Előfizetés

Három hónappal meghosszabbítják az egészségügyi veszélyhelyzetet Peruban, maradnak a kijárási korlátozások Buenos Airesben

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.05. 08:11

Fotó: Carol Smiljan / AFP / NurPhoto
A mexikói egészségügyi minisztérium rekordszámú, 4442 új fertőzöttet jelentett csütörtökön.
Peruban a koronavírus-járvány miatt június 10-től kilencven nappal meghosszabbítják az egészségügyi veszélyhelyzetet, emellett nemzeti érdekké nyilvánítanák a Covid-19 betegek kezeléséhez szükséges orvosi oxigén előállítását – közölte az Andina helyi hírügynökség csütörtökön. A mintegy 30 milliós lakosú andoki országban eddig 178 914 az azonosított fertőzöttek száma, akik közül 4894-en hunytak el a kórban. Latin-Amerikát tekintve Brazíliát követően Peruban a legmagasabb a fertőzöttek száma. Az Andina szerint az egészségügyi veszélyhelyzet meghosszabbítása nem jár az országos kijárási korlátozások meghosszabbításával, amelyek június 30-ig vannak hatályban. Walter Martos védelmi miniszter bejelentette, hogy nemzeti érdekké nyilvánítanák az orvosi oxigén előállítását – közölte a La Republica helyi napilap. Peruban hiány van a sűrített gázból, ezért a kormány felméri az országos termelői kapacitásokat, ezzel párhuzamosan pedig nagyobb összeget különít el az importra – mondta Martos. Becslések szerint naponta 173 tonna oxigénre van szükség a betegek ellátására Peruban. A március közepén bevezetett járványügyi intézkedések jórészt megbénították a perui gazdaságot. A limai kormány ezért most intézkedéseket jelentett be a gazdaság újraindítására az egészségügyi óvintézkedések betartásával. Június végéig várhatóan a gazdaság 84 százaléka fog ismét üzemelni. Argentínában csütörtökön június 28-ig meghosszabbították a kijárási korlátozásokat a fővárosban, Buenos Airesben és a 45 milliós lakosú ország különösen súlyosan érintett részeiben, miután a regisztrált fertőzöttek száma meghaladta a húszezret. A korlátozásokat elvileg június 7-én tervezték volna feloldani. Alberto Fernández argentin elnök sajtótájékoztatóján közölte azt is, hogy az ország többi részében a kijárási korlátozások helyett kötelező távolságtartási és egészségügyi óvintézkedések rendszerére térnek át. Argentínában csütörtökön 929 új esetet jelentettek, ami a pandémia kitörése óta az egyik legmagasabb volt. Argentínában eddig 20 197 fertőzöttet azonosítottak, akik közül 608-an hunytak el a kórban. Az esetek többségét Buenos Airesből, illetve a főváros térségéből jelentették. A mexikói egészségügyi minisztérium rekordszámú, 4442 új fertőzöttet jelentett csütörtökön 816 halálesettel. A 130 milliós országban ezzel 105 680-ra emelkedett az igazolt fertőzöttek és 12 545-re a kórban elhunytak száma.

A dzsihád útján maradnak a tálibok

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.06.05. 08:00

Fotó: STR / AFP
Terrorszervezetekhez való kötődéseik és nyilatkozataik alapján kétséges az iszlamisták elkötelezettsége békefolyamat iránt, az Egyesült Államok mégis bízik a szélsőségesekben.
A békefolyamat nem jelenti azt, hogy a tálibok letérnek a dzsihád (szent háború) útjáról - nyugtatott meg frissen kiképzett öngyilkos merénylőket Sziradzsuddin Hakkáni. Az iszlamisták alvezére, az apja által alapított Hakkáni-hálózat első embere hangüzenettel üdvözölte a harcosokat a tiszteletükre rendezett ünnepségen. Úgy fogalmazott: “senkinek nem szabad félreérteni a politikánkat és a tárgyalásokra való hajlandóságukat; nem kellene arra számítaniuk, hogy a tálibok feladják a dzsihádot és katonai erejüket.” Az iszlamisták másik alvezére, az Egyesült Államokkal februárban aláírt békeszerződés főtárgyalója, Abdul Gáni Baradar szintén hangüzenetben ígérte azt a harcosoknak, hogy ők lesznek Afganisztán majdani iszlám rendszerének védelmezői. A propagandavideóban közzétett beszédek a szélsőségesek hivatalos álláspontját tükrözik: céljuk továbbra is a hatalomátvétel és az ország iszlamizációja, vagyis lényegében semmi sem változott a Washingtonnal megkötött egyezség hatására. Mindezek alapján erősen megkérdőjelezhető elhivatottságuk az afgánközi béketárgyalások sikere iránt, ahogyan kétségek merülnek fel más vállalásaik kapcsán is. Vitathatatlan, hogy a tálib mozgalom a - dohai megállapodásnak megfelelően - beszüntették a külföldi erők elleni támadásokat. Az amerikai kormányzat másik legfontosabb elvárása, az Egyesült Államokra veszélyes terrorszervezetek kiszorítása iránti elköteleződésük viszont nem annyira egyértelmű. Egy kedden nyilvánosságra hozott ENSZ jelentés alapján ebből a szempontból a szélsőségesek közé tartozó Hakkáni-hálózat tűnik a leggyengébb láncszemnek, amely még az Iszlám Állam (Daes) egyes afganisztáni merényleteiben is közreműködött. A helyzetet árnyalja, hogy a tálibok mindeközben aktívan harcolnak a Daes ellen. Az iszlamisták teljes szervezetét illetően inkább az Al-Kaidával ápolt szoros viszony okoz problémákat, mivel az személyes kötődéseken (barátságon, házasodáson) és ideológiai szimpátián is alapul. Az ENSZ megfigyelői ezért arra következtetnek, hogy komoly belviszályhoz, akár a mozgalom kettészakadásához is vezethet, amennyiben a vezetés az Al-Kaida ellen fordul. A tálibok alaptalannak és előítelésnek nevezték a szóban forgó ENSZ-jelentést. Az iszlamisták szóvivője, Zabihullah Mudzsáhid azt állította: a február egyezséggel összhangban nem fogják hagyni, hogy Afganisztán területén bárki más országok elleni támadásokra gyűjtsön pénzt, vagy képezze ki a harcosokat. Amennyiben a dohai békeszerződés beváltja a hozzá fűzött reményeket vagy legalábbis látszólag teljesül, akkor az jelentősen növelheti Donald Trump újraválasztási esélyeit novemberben, mivel az elnök a 19 éve tartó afgán konfliktus lezárást ígérte. Mindez azonban úgy tűnik rányomja a bélyegét a washingtoni kormányzat helyzetértékelésére. Zalmay Khalilzad az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja például a héten úgy nyilatkozott, hogy a megállapodás eddigi eredményei igazolják Washington törekvéseit. A diplomata azt állította, hogy a tálibok az Al-Kaidával történő szakítás érdekében is tettek lépéseket, de arról nem beszélt, hogy pontosan mit ért ezalatt. Khalilzad hangsúlyozta: folyamatosan figyelik, hogy az iszlamisták betartják-e a februári egyezséget, és csak ennek függvényében hajtják végre a válallt csapatkivonásokat. Az amerikai különmegbízott elismerte, hogy az afgánközi béketárgyalásokon komoly nehézségek és kihívások várhatóak, de kifejezte abbéli reményét, hogy végre elindulhat a folyamat. Az afgán kormány és a tálibok eredetileg március közepén ültek volna tárgyalóasztalhoz, de egy - Washington által, Kabul jóváhagyása nélkül vállalt - fogolycsere körüli nézeteltérések miatt máig nem kezdődtek el az egyeztetések. A vita azóta sem rendeződött. A békefolyamat szempontjából azonban reménykeltő fejleménynek számít, a ramadán végére, a három napos Id Al-Fitr idejére a tálibok által meghirdetett, és kölcsönösen betartott tűzszünet. Noha az iszlamisták az ünnep után újrakezdték az afgán biztonsági erők elleni támadásokat, a kabuli kormány szerint jelentősen mérséklődött az erőszak az előző időszakokhoz képest. Mindazonáltal a tálib vezetők nyilatkozatai és kötődései fényében mindez inkább szemfényvesztésnek tűnik. 

Harminc ember meghalt a trópusi viharok miatt Közép-Amerikában

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.05. 07:38

Fotó: YURI CORTEZ / AFP
Az Amanda a hétvégén tombolt heves esőzéssel a térségben. A hét elején egy újabb trópusi vihar alakult ki a Mexikói-öbölben.
Legalább harminc halottja van az Amanda és a Cristóbal nevű trópusi viharoknak Közép-Amerikában – közölték a salvadori és a mexikói hatóságok csütörtökön. Salvadorban huszonheten vesztették életüket a súlyos esőzések következtében, és három ember eltűnt. Több mint 12 ezer embert kellett menhelyekre vinni. Helyi értesülések szerint egy hétfős családot temetett maga alá egy földcsuszamlás San Salvadortól tíz kilométerre délkeletre. A heves esőzés sok helyen megnehezíti a mentési munkálatokat. Az ítéletidő Guatemalában két, Mexikóban pedig további egy ember életét követelte.
Az Amanda nevű trópusi vihar a hétvégén tombolt heves esőzéssel a térségben, és okozott mindenek előtt San Salvadorban földcsuszamlásokat és árvizeket, illetve több fát is kidöntött. A hét elején egy újabb trópusi vihar alakult ki a Mexikói-öbölben. A Cristóbal alig 300 kilométerre a dél-mexikói Campeche városától alacsony légnyomású ciklonná szelídült. Az amerikai meteorológiai szolgálat ugyanakkor további trópusi viharokra figyelmeztetett, amelyek akár az Egyesült Államokat is elérhetik. Az idei hurrikánszezonban, amely hivatalosan hétfőn kezdődött el, ez már a harmadik trópusi vihar, ami szakértők szerint összefüggésben lehet a klímaváltozással és különösen heves idényre utalhat.