapján mennyire megérti a tüntetők „frusztráltságát és felháborodását”. Patel parlamenti állásfoglalásában a leghatározottabban kijelentette, „miután a koronavírus-járvány miatt az országban nincsenek normális körülmények, az emberek védelme miatt a tömegtüntetések be vannak tiltva”. Az erőszakos összecsapások részvevőire kész a törvény szigorával lecsapni. A százezres nagyságrendű tüntetéssorozatban keddig 62 rendőr sérült meg és 135 személyt tartóztattak le. Sir Winston Churchill Parliament Square-i szobrának eltorzítása és a rabszolgakereskedő filantróp Edward Colston bristoli emlékművének ledöntése után újabb menetelés és a fajgyűlölettel összefüggésbe hozható történelmi személyek megszégyenítése várható.

Megtalálták azt a kincsesládát, amit egy milliomos tíz éve dugott el a Sziklás-hegységben

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.09. 13:01
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Titkos üzenetekkel segítette az egymillió dollárt érő, nevelési célzattal elrejtett bronzládika megtalálását a Santa Fé-i műgyűjtő.
Megtalálták azt az egymillió dollár értékű kincsesládát, amelyet egy dúsgazdag amerikai műgyűjtő rejtett el egy évtizede Új-Mexikóban, a Sziklás-hegységben, hogy a friss levegőre és állama természeti szépségeinek felfedezésére csábítsa honfitársait a tévénézés helyett.
A kincsvadászat végét maga a milliomos, a 89 éves Forrest Fenn jelentette be vasárnap a honlapján. A megtaláló kérésére nem árulta el, hogy kinek sikerült rábukkannia a ládányi aranyra, ékszerekre és régészeti leletekre, de – mint elmondta – a férfi egy fotóval bizonyította a kincs megtalálását. Azt mondta, hogy az illetőt, akit közelebbről nem ismer, az általa megadott támpontok segítették hozzá a kincs felkutatásához. A műgyűjtő The Thrill of the Chase című 24-soros versében – azonos című önéletrajzi könyvében –, valamint az interneten segítette a megtalálást. Fenn szerint a kincsesládát néhány nappal ezelőtt találták meg, pontosan ugyanott, ahol ő annak idején elrejtette, de a helyet most sem nevezte meg.
Fenn 2010-ben, azután kezdett sajátos akciójába, hogy kiderült: veserákja van, és legfeljebb három évig élhet. Az aranyfüsttel bevont bronzládikába ritka aranypénzeket, aranyrögöket, drágakövekkel ékes prekolumbiánus régiségeket helyezett. Egy 2017-es interjúban azt mondta, hogy a láda kilenc kilót, tartalma további 10 kilót nyom. „Az motivál az egészben, hogy rávegyem a gyerekeket, kecmeregjenek ki a kanapéból meg számítógépes játékaik közül a friss levegőre, a napfényre, és szórakozzanak kicsit a fák között” – idézte Fennt a Detroit Free Press című amerikai lap. A Santa Fé-i milliomos által meghirdetett kincsvadászat százezreket csalogatott a Sziklás-hegységbe. Sokan feladták állásukat, mások egy élet megtakarítását fordították a keresésre. Legkevesebb négy ember életét vesztette kincskeresés közben, amelyet ezért egy ponton majdnem le is fújtak.

Megjelent a koronavírus egy belgrádi diákotthonban

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.09. 09:50
Képünk illusztráció
Fotó: Nikola Krstic / AFP/NurPhoto
Szkopje gazdasági segítséget ígért a turisztikai szektornak. Bosznia-Hercegovinában 2711-re nőtt a nyilvántartásba vett fertőzöttek száma, Montenegróban több mint egy hónapja nem jelentettek új esetet.
Szerbiában egy nap alatt 11 823-ról 11 896-ra emelkedett az azonosított fertőzöttek száma. Szakemberek szerint a vírus nem fog eltűnni a nyári időszakban sem, hanem a déli féltekén terjed tovább, hogy ősszel visszatérjen az északi féltekére, és újult erővel fertőzzön. A feltételezések szerint nyáron is várhatók fertőzések, de sokkal kevesebb, mint eddig. Belgrádban hétfőn egy diákotthonban jelent meg a vírus, több vizsgára készülő diák is megfertőződött. Koszovóban keddre 1234-ről 1263-ra nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Észak-Macedóniában az utóbbi 24 órában 3025-ről 3152-re emelkedett az igazolt fertőzöttek száma. A gazdasági minisztérium 15 millió macedón dénárt (körülbelül 84 millió forint) kíván fordítani az idegenforgalmi szektor támogatására, a koronavírus-járvány ugyanis ezt a területet érintette a leginkább. Az illetékes miniszter közölte: olyan eseményeket kívánnak támogatni, amelyeket észak-macedón szállodákban és pihenőhelyeken tartanak meg. A szükségállapot vasárnap érne véget, a kormány azonban várhatóan ismét meghosszabbítja két héttel. Bosznia-Hercegovinában hétfőről keddre 2686-ról 2711-re nőtt a nyilvántartásba vett fertőzöttek száma. Gazdasági szakemberek szerint az ország gazdasága körülbelül 5 százalékkal fog visszaesni idén a koronavírus-járvány miatt. Montenegróban több mint egy hónapja nem jelentettek új esetet. Podgorica továbbra sem engedi be szabadon, karanténkötelezettség nélkül a szerbiai turistákat, annak ellenére, hogy a belgrádi adatok szerint jelentősen csökkent a fertőzöttek száma az országban. Montenegró éppen azt tartja gyanúsnak, hogy keleti szomszédjánál egy nap alatt több mint négyezren gyógyultak meg azt követően, hogy Montenegró közölte, csak azokból az országokból érkezők léphetnek be szabadon, ahol a fertőzöttek száma nem haladja meg százezer lakosonként a huszonötöt.