Előfizetés

Sneider Tamás kilép a Jobbik-frakcióból - többen csatlakoztak hozzá

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.05.27. 16:52

Fotó: Népszava
Lemond parlamenti alelnöki tisztségéről és kilép a Jobbik országgyűlési képviselőcsoportjából Sneider Tamás. A párt volt elnöke után Farkas Gergely is bejelentette, hogy távozik, majd hozzá Varga-Damm Andrea is csatlakozott.
Sneider Tamás a bejegyzéshez csatolt, házelnöknek címzett levélben a frakcióban kialakult méltatlan helyzettel indokolja lépését      Közleményében azt írja: Jakab Péter pártelnökségének "mindössze négy hónap kellett ahhoz, hogy minden nemzeti és konzervatív gondolatot kihajítson az ablakon, a közösség belső életéből pedig elképesztő kegyetlenséggel száműzze a kifelé hangoztatott szolidaritást és a bajtársiasságot". "Az ellenem, majd Varga-Damm Andrea képviselőtársam ellen indított leszámolási és kizárási procedúra már csak a jéghegy csúcsa. A mai napon egy órát szántak a statáriális kivégzésünkre. A véleményterror és a megfélemlítés a párton belüli eszköztár része lett. A magam részéről az önkény minden megnyilvánulását elfogadhatatlannak tartom. Ebben nem ismerek kompromisszumot" - fogalmaz.
Múlt hétfőn közölte Szilágyi György, a Jobbik szóvivője, hogy a párt visszahívja 2014 óta betöltött parlamenti alelnöki tisztségéből Sneider Tamást, helyére Balczó Zoltánt jelölik. Elmondása szerint a lépés "nem személyről, hanem feladatról szól", hiszen minden posztra megpróbálják a legmegfelelőbb személyt állítani. Sneider Tamás csütörtökön jelentette be, hogy nem mond le a posztról.

"A mostani Jobbik már nem az én közösségem"

"A mai nappal kiléptem a Jobbik Frakciójából. A továbbiakban nem kívánok asszisztálni Jakab Péter és csapata tevékenységéhez, amely végképp politikai és erkölcsi züllésbe sodorta ezt a régen szebb napokat látott pártot."

- jelentette be döntését Farkas Gergely jobbikos országgyűlési képviselő közösségi oldalán.

A politikus a kilépésről szóló döntését azzal indokolja: "mert bár úgy érzem, hogy megtettem mindent ezen folyamatok megállítása érdekében, de eredményt nem tudtam elérni. Innentől pedig a néma hallgatás cinkosságot eredményez. Jómagam pedig nem szeretném a nevemet adni ahhoz, ami ezen vezetés alatt a Jobbikban zajlik, amely sajnos a párt szétveréséhez fog vezetni."  Ugyanakkor abban bízik, hogy a kilépése "egyben felkiáltójel is a Jobbik tagságát alkotó, nagy részben tisztességes emberek és minden ellenzéki szavazó felé, miszerint egy ilyen vezetőség nem elősegítője, hanem akadálya egy 2022-es kormányváltásnak" - zárja bejegyzését Farkas.

Varga-Damm Andrea is távozik

Az Azonnali úgy értesült, Varga-Damm Andrea is távozik a frakcióból. A politikust megerősítette a hírt. Ugyanakkor délutáni Facebook-bejegyzésében felszólította a Jobbik pártelnökségét, hogy "24 órán belül mondjanak le elnökségi tagságukról, és írják ki a pártban a tisztújítást." Mindezt azután tette, ahogy írja "ma, mielőtt elkezdődött volna a frakcióülés, a párt elnöksége és frakcióelnöksége nevében Jakab Péter közölte, hogy nem tartják fenn a frakcióból történő kizárásom indítványát. Közölték, adnak egy második esélyt. Csakhogy én egy ilyen közösséggel, amely megalázta az elmúlt 10 napban Sneider Tamást, Balczó Zoltánt, meggyalázta a párt egész tagságát, a párt parlamenti frakcióját, nem kívánok tovább együttműködni."
Sneider Tamás, Farkas Gergely és Varga-Damm Andrea távozásával 17 fősre szűkült a 2018-as választás után 26 taggal megalakult Jobbik-frakció. 

Jakab: soha nem az a fontos, aki elmegy, hanem aki marad

Soha nem az a fontos, kik mennek, hanem az a fontos, hogy kik maradnak - jelentette ki szerdai online sajtótájékoztatóján Jakab Péter, a Jobbik elnök-frakcióvezetője, miután a nap folyamán hárman kiléptek a párt országgyűlési képviselőcsoportjából. Nem a képviselő a fontos, hanem a választó, a választók pedig továbbra is számíthatnak a Jobbikra - tette hozzá. Közlése szerdai ülésén a frakcióelnökség úgy döntött, Varga-Damm Andreát ne zárják ki a képviselőcsoportból, hiszen "mindenki hibázhat és mindenki megérdemel egy második esélyt", és határoztak arról is, hogy Sneider Tamás a parlament alelnöke maradhat még akkor is, ha szerintük inkább a szociális ügyek területén kellene "harcolnia". "Békejobbot kínáltam minden egyes képviselőtársamnak, ezt a békejobbot azonban három képviselőnk elutasította" - értékelt Jakab Péter, hangsúlyozva, azért hirdetett békét pártján belül, hogy ott tudjanak küzdeni, ahol erre igazán szükség van, vagyis az Orbán-rezsimmel szembeni harcban.

Alapjövedelem: spanyol kísérlet, magyar szitokszó

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.27. 16:37

Fotó: Shutterstock
Majdnem egymillió háztartásban rajtol a jövő héten Spanyolországban a rászorulóknak szánt alapjövedelem. Itthon még a gondolatkísérlet is távoli, a kormány inkább az ódivatú munkafogalommal vigasztalja az állás nélkül maradt százezreket.
A mostani gazdasági válság jellege és kezelési módja miatt is más lesz, mint a 2008-as világválság volt. Egyre több ország látja be ugyanis, hogy gyorsan kell segíteni a munka nélkül maradtakon. Azaz minden olyan gazdasági, társadalmi mentőöv, amely bürokratikus, túlzott célzottsággal választja ki a támogatotti kört, éppen a gyors segítség lehetőségét veti el – hívta fel a figyelmet az Új Egyenlőség podcastjában Büttl Ferenc közgazdász. Valamilyen fajta alapjövedelem bevezetése több országban is felmerült az elmúlt hetekben. Legtovább ebben a spanyol kormány jutott, ahol az első támogatásokat júniustól fizetik 850 ezer leginkább rászoruló háztartásnak. Azaz nem feltétel nélküli alapjövedelemről van szó, ami anyagi helyzettől függetlenül mindenkinek járna, hanem egyfajta minimumjövedelemről, amelyet csak a rászorulók kapnak majd. Ez azonban mértékét tekintve jelentős lépésnek számít a feltételes alapjövedelem felé vezető úton. A magyar kormány eközben továbbra is mereven elzárkózik ettől a lehetőségtől. Az ok a munka fogalmának kicsit ódivatú értelmezése. Azaz Orbán Viktorék azt tekintik munkának, aminek során főszabályként alá-fölérendeltségi (foglalkoztatotti) viszonyban dolgoznak munkabérért az emberek. Ez a fogalom azonban kizár több dolgozó réteget is, így például a családtagok ápolását végzőket. A munka fogalmának átalakulását az elmúlt években a digitalizációtól, robotizációtól vártuk, ezt a folyamatot gyorsíthatja fel a mostani gazdasági válság. Ennek egyik oka, hogy a munkanélküliségi hullám elérte a jobb társadalmi érdekérvényesítéssel bíró, nagyvárosi középosztályba tartozókat is. Ők pedig képesek politikai értelemben is megfogalmazni akaratukat.

A Színház- és Filmművészeti Egyetemet is elérte a Corvinus-modell

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.27. 16:27

Fotó: Róka László / MTI
Az SZFE-t is alapítványi tulajdonba szervezné ki a kormány „a magyar kultúra fejlődése” érdekében.
A Corvinus Egyetem és hat másik hazai felsőoktatási intézmény után a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) fenntartását is alapítványhoz szervezné ki a kormány - vette észre a 444. A Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által jegyzett törvényjavaslat szerint Palkovics László alapításával létrejönne a Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítvány. Ez lenne felelős az egyetem fenntartásáért. 
Az alapítványt irányító kuratórium tagjait a miniszter nevezi ki, az alapítvány vagyonát a kormány biztosítja.

Egyúttal az SZFE most a nemzeti vagyonkezelő tulajdonában lévő épületei ingyenesen, nyilvántartási értéken az egyetem tulajdonába kerülnek. Az egyikre, az Uránia Filmszínház épületére elidegenítési és terhelési tilalmat helyezne a kormány, a többi épületet (VII. kerület Akácfa utca, VIII. kerület Szentkirályi és Vas utca) pedig csak úgy lehetne értékesíteni, ha az egyetem infrastruktúra-fejlesztési célokra fordítaná az ebből befolyó pénzt. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerdán már közölte is az MTI-vel, hogy az egyetem új modellben működhet tovább. Azt írták, hogy az átalakítás a magyar kultúra fejlődését is biztosítja.
„A Színház- és Filmművészeti Egyetem működési modellje az elmúlt három évtizedben a hallgatói létszám folyamatos növekedése ellenére sem változott. Az intézmény társadalmi-gazdasági környezete és a felsőoktatás ágazati irányítása olyan kihívásokat támaszt, amelyeket csak egy korszerűbb működési modellben lehet legyőzni. Az átszervezéssel az egyetem képessé válhat arra, hogy feladatellátása megfeleljen a minőségi elvárásoknak”

- indokolta a tárca.

A minisztérium állítása szerint a törvénytervezet célja, hogy „még tovább erősödjön az egyetem hazai és nemzetközi szinten elismert tudásközpontként betöltött szerepe, és a jövőben olyan, együttműködésekre képes intézményként működjön, amely a magyar kultúra fejlődését is biztosítja”. A modellt elsőként a Corvinus Egyetemnél vezették be. Ennek lényege, hogy az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány a MOL Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10 százalékos részvénypakettjeinek osztalékhozamából működik. Ennek kuratóriumi elnöke Hernádi Zsolt Mol-vezér. Az alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak megbízatását épp nemrég hosszabbították meg határozatlan időre.
A 444 megjegyezte, hogy az SZFE esetében egyelőre nem tudni, milyen módon biztosítaná a működéséhez szükséges forrásokat a kormány.