Előfizetés

Betonba öntik a százmilliárdokat

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.06.08. 07:00

Fotó: VLADIMIR E. / Shuttestock
Városliget, belgrádi vasút, Paks 2 és sportcsarnokok: hatalmas összegek mennek beruházásokra jövőre a gazdaságvédelem jelszava alatt.
A Mészáros Lőrinc cége által elnyert Budapest- (Kelebia)- Belgrád vasútvonal felújítása kapja jövőre a legnagyobb költségvetési támogatást, nagyobb összeget még a Paks 2-re fordítandó 115,9 milliárd forintnál is – olvasható ki a 2021-es költségvetés pénteken benyújtott fejezeti indoklásából. A kormány minden érdemi beruházást, így a belgrádi vasutat és Paks 2-t is a most létrehozott gazdaságvédelmi alapból finanszíroz, függetlenül attól, hogy annak van-e bármi köze a koronavírus gazdasági hatásaihoz, vagy sem. Inkább ez utóbbi a jellemző, hiszen az alap kiadásai között az elmúlt években már unásig megszokott kormányzati nagyberuházások köszönnek vissza. Vasúti fejlesztésekre a kormány jövőre összesen 188 milliárd forintot szán: a pénz tetemes része, 132,3 milliárd forint megy a kelebiai vasútra. A kormány az idén ugyanerre a beruházásra már kivett az idei gazdaságvédelmi alapból 82,1 milliárdot, így a két év együttes előirányzata 214,3 milliárdra rúg. A 700 milliárdos vasútfejlesztés egy kínai projekt része, a kivitelező részben egy kínai cég, magyar oldalról pedig Mészáros Lőrinc vasútépítő cége végzi a munkát. A Budapest-Belgrád vasútvonalat a közlekedési szakemberek elhibázott fejlesztésnek tartják, a vonalon ugyanis érdemi vasúti forgalom nem bonyolódik. Ez nem  változik akkor sem, ha beindulnak a kínai szállítások, amelyek napi plusz két vonatpár közlekedését jelentik. Korábban volt szó kínai fejlesztési hitel igénybevételéről, de a kormány láthatóan egyelőre közvetlenül a költségvetésből akarja finanszírozni a beruházást. Jut még jövőre 37,5 milliárd a debreceni BMW gyár vasúti kapcsolatának kiépítésére is, bár a bajor autógyár átmenetileg elhalasztotta a gyár építésének megkezdését. A Pénzügyminisztérium előterjesztésből az is kiderül, hogy tovább folytatódik a a gazdasági igényektől szintén elrugaszkodott Budapest-Kolozsvár és Budapest-Varsó közötti nagy sebességű vasúti kapcsolat tervezése, egyelőre csak papíron. Erre jövőre 727 millió forintot szánnak. Tovább folytatódik a budapesti Városliget "lebetonozása", amire csak jövőre 62,8 milliárd forintot szán a kormány, ezzel ez a harmadik legnagyobb összegű egyedi beruházás a 2021-es büdzsében. Ez a pénz a már zajló fejlesztések befejezést szolgálják, az hogy épülnek-e új épületek a Városligetben, folyamatos vita tárgya. Orbán Viktor miniszterelnök ugyan a tavalyi önkormányzati választások után tett egy olyan kijelentést, hogy ha a budapestiek nem akarják, akkor nem lesznek új épületek a város legnagyobb közparkjában, ám az utóbbi hetekben egyre több kormányközeli „civil” szervezet tesz olyan politikai nyilatkozatot, amely a kormányt a Városliget átalakításnak folytatásra ösztökéli. A városligetre szánt 2021-es kiadásoknak az indoklás szövege szerint a „közpark és infrastruktúra projekt, a Dózsa György úti mélygarázs, a Magyar Zene Háza beruházások folytatására, illetve az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ üzemeltetését”, valamint a projektet bonyolító állami cég, a Városliget Zrt. működési költségeit kell fedeznie. Az Egészséges Budapest program beruházásaira további 29,9 milliárdot költenek. Így a fővárosban elköltött beruházási támogatások összességében meghaladják a 111 milliárdot. A kormány ezen felül 19 milliárd forintot ad a kiemelt fővárosi fejlesztésekre: ebből a pénzből kell megkezdeni a Galvani úti új Duna-híd előkészítését,  és befejezni a Puskás Stadion környéki beruházásokat, hogy a terület alkalmassá váljon Európa-bajnoki futballmérkőzések rendezésre. Ebből a 19 milliárdból kellene ugyanakkor rendezni a Lánchíd vagy Váralagút felújítását is – legalábbis a szöveges indoklás szerint, mert konkrét összeget egyik fővárosi beruházáshoz sem rendeltek, csak felsorolták azokat. Ezzel érvelhet a kormány, más kérdés, hogy ezek a fejlesztések nem a fővárosnak, hanem a kormánynak fontosak.

Stadionok után kézilabdacsarnokok épülnek

A stadionfejlesztéseknek leáldoztak, a kormány most sportcsarnoképítésekben utazik, készülve a 2022-es magyar-szlovák rendezésű kézilabda Európa Bajnoksághoz (EB) kapcsolódó fejlesztésekre. A Népliget mellett épülő új, 20 ezer férőhelyes csarnokra jövőre 44,8 milliárdot terveznek költeni. A teljes beruházás nettó 78,7 milliárdba kerül és a Garancsi István tulajdonában lévő Market Zrt. kivitelezi. De a budapesti mellett Debrecenben, Szegeden és Tatabányán is folynak kézilabdacsarnok-építések, illetve -felújítások. A három helyszínen 2021-ben 26 milliárd forintot terveznek elkölteni. Ezen vidéki helyszínek is szerepet kapnak a 2022-es kézi EB lebonyolításban. Az új budapesti csarnok építésre ugyanakkor nem lett volna feltétlenül szükség, a kormány ugyanis a Papp László Sportarénával pályázott és nyert, ennek ellenére döntöttek 2019-ben egy teljesen új multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok építése mellett.

A járvány miatt később lépnek hatályba a drónokkal kapcsolatos uniós előírások

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.06. 10:22
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A repülésvégrehajtási, üzemeltetési szabályokat rögzítő végrehajtási rendeleteket idén júliustól kellett volna alkalmazni, ez a határidő most hat hónappal tolódott.
Az Európai Bizottság az idei év végére halasztotta a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló végrehajtási rendelet alkalmazásának határidejét – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szombaton az MTI-vel. A közlemény szerint a tagállami hatáskörben hagyott területek nemzeti szabályozásának előkészítését a megváltozott ütemezéshez igazodva folytatja a minisztérium. Az uniós döntés indoklása szerint a koronavírus-járvány megfékezéséért bevezetett intézkedések súlyosan akadályozzák a végrehajtási rendeletek alkalmazását, az arra való felkészülést. A pilóta nélküli légijárművek teljes spektrumára kiterjedő uniós előírások 2019. július 1-jétől léptek hatályba.
A repülésvégrehajtási, üzemeltetési szabályokat rögzítő végrehajtási rendeleteket azonban csak idén júliustól kellett volna alkalmazni, most ez a határidő tolódott hat hónappal későbbre

– tették hozzá.

Azt írták, hogy a teljes értéklánc gazdasági hatáselemzése szerint az európai drónos piac éves potenciálja 2035-re meghaladhatja a 10 milliárd eurót, 2050-re megközelítőleg 15 milliárd euróra nőhet. A várható bővülés közvetlen munkahelyteremtő hatása a kereskedelmi és állami szektorban százezres nagyságrendű lehet Európában. Hozzátették: a drónalapú szolgáltatásokkal jelentős mértékben növelhető a vállalatok innovációs szintje, költséghatékonysága, hozzáadott értéke, ezek által pedig értékteremtő, gazdaságélénkítő képességeik is. A technológia térnyerése sok további előnnyel jár, kedvező hatásai érezhetőek lesznek többi között a szoftverfejlesztésben, a mezőgazdasági területek hatékonyabb fenntartásában, a kutatás-mentés javuló eredményességében is. Magyarország legalább régiós szinten vezető szerepet kíván betölteni a dróntechnológia elterjesztésében, a kapcsolódó innovációban. A fejlesztési és gyártókapacitások kiépítésének, bevonzásának egyik alapfeltételeként ehhez támogató jogszabályi környezet is szükséges – írták, hozzátéve: a készülő hazai rendelkezések célja a biztonságos, szabályos és felhasználóbarát üzemeléshez, a technológiában rejlő lehetőségek rugalmas és innovatív kiaknázásához szükséges keretek megteremtése. A tervezett előírások az indokolatlan adminisztrációs terhek megszüntetése mellett kiemelten kezelik a légi közlekedés biztonságát.

Több mint 21 milliárd dollárt ígért a járvány elleni küzdelemre a G20

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.06. 09:29

Fotó: Monty Rakusen / AFP / Cultura Creative
A felajánlott összeget diagnosztikai eszközökre, oltóanyag előállítására, kutatás-fejlesztésre és gyógymódok kidolgozására szánják.
Több mint 21 milliárd dollárt (6 ezer milliárd forint) ígért a világ legfejlettebb országait összefogó G20-as országcsoport a koronavírus-járvány elleni küzdelemre.
„A G20 a meghívott országokkal közösen összehangolta a Covid-19 pandémia elleni globális erőfeszítéseket. Máig a G20-tagok és a meghívott országok több mint 21 milliárd dollár felajánlást tettek a globális egészségügy támogatására”

– áll az országcsoport szombatra virradóra közzétett közleményében.

A felajánlott összeget
diagnosztikai eszközökre, oltóanyag előállítására, kutatás-fejlesztésre és gyógymódok kidolgozására szánják.

A G20 áprilisban intézett felhívást a nemzetközi közösséghez, nemkormányzati és filantróp-szervezetekhez, illetve a magánszektorhoz, hogy segítsenek a koronavírus-járvány leküzdéséhez becslések szerint szükséges, 8 milliárd dollárt is meghaladó finanszírozási rés fedezésében. A világ 19 legnagyobb gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó csoportot idén elnöklő Szaúd-Arábia 500 millió dollárral járult hozzá a globális erőfeszítésekhez. A tavaly decemberben a közép-kínai Vuhanból elterjedt új koronavírussal eddig globálisan több mint 6,68 millióan fertőződtek meg és 391 ezren hunytak el a kórban.