Előfizetés

Merkely: Ősszel jöhet, de más lesz a második hullám

D. A.
Publikálás dátuma
2020.06.05. 06:34

Fotó: Népszava
Nyáron folyamatosak lesznek a szűrések a kórházakban, az egyetemeken, a Nemzeti Népegészségügyi Központban is. A cél, hogy időben azonosíthassák a gócpontokat.
Októberre, novemberre datálta a koronavírus járvány következő hullámát, amely nem lehet nagyobb, mint az első volt – nyilatkozta az Infostartnak Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora. Nyáron folyamatosak lesznek a szűrések a kórházakban, az egyetemeken, a Nemzeti Népegészségügyi Központban is. A cél, hogy időben azonosíthassák a gócpontokat. Beszélt arról is, hogy a magyarországi új típusú koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos keresztmetszeti felmérés eredményei megvannak, amely alapján az aktív fertőzöttek száma biztosan nem haladta meg a kétezer főt a vizsgált időszakban, és néhány tízezerre becsülhető a lakossági fertőzöttség március elejétől május elejéig. A két hónap során észlelt és becsült aktív esetszámok, valamint a fertőzésen átesettek száma nemzetközi összehasonlításban is alacsony, ezért a Semmelweis Egyetem rektora szerint jó esélye van Magyarországnak arra, hogy a nyáron – amennyiben folyamatosan nyomon kísérik az újabb megbetegedéseket – nem alakul ki újabb járvány. 

Péntektől korlátozás nélkül lehet utazni Ausztriába, Csehországba és Szlovákiába

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.06.05. 06:22

Fotó: Béres Márton / Népszava
Nem lesz szükség negatív koronavírus-tesztre és karanténba sem kell vonulni.
Korlátozásmentesen lehet utazni péntektől Ausztriába, Csehországba és Szlovákiába – jelentette be Facebook-oldalán a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön. „Az elmúlt napokban számtalan telefonos egyeztetést folytattunk a határainkon érvényben lévő korlátozások feloldásáról az osztrák, a cseh és a szlovák külügyminiszter-kollégákkal, Alexander Schallenberggel, Tomás Petricekkel és Ivan Korcokkal. Végül sikerült megállapodni minden technikai kérdésben, így holnap reggel, várhatóan 8 órától minden korlátozástól mentesen utazhatnak egymás országainak területeire a magyar, a cseh, az osztrák és a szlovák állampolgárok” – közölte Szijjártó Péter.
Ez azt jelenti, hogy péntektől nem lesz szükség negatív koronavírus-tesztre és karanténba sem kell vonulni az Ausztriába, Csehországba és Szlovákiába történő utazás, valamint az onnan történő hazatérés esetén, és megszűnik az eddigi 48 órás korlátozás is – tudatta.

Eltüntették, majd visszahozták a lex Gyöngyöspatát

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.06.05. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Kikerült a köznevelési törvény parlamentnek benyújtott módosító tervezetéből az a javaslat, amely törvényi szinten is megerősítette volna: ne csak pénzbeli kártérítést kaphasson az, aki nem jutott megfelelő oktatáshoz, hanem oktatási, felnőttképzési szolgáltatást is megítélhessen számára a bíróság. Később Horváth László a közmédiában bejelentette: ő maga egy újabb törvényjavaslatban benyújtotta a módosítót.
A javaslatot áprilisban még azzal indokolták, hogy ennek a lehetőségnek a megteremtésére a gyöngyöspatai ügyben hozott ítélet kapcsán merült fel igény. A Debreceni Ítélőtábla ugyanis mintegy 100 millió forintos kártérítést ítélt meg 60 roma fiatalnak, akik éveken keresztül elkülönített osztályokba jártak a patai iskolában. Az ítéletet felülvizsgálati eljárásában a Kúria is fenntartotta. A döntést a gyöngyöspatai önkormányzat és a kormány is igazságtalannak nevezte. Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője, májusban arról beszélt, „szükség van törvénymódosításokra, világos beszédre és világos határokra”. Az egyik első lépésként a köznevelési törvény már benyújtott módosító javaslatát említette – amiből azonban épp az a rész maradt ki, amit kifejezetten Gyöngyöspata miatt tettek bele.

Érdeklődtünk az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, miért hagyták ki végül a lex Gyöngyöspataként is ismertté vált módosító bekezdést, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást.

Frissítés: új törvényjavaslatban a lex Gyöngyöspata

Cikkünk megjelenését követően Horváth László a közmédiában bejelentette: ő maga egy újabb törvényjavaslatban benyújtotta azt a módosítót, amely pénzbeli kártérítés helyett oktatással kárpótolná az iskolai szegregáció érintettjeit. A Horváth által benyújtott dokumentum szövege szigorúbban fogalmaz a korábbi javaslatnál: míg az első verzióban az állt: „a bíróság a sérelemdíjat oktatási, képzési szolgáltatásként is meghatározhatja”, az újabb módosító javaslatban már az olvasható: a bíróság a sérelemdíjat oktatási, képzési szolgáltatásként határozza meg. 

Az újabb módosító javaslatokból azonban úgy tűnik, már nem kifejezetten annak akarja elejét venni a kormány, hogy pénzbeli kártérítést kaphassanak a szegregáltan „oktatott” diákok, hanem annak, hogy szegregált iskolák egyáltalán kialakulhassanak a nem roma diákok elvándorlása miatt. Ehhez viszont – mint Horváth László említette – az iskolákból „ki kell vezetni az erőszakot”, amit iskolaőrség felállításával érnének el. A korábbi rendőrökből álló iskolaőri rendszer bevezetését Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be május végén, most kedden pedig be is nyújtották a vonatkozó törvényjavaslatot. Ez egyebek mellett kimondja, hogy az iskolaőrök "kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott személyek", akik egyenruhát, szolgálati igazolványt és jelvényt kapnak, továbbá testi kényszert, szökés vagy önkárosítás veszélye esetén bilincset, támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés esetén pedig vegyi eszközt és rendőrbotot is alkalmazhatnak. Noha a Nemzeti Pedagógus Kar elnöksége bizonyos feltételek teljesülése esetén elfogadható lépésnek gondolja az iskolai rendészet alkalmazását, a szervezet elnöke, Horváth Péter lapunknak azt mondta: a részletek – így a gumibot, a bilincs vagy a „vegyi eszköz” alkalmazhatósága – őt is meglepték. Hangsúlyozta: rögzíteni kellene, hogy iskolaőrt csak akkor lehessen alkalmazni, ha azzal a nevelőtestület egyetért, megbízása határozott időre szóljon, az intézményvezető pedig rendelkezzen felette utasítási joggal. – Sajnálom, hogy nem szerepel a törvénytervezetben a pedagógiai jellegű megelőzés, hosszú távú megoldás ugyanis csak pedagógiai segítséggel jöhetne létre – fogalmazott Horváth Péter. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Szűcs Tamás is azon a véleményen van, hogy az iskolai erőszak kezelése nem állhat csak „rendészeti lábakon”, prevenciós programokra, szakemberek bevonására is szükség lenne, ez jelenthetne valódi segítséget a tanároknak és a diákoknak is. A kényszerítő eszközök alkalmazása pedig szerinte meghaladja azt a szintet, amit egy iskolában meg lehet engedni. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás tévútnak nevezte a fenyítő eszközökkel felszerelt iskolaőrség felállítását. Emlékeztetett: az alapvető jogok biztosa 2014-ben kiadott egy állásfoglalást az iskolai erőszak kezeléséről és megelőzéséről, ha az abban foglaltakat a kormány betartotta volna, már számos előrelépést lehetett volna tenni.

Kártérítésre várva

A gyöngyöspatai romák eddig még nem kapták meg a Kúria döntése szerint nekik jogosan járó kártérítést - mondta lapunknak Csemer Géza, a helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnöke. Szavai szerint az erre szabott határidő június 13-án jár le, tehát legkésőbb akkor mindenkinek kézhez kellene vennie a neki járó összeget, ami családonként eltérő nagyságrendű. Hozzátette: az elmúlt hetekben többször is egyeztettek a tankerülettel és az önkormányzattal: előbbi jelezte, hogy 20 millió forintot elkülönített erre a célra, utóbbi pedig azt, hogy egyelőre nincs pénze a kártérítés kifizetésére. Kerestük a tankerületet és az önkormányzatot is, de lapzártánkig nem reagáltak. D.J.