Előfizetés

Teniszbotrány: Szűcs rosszul választott segítőt

Bernau Péter Korom Milán
Publikálás dátuma
2020.05.26. 07:40
Szűcs Lajos és Richter Attila a 2019 májusi közgyűlésen
Fotó: Népszava
Nem a megfelelő embernek adott hatalmat a Magyar Tenisz Szövetség elnöke, akinek egyéb elfoglaltságai miatt az ellenőrzésre sem maradt elég ideje.
Lapunk folytatja sorozatát, amelyben arra keresi a választ, hogyan juthatott el odáig a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ), hogy 3,5 milliárd forintos extra állami segítségre szoruljon, amelynek elmaradása esetén a felszámolás és megszűnés várna rá.
Amint az ismert, a magyar kormány számára a sport kiemelt stratégiai ágazat, a politikai vezetés a korábban soha nem látott mértékű anyagi támogatásért cserében saját embereit tette a szövetségek élére. Így lett a teniszezők első embere 2011-ben Szűcs Lajos, fideszes parlamenti képviselő, a párt korábbi frakcióvezető-helyettese. 
Szűcs neve és kapcsolatrendszere volt a garancia a kiemelt állami támogatásokra, a 2010-es évek előtt 150-200 millió forintos éves költségvetéssel rendelkező szervezet büdzséje jelenleg eléri az évi 3 milliárd forintot is. Ekkora forrásnak a kezelése, a kiadások kordában tartása, ellenőrzése folyamatos jelenlétet igényelt volna, vagy olyan ember kiválasztását, aki a napi szintű elnöki felügyelet hiánya ellenére sem okoz kárt az MTSZ-nek.
Szűcs nem vett részt az MTSZ napi munkájában, előfordult, hogy hetekig sem látták a szövetségben. Nem voltak rendszeres elnökségi ülések, melyek a jogszerű működés elengedhetetlen feltételei. Ideális esetben havonta ül össze a testület, de minimum negyedévente elkerülhetetlen a tanácskozás a zavartalan működés biztosítása érdekében. Az elnökség dönt minden szövetségnél többek között a költségvetésről, szakmai programokról, az állami források felhasználásáról, klubok, játékosok támogatásáról. Szintén a testület hatáskörébe tartozik a döntés a versenynaptárról, részvételről külföldi sporteseményeken, majd az ezekről készülő szakmai beszámolók elfogadása, utóbbi azért fontos, mert ez igazolja, hogy az állami forrást arra használták, amire kapta a szövetség.
Az MTSZ-ben nem voltak rendszeresen elnökségi ülések, úgy tudjuk, az is előfordult, hogy kilenc hónapig nem ült össze a testület. Szűcs távollétében a februárban távozott főtitkár, Richter Attila volt a mindennapokban a szövetség irányítója. Mivel nem volt sem elnöki, sem elnökségi kontroll, de a napi ügyeket vinni kellett, nagyon sokszor Richter döntött olyan kérdésekben is, melyekről egyeztetni kellett volna az elnökséggel.
Az atlatszo.hu 2018. novemberében azt írta, egy tagszervezet feljelentése nyomán a NAV vizsgálatot indított az MTSZ gazdálkodása miatt, mert felmerült a gyanú, hogy magáncégek részesültek a szövetség részére biztosított állami támogatásból, amit a törvény tilt. A feljelentés szövege szerint bűncselekmény gyanúját veti fel, hogy az MTSZ saját feladatainak az ellátására olyan céggel szerződött, amelynek tulajdonosa a szövetség fizetett alkalmazottja és munkakörét képezi a kiszervezett feladatok ellátása.
A feljelentésben szerepelt az is, hogy az edzőkkel egyéni vállalkozói szerződéseket kötött az MTSZ, a szakemberek a fizetésük egy részét számla nélkül, zsebbe kapták. Illetve azt is leírták a feljelentésben, hogy a szövetségben sok döntés született az elnökség megkérdezése nélkül.
Az MTSZ főtitkárával, Richter Attilával kapcsolatban összeférhetetlennek és etikátlannak tartja a bejelentő, hogy a főtitkár a saját cégével, a Pro Sport Invest Kft.-vel Fucsovics Márton teniszező képviseletében szerződött a szövetség egyik főszponzorával, a HEDO Kft.-vel a versenyző reklámtevékenységére. A kontraktus alapján a HEDO Kft. – állítja a bejelentő – a szövetségnek nyújtott százmillió forintos támogatásából 30 milliót a Pro Sport Investnek utalt át. 
Richtert rengeteg bírálat érte kívülről, majd az idő előrehaladtával már a szövetségen belülről is. Szűcs, mivel nem látott rá a napi ügyekre, de azt sem akarta beismerni, hogy hibázott, amikor nem ellenőrizte rendszeresen az MTSZ-nél zajló folyamatokat, illetve a tévedését sem Richter kiválasztásával, nagyon sokáig védte a főtitkárát. 
Richter bukását végül az idén februárra Budapestre tervezett, ám helyszín és kormánygarancia hiányában elmaradt WTA-torna okozta. Az MTSZ sosem vállalta fel ezt a versenyt, a WTA honlapján mégis Richter szerepelt versenyigazgatóként, miután ő arról tájékoztatta a női profi játékosok szervezetét, hogy nem lesz akadálya a torna lebonyolításának. Ehhez jött, hogy februárban derült ki az is, komoly, önerőből kezelhetetlen anyagi problémái vannak az MTSZ-nek, amelynek mértékét, az Emmi-nek áprilisban írt 3,5 milliárdos konszolidációs kérelem után ismerte meg konkrétan az elnökség, amelynek tagjai Szűcs Lajos elnök és Bohács Zsolt alelnök kivételével lemondtak.
A konszolidáció feltétele a kormány részéről Szűcs távozása és a rendkívüli közgyűlésen a politikai vezetés által kiválasztott elnökjelölt megválasztása. A közgyűlés június 12-én lesz, erről hétfőn született döntés.

Szoboszlai "csomagban" mehet Milánóba

Népszava
Publikálás dátuma
2020.05.25. 20:13

Fotó: Koncz Márton / Népszava
A hírek szerint RRalf Rangnick csábítja.
A következő szezontól minden bizonnyal Ralf Rangnick lesz az AC Milan labdarúgócsapatának sportigazgatója. Korábban arról volt szó, hogy a vezetőedzői feladatokat is a német szakember látja el (ez a modell működött az esetében a Hoffenheim és az RB Leipzig csapatánál is). Az elmúlt napokban arról írt az olasz sajtó, hogy Rangnick nem ül le a kispadra.
Rangnick jelenleg a Red Bull klubcsalád (idetartozik az RB Salzburg is) sport- és futballfejlesztési vezetője, egyszerre felel a lipcsei és az osztrák klub szakmai munkájáért. Utóbbi együttes játékosa Szoboszlai Dominik is, a 19 éves magyar válogatott középpályás piaci értékét 20 millió euróra becsülik. 
A milannews24.com című portál arról írt, hogy Rangnick három játékost szeretne "csomagban" az AC Milanhoz csábítani. Szoboszlai mellett két lipcsei futballista, a 28 éves, német válogatott balhátvéd, Marcel Halstenberg és a csatár, Timo Werner szerepelnek Rangnick kiszemeltjei között. A trióból az olasz médiumok szerint Werner megszerzése tűnik a legnehezebbnek, a kiváló formában futballozó támadót (vasárnap három gólt szerzett a Mainz ellen idegenben 5-0-ra megnyert bajnokin) több európai élcsapat is szívesen szerződtetné.
A Corrierre dello Sport című napilap egy másik nehézségre is felhívta a figyelmet: a Milan csak akkor tudja finanszírozni a három futballista leigazolását, ha előtte komolyabb bevételhez jut. Erre a brazil támadó középpályás, Lucas Paqueta eladásával nyílna lehetőség. A játékos távozni szeretne, klubja sem marasztalja, az viszont kérdéses, hogy lesz-e olyan klub, amelyik hajlandó lenne 25-30 millió eurót fizetni a futballistáért.
Ha nem jut legalább ennyi pénzhez a milánói klub, akkor nem fogja tudni finanszírozni Rangnick erősítési elképzeléseit.

Kézis fúzió: tinikkel az NB I-ben

Vincze Attila
Publikálás dátuma
2020.05.25. 19:32

Vállalja az NB I-es tagságot a boglári akadémia növendékeiből álló női csapat, hasonló még soha nem fordult elő a sportág történetében.
Nem csak a kézilabdában, de a komplett magyar sportban is párját ritkítja, ha egy akadémia végzős osztályának tagjai nem igazolnak el a liga élcsapataiba, hanem együtt maradnak, és megpróbálják azt, amit korábban még senki nem mert meglépni. A cél kimondottan az, hogy a korosztályos női válogatott magját alkotó Nemzeti Kézilabda Akadémia NB I-es klubként elősegítse a legtehetségesebb magyar fiatalok pallérozódását. Méghozzá a számukra már korábban megismert és megszokott közegben, vagyis a fiataloknak egyelőre nem kell a felnőtt klubokban szokásos beilleszkedési nehézségekkel szembesülniük, miközben a világ sokak szerint legmagasabb nívójú bajnokságában folyamatosan játéklehetőséghez jutnak. 
A kísérlet tétje egyértelműen az, hogy a hazai edzői kar néhány év múlva akár a külföldiek kárára is nagyobb számban adjon lehetőséget a magyar tehetségeknek. Annál nagyobb herdálás ugyanis nem létezik, mint ami futballban Felcsúton történik, ahol komplett korosztályok tűnnek el úgy a süllyesztőben, hogy esélyt sem kaptak az NB I-es fociklubban, mert a helyükre inkább harminc felé közelítő külföldieket szerződtettek. 
Mivel a kézilabdában is ismert ez a probléma, a felek ezen igyekeztek változtatni. Az előző héten a Szent István SE és a Nemzeti Kézilabda Akadémia stratégiai együttműködést kötött, így a következő bajnoki idényben a női NB I-ben Szent István SE–NEKA néven indítanak csapatot.
A vírus miatt eredmény nélkül lezárt bajnokságban a SZISE az NB I-ben kieső, míg a NEKA az NB I/B-ben feljutó helyen állt (16 mérkőzésből 14-et megnyert és 28 ponttal vezette az NB I/B Nyugati csoportját). Vagyis ebben az esetben a kieső és a feljutó csapat fuzionált. A csapat gerincét a válogatottal ifjúsági Európa-bajnokságot is nyert utánpótláskorú NEKA-játékosok alkotják, akik amatőr sportolói szerződéssel vállalták az NB I-et. A csapat otthona Balatonbogláron lesz, a szakmai munkát ifj. Kiss Szilárd és dr. Woth Péter irányítja. 
Ifj. Kiss Szilárd, a csapat edzője a klub honlapján azt mondta, a keret még nem végleges: „Nagyon fiatal csapattal indulunk az élvonalban, és ez a gyerekek szempontjából remek lehetőség lesz. Alapvetően a tavalyi csapatra építünk, amelyben a 2019-ben Európa-bajnokságot nyert ifjúsági válogatott több tagja is szerepelt. Ugyanakkor tárgyalunk még néhány fiatal magyar játékossal” – mondta az edző.