Előfizetés

Kedden tárgyalja az Alkotmánybíróság az önkormányzatok kivéreztetése ellen tiltakozó ellenzéki beadványt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.05. 17:36

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az országgyűlési képviselők annak a kormányrendeletnek a megsemmisítését kérték, amely a koronavírus-járvány kezelése érdekében számtalan forrást vont el a helyi önkormányzatoktól.
A teljes parlamenti ellenzék májusban egy közös akcióban fordult az Ab-hez az önkormányzatok kivéreztetése miatt. Az Alkotmánybíróság június 9-én tárgyalja az országgyűlési képviselők beadványát - derül ki az Ab honlapjáról.
Az MSZP, a DK, a Jobbik, az LMP, a Párbeszéd, illetve a független Szél Bernadett és Hadházy Ákos májusban jelentette be, hogy az Ab-hez fordul. Álláspontjuk szerint ugyanis a kormány veszélybe sodorta a települési feladatok ellátását, miután a koronavírus-járvány kezelése érdekében számtalan forrást vont el a helyi önkormányzatoktól. Például elvette a gépjárműadó törvény szerint járó részét, elvette a parkolási díjakat, és van olyan település, ahol a cégek által fizetett helyi adókat is.
Közölték azt is, hogy az önkormányzatok megsarcolásával a kormány csak tovább mélyíti a veszélyhelyzetet, hiszen a települések feladatai egyébként is nagyban bővültek - például a karanténba került betegek ellátását a helyhatóságok feladatává tette a kabinet.  Tóth Bertalan, az MSZP elnöke akkor leszögezte: az Alkotmánybíróságnak világossá kell tennie, hogy a kormány a felhatalmazási törvényre hivatkozva nem tehet meg mindent, nem kapott felhatalmazást arra, hogy csődbe juttassa a települési önkormányzatokat. Emlékeztetett arra, hogy Az Alkotmánybíróság több határozatot is hozott, miszerint az állam köteles segíteni a helyi önkormányzatok és biztosítani a működéséhez szükséges forrásokat, a központi költségvetés által átengedett források pedig az önkormányzat tulajdonát képzik és az alkotmányos tulajdonvédelem alatt állnak. Beadványukban arra hivatkoztak, hogy álláspontjuk szerint a rendelet az önkormányzatok tulajdonhoz való alapvető jogát a különleges jogrendben alaptörvény-ellenesen korlátozza, mert az önkormányzatok a költségvetésük elfogadásakor számoltak az általuk beszedett gépjárműadó 40 százalékával, kötelezettségvállalásaik mértékét a gépjárműadóból származó bevétel fényében határozták meg. Közölték, hogy a tulajdonjog határozatlan idejű és később sem visszatérítendő elvonása az arányosság mércéjének sem feleltethető meg, különösen a járványhelyzet miatt az önkormányzatokra háruló többletfeladatok miatt.
Beadványukban ezért azt kérték, hogy az Ab állapítsa meg a vonatkozó, a 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló 92/2020. (IV.6.) kormányrendelet 4. §-a alaptörvény-ellenességét, valamint hogy az nemzetközi szerződésbe ütközik. Azt is kérték, hogy a testület visszamenőleges hatállyal semmisítse meg a rendeletet.

Kásler elárulta, kinek jár a félmilliós bérkiegészítés - itt a lista!

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.06.05. 17:01

Fotó: Árvai Károly / MTI/kormany.hu
Az egyszeri juttatásra a járványban elhunyt egészségügyi dolgozók hozzátartozói is jogosultak.
Július 1-jével kapják meg bruttó 500 ezer forintos egyszeri juttatásukat az egészségügyi dolgozók - jelentette be az emberi erőforrások minisztere pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján. Kásler Miklós közölte, ez az egyszeri bérkiegészítés 160 ezer embert érint. Mint mondta, a kormány korábbi ígéretéhez híven meghálálja az egészségügyben dolgozók járvány idején tanúsított áldozatvállalását, embert próbáló helyzetekben való helytállását. Az intézkedés részleteiről a miniszter elmondta, az egyszeri bérkiegészítést megkapja valamennyi közfinanszírozott ellátásban dolgozó
  • orvos,
  • ápoló,
  • asszisztens,
  • a művesekezelést végző szolgáltatók,
  • az Országos Mentőszolgálat,
  • a betegszállítást végző egyéb szolgáltatók munkatársai,
  • a műszaki, gazdasági és adminisztratív területen dolgozó, és az aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók főigazgatói és gazdasági igazgatói,
  • a háziorvosok,
  • az alapellátó fogorvosok, asszisztensek,
  • védőnők,
  • főállású iskolaorvosok,
  • otthoni hospice szolgálatok
  • és az otthoni szakápolást nyújtó szolgálatok dolgozói.
Szintén jogosultak az egyszeri juttatásra a Nemzeti Népegészségügyi Központ és a kormányhivatalok, járási hivatalok járvány elleni védekezésben résztvevő egészségügyi dolgozói, valamint az egészségügyi tevékenységet végző közreműködők, a veszélyhelyzet alatt a betegellátásban résztvevő orvostanhallgatók, a Magyar Honvédség közfeladatot, védelem-egészségügyi feladatot ellátó dolgozói, és a védelem-egészségügyben dolgozók is.
A tárcavezető ismertetése szerint a részmunkaidőben dolgozókat is megilleti a teljes összeg, illetve azokat, akik szabadságon, fizetési nélküli szabadságon, betegszabadságon, állásidőn, illetve gyes-en, gyed-en vannak.

Kásler Miklós hozzátette: a juttatásra mindenki csak egyszer jogosult, tehát akinek több jogviszonya van, illetve, főállása mellett további jogviszonnyal rendelkezik, a kifizetés egyszer történik meg. 
Kiemelte azt is, hogy az egyszeri bérkiegészítés azon dolgozót, illetve hozzátartozóját is megilleti, aki a járvány során hunyt el.

A miniszter kiemelte, Magyarország a többi országhoz képest lényegesen alacsonyabb megbetegedési és halálozási számmal sikeresen vizsgázott a járványkezelésben. Kásler Miklós felidézte, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) január 24-én hívta fel az országok figyelmét egy esetleges világjárványra, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és háttérintézményei pedig azonnal megkezdték a járványhelyzetben alkalmazandó eljárásrendek kidolgozását. Hozzátette, a többi európai országot megelőzve alakult meg január végén a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs, és az időben meghozott, a különböző területek összehangolt intézkedései hatékonynak bizonyultak a védekezésben, a járvány nem lépett át a tömeges megbetegedések fázisába. Kásler Miklós szerint a magyarországi járvány sok tapasztalattal is szolgált, ilyen volt például a digitális oktatásra történő átállás, de megmozdult az egész tudományos világ is az egészségügyi, műszaki területeken. Orbán Viktor miniszterelnök április elején jelentette be, hogy az egészségügyi dolgozók egyszeri juttatásban részesülnek. A 160 ezer ember bérkiegészítésére 92 milliárd forintot fordítanak a költségvetésből.

Pintér tudja, amit a rendőrség nem: több mint 1,1 milliárdra büntették a járványügyi szabályok megszegőit

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.06.05. 15:20
Képünk illusztráció
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Óriási összeg jött össze a rendőrségi bírságokból, átlagosan 39 ezer forintos csekket kaptak a szabálytalankodók.
Lojális, segítő, empatikus – így jellemezték a rendőrség hozzáállását a kijárási korlátozások bevezetésekor, az operatív törzs pedig azt ígérte, hogy a rendőrök inkább csak eligazítanak és figyelmeztetnek az új szabályokra, nem a büntetés lesz a cél. Ehhez képest teljesen mást mutat az az összesítés, amit levélben Pintér Sándor belügyminiszter közölt, a jobbikos Lukács László György kérdésére. Lukács arról érdeklődött, hogy a rendőrség 2020. márciusa és május 15-e között hányszor szabott és mekkora összegben szabott ki bírságot a járványügyi szabályok megsértése miatt.
Pintér válaszából kiderült, hogy a kérdéses időszakban 30 049 ember kapott bírságot, 1 173 118 000 forint összegben a veszélyhelyzet alatt elkövetett szabálysértések, illetve a fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása miatt.

Az összesítésből nem derül ki, hogy a megbüntetettek közül ki mit követett el - hányan szegték meg a kijárási korlátozást, hányan hagyták el idő előtt a hatósági karantént – az érintettek viszont átlagosan 39 ezer forintos szabálysértési bírságot kaptak. Ráadásul, a hatóság később is oszthatott csekkeket, hiszen a kijárási korlátozások május 18-án jártak le, a járványügyi szabályokat - például a másfél méteres védőtáv betartását és a maszk viselését üzletekben – továbbra is ellenőrizhetik.
Pintér Sándor levele azért is érdekes, mert az Országos Rendőr-főkapitányság a Népszava kérdésére azt állította, nem tudják, hogy mekkora összegű bírságot szabtak ki a kijárási korlátozások megsértése miatt, sőt, azzal sincsenek tisztában, hogy a befizetett összegek hova kerülnek. Az viszont az ORFK válaszából is kihámozható volt, hogy vidéken többet bírságoltak, mint a fővárosban - Budapesten ugyanis a rendőrségi eljárások kétharmada figyelmeztetéssel zárult.