Előfizetés

Világjárvány: már 6,6 millió felett a koronavírus-fertőzöttek száma

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.05. 09:35

Fotó: BRITTA PEDERSEN/dpa Picture-Alliance / AFP
Egy nap alatt több mint 127 ezer új beteget, és több mint 5 ezer áldozatot regisztráltak.
Világszerte 6 639 228 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 391 261, a gyógyultaké pedig 2 872 731-re nőtt a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem péntek reggeli összesítése szerint, melyet az MTI idéz. Egy nappal korábban a fertőzöttek száma 6 511 696 volt, a halálos áldozatoké 386 073, a gyógyultaké pedig 2 807 420. Vagyis, 24 óra alatt 127 532 új megbetegedéséről és 5188 halálesetről lehet tudni.   Szakértők szerint ugyanakkor diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, valamint a számontartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség eddig az Egyesült Államokat sújtja a leginkább, ahol 1 872 660 a fertőzöttek száma, 108 211-en haltak meg, és 485 002-en meggyógyultak. A magyar adatokról ide kattintva tájékozódhatnak.  Brazíliában továbbra is gyorsan nő a fertőzöttek száma: csütörtökre 614 941-re emelkedett. A kórban 34 021-en haltak meg, 254 963-an pedig felgyógyultak. Oroszországban 440 538-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 5376, a gyógyultaké 204 197. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 283 079 volt, 39 987-en haltak meg a betegségben, és 1219-en gyógyultak ki belőle. Spanyolországban 240 660 fertőzöttet, 27 133 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak. Olaszországban a fertőzöttek száma 234 013, a halálos áldozatoké 33 689, és 161 895-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Indiában 226 770 fertőzöttet, 6363 halálos áldozatot és 109 462 gyógyultat jegyeztek fel. Franciaországban 189 569 fertőzöttről, 29 068 halálos áldozatról és 70 094 gyógyultról tudni. Németországban 184 472 a fertőzöttek száma, 8635 a halottaké, és 167 909-en meggyógyultak. Peruban 183 198 fertőzöttet, 5031 halálos áldozatot és 76 228 gyógyultat regisztráltak. Törökországban 167 410 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 4630, a gyógyultaké 131 778. Iránban 164 270 fertőzöttről, 8071 halálesetről és 127 485 gyógyultról tudni. Chilében 118 292 fertőzöttet regisztráltak, a halálesetek száma 1356, a gyógyultaké 21 305. Mexikóban 105 680 fertőzöttet diagnosztizáltak a SARS-CoV-2 nevű vírussal, 12 545-en haltak bele a vírus okozta Covid-19 betegség szövődményeibe, a gyógyultak száma 74 758. Kanadában 95 269 fertőzöttet, 7717 halálos áldozatot és 52 184 gyógyultat tartottak számon. Szaúd-Arábiából 93 157 fertőzöttet, 611 halálesetet és 68 965 gyógyultat jelentettek az egészségügyi hatóságok. Pakisztánban 89 249 a regisztrált fertőzöttek száma, 1838 a halottaké és 31 198 a meggyógyultaké. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 84 171 esetet tartottak nyilván pénteken reggel, 4638 halálos áldozatot és 79 415 felépültet. A fertőzés 188 országban van jelen. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.

„Igazságot akarunk, és meg is fogja kapni” – Washingtoni tömegmenetre szólítottak George Floyd gyászszertartásán

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.05. 09:13

Fotó: KEREM YUCEL / AFP
„George Floydnak ma nem a halottak között kellene lennie. Nem betegségben, hanem az amerikai igazságügyi rendszer működésképtelensége miatt halt meg” – mondta Al Sharpton tiszteletes.
Washingtoni tömegmenetre szólítottak fel azon a Minneapolisban tartott gyászszertartáson, amelyen megemlékeztek George Floydról, arról a 46 éves afroamerikai férfiról, aki május 25-én a durva rendőri bánásmód miatt vesztette életét. A minneapolisi keresztény egyetemen tartott csütörtöki megemlékezésen politikusok, polgárjogi aktivisták, vallási vezetők, és Floyd családtagjai vettek részt. Beszédet mondott – mások mellett – Philonise Floyd, a rendőri intézkedés közben meghalt Floyd testvére, aki úgy fogalmazott: a bátyját „a rasszizmus és a megkülönböztetés világjárványa vitte el”. Szavait taps fogadta. Majd hangsúlyozta, hogy
„mindenki igazságot akar, és mi is igazságot akarunk George-nak, és meg is fogja kapni!”.

Al Sharpton tiszteletes
Fotó: KEREM YUCEL / AFP
A búcsúztató beszédet Al Sharpton tiszteletes, az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik személyisége mondta Floyd virágokkal borított koporsója előtt. Flyodot június 9-én még egyszer elbúcsúztatják majd: a texasi Houstonban, ahol végső nyugalomra helyezik. Al Sharpton szenvedélyes beszédében leszögezte, hogy ez "nem egy normális temetési búcsúztatás". Majd úgy fogalmazott:
„George Floydnak ma nem a halottak között kellene lennie. Nem betegségben, hanem az amerikai igazságügyi rendszer működésképtelensége miatt halt meg”.

A 65 éves tiszteletes abban, hogy a rendőr Floyd nyakára térdelt – amely a halálát okozta – az afroamerikaiak elnyomásának jelképét látta.
„Ami Floyddal történt, az ebben az országban naponta megtörténik, az oktatástól az egészségügyig, az amerikai élet valamennyi területén. Eljött az idő, hogy George tiszteletére felemeljük fejünket, és azt mondjuk: vegyétek le a térdeteket a nyakunkról!”

– mondta Sharpton.

A tiszteletes bejelentette, hogy
augusztus 28-án nagyszabású menetet tartanak Washingtonban.

1963-ban szintén a szövetségi fővárosban rendezték meg az amerikai polgárjogi mozgalom híres menetét. Scott Hagan, a rendezvénynek helyet adó egyetem rektora rövid beszédében azt hangoztatta: „eljött az az idő arra, hogy soha nem látott mértékben fektessünk be fiatal fekete amerikaiak új nemzedékébe, akik készen állnak, hogy átvegyék nemzetünk irányítását”. Elmondta, hogy George Floyd emlékére létrehoztak egy ösztöndíj-alapot, amely máris 54 ezer dollárt gyűjtött össze. Miközben az egyetemi díszteremben a zenés, énekes megemlékezés folyt, Minneapolisban a Floyd elleni intézkedésben részt vett három volt rendőr, először jelent meg a bíróságon. Őket – a Floyd nyakára térdelő Derek Chauvinnal ellentétben – csak szerdán tartóztatták le és a gyilkosság elősegítésének és bűnrészességének gyanújával vádat emeltek ellenük. Csütörtökön a bíróság egyenként egymillió dolláros óvadékot állapított meg számukra.

Feljelentették Donald Trumpot

Az Amerikai Polgári Jogok Uniója (ACLU) nevű civilszervezet feljelentést tett Donald Trump amerikai elnök és más tisztségviselők ellen azért, mert hétfőn a Fehér Ház melletti Lafayette térről – Donald Trump érkezése előtt – kiszorították a tüntetőket. Az ACLU a „tüntetők elleni botrányos támadásnak” minősítette a rendfenntartók intézkedését.

Keresztesháború Szlovákiában

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.06.05. 09:00

Fotó: VLADIMIR SIMICEK / AFP
A pozsonyi kabinet egyre inkább jobbra tolódik Boris Kollár pártja, a Család vagyunk fundamentalista politikája miatt.
Mintegy két és fél hónapja van hivatalban Igor Matovic szlovák kormánya. Kezdettől fogva aggodalmat keltett Európában, hogy az "Egyszerű emberek" nevű párt vezetője bevette kabinetjébe a „Család vagyunk” (Sme Rodina) nevű jobboldali populista pártot, melynek vezetője, Boris Kollár kiváló kapcsolatokat ápol Matteo Salvinivel, az olasz jobboldali radikális Liga elnökével. Kollár tavaly az úgynevezett „szuverenista blokk” pozsonyi találkozójának is főszervezője volt, amelyen Salvini mellett Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnöke is részt vett. Kollár célja az volt, hogy szavazókat orozzon el Marián Kotleba pártjától, az ultraradikális Mi Szlovákiánkért – Néppárttól (LS-NS). Matovicot többen figyelmeztették arra, megbosszulhatja magát, ha a Sme Rodinát is beveszi a kormányba, hiszen a liberális Szabadság és Szolidaritást (SaS) is a soraiban tudó kabinet így rendkívül kiegyensúlyozatlanná válhat, de a kinevezett kormányfő nem hallgatott a tamáskodókra. Ám Kollárék mindinkább a kormány kereszteslovagjaivá válnak. A keresztény jelképekkel való visszaélés amúgy Salvinitól sem áll távol, egy ízben rózsafüzérrel kampányolt. Míg azonban az olasz püspökök hevesen kikeltek a populista vezetővel szemben, a szlovák katolikus egyháztól nem várhatóak ilyen határozott hangok. „Adjuk vissza Istennek, az embereknek az értékeket és méltóságukat” – hirdette a minap internetes blogján Milan Krajniak szociális- és munkaügyi miniszter. Hozzá tartoznak az esélyegyenlőséget érintő kérdések. Emellett a vasárnapi boltzár ügyével is ő foglalkozik, s mint mondta, támogatná, ha a boltok a hét utolsó napján a koronavírus-járvány miatt elrendelt vészhelyzetet követően sem nyitnának ki. Szembekerült azonban Richard Sulík kormányfőhelyettessel, gazdasági miniszterrel, a liberális SaS elnökével, aki tiltakozott ezen elképzelésekkel szemben. A döntőbíró Matovic lesz, aki Krajniak pártján áll. Hogy mennyire keményvonalas álláspontot képvisel, azt akkor is bizonyította, amikor tüntetők egy csoportja lezárt egy autópályát, a korlátozások gyorsabb feloldását követelve. A kormányfő a büntetőtörvénykönyv szigorításával, kemény börtönbüntetések kiszabásával fenyegette meg őket. A liberális média ennek kapcsán figyelmeztetett arra: Szlovákia Lengyelország útjára térhet. Látható, hamar változik a széljárás, hiszen amikor kiderült, elvesztette a parlamenti választást Robert Fico pártja, a szabadelvűbb lapok ünnepelték a korrupt Smer vereségét és nagy reményekkel tekintettek a jövőbe. Ez azonban a múlté. A patinás Sme napilap egyenesen úgy vélekedett, a választók naivitásról tettek tanúbizonyságot, mert nem vették észre, hogy a Matovic által annyit hangoztatott korrupcióellenes harc csak üres szlogen és ennek leple alatt kerülnek keresztény fundamentalisták a kabinetbe. Az államigazgatásból nem csak a korrupt hivatalnokokat távolítják el, azokat is, akiket túl liberálisnak tartanak. Nagy visszhangot keltett a munkaügyi minisztérium nemek közötti igazságosság nevű részlegét kilenc évig vezető Olga Pietruchová menesztése, aki kitálalt a lapoknak, s elmondta, lehetetlenné vált a munka, mivel az új miniszter előterjesztéseiket a konzervatív papság egyes tagjaival íratta át. Szerinte részlegét is felszámolhatják, mert Krajniak ideológiájába annak létezése sem fér bele. A kormány hozzáállását jól illusztrálja: kér olyan államtitkár is vette a kalapját, akiket már Matovic kormánya nevezett ki. Mária Patakyová emberi jogi ombudsman megkongatta a vészharangot: a kormány a koronavírus alatti rendkívüli jogköröket arra akarja felhasználni, hogy a nőket megfosszák az abortusz évtizedes jogától. S való igaz, a szintén Kollár pártjához tartozó Marek Krejcí egészségügyi miniszter arra hivatkozva döntött a terhességmegszakítások felfüggesztése mellett, hogy a kórházaknak nincs kapacitása ezek végrehajtására.