Előfizetés

Új gyanúsítottja van a 13 éve elrabolt Madeleine ügyének

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.03. 21:52
Mécsesek világítják meg Madeleine McCan fényképét 2017 május 3-án, Praia da Luz templomában - a kislány eltűnésének 10. évfordulóján
Fotó: STRINGER / AFP or licensors
A Scotland Yard egy német férfi szerepét vizsgálja, aki a kislány eltűnése idején a gyermek közelében lehetett.
 Új gyanúsítottja van a 13 éve Portugáliában eltűnt brit kislány, Madeleine McCann ügyének. A Scotland Yard szerda esti londoni bejelentése szerint nagy jelentőségű új nyomozati szálról van szó - írja az MTI. A gyermeknek a dél-portugáliai Praia da Luz főleg britek által látogatott Ocean Club nevű üdülőközpontjában veszett nyoma 2007 májusában, néhány nappal negyedik születésnapja előtt. A szőke kislány - két kisebb testvérével - a család földszinti szállodai szobájában aludt, miközben szülei az üdülő szabadtéri éttermében, baráti társasággal vacsoráztak.
Az ügy szinte példátlan nemzetközi figyelmet keltett, különösen azután, hogy a portugál rendőrség 2007 őszén az Angliában élő orvos szülőket nyilvánította gyanúsítottá. A gyanúsítást egy ével később - érdemi bizonyítékok hiányában - feloldották, a kislánynak viszont azóta sem lelik nyomát. A londoni rendőrség szerda esti bejelentése szerint a brit és a német nyomozók egy német férfi személyében azonosították az ügy gyanúsítottját. A 43 éves férfi jelenleg egy német börtönben van, de 1995 és 2007 között megszakításokkal a portugál üdülőhelyen élt. A tájékoztatás szerint a nyomozók egy telefonhívás alapján jutottak a gyanúsított nyomára.

Hétfőtől érvényes a beutazási karantén Nagy-Britanniában

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.03. 20:13
Illusztráció
Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
Az intézkedést még ebben a hónapban felülvizsgálják, és a brit kormány nem zárja ki kétoldalú mentességi megállapodások kidolgozását a feltételeknek megfelelő országokkal.
Jövő hétfőtől érvénybe lép az a már korábban bejelentett előírás, amelynek értelmében kéthetes karanténba kell vonulniuk a külföldről Nagy-Britanniába érkezőknek – közölte szerdán Priti Patel brit belügyminiszter. Az intézkedést – amelynek célja az új koronavírus által külföldön okozott fertőzések behurcolásának megakadályozása –
még ebben a hónapban felülvizsgálják, és a brit kormány nem zárja ki kétoldalú mentességi megállapodások kidolgozását a feltételeknek megfelelő országokkal.

Patel a londoni alsóházban terjesztette elő hivatalosan az egyes részleteiben már az elmúlt hetekben ismertté vált intézkedési tervet, amelyet a brit a légitársaságok és az utazási irodák folyamatosan és élesen bírálnak. A belügyminiszter elmondta:
június 8-ától a külföldről érkezőknek, köztük a brit állampolgároknak is úgynevezett elérhetőségi helyszínazonosító – contact locator – kérdőívet kell kitölteniük, amelyben bejelentik, hogy hol töltik az elkülönítés 14 napját, és milyen módon lehet felvenni velük a kapcsolatot.

A brit kormány online felületén – gov.uk – elérhető kérdőívet még az utazás előtt ki kell tölteni, és a beutazóknak vagy nyomtatott formában, vagy telefonjukban, elektronikusan tárolt formában, a határrendészeti hatóságok kérésére fel kell mutatniuk a kitöltést igazoló bizonylatot. Priti Patel elmondta:
aki nem tölti ki a kérdőívet, 100 font (39 ezer forint) helyszíni bírsággal sújtható. Arra, aki nem tartja magát a karanténelőíráshoz, a hatóságok ezer font pénzbüntetést szabhatnak ki. Minősített esetben büntetőeljárás is indítható, és a szabálysértő külföldi állampolgárokat ki lehet toloncolni Nagy-Britanniából.

A karantén helyszínét és a beutazók elérhetőségének adatait tartalmazó online kérdőívet az angliai közegészségügyi hatóság – Public Health England, PHE – tartja nyilván, és a PHE munkatársai ellenőrzik, hogy a karanténra kötelezettek betartják-e az elkülönítési szabályokat. Ha a PHE illetékeseiben felmerül a gyanú, hogy valaki nem tartja magát az előírásokhoz, értesítik a rendőrséget – mondta szerdai parlamenti tájékoztatójában a brit belügyminiszter. Priti Patel szerint azért most kell bevezetni a karantént, mert amíg Nagy-Britanniában magas volt a koronavírus okozta fertőzések hazai terjedési rátája, egy ilyen intézkedésnek csekély hatása lett volna. A nagy-britanniai terjedési ráta azonban immár folyamatosan csökken, a nemzetközi utazások száma pedig valószínűleg emelkedésnek indul a jelenlegi mélységi rekordokról, és ebben a helyzetben a kormány tudományos tanácsadói szerint egyre nagyobb kockázattá válik a koronavírus-fertőzések behurcolása külföldről. A belügyminiszter szerint arányos, időben korlátozott közegészségvédelmi intézkedésről van szó. Priti Patel elmondta, hogy a karanténelőírást először a június 28-a utáni héten, utána folyamatosan vizsgálja majd a brit kormány. A belügyminiszter ugyanakkor nem tett egyértelmű utalást arra, hogy az intézkedést mikor oldhatják fel. Hozzátette viszont, hogy kétoldalú alapon lehetséges mentességi megállapodások kidolgozása olyan országokkal, amelyek a brit kormány megítélése szerint járványügyi szempontból biztonságosak. Erre Boris Johnson miniszterelnök nemrégiben gyakorlatilag ígérettel felérő utalást tett. Minapi alsóházi meghallgatásán a kormányfő kijelentette: kölcsönös megállapodások esetén már a karanténelőírás június végi első felülvizsgálatának idejére mentességet kaphatnak azok a beutazók, akiknek hazájában a fertőződési ráta „legalább olyan jó”, mint Nagy-Britanniában.

Nyílt levélben szólították fel a kormányt a karanténterv ejtésére

A brit utazási, légiközlekedési és szállodaágazat szervezetei élesen bírálják a karanténintézkedést. A héten a szektor legnagyobb utazásszervező és szállodaipari cégei közül több mint kétszáznak a vezetői nyílt levélben szólították fel a kormányt a karanténterv ejtésére. Az aláírók közölték: az intézkedés miatt, amely megítélésük szerint a határok lezárásával ér fel, az ágazat alkalmazotti állományának akár 60 százaléka is elvesztheti állását. A brit polgári repülés már eddig is súlyosan megszenvedte a koronavírus-járvány turisztikai hatásait. A legnagyobb brit olcsójegyes légitársaság, az easyJet 15 ezer fős alkalmazotti állományának 30 százalékát elbocsátja. A British Airways a minap közölte, hogy 42 ezer alkalmazottja közül 12 ezret kénytelen elbocsátani, miután a Covid-19 járvány miatt gyakorlatilag összeomlott a légiforgalmi piac. A Virgin Atlantic 10 ezer alkalmazottja közül 3 ezernek mond fel, és kivonul a Heathrow utáni második legnagyobb londoni repülőtérről, Gatwickről.

Trump elveszítette a Pentagont

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.06.03. 18:08

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Mark Esper védelmi miniszter ellenzi a katonaság bevetését a tüntetők ellen. Szerdára sokat javult a helyzet az amerikai nagyvárosokban.
Az Egyesült Államok védelmi minisztere szerdán a Pentagonból tartott virtuális sajtóértekezleten kijelentette, hogy nem támogatja a zendülésről szóló 1807-es törvény (Insurrection Act) alkalmazását – vagyis a szövetségi fegyveres erőknek a békés tüntetések elleni bevetését. Mark Esper azt mondta, hogy ő és a hadsereg hű marad az alkotmányhoz. Mint kifejtette, nem tudott Donald Trump tervéről, hogy egy fotó kedvéért erőszakkal kiürítteti a Fehér Házzal szemben lévő Lafayette teret, illetve arról, hogy miért kellett csatlakoznia az elnökhöz és kíséretéhez a Szent János templomhoz tett rövid hétfői sétára. A miniszter nem kért bocsánatot a történtekért, de azt állította, hogy nem tudott a katonák bevetéséről és arról sem, hogy Washingtonban alacsonyan szálló helikopterrel oszlatták a tömeget. Esper nyilatkozata után nem világos, hogy mi a jogi státusuk a fővárosba vezényelt katonáknak, így a 82. ejtőernyős hadosztály éleslőszerrel és szuronyokkal érkező alegységeinek. A Nemzeti Gárda vizsgálatot rendelt el, hogy betartotta-e a szabályokat az a helikopterpilóta, aki alacsonyra ereszkedve ijesztgette a tüntetőket. Ez és a vadászgépek zavarórepülése állítólag Trump személyes kívánsága volt. A Fehér Házból kiszivárgott hírek szerint egyébként az elnök megenyhült, és már nem akar szövetségi katonákat küldeni az ország különböző államaiba. 
Sok egyházi vezető bírálta a Szent János templomnál történteket. Wilton Gregory washingtoni érsek azt is kifogásolta, hogy Trump kedden felkereste a Nemzeti Székesegyház II. János Pál kápolnáját. Az érsek szerint ezzel az elnök manipulálta a katolikus intézményt. A néhai pápa szobránál mellesleg kínos jelentre került sor, amikor az elnök rászólt a first ladyre, hogy mosolyogjon, de Melania Trump csak egy kényszeredett félmosolyra volt képes. Az események kapcsán Ferenc pápa is felemelte szavát a rasszizmus ellen, ugyanakkor az erőszakos megmozdulásokat is elítélte. Boris Johnson brit kormányfő azt mondta, hogy megérti a rasszizmus miatt tiltakozó amerikaiakat.  Kedden többnyire békés tüntetésekkel folytatódott a George Floyd múlt hétfői meggyilkolása nyomán kirobbant tiltakozás. Houstonban hatvanezres tömeg gyűlt össze, amelyhez Floyd rokonai is csatlakoztak. Los Angelesben, Philadelphiában, Atlantában, Seattle-ben és Minneapolisban sokezres nagygyűléseket tartottak. Több helyen, így St. Paulban és Denverben a helyi rendőrfőnök is csatlakozott a békés felvonuláshoz. Másutt is előfordult, hogy a tüntetők és a rendőrök közösen imádkoztak, illetve öleléssel, kézfogással fejezték ki összetartozásukat. A Reuters megrendelésére az Ipsos által készített felmérés szerint az amerikaiak 64 százaléka támogatja a békésen demonstrálókat. Ugyanakkor nem mindenhol sikerült megőrizni a nyugalmat: Seattle-ben, Portlandban, Atlantában, New Yorkban és másutt is könnygázzal kellett feloszlatni a tömeget. A korábbiaknál kevesebb helyen, de még mindig volt példa fosztogatásra. Országszerte ismét több száz embert vettek őrizetbe. George Floyd hatéves lánya, Gianna szerint „apa megváltoztatta a világot”. Az interneten terjedő videón a gyermek Floyd barátja, egy volt híres, NBA-bajnokságot is nyert kosárlabdázó nyakában ülve látható. Stephen Jackson megígérte, hogy gondoskodni fog az apa nélkül maradt kislányról. A gyermek anyja, Roxie Washington Minneapolisban azt mondta, azt szeretné, ha a világ nem harci kiáltásként emlegetné George Floyd nevét, hanem jó emberként és jó apaként emlékezne rá. Minnesota demokrata párti kormányzója, Tim Waltz szerdán felkereste a gyilkosság helyszínét, Minneapolis polgármestere, Jacob Frey pedig elrendelte a városi rendőrség teljes átvilágítását. Az elmúlt évek statisztikái alapján Minneapolisban a rendőrök hétszer gyakrabban alkalmaztak fizikai erőszakot a feketék, mint a fehérek ellen.