Előfizetés

Botrány a teniszszövetségnél: Nem az Emmi dönt a 3,5 milliárd sorsáról

Bernau Péter Korom Milán
Publikálás dátuma
2020.05.27. 08:30
Két éve a felek még mosolyogva adtak át egy teniszcentrumot: Szabó Tünde és Szűcs Lajos (balra) ma már nem mosolyog egymásra
Fotó: Balázs Attila / MTI
A minisztériumtól kért segítséget a Magyar Tenisz Szövetség elnöke, Szűcs Lajos, de a kormány nyújt mentőövet, ha a rendkívüli tisztújító közgyűlésen az ő jelöltje nyer.
Szabó Tündétől, az Emmi sportért felelős államtitkárától kért 3,5 milliárd forintot a Magyar Tenisz Szövetség konszolidációjára Szűcs Lajos, az MTSZ elnöke, de nem az államtitkárság dönti el, hogy megmenekül-e a szervezet.
Az összeg az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportállamtitkárságától érkezik, hiszen a sporttörvény 2017-es módosítása óta a minisztérium hatáskörébe tartozik a sportági szövetségek részére az állami források kifizetése és ezek felhasználásának ellenőrzése is. Utóbbi téren az Emmi-nek is komoly a felelőssége abban, hogy az MTSZ az anyagi összeomlás szélére jutott és a jövője nem a saját kezében van. Viszont a konszolidációra kért forrás biztosításáról nem az Emmi-ben születik döntés, hanem magasabb kormányszinten. Ahogy azt hétfői számunkban megírtuk, az MTSZ sorsa csak részben van a saját kezében. Ha a június 12-re kiírt rendkívüli közgyűlésen a jelenlévők a kormány által favorizált jelöltet választják meg elnöknek, akkor megérkezik az MTSZ számlájára a túlélést biztosító 3,5 milliárd forint. Utalni az Emmi fog, de csak akkor, ha a kormány számára kedvező végeredmény esetén erre engedélyt kap.
Bár Szűcs Lajos lojalitása a kormányzó párthoz nem kérdőjelezhető meg, hiszen a mai napig a Fidesz parlamenti képviselője, korábban frakcióvezető-helyettese volt, viszonya évek óta feszültségekkel terhelt a kormány iránt szintén elkötelezett Emmi-vel, ezen belül is a sportállamtitkárságot vezető Szabó Tündével.
Lapunk információja szerint a feszültségektől terhelt kapcsolatnak konkrét kiváltó oka is van, pár évvel ezelőtt Szűcs soron kívül szeretett volna támogatást kérni az államtitkárságtól, ám a kérelmét elutasították. Az MTSZ elnöke kiváló politikai kapcsolatait kihasználva, az Emmi-t kihagyva, más forrásból jutott hozzá a szükséges támogatáshoz.
Ettől kezdve az MTSZ és az Emmi között hűvös lett a viszony, amit természetesen az érintettek igyekeztek titokban tartani, hiszen a rendszer nem tolerálja a belső konfliktusok kiteregetését, de ezt nem sikerült minden esetben megoldani. Az MTSZ 2018. szeptember 26-iki rendkívüli közgyűlése előtt két nappal egy egyeztető megbeszélésen Szabó Tünde a tanácskozás elhalasztását kérte Szűcs Lajostól, pontosabban az akkori megfogalmazás szerint „erősen javasolta” ezt a lépést. A sportállamtitkár szerint a napirenden szereplő alapszabály-módosítás előtt több időt kellett volna hagyni a küldötteknek a felkészülésre. Szerinte az lett volna a megfelelő döntés, ha rendes közgyűlést hívnak össze, amelyre harminc napig fel tudnak készülni a tagszervezetek képviselői. Igaz, halasztás esetén csúszott volna az MTSZ körüli zavaros helyzet (ekkor került nyilvánosságra többek között a szövetség ellen indított NAV-vizsgálat is) miatt lemondott elnökségi tagok helyére újak megválasztása is, ami a napi működést tette volna lehetetlenné.
Az MTSZ elnöke az államtitkári „erős javaslatot” nem fogadta meg, és megtartotta a rendkívül feszült hangulatú, személyeskedésektől sem mentes közgyűlést. Ekkor került be az alapszabályba többek között, hogy a sportág szereplői vitás kérdéseiket házon belül próbálják meg rendezni és nem a sajtón keresztül üzengetnek vagy rögtön a bírósághoz fordulnak. Ez a módosítás azért volt fontos az MTSZ-nek, mert ebben az időszakban fordult szembe a szövetséggel a két legjobb magyar játékos, Babos Tímea és Fucsovics Márton, majd csatlakozott hozzájuk több korábbi kiváló teniszező is, akik nagyon élesen bírálták az MTSZ vezetőit. A kommunikáció (üzengetés) a vitázók között elsősorban a közösségi oldalakon zajlott.
Szabó Tünde és Szűcs Lajos viszonya a későbbiekben sem javult: ez látszik például az idei évre a klubok részére biztosított állami támogatásoknál is. Az MTSZ elnöksége a kluboktól érkezett kérelmek és a szakmai indokok vizsgálata után döntött arról, kinek, mekkora forrást igényel az Emmi-től. Összesen hatvan klub igényelt kisebb-nagyobb összeget létesítmény-fejlesztésre, ám végül az Emmi öt klub részére biztosított támogatást. A támogatottak közül ketten kaptak az MTSZ igénylése alapján, három esetben olyanok jutottak állami forráshoz, akik nem kértek az MTSZ-től: a nyíregyházi klub (Szabó Tünde szülővárosa) a Zalaegerszeg és a BTC. Utóbbi klubban edzenek a sportállamtitkár gyermekei.

Nem biztos, hogy kell 3,5 milliárd forint

Az MTSZ hivatalos honlapján Juhász Gábor főtitkár számolt be az elődje, Richter Attila távozása óta eltelt száz napról. A beszámoló szerint a szövetség elnöke 3,5 milliárd forintot kért ugyan az Emmi-től a konszolidációra, a kérelemben szerepel egy 1,2 milliárd forintos tétel is, az államtitkársággal szemben esetleg fennálló tartozás kiegyenlítésére. Ha ennyit kellene kifizetni az Emmi felé, akkor ezt az összeget nem szükséges átutalni az MTSZ számlájára.

Szijjártó és Dzsudzsák együtt szurkolt a Puskásban a zártkapus Magyar Kupa elődöntőn

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.27. 08:10

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A politikus és a válogatott futballista is szerepelhetett az MLSZ „nélkülözhetetlenek” listáján.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Dzsudzsák Balázs válogatott labdarúgó a Puskás Aréna zárt kapui ellenére bejutott a Magyar Kupa elődöntőjére, a keddi Honvéd–MTK futballmérkőzésre – szúrta ki a 444.hu a fideszes politikus Facebook-oldalán. A Szijjártó által kitett fotón rajta kívül a jelenleg itthon tartózkodó sportoló, az arab emírségekbeli Al Ain FC játékosa és két gyermek látható a koronavírus-járvány miatt még üres 67 ezres stadionban. A Magyar Kupa elődöntőjébe egyébként a Honvéd jutott hosszabbítás után, tizenegyesekkel. A portál felidézte, hogy Szijjártó nagy Honvéd-szurkoló, valószínűleg könnyedén kerülhetett fel azon kiválasztottak listájára, akik a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) rendelkezései alapján mégis a nézőtéren követhették a zártkapus meccs eseményeit. A Budapest Honvéd új ügyvezetője ugyanis az a Kun Gábor, aki korábban Szijjártó futsalos csapattársa volt, majd a külügyminisztérium által létrehozott Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgató-helyettese lett.
Az MLSZ járványügyi szabályai szerint jelenleg a mérkőzéseken a nézőtéri zónába „a média munkatársai, stadionüzemeltetők, nélkülözhetetlen kiszolgáló személyzet, valamint a klubvezetők és szponzorok képviselői léphetnek be, előre összeállított lista alapján.

A 444.hu szerint Dzsudzsák Balázs baráti viszonyt ápol a külügyminiszterrel. Dzsudzsákot a külügy hozta haza Dubajból egy mentesítő járattal hét másik magyarral együtt. A focistáról ekkor derült ki, hogy diplomata útlevele van, majd 14 napos karanténba vonult, ám egy az Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalára kitett fotó szerint Dzsudzsák előbb elhagyta a vesztegzárat egy budai kávézó kedvéért.

Pajkos-bús történet

Hegyi Iván
Publikálás dátuma
2020.05.26. 11:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Hatvanegy éve telt ház előtt játszott egymással a Honvéd és MTK labdarúgócsapata a Puskás Arénában, napjainkban akkor sem lenne nagy érdeklődés, ha beengednék a nézőket a lelátóra.
Kupa-visszavágót rendeznek ma este a Puskás Arénában. Többszörösen is jelképes lesz a meccs: egyrészt üres lelátók előtt zajlik, másrészt az MTK–Honvéd elődöntő első mérkőzése tökéletesen tükrözte a huszonegyedik századi állapotokat. A 0-0, ugyebár, annyit tesz, hogy itt is semmi, ott is semmi...
Van még egy kifogástalan szimbóluma a „koronavírusos” hazai labdarúgásnak: a lelátóra helyezett kartonfigura. Ha kiteszik, ha nem, ez bizony nem más, mint papírmasé-futball...
Nem volt mindig így. A Puskás elődjében, a Népstadionban valódi Honvéd–MTK-val avatták a világító-berendezést 1959. szeptember 9-én. Az egyik oldalon Bozsik, Kotász, Budai II, Tichy, a másikon Sipos, Lantos, Nagy István, Sándor „Csikar”... 
Mondjanak ma egy nevet! Bár nemrégiben olvastam egy interjút a Honvéd mostani tulajdonosával, aki úgy beszélt, mintha napjainkban is Bozsikhoz és társaihoz hasonló nagyságok szerepelnének a kispesti csapatban. (Ilyenkor szokta megjegyezni az élő angyalföldi legenda, a kilencvenhárom esztendős Raduly József: „Játékos? A legjobb esetben is csak pajkos lehet.”)
A legnagyobb magyar sportlétesítmény első villanyfényes meccsén 60 ezer néző volt. A viszonylag kis szám ne tévesszen meg senkit: több jegyet aznapra – a még nem teljesen befejezett építkezés miatt – nem adtak ki. Hogy miért nem vártak addig, amíg nem készül el minden? Mert az a Honvéd–MTK nemzetközi mérkőzés, Közép-európai Kupa-döntő volt, nem lehetett csak úgy tologatni. Amúgy húsz esztendő elteltével játszottak magyar döntőt a KK-ban: 1939-ben az Újpest és az FTC vívta a csúcstalálkozót (4:1, 2:2). Két évtized telt el az első pesti villanyfényes mérkőzés, az Elektromos Latorca utcai sporttelepén 1939. június 14-én rendezett Budapest–Brüsszel meccs (4:0) óta is. A zuglói eseményt már csak azért sem halaszthatták el, mert egy héttel későbbre már a Fiorentinát várta az MTK; a barátságos esti partira (1:1) már 70 ezren válthattak belépőt, és el is kelt az összes tikett. Háromszáz Lux fényerő mellett a Népstadion első igazi telt házát 1959. szeptember 27-én, a magyar–szovjet Eb-selejtezőn (0:1) regisztrálták, arra ugyanis eladták mind a 78 481 ülést. A totón egyetlen telitalálat volt, de a 336 640 forintos főnyereményt megütő fogadó azért sem merte felfedni kilétét, mert csak úgy juthatott a kész vagyonhoz, hogy szovjet győzelemre tippelt...
Bajnoki mérkőzést 1959. október 29-én látott először a villanyfényes Népstadion. Mindjárt kettőt: 60 ezer néző előtt a Vasas 3:2-re legyőzte a Csepelt, míg a Tatabánya 1:1-et ért el az FTC-vel szemben. Hiába világított 364 reflektor, a ferencvárosi szurkolók kedve nem volt valami fényes... Ragyogtak viszont a Honvéd-drukkerek: a KK-döntő délutáni első mérkőzése (4:3) után az esti 2:2-vel a piros-fehérek hódították el a trófeát. Derűsen tekintett körbe Sárvári Imre, a Népstadion jegyirodájának vezetője is. Nem csupán abban az esztendőben: az aréna első negyedszázadában – csak labdarúgó-eseményre – 23 628 358, azaz évi átlagban majdnem egymillió jegyet adtak el. Olyan népszerű volt az aréna, pontosabban az abban zajló igazi futball, hogy a stadion fennállásának huszadik évében, 1973 nyarán letartóztattak egy társaságot, amely az intézmény 70. számú büféjében 1972 júniusától – sok más mellett – 6700 kiló fruttit értékesített feláron. 
Ugyanakkor a portások egyike rágógumit, képeslapot, dohányt vásárolt nagy tételben, árengedménnyel a papírt és írószert értékesítő PIÉRT-től, valamint a Dohánybolt Vállalattól, s az árut jelentős haszonnal adta el a sportrendezvények közönségének. Jellemző az üzlet virágzó voltára, hogy az aréna nagy lábon élő kapusa nyolc kollégista mozgóárust tartott.
Erre mondom én: próbálja meg ezt napjainkban! Úgy értem, akkor is, ha nincs koronavírus-járvány. A 2010-es években a Honvéd és az MTK tizennyolc egymás elleni NB I-es mérkőzését összesen 29 140 – átlagban 1633 – néző látta a helyszínen. A „pozitív” csúcs 3882, a negatív 393 volt. 
A hajdani nagy legény most beosztaná a portási fizetést, az biztos.