Előfizetés

Roham a támogatásokért, fatális hibát emlegetnek Csepelen

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.06.03. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Több száz millió forintot osztanak szét a fővárosi kerületek a járvány miatt bajba jutott polgáraik között. Csepel szerint ez fatális hiba.
Eddig több ezer támogatási kérelmet nyújtottak be a fővárosi önkormányzatokhoz a járvány miatt nehéz helyzetbe kerülők – értesült a Népszava. A lapunk körkérdésére adott válaszokból, valamint a kerületi tájékoztatókból kiderült: a 23 fővárosi kerületből 10 vezetett be dedikáltan járvány-segélyt.
Az új szociális támogatások igénylését mindenütt feltételekhez – például helyi lakcím – kötötték, a juttatás mértékét pedig az egy főre jutó jövedelem határozza meg. A krízistámogatások a kerület többségében legfeljebb háromszor kérhető, de van ahol csak a veszélyhelyzet idején folyósítják, mint például Soroksáron. A jogosultság igazolását mindenütt különféle dokumentumokkal kell igazolni. Ezek köre igen változatos, akárcsak a támogatás mértéke, a jövedelmi kritérium és a segélyezésre fordítható keretösszeg is.
Akad azonban olyan városrész is, ahol inkább az államra hagyják a segítséget. – Azért van lyuk az új és tapasztalatlan városvezetők által irányított önkormányzatok költségvetésében, mert nem tudják, hogy az önkormányzat nem állam. Fatális hibát követnek el, amikor összetévesztik magukat Orbán Viktorral – válaszolta Takó Szabolcs, a kormánypárti vezetésű Csepel önkormányzatának sajtófőnöke a Népszava azon kérdésére, hogy miképpen segítik a járvány idején állásukat vesztőket.

A legutóbb hajléktalanok ellen tiltakozó XXI. kerület szerint csak az államigazgatási ügyekben tapasztalatlan vagy járatlan vezetők keverik össze az államot az önkormányzatokkal. – Az önkormányzatok nem (város)államok. Így nincs külön katonaságuk, rendőrségük, titkosszolgálatuk, nincsenek kórházaik és nem az ő feladatuk a munkanélküliek segélyezése – közölte a kerület. A városrész vezetésének érvelése azért meglepő, mert a járvány következtében – a legújabb becslések szerint – 330-400 ezer ember veszítette el a munkáját az országban, de úgy tűnik a fővárosi munkavállalók jártak a legrosszabbul. A budapestiek 18 százalékának egyáltalán nincs jövedelme, miközben a vidéki városokban ez az arány csak 7 százalék, a községekben pedig 13 százalék – derül ki a Pulzus Kutató felméréséből. Míg a fővárosiak 13 százaléka bevételének több mint felét a elbukta a március óta, a többi településtípus esetén ez az arány kevesebb, mint 10 százalék.
Elsőként egyébként Ferencváros lépett, amely nem sokkal a veszélyhelyzet kihirdetése után bejelentette a pandémiás járadékot, amelynek egyszeri összege jövedelmi helyzettől függően 15-75 ezer forint, de kérhető rendkívüli és lakhatási támogatás is. Budavár önkormányzata válságkezelő alapjövedelmet vezetett be április elején, amelynek keretében három hónapon keresztül havi 100 ezer forintra egészítik ki a rászorulók jövedelmét. Bérpótló támogatást – 75-85 ezer forintot – ad a II. kerület a munkájukat március 11. után elvesztőknek, de kérhető gondozási és lakhatási támogatás is.
A III. kerületiek krízistámogatásért folyamodhatnak, amelynek összege akár 120 ezer forint is lehet, de csak egyszer kérhető. A legfeljebb 300 ezer forintos veszélyhelyzeti bérleti díj támogatást viszont vissza kell fizetni, igaz kamatmentesen. A kerületben május közepéig 192 krízistámogatási, és 12 bérleti díj támogatási kérelem érkezett a hivatalba, amelyekre eddig 11,8 millió forintot fizettek ki, átlagosan 82,5 ezer forintot. Ennél jóval kisebb az érdeklődés (35) a bérleti díj támogatás iránt. De a kérelmek folyamatosan érkeznek.
„Terézváros melléd áll” néven indított szociális programot VI. kerület. Az állásvesztők havi 100 ezer forintot kaphatnak (vagy más támogatás esetén ennyire egészítik ki a havi összegét) legfeljebb három hónapig. Emellett kérhető krízistámogatás, amelynek összege 120 ezer forint és háromszor kérhető, míg a bérleti díj támogatás az albérleti díj fele, de legfeljebb 50 ezer forint lehet. Eddig több száz kérelem érkezett, legtöbben az állásvesztési segélyért folyamodtak. A krízistámogatásra 300 millió forintot különített el az önkormányzat. A szomszédvár, Erzsébetváros járványügyi segélyt oszt 57 ezer, gyerekeseknek 71 ezer forintos összegben. Erre eddig 1,5 millió forintot költött az önkormányzat és 900 ezer kifizetésre vár.
Újbuda önkormányzata 45-100 forint krízistámogatást ad jövedelemtől függően. A rendelet áprilisi hatályba lépése óta 160 kérelem érkezett. Kispesten korona-segélyt osztanak, amely kétszer kérhető egy évben és összege legfeljebb 40 ezer forint lehet. Soroksár 57 ezer forintos pandémiás települési támogatást ad azoknak a munkanélkülieknek, akik a járvány miatt veszítették el az állásukat és nem jogosultak más munkanélküli támogatásra. A segély csak a veszélyhelyzet idején kérhető. Az egyik leggazdagabb kerületben, Hegyvidéken csak lakbértámogatásra futja, az is csak a veszélyhelyzet idején kérhető.
Bár dedikáltan járvány-segélyt nem ad, viszont minden más kerületnél bőkezűbben osztogatja szociális támogatásait Angyalföld, ahol szükség szerint akár meg is duplázzák a szociális támogatások tavalyi 700 milliós keretösszegét. A veszélyhelyzet márciusi kihirdetése óta 2602 kérelem érkezett önkormányzathoz. Az igénylők csaknem ötöde elvesztette az állását, 43 esetben mindkét kereső munka nélkül maradt. A munkanélküliek közel negyede kiskorú gyermeket nevel, míg a kétharmaduk egyedül él. 1226 kérelem közvetlenül a veszélyhelyzethez kapcsolódik. Az elmúlt év hasonló időszakához képest csaknem egyharmaddal nőtt a kerülettől segítséget kérők száma. Az önkormányzat feltett szándéka, hogy valamennyi hatályos rendeletüknek megfelelő igényt kielégítenek. A rendkívül sok elemből álló helyi szociális támogatási rendszer megugró költségeit a költségvetési tartalékokból biztosítják.
Józsefváros rendkívüli települési támogatást vezetett be, amelynek összege a kérelmező körülményeitől függően 30-50 ezer. Eddig több száz kérelem érkezett, egy részük még elbírálás alatt áll. Eredetileg 10 millió forintot különített el az önkormányzat erre a célra, ezt a keretet azonban 40 millió forinttal meg kellett növelni.
Ötszázmilliós járványügyi tartalék alapot hoztak létre Pestszentlőrincen. Rendkívüli települési támogatás éves szinten legfeljebb 114 ezer forintig nyújtható, ennek méltányossági változata a duplája is lehet. A kettőre együtt 19, 5 millió forintot különítettek el, amelyből eddig 3,2 milliót fizettek ki 124 kerületinek. De kérhető járványügyi támogatás is, amelynek összege 30-50 ezer forint. Alig egy hónap alatt csaknem százan kérték, akik között 4,6 milliót osztottak szét.
Újpalota a korábbi rendkívüli települési támogatást rendkívüli álláskeresési támogatássá alakította: megemelte összegét és kibővítette a jogosultak körét. Így most fejenként havi 45-50 ezer forintot kaphatnak a munkanélküliek.
Zugló ingyenebédet és gyorssegélyt oszt. A járványköltség már most több száz millió forintra rúg és még nem vagyunk a végén – válaszolta lapunk kérdésére a szocialista vezetésű kerület, amely szerint a válság káros következményeinek enyhítése elsősorban a kormány dolga, hiszen náluk található az adóbevételek többsége, az önkormányzatoknak enyhítő szerepe lehet csak.

Béralku helyett bérdiktátum – Fortélyos fizetési képlet

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.06.03. 06:00

Fotó: Népszava
Megkapták új bérajánlataikat a szakképzésben dolgozók, sokan a közelében sincsenek az ígért 30 százalékos emelésnek.
– Az első visszajelzések alapján jó, ha átlagosan 20 százalékos béremelés teljesül a szakképzésben dolgozók körében – mondta a Népszavának a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor, miután arról érdeklődtünk, az érdekvédelmi szervezetnek milyen tapasztalatai vannak a kormány által megígért fizetésemelésről. A szakképző intézmények oktatói, oktatást segítő munkatársai, technikai dolgozói ugyanis május végéig kapták meg új munkaszerződés-tervezetüket, amellyel megszűnik közalkalmazotti jogviszonyuk, és amelyből megtudhatják, mennyi pénzt fognak keresni, miután foglalkoztatásuk július elsejétől a Munka törvénykönyve alá kerül. A kormány korábban átlagosan 30 százalékkal magasabb bért ígért, ami mintegy 34 ezer embert érint, ám az első adatok szerint ez csak keveseknek adatott meg, a legtöbben 10-20 százalék közötti emelést kaptak. Az egyik vidéki szakképzési centrum oktatójának bérét 23 évnyi munka után összesen 10,6 százalékkal emelték meg. A PSZ alelnöke tud olyan intézményvezetőről, aki összesen 5 százalékkal kap majd többet az új rendszerben, mint eddig. És vannak olyanok is, akiknek egyáltalán nem változott a bére. Bár azt törvény garantálja, hogy senki sem kereshet kevesebbet mostani fizetésénél, a szakszervezetet mégis kereste egy nevelést-oktatást segítő szakképzési dolgozó, akinek az új munkaszerződésében feltüntetett összeg alacsonyabb jelenlegi bérénél. A rendszer több tekintetben sem egységes: például van olyan szakképzési centrum, ahol az alapbér mellé járó pótlékokat (mint az osztályfőnöki vagy a munkaközösség-vezetői pótlék) is „alapbéresítették”, vagyis a béremelés részeként tüntették fel. Egyes centrumok a bérajánlatokban részletezték, milyen régi-új feladatok várnak a dolgozókra, máshol viszont csak annyit írtak, hogy csak a jogállásváltozást követő 15 napon belül adnak tájékoztatást az adott munkakörbe tartozó feladatokról, a munkaidő beosztásról, a szabadság mértékéről, valamint az alapbéren túli munkabérekről és egyéb juttatásokról. Vagyis a dolgozóknak úgy kellene aláírniuk új munkaszerződéseiket, hogy több részletet csak később ismerhetnek meg. A kormány képviselői által sokat emlegetett béralkuról pedig semmit sem tudni: az egyezkedés lehetősége nem jelenik meg egyetlen törvényben és kormányrendeletben sem, és a szakképzési centrumok által kiküldött tájékoztatókban sem említik, hogy a bérajánlatokat lehet-e egy esetleges béralku alapjának tekinteni. Gosztonyi Gábor erre nem lát túl sok esélyt. – Amit a kollégák kézhez kaptak, az nem béralku, hanem bérdiktátum – fogalmazott a PSZ alelnöke. Hasonló tapasztalatai vannak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) is. Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi ügyvivője elmondta, elindítottak egy felmérést, amelynek eredményeit a hét végére összesíthetik, de az első visszajelzések alapján kijelenthető, hogy nem teljesül az átlagosan 30 százalékos emelés. Hozzátette, nehezíti az információszerzést, hogy több centrumban titoktartásra kötelezték az oktatókat; azt is megtiltották nekik, hogy a bérajánlatokról egymás között beszéljenek. Nagy Erzsébet szerint ez abszurd, ugyanis semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy az érintettek megoszthassák egymással a szerződések tartalmát, a megajánlott bért. A PDSZ szerint az viszont jogszabályellenes, hogy egyes centrumokban csak később, a szerződés aláírása után ismerhetnek meg fontos részleteket a dolgozók. A törvény ugyanis kimondja, hogy legalább harminc nappal az átadás-átvétel előtt a munkáltatónak minden – gazdasági, jogi és szociális – következményt közölnie kell. A szakszervezet az új minősítési, teljesítményértékelési rendszert is problémásnak tartja: az értékelési szempontok az utolsó pillanatig ismeretlenek voltak, nem lehetett rá felkészülni, továbbá nem értékelt olyan szempontokat, amelyeket az eddigi rendszerben elvártak a dolgozóktól. A fentiekkel kapcsolatban kerestük a szakképzésért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumot is, de lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást.

Az idősotthonokban fertőzöttek fele már meggyógyult

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.02. 21:15

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Eddig 12 budapesti és 21 vidéki intézményben jelent meg a koronavírus.
Eddig összesen 33 idősotthonban, 12 budapesti és 21 vidéki intézményben azonosítottak koronavírus-fertőzést. Minden negyedik fertőzött és elhunyt idős otthon lakója. Az országos összesített adatok szerint 33 idősotthonban 899 lakó és 142 dolgozó lett fertőzött, a fertőzöttek fele már meggyógyult – közölték a kormányzati tájékoztató portálon. Hozzátették, hogy jelenleg is 116-an vannak kórházban és összesen 127 gondozott hunyt el. Tovább nőtt az elhunytak száma a legfertőzöttebb Pesti úti idősotthonban is, ahol már 47 idősember halt meg koronavírus-fertőzéssel. Mint írták, Budapesten 12 intézményben azonosítottak már koronavírus-fertőzöttet, ebből 8 a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában van. A fővárosban 464 gondozott lakó fertőződött meg, és 76-an hunytak el. A legfertőzöttebb intézmény a Pesti úti idősotthon, ahol 312 lakó, 26 dolgozó fertőzött és mára 47-re nőtt az elhunytak száma – fűzték hozzá. A Vázsonyi Vilmos Idősek Otthonában 62 lakó, 20 dolgozó fertőzött és 8-an haltak meg. A Kamaraerdei úton 50 lakó, 12 dolgozó fertőzött és 7-en haltak meg. Az Olajág Otthonokban 51 gondozott, 14 dolgozó fertőzött és 10-en haltak meg. A vidéki otthonok közül a legtöbb elhunyt a mezőszilasi intézményben van (8 fő), Seregélyesen 7 fő, két zalaegerszegi idősotthonban összesen 10 fő. „Az országos tisztifőorvos országszerte elrendelte az idősotthonok fertőtlenítését és ellenőrzését, a járványügyi szakemberek javaslatokkal is segítik a megelőzést. Az Operatív Törzs rendszeresen védőeszközökkel segíti az idősotthonokat, a kétszáz fő feletti otthonokban pedig intézmény-parancsnokok segítik az intézkedéseket. Az idősek védelme érdekében továbbra is érvényben van a látogatási tilalom. A hamarosan felálló bevetési egységek pedig akár azonnali intézkedéseket rendelhetnek el, ha egy idősotthonban jelentősen nőne a fertőzöttek száma” – írták a koronavirus.gov.hu oldalon.