Előfizetés

Aggasztó az orosz térnyerés Líbiában

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.06.03. 09:35
Haftár tábornok csak az orosz harci gépek bevetésében bízhat
Fotó: Amru Salahuddien / AFP / Anadolu Agency
A kelet-ukrajnai és a szíriai konfliktushoz hasonlóan a líbiai polgárháborúban is megkerülhetetlen szerepre törekszik Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Az észak-afrikai országban Moszkva sokáig csak közvetve – a Kremlhez szorosan kötődő Wagner magánhadsereg zsoldosain keresztül – támogatta a Halifa Haftár tábornok vezette lázadókat. A stratégia azonban nem vált be: az ENSZ által elismert kormány oldalán év eleje óta beavatkozó Törökország megváltoztatta az erőviszonyokat, a felkelők március közepén még a stratégiai jelentőségű al-Vatijja légibázist is elvesztették. Mindez súlyos csapásként érte az „erős ember” szerepében tetszelgő Határt, aki éppen katonai sikereire alapozva nyerte meg egyes líbiai milíciák és külföldi hatalmak támogatását, vagyis a harctéri kudarcok akár bukásához vezethetnek. Oroszország azonban megakadályozta a tábornok esetleges kegyvesztését azzal, hogy 14 vadászgépet küldött a felkelőknek, egyenesen Szíriából. A harci repülőkben rejlő potenciál egyelőre azonban kihasználatlan marad. Haftár más külföldi pártfogóival (például az Egyesült Arab Emírségekkel vagy Egyiptommal) szemben Putyin nem különösebben a líbiai kormány megbuktatásában érdekelt, hanem abban, hogy az észak-afrikai ország az orosz befolyási övezet része legyen. Moszkvának éppen ezért megfelel a Szíriából ismert felállás, hogy a polgárháború egy orosz-török alkuk függvényében időlegesen szünetelő konfliktussá alakuljon át. Oroszország és Törökország már korábban is a saját játékterének tekintette Líbiát: Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan török elnök januárban tűzszünet hirdetett meg, ám a megállapodás meghiúsult, mert Haftár akkor még biztosan számíthatott arab pártfogóira. A tábornok kudarcai azonban egyre kiszolgáltatottabbá teszik a felkelőket Moszkvának. Mindezek fényében nem meglepő, hogy még a Haftárral időnként barátságos hangnemet megütő Egyesült Államok és Franciaország is aggodalmát fejezte ki Oroszország térnyerése miatt. Az amerikai hadsereg két hete műholdfelvételek közzétételével leplezte le a lázadók új orosz vadászgépeit, Jean-Yves le Drian francia külügyminiszter pedig múlt szerdán arra figyelmeztetett, hogy Líbia könnyen Szíria sorsára juthat. A közvetlen beavatkozástól elzárkózó Nyugatnak azonban legfeljebb csak diplomáciai erejét vetheti latba a rendezés érdekében. Ebből a szempontból reménykeltő lehet, hogy hamarosan újrakezdődhet a februárban elakadt genfi békefolyamat. Az ENSZ tegnap jelentette be, hogy a líbiai kormány és a lázadók is hajlandóak újrakezdeni a tűzszünet megvalósításáról szóló tárgyalásokat.

Zavarunk, de ez a dolgunk – Interjú a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökével

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.06.03. 09:10
Asztalos Csaba
Két olyan intézménye van Romániának, amelyet Európa-szerte példaként emlegetnek: a Korrupcióellenes Ügyészség és a kevésbé ismert, de gyűlöletbeszédért az államfőtől a dühöngő fociultrákig mindenkit könyörtelenül büntető Országos Diszkriminációellenes Tanács. Ennek elnökét, Asztalos Csabát kérdeztük.
Egyetlen hét alatt bírságolták meg Klaus Johannis hivatalban lévő államfőt, Calin Popescu Tariceanu volt kormányfőt, a szenátus jelenlegi elnökét, és veszítettek pert Kolozsvár hírhedt szélsőséges ex-polgármestere, Gheorghe Funar ellenében. Mi történik Romániában, miért lett hirtelen ennyire keresett intézmény az Országos Diszkriminációellenes Tanács? Mindig volt elég ügy, az, hogy most többet tárgyaltunk egyszerre, annak köszönhető, hogy több feljelentés érkezett be gyűlöletbeszéd kapcsán, köztük a tavaly év végi elnökválasztási kampánnyal összefüggők is. Mivel mind „érzékeny” esetek, hiszen politikusokról, véleményformálókról van szó, azt kértem a tanácsban, ezeket az eseteket egy ülésen tárgyaljuk, hogy biztosan ugyanazt a mércét használjuk. Ennek tudható be, hogy múlt héten 18 olyan döntésünk volt, ami a szólásszabadság határait vizsgálta – köztük Johannis államfő magyarokat sértő kijelentése. Néhány nap késéssel bíráltuk el Tariceanu házelnök Facebook posztját, amelyben Führerként emlegette az államfőt. Ez esetben a halasztás azért volt, mert még kértünk Tariceanutól egy véleményt és kivártunk a határidőt. Bírságolták többször az előző államfőt, Traian Basescut, akárcsak a jelenlegit, Klaus Johannist is. De komoly pénzbüntetést róttak már ki miniszterelnökökre, miniszterekre, tévés személyiségekre, akik előszeretettel uszítanak akár etnikai, akár politikai, akár más jellegű kisebbség ellen.

Kisemberek is a tanács látószögébe kerülnek vagy csak közszereplők?
Nem csak közszereplők ellen járunk el, hiszen a törvény mindenkire vonatkozik. Ilyenkor persze odafigyelünk, milyen szankciókat szabunk ki. Olyan is volt, hogy két szomszéd összeveszett, rasszista kifejezést használt, etnikai gyűlöletet szító kijelentést tett. Esetükben nem az a lényeg hogy kiszabjunk egy bírságot, hanem hogy megértessük velük, nem helyes, amit tettek, ők a jövőben is szomszédok maradnak.

Hivatalból jár el a tanács gyakrabban, vagy feljelentésre?
Az utóbbi időben mire megírnánk a tanács napi programját, már beérkeznek a feljelentések. Ez így volt Johannis elnök szavai és Basescu rasszista kijelentése esetén is. Nagyon hamar érkeznek a feljelentések, ha közszereplőkről van szó, más esetekben inkább beadványra reagálunk.

Általában élnek a fellebbezés lehetőségével az érintettek, vagy inkább fizetnek és tesznek rá? Ha fellebbeznek, milyen arányban szokta a bíróság helyben hagyni a tanács döntéseit?
Ezek nagyon érzékeny témák, többségük él a fellebbezéssel. A bíróságon döntéseink 85-90 százaléka fennmarad. Persze, vannak olyan bírósági döntések, amelyekkel nem tudunk egyet érteni. Ilyen az is, hogy a napokban a bíróság úgy döntött, Funar nem azt nyilatkozta, amiért megbírságoltuk. Ám azt a nyilatkozatot bárki, bárhogyan olvassa, Funar azt mondta - a magyar a lovak nyelve. Bízom a Legfelsőbb Bíróságban, a döntések legnagyobb többségében eddig itt sikerült nyernünk.

Vagyis a tanács is szokott fellebbezni és ezt teszik a Funar-esetben is?
Igen, fellebbezünk, de egyelőre várjuk a kolozsvári táblabíróság első fokú ítéletének indoklását.

2002-től létezik ez a hivatal. Gyakran jár el szurkolói gyűlöletbeszéd, újságírók és politikusok uszítása esetén. Mégis, a közélet tele van „visszaesőkkel”. Hogy látja, van visszafogó ereje ezeknek a döntéseknek, jobb hely lett tőle Románia?
Véleményem szerint van pozitív hatása. A tanács megalakulása előtt azt szokták állítani az állami tisztségviselők, hogy Romániában nincs hátrányos megkülönböztetés, nincs gyűlöletbeszéd, azóta viszont nyilvánosságra kerülnek ezek az esetek. Ez egy hosszabb folyamat, az eredmény sem azonnali. Igaz, hogy vannak visszaesők, de kezd számítani a társadalomban, vita folyik a gyűlöletbeszédről és ez pozitív dolog, mert ez az egyik formája annak, hogy kezeljük a hamis híreket, a manipulációt és előítéleteket. Ugyanakkor van egy olyan pozitív vetülete is, hogy a tanács működése révén egy állami intézmény bizonyítja az állampolgárok felé, igenis van törvényes eszköz arra, hogy az emberi méltóságot megvédjük a gyűlöletbeszéddel szemben.

A román média és főképp közösségi média felhangjai alapján azt gondolná az ember, hogy ez valami magyar” intézmény. Nemcsak azért, mert 2005-től Ön az elnöke, hanem mert a nagy médiavisszhangú döntések zöme valamely magyar kisebbség elleni kirohanással, szurkolói uszítással kapcsolatos. Csak kisebbségi diszkriminációs ügyekben jár el a tanács?
Nem. 2002-ben, többek között azért fogadták el az esélyegyenlőségi törvényt, mert a NATO integrációs folyamat során ez elvárás volt Románia felé, és igenis kisebbségi ügyekre találták ki. De mi egy nyitott sajátosság-kritériumrendszer alapján fogyatékosokat is védünk, nőket is, életkor alapján is védünk. Egy 9 tagú testület dönt minden esetben, szavazással. Ebben a testületben 2007-ig én voltam az egyetlen magyar, azóta van Haller István is, aki a civil szférát képviseli. Az elnöknek ugyanúgy egy szavazata van, mint bármely tagnak. Én úgy látom, hogy a román állam értékeli ezt az intézményt és azt is, hogy ezt egy magyar vezeti. Amikor az Európa Tanács jelentéstevői azt vizsgálják, miként teljesít Románia a kisebbségi keretegyezmény terén, a román kormány rendre kiemeli, hogy a Diszkriminációellenes Tanács működik és azt egy magyar vezeti.

Önt viszont rengeteg támadás éri. Nemzetisége miatt objektivitását is megkérdőjelezik.
Valóban rengeteg támadás ért. Magyarként Romániában mindig lojalistás tesznek vagy kitéve, lehetsz bármennyire tehetséges, korrekt és elfogulatlan, alapvetően csak egy magyar vagy, akivel kapcsolatosan mindig fennáll a kérdőjel. Esetemben mindig felteszik a kérdést, hogy én nem vagyok-e elfogult egy olyan ügyben, amiben a magyarok jogait tárgyaljuk. Ugyanez a román kollégák esetében nem fogalmazódik meg soha. A magyar mindig elfogult, a román nem, de hát ezzel már megtanultam élni, és azt hiszem, kommunikáció szempontjából is tudom kezelni.

Ennek ellenére mindig visszaválasztják. Milyen gyakorisággal van tisztújítás és ki dönt?
Ötévente választják újra a kollégiumot, most épp egy ilyen folyamatban vagyunk. Június 17-én szavaz a parlament két házának együttes ülése a 7 lejáró mandátumról, az enyémről is. Újból indulok, az elnöki pozíciót is megcélzom.

Van esélye elnökként folytatni?
A kollégiumi tagság megtisztelő hely és feladat. A parlament erről dönt, az elnököt és alelnököt már a kollégium választja. A tagság a politikai pártok parlamenti jóváhagyásától függ. Én reménykedem, hogy folytathatom a tevékenységemet, hogy kollégiumi tagként vagy elnökként, az majd eldől.

Úgy tűnik, a támadások nem csorbították szakmai tekintélyét, hiszen épp most választották meg az EU alapjogi Ügynöksége Igazgatótanácsának romániai tagjává. Ez mikor kezdődik, nem írja felül jelenlegi munkáját és tisztségét?
Tavaly volt a versenyvizsga, amelyre 19-en jelentkeztünk. Az eredményt hirdették ki hivatalosan nemrég. A vírushelyzet miatt csúszott az indulás, de online kommunikációnk volt már a bécsi alapjogi intézménnyel. Közeljövőben elkezdődik ez a munka is. Nem kell Bécsbe költöznöm, évente kétszer ülésezik az igazgatótanács.

A Diszkriminációellenes Tanács minden sikere és kudarca tulajdonképpen az Ön nevéhez fűződik. Mit tart a legnagyobb eredményének és mit a legnagyobb kudarcának?
Rengeteg pozitív példát hozhatok fel. De vannak megható esetek, mint például amikor egy anya egy konferencián odajön és megköszöni könnyek között, hogy 3-4 évvel azelőtt olyan döntést hoztunk, ami az iskolában tartotta autista gyerekét, ahol most már jól teljesít. Ez olyan pillanat, amikor érzed, hogy érdemes volt, nem folyt el melletted csak úgy az idő. Eredménynek érzem, hogy felépítettünk egy nemzetközi szinten is elismert intézményt. Sok esetben zavartunk, és sok kellemetlenséget idéztünk elő, de egy emberi jogi intézménynek ez benne van a munkaköri leírásában.

És mit érez kudarcnak?
Például a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem esetében nem tudtuk átvinni a Legfelsőbb Bíróságon, hogy hátrányos megkülönböztetés, ha a magyar hallgatók számára a gyakorlati képzés nem történhet magyar nyelven is. De vannak még ilyenek más területen is.

Mennyire tud függetlenként dolgozni, hiszen az RMDSZ jelöltjeként került a tanácsba?
Az RMDSZ támogatott a parlamenti szavazáson, hogy kinevezzenek, de teljes politikai függetlenséggel végezhetem a munkámat, mindig megvolt a teljes szabad mozgásterem, hogy szakmailag dönthessek. Amikor 2002-ben megválasztottak kollégiumi taggá, az vezérelt, hogy ne hozzak szégyent az engem jelölő szervezetre és a magyar közösségre. Ez hajtott mindig , és gondolom, ugyanúgy, mint több más magyar kolléga, aki jelen van állami intézményekben, jól teljesítettünk szakmailag ezen a területen is, és ezt minden vita és támadás ellenére el is ismerik a magyar közösségnek és az RMDSZ-nek is

Ismer a régióban más, ugyanilyen profilú intézményt, amely annyira aktív, mint az Önöké?
Magyarországon például az Egyenlő Bánásmód Hivatala nagyon profi. Igaz, hogy a média és szólásszabadság határait illetően nem nagyon voltak ügyeik, de hozzájuk nem futottak be ilyen típusú feljelentések. Más ügyekben viszont a magyarországi esélyegyenlőségi hivatal nagyon erős. Moldovában is egy versenyképes hasonló hivatal van, ott a gyűlöletbeszéddel is erőteljesen foglalkoznak. Bulgáriában is egy elég jó hivatal működik, igaz, ők is kevésbé foglalkoznak gyűlöletbeszéddel. Én persze, belülről látom, ismerem a kollégákat. Moldovában például szakértőként segítettem a hivatal felállításán, Ukrajnában 6 évig voltam szakértő az EU részéről, dolgoztam Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában is. Örvendetes, hogy egyre több versenyképes esélyegyenlőségi hivatal jelenik meg a régióban.

Névjegy

Asztalos Csaba 1974-ben született Nagybányán. Középfokú tanulmányait magyar nyelven, szülővárosában végezte, jogi diplomát a Nagyváradi Egyetemen szerzett, MBA mesterképzést végzett az írországi Limericki Egyetemen, doktoriját a Bukaresti Egyetemen szerezte meg. Több egyetem utáni nemzetközi továbbképzésen vett részt.  2002-től az Országos Diszkriminációellenes Hivatal kollégiumi tagja, 2005-től elnöke.

Nincs pardon George Floyd fulladása után: tíz évre visszamenően vizsgálják a rendőrségi intézkedéseket

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.06.03. 07:22

Fotó: CHANDAN KHANNA / AFP
Minnesota állam kormányzója szerint a cél a „nemzedékekre visszatekintő, rendszerszerű fajgyűlölet” gyökeres kiirtása.
Minnesota állam kedden vizsgálatot indíttatott a minneapolisi rendőrség ellen a 46 éves afroamerikai George Floyd halála miatt. Floyd május 25-én durva rendőri intézkedés következtében halt meg. A középnyugati állam emberi jogi ügyekkel foglalkozó tárcája indíttatott átfogó vizsgálatot a minneapolisi rendőrség gyakorlatáról. Tim Walz demokrata párti kormányzó sajtókonferencián jelentette be a döntést, kiemelve, hogy a vizsgálat célja a „nemzedékekre visszatekintő, rendszerszerű fajgyűlölet” gyökeres kiirtása. 
Mint mondta, a vizsgálat a rendőrség elmúlt tíz éves gyakorlatát kívánja feltárni, kiderítendő, vajon a rendőrök éltek-e a színesbőrűeket rendszeresen hátrányosan megkülönböztető gyakorlattal.

Rebecca Lucero, az emberi bizottság vezetője elmondta: a vizsgálatot folytatók büntetés terhe melletti idézéseket fognak küldeni, de reményeik szerint Minneapolis városa nyitottsággal fogadja a nyomozást, és lehetővé teszi a hozzáférést a szükséges dokumentumokhoz. A minneapolisi városi tanács mind a 12 tagja támogatásáról és maximális együttműködéséről biztosította a kormányzót. Jacob Frey, Minneapolis polgármestere szintén közleményt adott ki, amelyben reményét fejezte ki, hogy az állami közbeavatkozás segíthet a régóta szükséges rendőrségi reformok megvalósításában. Hangsúlyozta, hogy a rendőrségi kultúra megváltoztatására van szükség. Hozzátette, hogy Minneapolis választott tisztségviselőinek és rendőri vezetőinek kezét hosszú évek óta megkötik a rendőröket védelmező törvények és rendőr-szakszervezetek. 
- A rendszerszerű rasszizmus elleni küzdelemhez mindannyiunk összefogására van szükség

- fogalmazott.

George Floydra egyébként május 25-én azért hívták rá a rendőrséget, mert gyaníthatóan hamis pénzzel üzletelt. A rendőrök földre kényszerítették a férfit, majd egyikük perceken keresztül a nyakán térdelt, ketten pedig a hátán. Floyd ennek következtében vesztette életét. A minneapolisi rendőrt pénteken letartóztatták és gyilkosság, illetve emberölés miatt vád alá helyezték. George Floyd megölése és a rendőri erőszak elleni tiltakozás miatt országszerte tiltakozások kezdődtek, amelyek már több mint 140 amerikai városra terjedtek ki.