Orbán kedves vállalkozója nem tud hibázni: az adóhivatalhoz bekötött kütyük igazi pénzgyárak

Publikálás dátuma
2020.06.04. 08:05
Orbán és Garancsi a VIP páholyban
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az online kassza a legjövedelmezőbb, ahogyan a rengeteg állami-önkormányzati nagyberuházás és a pénzszállítás is ontja a nyereséget Garancsi Istvánnak.
Igazi pénzgyár Orbán Viktor kormányfő barátjának, Garancsi Istvánnak a mind tovább gyarapodó cégbirodalma – írja a 24.hu a vállalkozó társaságainak napokban beadott beszámolói alapján. Mint az adatokból kiderült, a 2013-ban bevezetett, az adóhatósággal összeköttetésben álló online kasszákat forgalmazó cége, a Mobil Adat Kft. idén is csaknem száz százalékos jövedelmezőséget hoz. Tavaly bő 2,7 milliárd forint forgalomhoz 950 millió forint adózott nyereség társult. 
A Mobil Adat Kft., akárcsak tavaly, közel 100 százalékos sajáttőke-arányos eredményt mutathat fel.

A cégből, és a hasonló nevű vagyonkezelő társaságból, a Mobil Adat Holding Zrt.-ből együttesen több mint 1,2 milliárdos osztalékhoz jut a székesfehérvári üzletember.  A Garancsi-birodalom másik ékköve, a Market Építő Zrt. tavaly minden korábbinál nagyobb, 188 milliárd forintos forgalmat ért el. A hozzá társuló 7,1 milliárd forint adózás utáni nyereség is rekord, amiből 5,3 milliárd forintot osztalékként ki is vesznek a tulajdonosok. Sok más korábbi állami és önkormányzati beruházás mellett a Market építette a Fővárosi Állat- és Növénykert bizonytalan jövőjű biodómját, ők dolgozhatnak a debreceni BMW-gyár területén, és az új budapesti kézilabdacsarnokot is ez a cég építi majd közel 100 milliárd forintért.  
Tavaly közel 1,2 milliárd forint adózott hasznot hozott a pénzszállítással foglalkozó Criterion Készpénzlogisztikai Kft. is.

A 24.hu szerint érdekes, hogy a lassan áttekinthetetlenné váló cégbirodalomban (110 cégnél jelenik meg Garancsi neve jelenlegi vagy egykori tulajdonosként vagy ügyvezetőként az Opten kimutatása szerint) ritkaság a veszteség, viszont a győri központú Duna Takarék Bank mégis 207 milliós mínuszt produkált tavaly. Ezt feledtetheti azonban a Csányi Sándorral és Hernádi Zsolttal közös cége, az A8 Palace Hotel Zrt., amely három szállodát birtokol az Andrássy úton. A társaság tavaly közel 460 millió forint hasznot hajtott a három tulajdonosnak.  A portál emlékeztet: Garancsi István a leggazdagabb magyarok listáján már a 14. helyen állt a tavaly 66 milliárd forintra taksált vagyonával, ami tovább bővülhet: április 30. óta a Habony Árpád köréhez sorolt Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt londoni nagykövettel együtt az övé a néhai Andy Vajna öt fővárosi kaszinója. A székesfehérvári futballklub tulajdonosa előtt nem ismeretlen a terep: egy másik cég, a soproni játékterem üzemeltetéséért felelős CAI Hungary Kft. 2018-ban minden addigi rekordját megdöntötte, 4,2 milliárd forint árbevételt könyvelt el, és a bő 1,2 milliárd forint adózott nyereséget ki is fizette osztalékként.
Szerző

A járvány miatt vidéken többet bírságoltak

Publikálás dátuma
2020.06.04. 07:50

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A fővárosban 15561 eset – az eljárások kétharmada – csak figyelmeztetés volt, vidéken viszont az összes eset kicsit több mint harmadánál, 11194 alkalommal éltek a rendőrök a legenyhébb szankcióval.
Összesen 51395 rendőrségi eljárás indult a kijárási korlátozások megszegése miatt – közölte a Népszava kérdésére az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). A kijárási korlátozást március 28-tól rendelték el, amit vidéken május elején, Budapesten pedig 18-án oldottak fel, vagyis 52 nap alatt figyelmeztettek, bírságoltak vagy írtak feljelentést bő 50 ezer esetben a rendőrök. Mint megtudtuk, az eljárások kevesebb mint fele, 22875 ügy a mintegy 1,8 milliós Budapesthez, 28520 eset pedig a 8 milliós vidékhez kötődik. Érdekes adat az is, hogy vidéken több volt a súlyosabb szankció. A fővárosban 15561 eset – az eljárások kétharmada – csak figyelmeztetés volt, vidéken viszont az összes eset kicsit több mint harmadánál, 11194 alkalommal éltek a rendőrök a legenyhébb szankcióval. Budapesten 3790 személyt sújtottak helyszíni bírsággal és 3524 ügyben tettek feljelentést. Ehhez képest vidéken 9351 fővel szemben helyszíni bírságot szabtak ki, és 7975 szabálysértési feljelentést írtak, vagyis a vidéki eljárások több mint fele zárult komolyabb szankcióval. Bár a rendőrség, valamint az operatív törzs sokszor hangoztatta, hogy empatikusan és segítő szándékkal ellenőrzik a lakosságot, vagyis nem a büntetés a cél, valójában meglehetősen sok eljárás zárult komolyabb bírsággal. Az országszerte indított, több mint 51 ezer ügy közül több mint 24600 zárult végül feljelentéssel vagy helyszíni bírsággal. A rendőrség kérdésünkre közölte, hogy elsősorban olyan esetekben éltek helyszíni bírsággal vagy feljelentéssel, amikor a jogsértés nem először fordult elő, esetleg a figyelmeztetés nem bizonyult elegendőnek. Azt ugyanakkor az ORFK nem akarta elárulni, hogy összesen mennyi pénzt fizettek be eddig a szabálysértők, és mekkora bírságösszeg vár még befizetésre. „A bírságok nem a rendőrség költségvetésébe érkeznek, azokkal nem a rendőrség rendelkezik” – válaszolták, és megismételt érdeklődésünkre is úgy feleltek, hogy az elszámolás nem az ő hatáskörükbe tartozik. Ez már csak azért is váratlan reakció, mert április 8-án a Népszava kérdésére az Országos Rendőr-főkapitányság még pontosan meg tudta mondani, hogy a kijárási korlátozások kezdete óta addig 701 embert bírságoltak meg a szabályok megszegése miatt, összesen 15,6 millió forint értékben, a büntetés összege pedig 5 ezer forinttól félmillió forintig terjedhet. Az akkor kapott adatok alapján egy-egy szabálysértőt átlagosan 22 ezer forintra bírságolt meg a rendőrség. Ha ezt a számítást az összes esetre érvényesnek vesszük, akkor a korlátozások több mint másfél hónapja alatt akár 289 millió forintos bírságot is kiszabhattak.
Szerző

És akkor mától van egy új megyénk

Publikálás dátuma
2020.06.04. 07:25

Fotó: Rosta Tibor / MTI
Területgyarapodásról nincs szó, csak átkeresztelésről.
Trianon századék évfordulóján Csongrád-Csanád megyére változott Csongrád megye neve csütörtökön. 2017-ben az Országgyűlés Lázár János, a térség parlamenti képviselőjének javaslatára - ellenszavazat nélkül - módosította a megye nevét. Juhász Tünde kormánymegbízott korábban közölte, a megyében élőknek nincs teendőjük a névváltoztatás miatt. A megyei kormányhivatal honlapja és elektronikus levelezési címe nem változik meg, a hatóságok bélyegezőit, a névjegykártyákat lecserélik, ez összességében egy-két millió forintos költséggel jár. Csongrád-Csanád megye mai területe az 1950-es megyerendezéskor alakult ki, Csongrád megyéből és a modern korban makói székhelyű Csanád megye délnyugati feléből, amelyhez tartoztak akkor az egykori Torontál vármegye Magyarországon maradt települései is. A 4261,74 négyzetkilométeres területű Csongrád-Csanád megyében a Központi Statisztikai Hivatal 2019. I-IV. negyedéves adatai szerint 399 ezren élnek. 
Szerző
Témák
Csanád Csongrád