Benes árnya kísért Szlovákiában

Publikálás dátuma
2020.05.27. 09:00

Fotó: AIJA PHOTO
Hiába marasztalta el Szlovákiát az Emberi Jogok Európai Bírósága, a szlovák állam a Beneš- dekrétumok alapján kobozná el egy magyar ember földjét. A szlovák társadalom hallgat, a jogvédőket sem sérti a kollektív bűnösségre építő döntés.
Igazságtalanul jártak el a szlovák bíróságok, amikor engedélyezték, hogy az állami erdővállalat a Beneš-dekrétumok alapján kobozzon el földterületeket egy magyar nemzetiségű szlovák állampolgártól - így döntött május 20-án a strasbourgi emberjogi bíróság. A vagyonelkobzás alapja az az 1945-ből származó csehszlovák kormányhatározat, amely a szudétanémetek és a magyarok kollektív bűnösségét kimondva lehetővé tette tömeges kitelepítésüket és javaik elkobzását. Vaclav Havel elnök, majd később a cseh állam is bocsánatot kért a németektől, de a dekrétumokat nem törölte el Prága sem. A magyar vonatkozás azonban Pozsonynál maradt, ahol nemhogy a bocsánatkérésig nem jutott el egyetlen állami vezető sem, nemcsak máig nem lehet visszaigényelni e dekrétumok alapján elkobzott vagyont, hanem mindmáig vagyonelkobzások hivatkozási alapjaként szolgálhat ez a kollektív bűnösséget rögzítő jogszabály. A magyar nemzetiségű szlovák állampolgár B.M. 35 hektár erdejét ma is azért kobozhatják el, mert felmenői magyarok voltak, akik akkor „megúszták” valahogyan, az erdőhivatal viszont ezt a csorbát utólag kiküszöbölni igyekszik. Nem ez az első ilyen eset, volt már rá korábban is példa az EU-tag Szlovákia történetében. Az ország uniós csatlakozása idején az Európai Bizottság vizsgálta ugyan a dekrétumok kérdését, de hitelt adva az akkori szlovák kormánynak, amely azt állította, hogy e rendelkezések gyakorlatilag már nem élnek, nem okoznak problémát a jelenben, végül nem mérlegelte, hogy ellentétesek-e az unió jogrendjével. Nyilván ellentétesek, ezért döntött elmarasztalóan a strasbourgi bíróság, és az is bebizonyosodott, hogy Szlovákia máig jogalapként használja a Beneš-dekrétumokat. A strasbourgi döntés nyomán a szlovák hatóságoknak le kellene állítaniuk a folyamatot, ám erre egyelőre semmi szándék nem mutatkozik, mint ahogy azok eltörlésére sem. B.M. földjeinek elkobzására a Legfelsőbb Bíróság döntése adott lehetőséget, és ha a szlovák társadalom, pontosabban annak többségi része nem emeli fel szavát a jogsértés miatt, a kisajátítás meg is történik. Egy hét telt el a strasbourgi döntés óta, de a szlovák pártok, politikusok, civil szervezetek, egyházak, jogvédők stb egyaránt hallgatnak, „magyar kérdésnek” tekintik a történteket, a magyar/kisebbségi jogsérelmekre pedig immunis a többség. Az új pozsonyi parlamentben már nincs egyetlen magyar párt sem miután a februári választáson mind az MKP, mind a Híd-Most a bejutási küszöb alatt végzett. És nem jutott be a törvényhozásba az egyetlen olyan szlovák politikai tömörülés sem, amely magyar platformot hozott létre. A Zuzana Čaputová köztársasági elnök nevével fémjelzett Progresszív Szlovákia (PS)/Spolu koalíció hajszállal maradt a 7 százalékos koalíciós bejutási küszöb alatt. A PS Magyar Platform tiltakozott a történtek miatt, mielőbbi szakmai és társadalmi párbeszéd megkezdését sürgette az ügyben. „Mi, szlovákiai magyarok csak nézünk. Nem értjük, hogyan történhet ilyen a 21. században. Hogyan lehetséges ez? Ezek szerint a dekrétumok által a mai napig jogi eljárásokat lehet folytatni? Kollektív bűnösök a magyar nemzetiségű szlovákiai polgárok? Ha igen, véleményünk szerint a parlamentnek minél hamarabb foglalkoznia kellene ezzel a témával. Az ilyen diszkriminatív törvényeknek nem lehet helyük egy nyugati demokráciában”, olvasható közleményükben. A Magyar Platform felkérte Čaputová elnököt, „karolja fel a szlovákiai magyarok ügyét és legyen moderátora ennek a régóta halogatott társadalmi párbeszédnek, amely a békés együttélés egyik pillére lehet."

"Nem szabad úgy kezelnünk, mint egy tabu témát"

A tiltakozást jegyző Váradi Krisztiánt, a platform alelnökét a Népszava arról kérdezte, nem maga a párt, a PS nevében lépnek fel, miért csak annak Magyar Platformja vállalta fel az ügyet?
- A Magyar Platform a Progresszív Szlovákián belül azzal a céllal jött létre, hogy a szlovákiai magyar kisebbséget és egyben Szlovákia déli régióit is képviselje. Ebből adódóan természetes, hogy mi foglalkozunk a magyar embereket érintő problémákkal. Fontos még kiemelni, hogy a párton belül több platform is létezik (pl. Női Platform, Zöldek Platformja), amelyek tolmácsolják a saját szakterületüket a vezetőség felé. Azáltal, hogy a vezetőség felvállalja hivatalosan a Magyar Platformot, felvállalja a magyarságot érintő gondokat is, de ezek mellett az ország összes kisebbségét is. A Beneš-dekrétumok problematikája egy hosszú évek óta húzódó bonyodalom, amit nem szabad úgy kezelnünk, mint egy tabu témát. Egy össztársadalmi vitát kell erről kezdeményezni, hogy lehulljon róla az a lepel, ami csak félreértéseket szül a két nemzet között. Mi pontosan ezt szeretnék elérni, hogy a többségi és a kisebbségi nemzetek ne csak egymás mellett éljenek, hanem kölcsönös megértéssel a múltbeli sérelmeket feldolgozzák és együtt egy jobb irányba tereljék az országot. Ezen okból kerestük meg levélben Zuzana Čaputová köztársasági elnököt is, hogy járjon közben azon magyarok érdekében, akik érintettek (voltak) ezen dekrétumok által ugyanakkor egy ennél mélyebb problémában is, ami a szlovákiai igazságügy helyzete. - „Magyar ügynek” tekintik ezt a jogsértést, és mint magyar kisebbségi ügy kérik az orvoslást illetve az elnök fellépését? - A bírósági perekből kirajzolódott, hogy ez nem csak egy magyar ügy, hanem ennél sokkal komplexebb probléma: A Beneš-dekrétumokról a szlovákiai közéletben nem szívesen beszél senki, és ha megemlítésre is kerül, akkor szőnyeg alá söprik azzal, hogy ez már csak egy múltbeli történés, ami semmi kihatással nincs a mostani közügyekre. B.M. bírósági ügyéből viszont pont az ellentéte látszik. Ez miatt pedig sok egyéb más kérdés is felvetődik. Mint például az igazságszolgáltatás helyzete. A Főügyész rendkívüli felülvizsgálati kérelme egy jogerős ítéletet ásott alá és fordított meg. Ez egy veszélyes politikai eszköz, amivel bármilyen ügyben a hatalom kénye-kedve szerinti eljárását kezdeményezheti. Ezzel pedig alapvető emberi jogok is sérülhetnek, mint ami B.M. esetében is megtörtént. Ugyanakkor a szlovákiai bíróságokat is érintő, átható korrupció jelenléte is felsejlik. Szlovákiában az igazságszolgáltatásban éppen egy átható tisztogatás is folyik. Nagyon jól mutatja ezt a Kuciak-ügy, ahol Kočnernek a „Threemájában” hány közjogi méltóságot sikerült behálóznia. Ezért is ez nem csak egy magyar ügy, hanem egy olyan ügy, ami magyar gyökerekkel indult és a teljes igazságszolgáltatási rendszer problémáira hívja fel a figyelmet az országban. Az elnök közbelépését egy olyan ügyben szeretnék kérni, ami sújtja egyben a magyarságot és az ország összes polgárát is. - Van-e olyan szlovák politikai vagy civil erő/tömörülés/párt/bármi, vagy ismert szlovák személyiség, netalán politikus, aki tiltakozik ezügyben, aki sürgeti a Beneš-dekrétumok eltörlését illetve a konkrét erdőkisajátitási ügynek a jogszerű megoldását? - Szlovák oldalon ez az ügy sajnos nem rezonál annyira, mint szeretnénk. Az országon belül most számos etikai kérdés körül forog a vita (pl. abortuszok szigorítása, vasárnapi boltzár). Célunk egy hosszú idő óta húzódó bonyodalom megoldása a köztársasági elnök közbenjárásával. A megfelelő intézkedéseket pedig nem tőle várjuk el, csupán egy össztársadalmi diskurzust szeretnénk kezdeményezni, ahol mind a két oldal megismerné a másik érveit. Nem engedhetjük meg, hogy a Beneš-dektrétumok az Aranybulla sorsára jussanak és a jövőben további bírósági ügyeket keltsenek nemzetiségi alapokon. 

Szerző

Donald Trump egy tökéletes kretén

Publikálás dátuma
2020.05.27. 07:17
Donald Trump
Fotó: Stringer /
Erre jutott Joe Biden, amikor az elnök a maszkhasználaton gúnyolódott.
Joe Biden "tökéletes kreténnek" nevezte Donald Trumpot, amiért az amerikai elnök a 77 éves Biden előző napi maszkhasználatán élcelődött. Biden kifejtette: a világ valamennyi nagy orvosa azt mondja, muszáj maszkot hordani, amikor az ember elvegyül a tömegben. Hozzáfűzte, hogy megítélése szerint csakis úgy lehet irányítani, ha az ember a saját magatartásával mutat példát. Donald Trump szokását, hogy a nyilvánosság előtt soha nem visel szájmaszkot, "macsós dolognak" nevezte. Biden az előző napon óriási fekete szájmaszkot viselt, amikor több mint két hónap után elhagyta a házát, és hétfőn a feleségével együtt megkoszorúzott egy katonai emlékművet Delaware államban. Joe Biden és felesége teljesen egyedül, egy operatőr jelenlétében helyezte el tisztelgő koszorúját a Delaware-ban lévő Wilmington katonai emlékművénél. Mindketten csaknem a teljes arcukat eltakaró fekete szájmaszkot viseltek, Bidenen óriási fekete szemüveg is volt, amelyet egyes elemzők előnytelennek minősítettek. Donald Trump erről tett közzé egy fotót, a hozzá tartozó megjegyzéssel: "Talán ez is magyarázza, hogy Trump miért nem szeret szájmaszkot viselni a nyilvánosság előtt". Az üzenetet és a fotót Trump valaki másnak a bejegyzéséből másolta ki és tette közzé újra. Az amerikai elnök hétfőn két helyszínen is koszorúzott: az arlingtoni nemzeti sírkertben és a Baltimore melletti Fort Henry emlékhelyén. Egyik helyen sem viselt szájmaszkot. Bident a műsorvezető faggatta arról is, mit szól ahhoz, hogy Trump rendszeresen Álmatag Joe-nek nevezi őt azt sugalmazva, hogy gyönge személyiség. A volt alelnök szerint a jelenlegi elnök "nehezen tudja kordában tartani az érzelmeit" és "egyre összefüggéstelenebb", amit mond.
Szerző

Szabad szemmel: Kovács Zoltán államtitkár alázatot és jóakaratot várna, de nem reménykedik

Publikálás dátuma
2020.05.27. 06:35

A rendkívüli felhatalmazás visszaadását egyfajta demokráciaünnepként kommunikálja a Fidesz.

Euractiv

A jogállamért felelős bizottsági alelnök megismételte, hogy a következő pénzügyi időszakban a demokratikus normák betartásához kell kötni a unió által folyósított anyagi támogatást, erre nagyobb szükség van, mint eddig bármikor. Vera Jourová EB-alelnök épp ezért sürgette, hogy ezt a pontot semmiképpen se vegyék ki a megállapodásból a készülő költségvetés kapcsán. (Más források ugyanakkor arról írnak, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország ugyanannyit fog kapni, mint eddig, mert különben egyik kormány sem menne bele a járvány által erősen sújtott déli államok megsegítésébe – a szerk. megj.) A Bizottság képviselője arra is kitért, hogy szeptemberben mutatják be a jelentést, amely tagállamonként foglalja össze a jogállam helyzetét és ez új eszköz lesz a nyomuló illiberalizmus ellen. A politikus az Európai Parlament Bel- és Igazságügyi Bizottságában beszélt, amely javában készíti jelentését a lengyel állapotokról. A testület elnöke, a spanyol Lopez Aguilar határozott lépésre szólította fel az uniós intézményeket, mert úgy ítéli meg, hogy a lengyel bírósági reform a jogállam súlyos, tartós és módszeres megsértését jelenti. Az ülésen a holland liberális EP-képviselő, Sophie in’t Veld azt hangsúlyozta, hogy ha egy tagállam nem tartja tiszteletben a közös szabályokat, akkor az nem akar a szervezet tagja lenni. De ez esetben nem is lehet tag, ideértve az uniós alapok minden előnyét. Mások ugyanakkor azt szorgalmazták, hogy kérjenek további felvilágosítást a lengyel féltől, és hogy az EU-ellenőrzés legyen pártatlan.

Neue Zürcher Zeitung

A magyar kormány lemond a különleges felhatalmazásról, de sok közben született rendelet nagyon is érvényben marad, hála a kétharmadnak. Orbán Viktor a vészhelyzetre hivatkozva irányíthatta dekrétumokkal, a törvényhozás megkerülésével az országot. A módszer éles bírálatokat váltott ki a világban, mert nem mondták meg, hogy meddig tart, azon kívül igencsak laza szabályozás született az álhírek terjesztésének kemény megtorlására. Hogy a miniszterelnök most alig két hónap elteltével visszaadja jogkörét, annak az az oka, hogy Magyarország az eredeti várakozásokkal ellentétben igen jól vészelte át a járványt. De a lépés azt mutatja, hogy túlzottak voltak a félelmek, mármint hogy Orbán puccsszerűen gyakorolja majd a hatalmat. Ezzel együtt több, mint 100 rendelet látott napvilágot, köztük jó pár olyan, amelynek semmi köze sincs a fertőzéshez. Ilyen a különleges gazdasági övezetek kialakítása vagy az önkormányzati bevételek egy részének elvonása. Ez utóbbi miatt ellenzéki polgármesterek arra panaszkodnak, hogy erősen szűkült a mozgásterük. Hogy rémhírterjesztés ügyében hozott korlátozást fel lehet használni a politikai ellenfelek megfélemlítésére, az kiderült abból, hogy két embert átmenetileg őrizetbe vettek ilyen okból. Habár aligha valószínű, hogy a lépésre Budapest kifejezetten az áldását adta, itt olyan jogi szürke zónáról van szó, amely problematikus a demokrácia szempontjából.

Neue Kronen Zeitung

Nem egészen egy hónap múlva véget ér Orbán Viktor és a jobboldali-nemzeti kormány rendkívüli jogköre, amire az Országgyűlés május végén adott felhatalmazást. Bírálók azt vetik a miniszterelnök szemére, hogy a ragályt saját hatalmának kiterjesztésére használta fel. Többször aggályait fejezte ki a Bizottság is. Az ellenzék szerint a politikus a többi közt az adatvédelem, a hatóságok tájékoztatási kötelezettsége és a munkavállalói jogok ügyében vezetett be szigorítást, továbbá jelentősen korlátozta a szólás- és sajtószabadságot. Ugyanakkor lényegesen kibővítették a biztonsági erők jogosítványait. A TASZ szakmai igazgatója úgy ítéli meg: elrettentő hatása van annak, amikor reggel hatkor a rendőrség megrohamozza az érintettek lakását, számítógépeket és mobiltelefonokat foglal le, habár az ügyészség mindkét ilyen esetben leállította a nyomozást. Egy harmadik viszont még mindig folyik. Itt egy asszonyról van szó, aki azt írta a Facebookon, hogy nincs minden rendben a koronatesztekkel. Krekó Péter szintén úgy látja, hogy a vonatkozó törvény az elriasztást szolgálta. A cél az volt, hogy átmenjen az üzenet. Orbánt évek óta éri kritika a polgárjogok, az igazságszolgáltatás és a sajtó- és véleményszabadság szűkítése miatt. Ám idáig nem sok változott ez ügyben, habár az EU jogállamiság eljárást indított, az Európai Bíróság pedig többször is elmarasztalta a magyar vezetést.

Euronews

Kovács Zoltán azt írja olvasói levelében, hogy a zajos kritikák ellenére felhatalmazási törvény emberéletek ezreit mentette meg, úgy hogy itt volna a bocsánatkérés ideje, ám ahhoz némi alázat és jóakarat kellene, így ő nem számít semmiféle belátásra a másik oldal részéről. Az államtitkár szerint Orbán Viktor a rendkívüli jogosítvány visszaadásával csak azt teszi, amit mindig is mondott. Tehát, hogy csupán a járvány idejére szükségesek ezek a jogkörök. A kormány ellenfelei azonban mást akartak elhitetni a világgal. A nemzetközi bírálat gyors és erőteljes volt. Arról szólt, hogy a miniszterelnök magához ragadja a teljhatalmat, hogy a kormány a ragály ürügyén feloszlatja a Parlamentet, meghatározatlan időre törli a választásokat és börtönnel fenyeget újságírókat. Egyesek Hitlerrel vontak párhuzamot. A legtöbben persze félre lettek informálva, de az egész szégyenletesen elfogult volt, mert csakis Magyarországot pécézte ki, holott más tagállamok sokkal tovább mentek. Budapestről nézve egészen szürreálisnak tűnt a dolog. Hiszen a jogszabály teljes összhangban állt az alaptörvénnyel, lehetővé tette, hogy a hatalom gyorsan cselekedjen. Mind a járvány ellen, mind a gazdaság védelmében. És szó sincs arról, amit a kritikusok állítottak, hogy ti. itt a magyar demokrácia vége. Viszont jó pár magyar éppen a jogszabálynak köszönheti az életét.

Frankfurter Rundschau

„Ami Magyarországon a transzneműekkel történik, az katasztrofális az emberi jogok szemszögéből, de mindenekelőtt az unió számára”. Így nyilatkozott a német szociáldemokraták szakértője a napokban jóváhagyott magyar jogszabályváltoztatásról. Luigi Pantisano szerint az Orbán-kormány gyakorlatilag lehetetlenné tette a transz nemű, illetve interszex emberek létezését. Az EU pedig tétlenül nézi. Ám a Bizottságnak és elsősorban Ursula von der Leyennek határozottan közbe kell lépnie, és ha nem teszi, akkor jó adag felelősséget vesz a nyakába. A Bizottság elnök asszonyának először is nem kerülgetnie kellene a kását, hanem néven neveznie, ki kellene mondania, hogy sérülnek az LMBTQ-közösség jogai. És hogy amit Orbán csinál, azt nem lehet eltűrni az unió alapjogi chartája értelmében. Ám hallgat, és ebből arra lehet következtetni, hogy függ Magyarországtól, hiszen tavaly a Fidesz szavazataival választották meg. Ám ha nem cselekszik, nyugodtak lemondhat. De a német kancellárnak is ki kellene állnia a közös értékekért. Igaz, a melegek soha nem számítottak semmit a kancellár szemében. Az egész reakciós hullám mögött az ortodox és katolikus fundamentalisták vannak Kelet-Európában. A magyar és lengyel egyházak folyamatosan uszítanak minden ellen, ami nem illik bele a hagyományos családképbe. Emellett Magyarország előszeretettel igazodik az oroszokhoz. Az autoriter rendszerek az érintett kisebbségeken próbálják ki, meddig mehetnek el az alapjogok és a demokrácia felszámolásában. Egyben azt is felmérik ily módon, hogy mennyire használhatják ki az embereket saját céljaik érdekében, maguk előtt terelve az EU-t. Utóbbi számára csőddel ér fel, hogy melegellenes magyar csoportokat pénzel. Ilyen a Nagycsaládosok Országos Szövetsége, valamint a Családháló Alapítvány. Mindkettő gyűlöletet és erőszakot kelt. Németországban a Telekom lengeti a szivárványszínű zászlót, Magyarországon azonban hallgat, mert így kívánják az üzleti érdekei, ám ily módon csak lejáratja magát. Pár hete az uniópártok akadályozták meg, hogy a Fideszt kizárják az EPP-ből. Gusztustalan, hogy ez ügyben mit művelnek az európai alapgondolattal. A magyar és a lengyel kormány számára azonnal le kellene állítani a brüsszeli anyagi támogatást.

Politico

A portál megszólaltatja vagy kéttucatnyi európai település, így az ukrán határ mentén fekvő Uszka polgármesterét arról, hogyan tovább a járvány csillapodtával. Borbély Gizella elmondta, hogy náluk túlnyomórészt romák élnek és a katolikus hit nagyon fontos a közösségben. Az embereket leginkább közmunkásként foglalkoztatják. Most a legfontosabb az, hogy enni adjanak az időseknek és védőfelszereléseket vegyenek. Nagy feladat továbbá, hogy sokan térnek haza, akik idáig Budapesten, illetve Németországban dolgoztak. Már nincs pénzük, segíteni kell nekik. Az elöljáró szerint a kormány, illetve az EU főleg az állásteremtésben segíthetne be. Nem arról van szó, hogy közvetlen támogatást adjanak a rászorulóknak, hanem hogy azok megtarthassák az állásukat. Azaz a falu nem halat kér, hanem hálót. Ám ha netán visszatér a vírus, akkor nem lesz, akik közmunkásként dolgozzon, de így nem is keresnek és nem tudják fenntartani magukat. Bár így is egyre többen szorulnak támogatásra. Ráadásul a határ zárva van, a rokonok nem találkozhatnak.
Szerző