Kétszázmillió a semmibe

Publikálás dátuma
2020.05.29. 06:40

Fotó: Népszava
Hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tettek: az ellenzéki városvezetés szerint felesleges reklámra herdálta a pénzt a önkormányzat kulturális cége a fideszes években.
Az októberi választást követően a Pécsett fölényesen nyerő ellenzéki városvezetés átvilágította a korábban kormánypárti irányítású önkormányzat cégeinek működését, és már novemberben felmentette a Zsolnay Örökségkezelő NKft. (ZSÖK) vezetőjét, Vincze Balázst. Ennek oka az volt, hogy Vincze aláírt egy 2019 januárjától 2021 végéig szóló szóló, 209 milliós reklámszerződést egy rádióval, ám ehhez nem kért felhatalmazást a pécsi közgyűléstől, holott enélkül ezt nem tehette volna meg. Az átvilágítás azóta is folytatódott, és a szakértők megállapították, hogy a szerződés kárt okozott a kulturális cégnek. Bodnár Imre, a pécsi önkormányzat ez ügyben eljáró jogásza elmondta: az évente 2,4 milliárd forintból gazdálkodó örökségkezelő a programjait a kormánypártok tömegkommunikációs holdudvarához tartozó P1 Médiacsoport segítségével kívánta népszerűsíteni. A reklámok 90 százalékát a P1 Rádió Kft. által működtetett Pécs FM osztotta meg a közönséggel, csakhogy ez a megoldás nem hatékony, hisz ma már az információk elsősorban az interneten és a tévén keresztül jutnak el a fogyasztókhoz. Ezt bizonyítja a Magyar Reklámszövetség felmérése, ami szerint a hazai reklámok alig 4 százalékát osztják meg a rádiók, miközben – a rádióknál lényegesen olcsóbban hirdető – internet 33, a tévék pedig 23 százalékot hasítanak ki a reklámtortából. Ezért az átvilágítók a P1-re bízott rádióreklámok javát elherdált pénznek gondolják. Ráadásul a 209 millió forintot akkor is ki kell, hogy fizesse a ZSÖK, ha közben kiderül: a reklám semmit se ért, és ezért már nem is igénylik rá a későbbiekben az adásidőt. Azaz akkor is fizetni kell, ha már egyetlen reklámot sem adnak le. Mindezek miatt a kontraktus ütközik az észszerűséggel és a jó erkölccsel, érvelt Bodnár. Hogy a vitatott reklámok összességében mennyit hoztak a ZSÖK-nek, azt nehéz megállapítani. A statisztikák szerint 2018-ban 358 ezer, 2019-ben pedig 351 ezer fizető látogatója volt a ZSÖK rendezvényeinek és tárlatainak, vagyis a számok nem támasztják alá a reklámozás említett módjának eredményességét, mondta Bodnár. Beszéltünk Vincze Balázzsal, aki úgy fogalmazott, nem tart a büntetőeljárástól, mert irányításával a ZSÖK jól gazdálkodott, ezt bizonyítja, hogy 2018-ban 717, míg 2019-ben 820 millió forint saját bevétele volt a kft-nek. A növekmény részben a reklámszerződésnek köszönhető, véli Vincze. Az átvilágítás szakemberei másképp látják, hisz a bevétel jelentős része állami cégek szponzorációja, s utóbbiak gyakran nem gazdasági logika alapján, hanem politikai parancsra támogatják kulturális partnereiket. Vincze Balázs azt is elmondta, hogy szerinte azért most jött elő a városvezetés az ő ügyével, mert ezzel szeretnék elvonni a figyelmet egy frissen kiderült városházi mutyiról. Az egyik kormányközeli újság, a pecsaktual.hu ugyanis csütörtökön megírta, hogy az önkormányzat egy átvilágítási pályázatának kiírásánál a városvezetés eleve tudta, ki kapja meg a munkát, s ezt bizonyítja egy, az újság által megszerzett levél, amit a győztes pályázó írt. A pályázattal elnyert munka egyébként nem egészen egymillió forintot hozott a nyertesnek. A városvezetés úgy reagált: a pályázati kiírás szabályos volt, ráadásul az összeg kicsinysége miatt nem is lett volna szükség tenderre. (az önkormányzat érvelését itt olvashatja részletesen)   A vitatott városházi pályázatról író pecsaktual.hu kiadója a P1 Media Group Zrt. Ez a vállalkozás értékesíti a ZSÖK-kel szerződött Pécs FM és a Rádió1 Pécs reklámidejét egyaránt. Utóbbi azért fontos, mert az adót működtető Mambó Rádió Kft.-vel erős kapcsolatot mutat a P1 Rádió Kft. És a Mambó Rádió Kft. annak a Fodor-Petrov Józsefnek az érdekeltsége aki a fideszes Páva Zsolt polgármestersége alatt vaskos városi megbízásokhoz jutott. A két cég székhelye megegyezik a P1 Rádió Kft.-ével, amelynek korábban tulajdonosa volt Fodor-Petrov egykori anyósa is. A Media Group Zrt. szinté Fodor-Petrové.
Frissítve: 2020.05.29. 16:51

„Trianon nemzeti sorstragédia volt”

Publikálás dátuma
2020.05.29. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A traumák enyhítésére az erős Európai Unió a megoldás – mondta Molnár Zsolt. Az MSZP budapesti elnöke sajnálja, hogy a százéves évfordulón nem lesz közös ellenzéki megemlékezés.
A parlament „nemzeti összetartozás” bizottságának ön nem pusztán az alelnöke, hanem az egyetlen baloldali tagja. Mennyire szoros összetartozást érez a fideszes képviselőkkel?
Semekkorát. Mi a határokon túl, a Kárpát-medencében és a világ más részein diaszpórában élő magyarokkal érzünk összetartozást, nem a NER képviselőivel. Egyértelmű, hogy a nemzeti összetartozás nem a pártok, hanem a magyarság összetartozását jelenti. Tudja már mit fog csinálni június 4-én, csütörtökön, a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján?
Karácsony Gergely főpolgármester olyan nagyszerű kezdeményezéssel élt, ami méltó egy demokrata hazafi politikushoz: kérte a budapestieket, hogy délután fél ötkor egy percre álljanak meg, és emlékezzenek. Én is így teszek majd. Bízom abban, hogy az országban minél többen gondolnak abban a percben a valódi nemzeti összetartozásra, ami független a pártoktól és a pillanatnyi politikai érdekektől. Budapest nemcsak a magyar köztársaság, hanem a nemzet fővárosa is. Ezért különösen becsülendő a főpolgármester felhívása: egészséges hazaszeretetről tanúskodik, és természetesen semmilyen párhuzamot nem mutat a Fidesz nacionalista, néha soviniszta, múltba forduló világnézetével. Tisztelettel tartozunk azok iránt, akik elszakadtak eredeti hazájuktól, és több generáción keresztül helytállva őrizték a magyarságukat. Ennyi? Tényleg nem szerveznek semmilyen közös ellenzéki megemlékezést?
Néhányan az MSZP budapesti és országos politikusai közül – Hiller István, jómagam és mások – úgy tervezzük, hogy a járványügyi intézkedéseket szigorúan betartva elsétálunk egy szimbolikus helyszínre, jó eséllyel a Liszt Ferenc térre, Ady Endre szobrához. Nem tömegrendezvényre, hanem csendes megemlékezésre készülünk. Sajnálatosan azt látom, hogy összellenzéki együttműködés ebben a kérdésben egyelőre nem valószínűsíthető. Bár sok párttal együtt gondolkodunk, különösen a Párbeszéddel, de nincs ilyen típusú konszenzus az ellenzéki oldalon. Pedig mindenképpen szükség lenne egy ellenzéki nemzeti minimumra, ennek részeként arra is, hogy június 4-én közös megemlékezést tartsunk. Létezik speciálisan baloldali értelmezése Trianonnak?
Ahogyan a vírusnak és a járványnak nincs pártpolitikai elköteleződése, úgy nyilván a száz évvel ezelőtt tragikus eseménynek sem. Azt hiszem, azzal jobb- és a baloldalon – nagyon helyesen – mindenki egyetért, hogy Trianon nemzeti sorstragédia volt. A baloldali értelmezés az oda vezető út megítélésében különbözik. Nem szabad kizárólag a külső körülményekre, az antant-hatalmakra vagy a kisantantra hárítani a felelősséget, látni kell azt is, hogy a monarchián belül az akkori magyar uralkodó elitnek milyen szerepe volt a háború kirobbantásában, az elhibázott nemzeti és nemzetiségi politikában. Trianont egy igazságtalan háború igazságtalan békéjének kell tekinteni. A Publicus Intézet felmérése szerint sokan gondolják azt, hogy soha nem szabad belenyugodni a trianoni döntésbe, de ugyanígy azt is, hogy ma már semmi értelme ezzel foglalkozni. Milyen kiutat lát ebből a „róka fogta csuka” helyzetből?
A múltat visszacsinálni nem lehet. Nincs lehetőség időutazásra, nincs lehetőség a határok megváltoztatására sem – hangsúlyozom, hogy ez nem is cél. A sebeket azonban lehet gyógyítani. A történelmi trauma enyhítésére a közös fizetőeszközön, önrendelkezésen, anyanyelv-használaton és a kisebbségi kollektív jogok biztosításán alapuló, belső határok nélküli erős Európai Unió a megoldás. Azok az elvek, amelyeket alapokmányaiban és az időközben hozott rendelkezéseiben az EU lefektetett, sokat segítenek abban, hogy a határon túl is lehetővé váljon a magyarság sikeres és boldog élete a szülőföldjén. Persze, a szépen deklarált elvek megvalósításában még van dolga az uniónak. Sajnos, ehhez nem járul hozzá, hogy a magyar kormány tekintélye és érdekérvényesítő képessége, Orbán Viktorral az élen, rengeteget csökkent, ahogy erre többek között az RMDSZ volt elnöke, Markó Béla, valamint államfőjelöltje, Frunda György is utalt. Személyes álmom, hogy autópályán néhány órán belül eljuthassak Székelyföldre, ahol közös pénzzel fizetünk, minden magyar korlátlanul használhatja az anyanyelvét, magyarok és románok békében élnek egymással. Ha megenged egy rövid aktuálpolitikai kitérőt: nagyon fontos lenne, hogy jó szövetségi politika révén az RMDSZ törvényhozási párt maradjon a román parlamentben, a magyar polgármesterek pedig megőrizhessék tisztségeiket. Olyan Európát szeretnénk, ahol a nemzeti tudatnak is van jelentősége, de sikerül meghaladni a nemzetállami gondolkodást.

Elhalasztott avatás

A Trianon századik évfordulója alkalmából szervezett megemlékezések június 3-7. között szigorú szabályok mellett megtarthatók – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki online kormányinfón. Június 4-én az Országgyűlés is emlékülést tart, ezen a köztársasági elnök mond beszédet. Más eseményeket is szerveznek, a miniszterelnök is beszédet tart majd. Hozzátette: a trianoni emlékmű átadását viszont (az Alkotmány utcában) elhalasztják, erre augusztus 20-án kerülhet sor. MTI

Szerző

Újabb pénzeső jöhet az EU-tól

Publikálás dátuma
2020.05.29. 06:00

Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
Magyarország legalább 15 milliárd eurót költhetne el 2024-ig az Unió gazdaságösztönző alapjából.
Az Európai Bizottság hétszázötven milliárd euróval fejelné meg az EU jövőre kezdődő hosszútávú költségvetését a koronavírus járvány hatásainak gyors enyhítése és a gazdaság mielőbbi talpra állítása érdekében. A 2024 végéig felhasználható európai helyreállítási alapból Magyarország mindent összevéve legalább 15 milliárd euróval részesedne, amiből csaknem 7 milliárd eurót tennének ki a kedvezményes kamatozású kölcsönök. A felhasználható forrás ennél több is lehet, ha hozzáadódnak a ma még nem számszerűsíthető egyéb pénzügyi támogatások. Az uniós testület jövő januártól kötvénykibocsátással hozná létre a 750 milliárdos alapot, amelynek több mint a kétharmadát — 560 milliárdot — szétosztaná a tagállamok között vissza nem térítendő támogatások (310 milliárd) és kölcsönök (250 milliárd) formájában. A pénz tetemes részét azok vihetnék el, akiket a legjobban sújtott a járvány. 
A forrásokra minden ország beruházási és reformtervvel pályázhatna, amelynek a kárenyhítés szándéka mellett, összhangban kell állnia az EU zöld és digitális átállásra vonatkozó céljaival, valamint az gazdaság- és társadalompolitikájukról készült éves brüsszeli ajánlásokkal. A nemzeti tervet az Európai Bizottság hagyná jóvá, de a tagállamok is beleszólhatnának a döntésébe. A pénzt részletekben folyósítanák, folyamatosan ellenőrizve az egyeztetett célok végrehajtását. A jogosultság mértékének kiszámításakor elsősorban a népességszámot, az egy főre jutó GDP mértékét és a munkanélküliségi rátát vennék figyelembe. A támogatáson felül hitelhez is juthatnának a kérelmező országok, ennek maximális összege nem haladhatja meg a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 4,7 százalékát. Az Európai Bizottság kalkulációi szerint Magyarországnak az 560 milliárdos forrásból legfeljebb 13 milliárd euró járna: 6,136 milliárd támogatás és 6,968 milliárd kölcsön. Ezen felül Magyarország nagyjából plusz 2 milliárd euróra számíthatna. A program legnagyobb nyertese Olaszország (154 milliárd), Spanyolország (124 milliárd) és Lengyelország (52 milliárd) lenne. A fennmaradó 190 milliárdot a magánberuházásokat ösztönző és a vállalatok fizetőképességének megőrzését segítő pénzügyi eszközökre, megemelt kohéziós és vidékfejlesztési támogatásra, válságkezelésre, egészségügyi és kutatási programokra költené a brüsszeli testület. Néhány plusz forrás már idén elérhetővé válna a 2020-as költségvetés összegének megemelésével. Ezek közül három alapból érkezhet olyan plusz támogatás, amelynek a tagállamonként lehívható összege nagyjából megbecsülhető. Ilyen a megemelt kohéziós és zöld átállási alap, valamint a mezőgazdasági vidékfejlesztési alap. Becslések szerint Magyarország - a 13 milliárd eurón felül - nagyjából plusz 2 milliárd euróra számíthatna, amiből 430 millió jutna a zéró károsanyag-kibocsátást célzó programokra. A sürgős válságkezelésre szolgáló és 2022-ig rendelkezésre álló plusz kohéziós források már ebben az évben megpályázhatók lennének, ráadásul a projektek költségének száz százalékát az EU állná. A gazdaság élénkítésére és tűrőképességének javítására bevetendő egyéb pénzügyi támogatási formákból szintén részesülhet Magyarország, ám a segítség mértékét itt nem lehet számszerűsíteni. A 750 milliárdos közös adósságkibocsátásért a tagállamok vállalnának kezességet az egy főre jutó bruttó hazai termékük (GDP) arányában. Brüsszel javaslata szerint azonban a hiteleket nem a nemzeti kasszákból, hanem az EU-ban beszedett környezetvédelmi vagy vállalati adókból fizetnék vissza 2028-tól kezdődően, feltéve, hogy a huszonhetek addig meg tudnak állapodni közös új bevételi forrásokról. Ha a kormányoknak kéne kiegyenlíteniük a számlát, akkor Magyarország nagyjából egy 7,5 milliárd eurós számlát kéne állnia. Az EU 2021-27 közötti költségvetését a tagállamoknak egyhangúan kell elfogadniuk, majd jóváhagyásra az Európai Parlament elé terjeszteniük. A közös adósságvállalás miatt a nemzeti törvényhozások ratifikációjára is szükség lehet. A bizottsági javaslatokról a tagállami vezetők várhatóan személyesen fognak egyeztetni Brüsszelben június 19-én.

Deutsch Tamás: Ez a mentőcsomag „nem reménytelen”

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő korábban a köztévének azt mondta, a mentőcsomag "nem reménytelen". - A miniszterelnöknek nagyon komoly és kemény tárgyalásokat kell majd lefolytatnia, hogy javuljanak Magyarország pozíciói, (...) és természetesen nekünk is az Európai Parlamentben - mondta. A javaslat elfogadásához ugyanis az Európai Parlament jóváhagyására is szükség van. K. A.