Előfizetés

Borkai ügyvédje a második a hazai kaszinókirályok között

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.04. 13:29

Fotó: Shutterstock
De ki is előzhetné be Garancsi Istvánt?
Rákosfalvy Zoltán ügyvéd rendelkezik a győri, a pécsi és a miskolci kaszinó koncessziós jogával, és ezzel szépen keres: mintegy 4,4 milliárdos bevétel mellett majdnem 540 millió nyereség maradt, írja a 24.hu. Emlékeztetőül: Rákosfalvy volt az egyik főszereplője a Borkai Zsolt győri polgármester körül az önkormányzati választás előtt kipattant botránynak, ami az adriai jachtos szextúrától a győri vállalkozásokból szőtt korrupciós háló felfejtéséig durvult, és végül az újraválasztott Borkai lemondásához vezetett.
Rákosfalvy Zoltán
Fotó: Youtube/Győrplusz TV
Ezzel azonban Rákosfalvy csak a második a kaszinókirályok között, a legnagyobb Garancsi István, aki a soproni kaszinója mellé üzlettársával megszerezte a néhai Andy Vajna öt fővárosi játéktermét. Ezzel évi tízmilliárdos nagyságrendű profithoz juthat, és annak sem lesz akadálya, hogy akár még egy kaszinót szerezzen, nemzetgazdasági érdekre hivatkozva így szabják át az idevágó törvényt.
Garancsi István
Fotó: Népszava

Kövér Lászlónak Trianonról is Soros György jutott eszébe

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.06.04. 12:10

Fotó: Illyés Tibor / MTI
Amit a nagyhatalmak elrontottak, nekünk kell helyretennünk, ha így teszünk, a trianoni átok lekerül rólunk – mondta a köztársasági elnök az Országgyűlésben.
Megtartotta trianoni emlékülését az Országgyűlés. Latorcai János levezető elnök nyitóbeszédében Antall Józsefet idézte, miszerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni, de a rendszerváltás utáni első kormányfő szavait csak a második Orbán-kormány teremtette valósággá - a kettős állampolgársággal, aminek révén 1,1 millió határon túli magyar kapott szavazójogot. Majd arról beszélt, azt szeretnék, ha a magyarellenes indulatok parazsa végleg kihunyna a szomszédos népekben. Ezután felolvasták a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) által elfogadott politikai nyilatkozat szövegét, ami - mint korábban már megírtuk - arra kéri a szomszédos országok kormányait és az Európai Uniót, hogy tegyenek meg mindent a határon túli magyarok jogainak bővítéséért.
Bár a szöveget a KMFK-ben az ellenzéki pártok is támogatták (a DK kivételével, amely nem vesz részt a fórum munkájában), az ellenzéki frakciók vezérszónokai most nem szólalhattak fel és a nyilatkozat benyújtásából is kihagyták őket. Emiatt sem az MSZP, sem a Párbeszéd, sem az LMP frakció nem volt teljes létszámban jelen az emlékülésen, a DK egyáltalán nem képviseltette magát. Kövér László házelnök mint előterjesztő azt mondta, Trianon nem csak múlt, de velünk élő jelen is, sőt, akár nemkívánatos jövővé válhat ismét. - A magyar jövő csak akkor lehet biztonságos, ha minden nemzedék eszébe vési, hogy csak az lehet a jövő, amit meg tud védeni, erre is tanít Trianon – mondta. A békediktátum tanulságai között említette, hogy „akit ki akarnak fosztani, leigázni, annak először a létét kell megkérdőjelezni”. Majd arról beszélt, ma bizonyos „érdekcsoportok” megkérdőjelezik az európai nemzetek létét és örökre el akarják adósítani a kontinenst – a házelnök egyértelműen Soros Györgyre utalt. A második tanulság szerinte, hogy sosem szabad figyelmen kívül hagyni gondolkodásunkban a geopolitikai látószöget, pedig ez Mohácsig még jellemezte a magyar királyokat. Ennek következménye lett az is, hogy végzetesen a Monarchiához kötötték a korabeli vezetők az ország sorsát, ami az elveszített világháborúhoz és Trianonhoz vezetett, bár ehhez kellett „egyes hazaáruló magyar politikusok szerepvállalása is 1918 őszén”. A harmadik trianoni tanulság pedig az, hogy „a nemzetközi politikában szövetségesek nélkül nem lehet megmaradni”. Nem csak Magyarország marad egyedül, de 1938-ban Csehszlovákia, majd a balti államok, a második világháború után pedig a Nyugat az egész kelet-európai térséget „koncként dobta a Szovjetuniónak”. Ma azonban a térség nemzetei vagy együtt nevetnek, vagy együtt sírnak: "vagy együtt őrizzük meg kultúránkat, vagy együtt forgatnak ki minket identitásunkból, anyanyelvünket konyhanyelvvé változtatva, egyszerű adófizetővé változtatva minket. Emiatt nem akarjuk kétségbe vonni azt a sikert sem, amit Trianon a környező nemzeteknek jelentett". A térség nemzeti problémáinak feloldásához a házelnök szerint az 1990 után bekövetkezett euroatlanti integráció nem, de „az Európai Unió adhat esélyt arra, hogy együtt rendezzük közös dolgainkat”. Esélyt, hogy szövetségeseket találjunk megmaradásunkhoz a környező államokban és a többi európai országban, főleg, mivel az egész kontinensre „olyan identitásküzdelem vár, mint a határon túli magyarokra Trianon után”. - Európa határai addig tartanak, amíg a temetőkben kereszt van a sírokon, ha mindez megváltozik, Európa kisebbségbe kerül a saját területén – mondta az Országgyűlés elnöke. Majd az EU alapszerződést idézte, amely szerint az unió elismeri a nemzeti identitást és garantálja annak megőrzését, hozzátéve, hogy ennek mikéntjéről egy dokumentum sem szól. A politikai nyilatkozat erre is kísérletet tesz, miszerint nemzeti identitása az embereknek, az állampolgároknak van, amely nyelvükből, kultúrájukból és szülőföldjükből fakad elsősorban. Áder János köztársasági elnök arról beszélt, Trianon a magyar gazdasági fejlődést is derékba törte, a korabeli Budapest például a világ második legnagyobb malomipari központja volt az amerikai Minneapolis után. A békediktátum viszont erőszakhullámot, menekültáradatot hozott.
- Négy évnyi háborúskodás után Magyarország vesztes félként a súlyos büntetést nem kerülhette el – mondta, felidézve, hogy Romániának már 1916-ban jelentős erdélyi területeket ígért az antant. Míg Németország területének 17-, Magyarország 66 százalékát veszítette el, az ország képviselőit a béketárgyalásokra is egy év késéssel hívták meg, álláspontunkat érdemben nem ismertethettük. - A századik évfordulón indokolt, hogy saját házunk táján is söprögessünk – mondta, „a konzervatív tehetetlenséget, a liberális tehetségtelenséget és a bolsevik utópiákat” említve okként, ami lehetetlenné tette az amúgy is szűk mozgástér kihasználását a béketárgyalások előtt. Például hiányzott a diplomáciai háttérmunka, az elemi önvédelmi ösztön a hadsereg újjászervezése. - Ez több volt, mint politikai vakság, súlyos felelőtlenség volt – mondta, hozzátéve, hogy ha Károlyi Mihály egyben tartja a hadsereget és erős karhatalmat épít ki, ha Apponyi Albert beszéde mellet egy tartós diplomáciai háttérmunka is zajlik, lehet, hogy mérsékelhetőek lettek volna a veszteségek. A jelen helyzettel kapcsolatban arról beszélt, mi tiszteletet adunk a szomszédainknak, de ezt kérjük tőlük is. - Amit a nagyhatalmak elrontottak, nekünk kell helyretennünk, ha így teszünk, a trianoni átok lekerül rólunk – fogalmazott. - A magyar nemzet nem csak volt, de lesz is – fejezte be végül beszédét.

Sok daganatos beteg kezelése késlekedik: a járvány alatt nem jutottak diagnózishoz

D. A.
Publikálás dátuma
2020.06.04. 11:57

Fotó: ANNE-CHRISTINE POUJOULAT / AFP
Több mint felére esett vissza az orvos-betegtalálkozások száma az onkológiai páciensek esetében – derült ki egy csütörtökön azon a zártkörű online sajtóbeszélgetésén, ahol a szakemberek a mell-rákszűrésre hívták fel a figyelmet.
 A rendezvényen ismertették azt az onkológusok körében végzett minapi felmérést, amelyben a gyógyítók jó része arról számolt be, hogy jelentősen csökkent az ellátást kérő új betegek száma. Ez azonban nem azt jelenti, hogy kevesebb lett a daganatos beteg, hanem azt, hogy sokan nem jutottak diagnózishoz - az ellátórendszer kényszerű leállása miatt. Az orvosok most arra számítanak, hogy a következő hónapokban tömegesen kerülhetnek a rendszerbe az ellátásra szorulók. A betegszervezet is tart attól, hogy olyan orvos-beteg találkozások is elmaradtak, amelyek indokoltak lettek volna, azaz lehetnek olyan rákbetegek, akiknek romlottak az életkilátásaik.    A kutatás részleteiről szólva B. Papp László, a Gyógyulj Velünk Egyesület szóvivője elmondta: óriásiak a különbségek abban, hogy kinek van esélye meggyógyulni a rákból. „Ez Magyarországon azon is múlik, hogy az illetőnek ki az orvosa, hol kezelik, milyen gyors a betegútja, mennyi idő alatt jut el a patológiára, a műtétre, illetve utána a kezelésekre. Ez nyilván függ a pácienstől önmagától, a lakhelyétől, a képzettségi szintjétől és a pénztől (például igénybe tud-e venni magánellátásokat, vagy sem). Eddig is nagy volt az esélyegyenlőtlenség, ami a járványidőszak alatt még inkább nőtt, hiszen most az agilis, tudatos betegek is nagyon nehezen tudtak eljutni kezelésekre. "Még a magánellátás jelentette egérút is bezárult többé kevésbé."    A fórumon Pajkos Gábor, onkológus főorvos, a Magyar Klinikai Onkológia Társaság elnöke, Kenessey Andrea, a Mellrákfórum egyik alapítója, kardiológus szakorvos, mellrák-túlélő és B. Papp László arra biztatta főként a nőket, hogy ne hanyagolják az egészségüket. Mellrák ugyanis bármelyik nőnél kialakulhat. Azt tanácsolják, hogy ha valaki gyanús elváltozást talál a mellében, mindenképpen forduljon orvoshoz. Ilyen eltérés lehet például az emlőben vagy a hónaljban kialakult csomó, a részleges vagy a teljes mellet érintő duzzanat, a mell vagy mellbimbó bőrének szokatlan változása (irritáció, kivörösödés, pikkelyesedés, megvastagodás, gödrösödés), a mellbimbó váladékozása, illetve ha a mellbimbó érzékennyé válik, befordul vagy kisebesedik. A rendszeres önvizsgálat minden nőnek javasolt, de különösen figyelniük kell magukra azoknak, akik 50−65 év közöttiek, hormonpótló kezelést kaptak, illetve a családjukban már előfordult emlődaganat. Egyes esetekben növelheti a mellrák kialakulásának kockázatát, ha valaki 30-35 éves koráig nem szült, ha szokatlanul korán volt az első menstruációja, továbbá ha későn lépett a változókorba. „Azoknak, akiknek korábban volt már emlődaganatos betegsége, különösen figyelniük kell, hogy ne bagatellizálják el azokat a jeleket, például a hátfájást, a derékfájdalmat, amelyek akár a betegség kiújulását jelezhetik” - hangsúlyozta dr. Pajkos Gábor. A mellrák világszerte és Magyarországon is a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése, hazánkban évente körülbelül 8000 új emlőrákos beteget fedeznek fel. A mellrák előfordulása 50-65 éves kor között a leggyakoribb, de ma már a fiatalabb nőket is egyre gyakrabban érinti. Becslések szerint élete során 10-12 nőből egynél nagy valószínűséggel kifejlődik emlődaganat.