Előfizetés

Péntektől korlátozás nélkül lehet utazni Ausztriába, Csehországba és Szlovákiába

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.06.05. 06:22

Fotó: Béres Márton / Népszava
Nem lesz szükség negatív koronavírus-tesztre és karanténba sem kell vonulni.
Korlátozásmentesen lehet utazni péntektől Ausztriába, Csehországba és Szlovákiába – jelentette be Facebook-oldalán a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön. „Az elmúlt napokban számtalan telefonos egyeztetést folytattunk a határainkon érvényben lévő korlátozások feloldásáról az osztrák, a cseh és a szlovák külügyminiszter-kollégákkal, Alexander Schallenberggel, Tomás Petricekkel és Ivan Korcokkal. Végül sikerült megállapodni minden technikai kérdésben, így holnap reggel, várhatóan 8 órától minden korlátozástól mentesen utazhatnak egymás országainak területeire a magyar, a cseh, az osztrák és a szlovák állampolgárok” – közölte Szijjártó Péter.
Ez azt jelenti, hogy péntektől nem lesz szükség negatív koronavírus-tesztre és karanténba sem kell vonulni az Ausztriába, Csehországba és Szlovákiába történő utazás, valamint az onnan történő hazatérés esetén, és megszűnik az eddigi 48 órás korlátozás is – tudatta.

Eltüntették, majd visszahozták a lex Gyöngyöspatát

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.06.05. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Kikerült a köznevelési törvény parlamentnek benyújtott módosító tervezetéből az a javaslat, amely törvényi szinten is megerősítette volna: ne csak pénzbeli kártérítést kaphasson az, aki nem jutott megfelelő oktatáshoz, hanem oktatási, felnőttképzési szolgáltatást is megítélhessen számára a bíróság. Később Horváth László a közmédiában bejelentette: ő maga egy újabb törvényjavaslatban benyújtotta a módosítót.
A javaslatot áprilisban még azzal indokolták, hogy ennek a lehetőségnek a megteremtésére a gyöngyöspatai ügyben hozott ítélet kapcsán merült fel igény. A Debreceni Ítélőtábla ugyanis mintegy 100 millió forintos kártérítést ítélt meg 60 roma fiatalnak, akik éveken keresztül elkülönített osztályokba jártak a patai iskolában. Az ítéletet felülvizsgálati eljárásában a Kúria is fenntartotta. A döntést a gyöngyöspatai önkormányzat és a kormány is igazságtalannak nevezte. Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője, májusban arról beszélt, „szükség van törvénymódosításokra, világos beszédre és világos határokra”. Az egyik első lépésként a köznevelési törvény már benyújtott módosító javaslatát említette – amiből azonban épp az a rész maradt ki, amit kifejezetten Gyöngyöspata miatt tettek bele.

Érdeklődtünk az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, miért hagyták ki végül a lex Gyöngyöspataként is ismertté vált módosító bekezdést, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást.

Frissítés: új törvényjavaslatban a lex Gyöngyöspata

Cikkünk megjelenését követően Horváth László a közmédiában bejelentette: ő maga egy újabb törvényjavaslatban benyújtotta azt a módosítót, amely pénzbeli kártérítés helyett oktatással kárpótolná az iskolai szegregáció érintettjeit. A Horváth által benyújtott dokumentum szövege szigorúbban fogalmaz a korábbi javaslatnál: míg az első verzióban az állt: „a bíróság a sérelemdíjat oktatási, képzési szolgáltatásként is meghatározhatja”, az újabb módosító javaslatban már az olvasható: a bíróság a sérelemdíjat oktatási, képzési szolgáltatásként határozza meg. 

Az újabb módosító javaslatokból azonban úgy tűnik, már nem kifejezetten annak akarja elejét venni a kormány, hogy pénzbeli kártérítést kaphassanak a szegregáltan „oktatott” diákok, hanem annak, hogy szegregált iskolák egyáltalán kialakulhassanak a nem roma diákok elvándorlása miatt. Ehhez viszont – mint Horváth László említette – az iskolákból „ki kell vezetni az erőszakot”, amit iskolaőrség felállításával érnének el. A korábbi rendőrökből álló iskolaőri rendszer bevezetését Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be május végén, most kedden pedig be is nyújtották a vonatkozó törvényjavaslatot. Ez egyebek mellett kimondja, hogy az iskolaőrök "kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott személyek", akik egyenruhát, szolgálati igazolványt és jelvényt kapnak, továbbá testi kényszert, szökés vagy önkárosítás veszélye esetén bilincset, támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés esetén pedig vegyi eszközt és rendőrbotot is alkalmazhatnak. Noha a Nemzeti Pedagógus Kar elnöksége bizonyos feltételek teljesülése esetén elfogadható lépésnek gondolja az iskolai rendészet alkalmazását, a szervezet elnöke, Horváth Péter lapunknak azt mondta: a részletek – így a gumibot, a bilincs vagy a „vegyi eszköz” alkalmazhatósága – őt is meglepték. Hangsúlyozta: rögzíteni kellene, hogy iskolaőrt csak akkor lehessen alkalmazni, ha azzal a nevelőtestület egyetért, megbízása határozott időre szóljon, az intézményvezető pedig rendelkezzen felette utasítási joggal. – Sajnálom, hogy nem szerepel a törvénytervezetben a pedagógiai jellegű megelőzés, hosszú távú megoldás ugyanis csak pedagógiai segítséggel jöhetne létre – fogalmazott Horváth Péter. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Szűcs Tamás is azon a véleményen van, hogy az iskolai erőszak kezelése nem állhat csak „rendészeti lábakon”, prevenciós programokra, szakemberek bevonására is szükség lenne, ez jelenthetne valódi segítséget a tanároknak és a diákoknak is. A kényszerítő eszközök alkalmazása pedig szerinte meghaladja azt a szintet, amit egy iskolában meg lehet engedni. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás tévútnak nevezte a fenyítő eszközökkel felszerelt iskolaőrség felállítását. Emlékeztetett: az alapvető jogok biztosa 2014-ben kiadott egy állásfoglalást az iskolai erőszak kezeléséről és megelőzéséről, ha az abban foglaltakat a kormány betartotta volna, már számos előrelépést lehetett volna tenni.

Kártérítésre várva

A gyöngyöspatai romák eddig még nem kapták meg a Kúria döntése szerint nekik jogosan járó kártérítést - mondta lapunknak Csemer Géza, a helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnöke. Szavai szerint az erre szabott határidő június 13-án jár le, tehát legkésőbb akkor mindenkinek kézhez kellene vennie a neki járó összeget, ami családonként eltérő nagyságrendű. Hozzátette: az elmúlt hetekben többször is egyeztettek a tankerülettel és az önkormányzattal: előbbi jelezte, hogy 20 millió forintot elkülönített erre a célra, utóbbi pedig azt, hogy egyelőre nincs pénze a kártérítés kifizetésére. Kerestük a tankerületet és az önkormányzatot is, de lapzártánkig nem reagáltak. D.J.

Csak papíron épül a szuperkórház

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.06.05. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A járvány se lendített a szuperkórház ügyén. A főváros helyszínötletéről nem is tárgyalnak, bár Dobogón is csak a gaz nő.
Nagyon meg kellett nézni hová lép az ember séta közben, mert könnyen megsüllyedt a lába alatt a talaj, de így is, úgy is vizes lett a cipője – idézi fel a szuperkórház helyszínének kinézett Dobogón tett régi sétáit a mezőn kutyáját sétáltató idősebb hölgy a Népszavának. Bár azt is elismeri, hogy mióta a négyes metró, meg néhány pláza alól kitermelt földet odahordták a mezőre, már száraz lábbal is könnyen át lehet kelni rajta. De ezzel együtt is úgy véli, hogy nem Dobogón lesz az a csodakórház, hanem az erdő túlfelén, az Egér út mellett, mert ott aztán nagy a sürgés-forgás. Egy másik kutyás viszont Dobogó mellett kardoskodik, mert az Egér útnál csak feltöltik a területet, azt pedig miért tennék egy hatalmas, mély alapot kívánó építkezés előtt. Bár a mező melletti Dobogó úton a tavaly kézbesített kisajátításról szóló értesítéseket az idén nem követte semmi, holott akkor azt mondták az ottani ingatlantulajdonosoknak, hogy hamarost kezdődik az építkezés. De azóta se történt semmi. Egy lélek se jár arra. Ott jártunkkor is csak néhány futó és kutyás bukkan fel a mezőn. Nem így az erdő másik oldalán, ahol valóban nagy porfellegeket kavarnak az egymásba érő teherautók. Hordják a földet halomba. Beruházásról szóló tájékoztató tábla se itt, se ott nincs. A sokadik alvállalkozó egyik munkása csak rángatja a vállát a kórház dolgában, kérdezzük a górét -ajánlja -, az majd útba igazít. Megtettük. 
„A Dél-budai Centrum helyszínét kormányhatározat deklarálta. Ebben változás nem történt. A projekt Dobogó városrészben az eredeti helyszínen fog megvalósulni”

– jelentette ki Bedros J. Róbert, a Dél-budai Centrum (DBC) megvalósításáért felelős miniszterelnöki megbízott abban a Portfoliónak adott interjúban, amelyet sajtófőnöke küldött válasz helyett a kérdéseinkre.

Bedros szerint számos igazoló tanulmány, fizikai, műszaki és környezeti vizsgálat készült arról, hogy a Dobogón megvásárolt terület kiválóan megfelel a DBC helyszínéül. De azt nem említi, hogy időközben a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) megbízásából is készült egy felmérés, miszerint a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat által felajánlott két, együttesen 8 hektáros kelenföldi barnamezős telek éppannyira alkalmas lehet. A jelentés szerint zajterhelés szempontjából a Dobogó kedvezőbb helyszín, itt kevesebb zajvédelmi beruházás szükséges, mint a Kelenföldi pályaudvar mellett. Környezeti zajvédelem szempontjából viszont a pályaudvar melletti terület jobb, mivel Dobogónál a szomszédos lakóházakat zajvédő fallal kell védeni. Rezgés és elektromágneses hatások Dobogón nem mérhetőek, az alapfunkciókat ez a pályaudvar mellett sem befolyásolja, de a műtőket rezgésvédelmi megoldásokkal (ház a házban, mint pl. MÜPA) kell kialakítani, illetve a vágányoktól 23 méter távolságot kell tartani, valamint nagyfrekvenciás árnyékolásra lenne szükség az ajtóknál és az ablakoknál, ami költségesebb. Összességében mindkét helyszín alkalmassá tehető, a költség is hasonló, csak Dobogónál a közlekedési feladatok, a pályaudvarnál a rezgés és az elektromágneses hatások kivédése jelent többlet költségeket. Csakhogy a jelentés – úgy tűnik – senkit nem érdekel. Az FKT jövő heti ülésének napirendjébe sem a kormány, sem a fővárosi önkormányzat nem javasolta felvenni a szuperkórház ügyét. A kormány vélhetőleg soha nem vette komolyan a helyszínváltásra vonatkozó fővárosi javaslatot. A fővárosi önkormányzat csak annyit válaszolt kérdésünkre, hogy hivatalos egyeztetés még nem volt ez ügyben. A vizsgálat elkészítéséről szóló FKT határozatban mindenesetre az is szerepel, hogy a helyszínváltás csak az érintett fővárosi telkek ingyenes állami használatba adása esetén lehetséges. Márpedig Karácsony Gergely főpolgármester a Népszavának korábban azt mondta: „ ha az állam baráti vállalkozóktól tud telket venni a beruházáshoz, akkor a fővárosnak is fizethet, főként, hogy sokkal jobb helyen lévő ingatlanokról van szó.” A dobogói 14 hektáros terület több mint felét ugyanis a fideszes kötődésű, békemeneteken is buzgón masírozó, Orbán Viktor mellett szotyizgató Tamás László birtokolta. A többin a Pilisi Parkerdő Zrt. és a XI. kerületi önkormányzat osztozott. Tamás 4,4 milliárdot kapott a közművesítetlen, autópálya széli, mocsaras, parlagon heverő földekért. A parkerdő és az önkormányzat semmit. A pénz azóta is széles patakokban folyik a beruházásba. Az első körben 140 milliárdra becsült költségek helyett – bár még egy kapavágás se történt – immár 200 milliárdot emlegetnek (szakértők ennek a kétszeresét tippelik végösszegként). A kormány 2018-ban alapította meg a szuperkórház megvalósítását felügyelő DBC Dél-budai Centrum Projekt Beruházó és Ingatlanfejlesztő Zrt-t, amelynek igazgatósági elnöke Bedros J. Róbert, míg a háromtagú igazgatóságban sikerült helyet szorítani Kocsisné Márkus Szilviának, Kocsis Máté Fidesz frakcióvezető feleségének. A projektcég 720 millió forintos vagyont kapott útravalóul. Nem sokkal később mégis úgy döntött a kormány, hogy a beruházás megvalósítását az állami magasépítések beruházójára, a Beruházási Ügynökségre bízza. A rekordösszegű tervezői szerződést viszont a DBC Zrt. írta alá tavaly. Az M-Teampannon építésziroda 8,25 milliárdért vállalta a 160 ezer négyzetméteres épületkomplexum tervezését. A DBC azóta nem írt ki újabb tendert. Holott Bedros szerint a régészeti feltárás és a lőszermentesítés már javában zajlik. A területen azonban ennek semmi nyoma nem látszik, holott a miniszterelnöki megbízott tavaly januárban néhány hónapon belüli alapkőletételt és öt éven belül megvalósítást ígért. Szoros lesz. Az 1200 ágyas, 1,2 millió ember ellátásáért felelős egészségpláza tervezése egy-két év, főként, hogy Bedros a Demokratának idén februárban már 215 ezer négyzetméteres „flexibilis” kórházról beszélt két helikopterleszállóval. A projektfelelős szerint a pandémia sem akasztotta meg a beruházást, sőt már a betegutak, illetve az izolációs rendszerek járványügyi körülményekhez való igazítását is elvégezték. De hogy kik, milyen szerződés keretében mit csinálnak, nem tudni. Az eddig kötött szerződésekről hiába kérdeztük a céget. A beruházás kiemelt kormányzati projekt, így az engedélyeket a rendkívül lojális kormányhivatalok gyorsított eljárásban bírálják majd el. De a kivitelezői tendert csak engedélyes tervek birtokában írható ki, amelynek lebonyolítása szintén több hónapot visz el. Csak ezután kezdhetik az építkezést. De közben még lesz egy választás, ha a szuperkórház megvalósítása a jelenlegi tempóban halad, akkor az építkezésről már a következő kormány dönthet.

Újbuda már nem állítaná le a projektet

László Imre (DK), a Dobogót magába foglaló Újbuda polgármestere a választások után élesen nekiment a szuperkórház-tervének, pazarlónak és feleslegesnek nevezte és kijelentette: ha van reális lehetőség a projekt leállítására, akkor megteszi. Most a Népszava kérdésére azt válaszolta, hogy Újbudának és a teljes dél-budai régiónak égető szüksége van egy új, modern kórházra, de jobb lenne, ha nem Dobogón épülne fel, mivel ott nincs infrastruktúra, tömegközlekedéssel pedig nagyon nehezen közelíthető meg. Egykori kórházigazgatóként azonban egyetlen egészségügyi beruházást sem fog megakadályozni. Igaz, azóta sem keresték meg ez ügyben.