Előfizetés

Trump utóvédharcot folytat

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.06.04. 18:55

Fotó: Stefani Reynolds / AFP
Mark Esper védelmi miniszter után elődje, Jim Mattis is elítélte a katonaság washingtoni bevetését. Mind a négy minneapolisi rendőr ellen vádat emeltek.
„Nem szerettem a »vezetési« stílusát és több más dolgot sem vele kapcsolatban és sokan egyetértettek velem... Örülök, hogy lelépett” - írta az interneten Donald Trump azt követően, hogy Jim Mattis az elmúlt napok eseményeit elítélő dolgozatot tett közzé. A nyugállományú tengerészgyalogos tábornok azt írta, hogy dühös és fel van háborodva, amiért az elnök egy propagandafotó kedvéért katonákkal oszlattatta fel a tüntetőket. Szerinte ezzel sérült az amerikaiaknak az 1. alkotmánykiegészítésben foglalt joga a gyülekezéshez és békés tiltakozáshoz. Mattis egyike volt azoknak a „felnőtteknek”, akik Trump elnökségének kezdetén igyekeztek a nemzeti érdekeknek megfelelő irányba terelni a szeszélyes és narcisztikus államfőt. Azóta ebből a csapatból már senki sincs Trump mellett, Mattis két éve távozott, mert nem értett egyet a szíriai csapatkivonással, a kurd fegyveresek cserben hagyásával. Most azt írta, hogy Trump nem egyesíteni, hanem megosztani akarja az országot. Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szerdán rövid levelet intézett a fegyvernemek vezérkari főnökeihez. Ebben megerősítette, hogy a fegyveres erők az alkotmányban foglalt alapértékek védelmét szolgálják. A levelet csak a Fehér Házzal a fegyveres erők hazai bevetése kapcsán szembekerült Mark Esper védelmi miniszter támogatásaként lehet értelmezni. Washingtonban jelenleg 1600 ejtőernyős és katonai rendőr vesz részt a Fehér Ház biztosításában. Az amerikai hivatásos katonák negyven százaléka fekete, barna (ez utóbbit a latin-amerikai származásúakra használják) vagy több rasszú. A Pentagon vezetését aggasztja, hogy az elnök, aki a fegyveres erők főparancsnoka, a nagyvárosok utcáira akarta vezényelni a hadsereget, jóllehet azt sem felszerelése, sem kiképzése nem teszi alkalmassá a tömegoszlatásra. A Fehér Ház azóta jelezte, hogy az elnök már felhagyott a tervvel, de ehhez a tábornokok erőteljes ellenállására volt szükség. Trump most utóvédharcot folytat és igyekszik csökkenteni a történtek jelentőségét, a törés jelei azonban nyilvánvalóak. Az elnök választási kilátásai romlottak, demokrata párti kihívója, Joe Biden növelte előnyét és a felmérések átlagát tekintve már 7.8 százalékkal vezet. Ebben még nincs benne annak hatása, hogy a republikánus George W. Bush, valamint demokrata párti Jimmy Carter és Barack Obama volt elnök is kiállt a békésen demonstrálók mellett. Obama szerint a haladás érdekében „folyamatosan zaklatni kell a hatalmat”. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok egész története a tiltakozással kezdődött. Minneapolisban közben vád alá helyezték a George Floyd múlt hétfői megölésében közreműködő mind a négy rendőrt. A megbilincselt férfi torkára térdelő Derek Chauvin ellen súlyosbították a kezdeti vádat, amely így már a gyilkosság minősített esete. A család ennél is súlyosabb minősítést tartana helyesnek, de egyelőre elfogadja az ügyészség álláspontját. Chauvin a mostani vád szerint akár negyven évi börtönt is kaphat. Jelenleg egy olyan fegyintézetben tartják fogva, amelyben az elítéltek csaknem fele fekete. A minnesotai államügyész figyelmeztetett, hogy a vádemelés még nem jelent biztosan elmarasztaló ítéletet, az ilyen ügyekben nagyon nehéz bizonyítani a szándékosságot. A Floyd halála után országszerte kibontakozó mozgalom a négy rendőr felelősségre vonásán túl a letartóztatások során alkalmazott fojtófogások tilalmát is követelik. Több államban máris napirendre vették a felülvizsgálatot, Chicagóban azonban előkerült egy friss videó, amelyen az látható, hogy egy rendőr letartóztatás közben egy fekete nő nyakán térdel. Az amerikai nagyvárosokban folytatódnak a napközbeni békés tüntetések. Az elmúlt napokban éjszakánként tapasztalt fosztogatás lassan megszűnik, ugyanakkor a helyi kijárási tilalmak megsértése miatt még csütörtökre virradóra is voltak őrizetbevételek.

A lengyel kormányfő bizalmi szavazást kezdeményezett kormánya ellen

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.04. 18:44
Mateusz Morawiecki
Fotó: WOJTEK RADWANSKI / AFP
Mateusz Morawiecki ezzel a kormányát akarta megerősíteni, mivel szerinte az ellenzék destabilizálni akarja a belpolitikai helyzetet a járvány alatt.
Bizalmat szavazott a lengyel alsóház csütörtökön a Mateusz Morawiecki vezette kormánynak. A szavazást a miniszterelnök kezdeményezte, az ország stabilizálásának szükségességével, kormánya helyzetének megerősítésével indokolta a lépést, miután az ellenzék szerinte a koronavírus-járvány alatt megpróbálja destabilizálni a belpolitikai helyzetet. A 460 fős szejmben a Morawiecki-kabinet megmaradása mellett szavazott a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt frakciójának mind a 235 képviselője. Két tartózkodás mellett, nemmel szavaztak az ellenzéki pártok jelen lévő képviselői, összesen 219 honatya. A kormányfő csütörtökön váratlanul nyújtotta be az indítványt, a szejm még aznap napirendre tűzte. Morawiecki előzőleg Andrzej Duda elnökkel egyeztetett lépéséről, amely minden jel szerint a június 28-i elnökválasztással is összefüggésbe hozható.
Mintegy egyórás parlamenti beszédében a kormányfő azzal vádolta az ellenzéket, hogy a járványhelyzetben is meddő vitákat szít, a bizalmi szavazás pedig véget vet a „botránykeltő fesztiválnak”.

Ezzel arra utalt, hogy az ellenzék az utóbbi hónapokban több kormánytaggal szemben nyújtott be bizalmatlansági indítványt, amelyet a szejm sorra leszavazott. A törvényhozás csütörtöki napirendjén is szerepel egy, az egészségügyi miniszterrel szemben benyújtott ellenzéki indítvány. Utalva a járvány hatékony lengyelországi kezelésére, a kormányfő aláhúzta: Lengyelország az utóbbi harminc év legmélyebb válságából kezd kikerülni, további fejlődése érdekében pedig szükség van a kormány, a parlament, az önkormányzatok és az államfő együttműködésére.
- Engedjétek, hogy cselekedjünk, ne zavarjatok

- fordult az ellenzékhez.

Áttekintve a 2015 óta kormányzó, a tavaly őszi parlamenti választáson újból többséget szerzett PiS társadalmi és gazdasági reformpolitikájának eredményeit, Morawiecki kiemelte Andrzej Duda szerepét ennek megvalósításában. Sorolta a nagy infrastrukturális fejlesztések - köztük a Varsó és Lódz között építendő nemzetközi óriásrepülőtér (CPK), valamint a Visztula-turzáson épülő, az észak-lengyelországi városokat a Balti-tengerrel összekötő csatorna - terveit. A két említett projekt leállítását a fő ellenzéki elnökjelölt, Rafal Trzaskowski szorgalmazza, a járvány okozta válságra hivatkozva. A kormányfő megköszönte a PiS vezette kormánykoalíció két kispártja, az Egyetértés és a Szolidáris Lengyelország hozzájárulását a reformok megvalósításához. Ez arra a kormánytáboron belüli korábbi átmeneti válságra is vonatkozhatott, amelynek során az Egyetértés elnöke, Jaroslaw Gowin lemondott kormányfőhelyettesi posztjáról. Gowinnak akkor a PiS-től eltérő véleménye volt a szavazás megszervezéséről, még az elnökválasztás eredetileg május 10-re kitűzött időpontja előtt. Andrzej Duda a kormányfő beszédét követő sajtóértekezletén aláhúzta a belpolitikai erők együttműködésének fontosságát, és ígérte, támogatni akarja az új beruházásokat, gondoskodni akar Lengyelország egyenletes fejlődéséről. Úgy vélte, a kormány terveinek nyugodt körülmények közötti megvalósítása a járvány okozta válság legyőzését, munkahelyek megőrzését biztosítja. Ellenzéki képviselők a parlamenti vita során inkompetensnek minősítették a kormányt, Morawiecki fellépését pedig Duda „kampánygyűlésének” nevezték. Ez volt a hatodik, kormányfő által indítványozott bizalmi szavazás az 1989-es rendszerváltás óta, a legutóbbit szintén Morawiecki kezdeményezte 2018-ban. Az összes előző szavazás is a kormány mandátumának megerősítésével végződött.

A brit kormány megmutatja a tudósoknak, ki az úr

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.06.04. 15:59

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
A mindeddig védőfalként használt közegészségügyi főtanácsadók álláspontjával ellenkezve vezetik be hétfőn minden beutazó számára a kéthetes kötelező házi karantént.
Hetek óta érezhető a lappangó feszültség a kormány és a két legbefolyásosabb közegészségügyi szaktekintély, Sir Patrick Vallance, tudományos főtanácsadó, illetve Chris Whitty professzor, az Egyesült Királyság tisztifőorvosa között. A Downing Street 10.-ben rendezett délutáni sajtótájékoztatók rendszeres részvevői gyakran feszélyezettek, különösen a Boris Johnson stratégiai guruja körüli botrány kirobbanása óta. Mint arról többször is beszámoltunk, Dominic Cummings a válság csúcspontján, március végétől április közepéig a szabályokkal dacolva szülei vidéki házában kúrálta magát Covid-19 fertőzéséből. A kabinet és a tudósok húzódó ellentét egy furcsa kormányintézkedés, a majdnem minden beutazóra vonatkozó kötelező házi karantén kapcsán is felszínre tört. A rendszer bevezetése előtt Sir Patrick kijelentette: a Sage tanácsadó testület megítélése szerint ennek akkor van értelme, ha az Egyesült Királyságban csökken a vírus reprodukciós rátája, illetve "olyan államokra vonatkozik, ahol még tombol a koronavírus-járvány". Míg a többi európai ország magabiztosan utasítja maguk mögé a kórt, az Egyesült Királyságban csak szerdán 1871 új, megbetegedést találnak, de Sir Patrick meggyőződése szerint ennél négyszer többen fertőződnek meg. Részben azért, mert a  Cummings-ügy nyomán a lakosság növekvő része lazít a szociális távolságtartás és egyéb szigorítások betartásán. A jövő hétfőn startoló rendszerben a szigetországba érkezőknek a világhálón keresztül kell kitölteniük egy formanyomtatványt, megadva házi karanténjük pontos címét. A brit belügyminisztérium által nyilvánosságra hozott előírásokból úgy tűnik azonban, hogy - hacsak ez a joghézag a következő napokban nem tűnik el, - az ellenőrzés meglehetősen laza lesz. Az e-kaput igénybe vevő beutazók megúszhatják, hogy az útlevél-kontroll során megkérdezzék tartózkodási helyüket, a karantén betartásáról pedig csak szúrópróbaszerűen győződik meg a rendőrség. Az előírás megszegéséért akár 1 000 fontot is elérő büntetés jár. 
Patrick Vallance, Boris Johnson és Chris Whitty
Fotó: ANDREW PARSONS / AFP
A kormány intézkedése arra utal, hogy csökkent a tudományos potentátok befolyása, illetve óriási a valójában még el sem múlt járvány visszatérésétől való félelem. A rendszernek azonban a a tudósokon kívül is rengeteg kritikusa van, a politikában, az üzleti életben, a turizmusban és természetesen az egyszerű emberek körében egyaránt. A parlamentben Theresa May volt miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az intézkedés "elzárja az országot a világ többi részétől, márpedig nemzetközi kereskedelem nélkül nincs globális Nagy-Britannia". A Ryanair légitársaság szókimondó vezérigazgatója, Michael O'Leary "nevetségesnek" nevezte az ellenőrzés nélküli karantént, míg a világ egyik legnagyobb repülőtere, Heathrow első embere, John Holland-Kaye felszólította a kormányt, legalább egy exit stratégiát dolgozzon ki, megakadályozandó, hogy a "járvány munkanélküliségi katasztrófává váljon". A kormány iránti bizalmatlanságot csak fokozza, hogy egyelőre akadozik a Boris Johnson által "világbajnokként" beharangozott kontaktkövető és elszigetelő rendszer működése, miután a tesztek elvégzése önmagában közel 48 órát vesz igénybe. Christopher Fraser oxfordi professzor szerint a szisztéma csak akkor eredményes, ha két napon belül képesek felgöngyölíti, hogy egy tüneteket mutató fertőzött beteg kivel lépett kapcsolatba. A "test and trace" program felelőse, Dido Harding nem volt képes adatokkal szolgálni arról, hány embert keresett meg eddig a 25 ezer szerződtetett nyomkövető.