Előfizetés

„Erősebb beavatkozásra készül a kormány” - interjú Kincses Gyulával, az orvosi kamara elnökével

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.05.23. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A belügyminiszter biztató jelzéseket adott, amikor az orvosbérek emeléséről esett szó – idézte fel a találkozót Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke.
A belügyminiszter sorra egyeztet az egészségügy meghatározó szereplőivel, akiktől szakmai anyagokat is bekér. Mi lehet a célja Pintér Sándornak? Azt látjuk, hogy a belügyminiszter nem csak az orvosi kamarával, de más szervezetekkel, meghatározó szereplőkkel, köztük az egészségügy véleményvezéreivel széles körben konzultál. Láthatóan ezt valamilyen miniszterelnöki jóváhagyással teszi. Az is köztudott, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is belevágott egy hasonló feladatba, munkacsoportokat hoztak létre, ott is készül valamilyen megújítási koncepció. Ebből számomra az következik: van kormányzati szándék arra, hogy végre történjen valami az egészségügyben. Egyébként már tavaly karácsony előtt megjelent egy kormányhatározat, ami jó néhány feladatot adott az ágazat átalakításával kapcsolatban a kabinet néhány tagjának. Akkor az Emmi-nél el is kezdődött valamiféle munka, amibe még a kamarát is bevonták. Csak aztán a járvány elleni védekezés került a fókuszba. Most úgy tűnik, hogy a járványhelyzet felerősítette problémákat, és a kormány vélhetően erősebb beavatkozásra készül. Azért csak van valamiféle sejtése, hogy mi a célja Pintér Sándor kéréseinek, kérdéseinek. Miniszter úr az egyértelműen közölte, hogy a járvány rávilágított arra, jöhetnek olyan krízishelyzetek, amikor az egészségügy reagáló-, stressztűrő képessége, a működés megőrzése nemzetbiztonsági kérdéssé válik. Azt gondolom, ezért kezdődött el a munka pont a Belügyminisztériumban. De a miniszter úr azt is mondta, az a munka, amit ő csinál, arról szól, hogyan lehet a járvány után egy fenntarthatóbb, minőségi szolgáltatást nyújtó, ugyanakkor a járványhoz hasonló kihívásokra gyorsan és problémamentesen reagáló egészségügyi rendszert kialakítani. Egyértelmű, hogy erről tárgyalni akar a kormány, és a miniszter úr ehhez készít javaslatot. De ennek az előterjesztésnek a célját, szerkezetét nem ismerjük. Nem is volt kíváncsi, hogy miért pont egy rendőrminiszter kérdezi az orvosi kamarát? A kíváncsiságom mellett van önfegyelmem is. Mióta vírushelyzet van, ötször voltam Pintér Sándornál. Mindig a megadott időpontban nyílt az ajtó, és kijött a miniszter. Ebből következik, hogy neki negyedórára, félórára van beosztva az ideje, és azt tartja. Nincs beszélgetés, ő hív, hogy ezt vagy azt kéri a kamarától, hajlandók vagyunk-e erről írni. Nem unja még a reform-koncepciógyártást? A rendszerváltás óta készít már reform-terveket. A mostaniaknak mi értelmét látja? Félreérti a helyzetet: mi nem egészségpolitikai koncepciót írunk. A belügyminiszter konkrét témákban kérte az orvosi kamara véleményét. Ehhez viszont „üres papírt” adott, nem volt elvárás a megrendelésben. Nyitott kérdéseket tett fel konkrét ügyekről, például arról, mit gondol az orvostársadalom az ellátórendszerről, a hálapénzről. Szóba nem került, hogy úgy általában az egészségüggyel mint nagy rendszerrel mit kellene csinálni. Kásler Miklós, a humántárca vezetője is kért önöktől javaslatokat? A miniszter úr nem kért tőlünk semmit, de mi jó néhány javaslatunkat eljuttattuk a tárcának. Ilyen volt például, hogy az összes egészségügyi dolgozó, aki Covid-fertőzötté válik, minden külön eljárás nélkül kapjon száz százalékos táppénzt. Az szintén kértük, hogy ezt a karanténra kötelezettek is kapják meg, hiszen a foglalkozásuk révén éri őket hátrány. Ezt az Emmi-nél nem sikerült elérnünk.

Mit változtathat meg a járvány az egészségügyben? Mennyire kellene, hogy más legyen, mint amit eddig megszoktunk? Mindenképpen erősíteni kell a reagálóképességet. De nem halogatható tovább a lakosságközeli ellátás megerősítése se, vagyis az alapellátásnak az a fajta reformja, ami több kompetenciával ruházza fel a háziorvosokat, hogy minél kevesebb páciensüket utalják tovább, és helyben tudjanak szűrésre-gondozásra alapozva eredményesen gyógyítani. Ennek együtt kell járnia a szakrendelők, kistérségi járóbeteg központok megerősítésével. A fekvőbeteg-ellátásban pedig megúszhatatlan az ellátások koncentrálása és a regionális centrumkórházak fejlesztése. És azt is tudjuk: ahhoz, hogy ez működjön is, szükség van egy rendes béremelésre. Szűnjön meg az a kényszer, hogy másod-harmadállás után kell rohangálni! Elképzelhető, hogy végül kevesebb ellátópont lesz, de ott tiszta viszonyok között, hálapénz nélkül magasabb minőségű és biztonságos ellátást kaphat a beteg. Mindez nem működhet az egyértelműen kijelölt és betartatott betegutak, továbbá a szakmai protokollok következetes alkalmazása nélkül. Ennek az evolúciós folyamatnak el kell indulnia. Még egyszer mondom, hogyha a megfelelő bérezés megvan, és megtörténnek azok a lépések is, amit az orvosi kamara javasolt a hálapénz kivezetésére, akkor önmagában a paraszolvencia megszűnése egy csomó terhet vesz le az ellátórendszerről és a betegekről. Ön szerint van realitása, hogy a kormány az önök által kért arányban megemeli az orvosbéreket? Amikor ez szóba került látott esetleg Pintér úr szemében egy villanást, kapott bátorítást?  Igen. Pintér Sándor is érti, de minden kormányzati találkozón elmondjuk, hogy bármilyen változásnak, megoldásnak az alapja a bérrendezés. Egyébként a kamara bértáblája az Emmi-ben sem verte ki a biztosítékot, tárgyalási alapként ott is elfogadták. Tudomásul kell venni, ha megbízható egészségügyet akarunk közszolgáltatásként Magyarországon, és nem akarjuk, hogy az orvosok tömege hagyja ott a közellátást, de akár az országot, akkor annak feltétele a bérrendezés. Ha ez nincs meg, akkor nem nagyon van miről beszélni. Minden változás orvosi érdeksérelmeket is okozhat, amit kompenzálni kell, és ennek az alapja a MOK által kidolgozott bértábla elfogadása. A járvány egyértelművé tette, hogy a közösségi védekezést nem lehet a magánellátásra alapozni. Azaz a megfelelő közellátás biztosítása nemzetbiztonsági érdek, annak pedig előfeltétele a bérrendezés és a hálapénz kivezetése, mert a kettő összefügg. Azt Pintér úr is jól látja, hogy amíg a hálapénzrendszer ellenérdekeltsége megvan, addig minden kormányzati kezdeményezés kicsorbul. Milyen tanulságokat vonhat le a járvány kezeléséből a kormány, az egészségügy-igazgatás és az ágazat több ezer dolgozója? A járvány egyértelművé tette: muszáj lépni, nem halogatható tovább, hogy a kormány törődjön az ellátórendszerrel. Ez mindenképpen fontos hozadéka lehet a járványnak. Mi mindig is azt mondtuk: ezen a területen a változás állandó, ezért a szakmai, a kulturális, a környezeti, a technológiai változásokat időről időre és következetesen követnie kell az ellátórendszer szerkezetének és működésének. Azért volt kormányzati változtatás eddig is. Bevált például az, hogy részben a kormányhivatalokba olvasztották a tisztiorvosi szolgálatot? Jól vizsgázott ez a rendszer a járvány kezelésében? Nem. Mi már korábban leírtuk azt, és most a járvány is bizonyította, hogy a tisztiorvosi szolgálat megerősített, önálló és egységes szervezetként, mint amilyen a korábbi ÁNTSZ-volt, hatékonyabban és egységesebben tudott volna fellépni. Többször is mondtuk, hogy szükség van az önálló szervezet visszaállítására. Van még javaslatuk a járvány kezelésére? Folyamatosan tettünk javaslatokat. A kamara az elsők között fogalmazta meg a mobilitáskorlátozás szükségességét, és kezdettől fogva tesztelés- és maszkviselés-párti volt. Az, hogy egyelőre a járványhelyzet jól alakult, a korán meghozott intézkedéseknek és a lakosság önfegyelmének köszönhető, de nem ok az elbizakodásra. A járvány csak csillapodott, de még velünk van. Nem tudjuk, lesz-e második hullám, és főleg, hogy mikor, de ha igen, akkor arra most kell felkészülni. Át kell alakítani a védekezés fókuszát: bármilyen gyanú esetén megfelelő izolációs stratégiával kell reagálni, ami csak széles körű, de célzott tesztelésen alapulhat. Elsősorban a zárt közösségek, kórházak, idősotthonok dolgozóit kell rendszeresen ellenőrizni, nehogy szuperterjesztőkké válhassanak. Az ilyen intézményekből távozó betegek kontrolljára is szükség van, hiszen ők is fokozott kockázatot jelenthetnek. Az egészségügyi dolgozók védelme már rendben van? A mai napig olvasható a közösségi portálokon, hogy nincs megfelelő, elegendő védőeszközük. Erről is rendszeresen írtunk az operatív törzsnek, rendre szót emeltünk, hogy a járványügyi védekezés állami feladat, annak költségeit nem lehet az alapellátókra terhelni. Ráadásul a szabadpiacon a háziorvosok, fogorvosok vagy egyáltalán nem tudtak ilyen felszerelést vásárolni, vagy ha mégis, annak horribilis ára volt. De a védőeszközzel való ellátás nemcsak szándék kérdése volt, a világon mindenütt hiánycikkekké váltak ezek az eszközök. A német kollégák hasonlóképp panaszkodtak, és ezzel nem a magyar kormányt akarom védeni, hanem azt szeretném rögzíteni, hogy jobb, őszintébb kommunikációval lehetett volna csökkenteni az ezzel kapcsolatos feszültségeket.

NÉVJEGY

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara 68 éves elnöke, fül-orr-gégész szakorvos. A rendszerváltáskor az MDF parlamenti képviselője, az egészségügyi szakpolitikusok első nemzedékéhez tartozó egyik egyénisége. 1998–2000: az első Orbán-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Stratégiai Elemző Központban, majd a miniszteri kabinetben dolgozik, kormányfőtanácsadó. A második Gyurcsány-kormány egészségügyi államtitkára. 2017 óta a Magyar Tudományos Akadémia „Elnöki Bizottság az Egészségért” tagja.

Mégsem adják el a balatoni kikötőket

Vas András
Publikálás dátuma
2020.05.23. 06:00

Fotó: H. Szabó Sándor / MTI
Két hete fogadták el a Bahart reorganizációs tervét, de máris eltérnek ettől: nem értékesítik a négy kijelölt Bahart-létesítményt, hanem inkább átadják a településeknek.
A korábbi tervekkel ellentétben nem adja el a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart Zrt.) a balatonkenesei, a csopaki, a balatonudvari és a balatonakali kikötőjét - írta csütörtök esti Facebook-posztjában Kontrát Károly. Az észak-balatoni térség kormánypárti országgyűlési képviselője alig két héttel azután jelentette be, hogy a kikötőket ingyenes használati joggal átadják az érintett településeknek, hogy a Bahart online közgyűlése elfogadta a cég reorganizációs tervét. Ebben még az szerepelt, hogy értékesítik a négy kikötőt, eladnak még két kempinget, szállodát, hajókat, s bérbe adják a vitorláskikötőket. A tervezetet a Balatoni Szövetség (BSZ), a civilek és a kisebbségi tulajdonos tóparti önkormányzatok sem támogatták, de Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) - amely a tavaly augusztusi tőkeemeléssel többségbe került államot képviseli a cégben - megszavazta a változtatásokat. A Nők a Balatonért Egyesület petíciót indított, amelyet kétezer aláírással nyomatékosítva küldenek el a térség országgyűlési képviselőinek, míg a négy, kikötőjét féltő önkormányzat felajánlotta: akár Bahart-részvényeikért cserében is átvennék a kikötőket.
A Balatoni Szövetség még a tervezet elfogadása előtt egyeztetést kezdeményezett az MTÜ-vel, ám akkor erre nem reagált Guller Zoltán, a szervezet vezérigazgatója. Végül csütörtökön találkozott Lombár Gáborral, a BSZ elnökével, s jelezte, sikerül megoldást találni a kikötőkérdésre. - Miután eljöttem, utána szóltak, hogy vélhetően ingyenes használatba kapják majd meg a kikötőket az önkormányzatok – mondta a Népszavának Lombár Gábor. – Természetesen a többi vitatott kérdés is szóba került, s úgy vélem, további egyeztetések lesznek. A vitorláskikötők bérbe adását például szintén sokan ellenzik, de Guller Zoltán szerint a Bahart fejlesztéséhez belső forrásokra is szükség lesz. Azt is jeleztem, sok vitát el lehetett volna kerülni, ha még a szavazás előtt egyeztetnek, ám most úgy gondolom, más kérdésekben is sikerül majd megoldást találnunk - fogalmazott.
Lombár Gábor szerint az eredeti elképzelések megváltoztatása egyértelműen a balatoni önkormányzatok közös fellépésének köszönhető. És persze a négy, kikötőjét féltő önkormányzat erős lobbijának, ahogyan ezt polgármestereik is kiemelték. Az átadás pontos részletei még nem ismertek, a tárgyalások ugyanis majd csak a jövő héten kezdődnek meg a települések és a Bahart között. Koncz Tibor, Balatonakali polgármestere lapunknak mindenesetre hangsúlyozta, hogy mindenképpen megpróbálják megtartani az eredeti hajózási funkciót is. - Gondolkodunk egy Kenese-Akali járatban, ehhez persze forrást kell találni, s jó lenne, ha megmaradna a hajókapcsolat a déli parti Szemessel is. - Már akkor mondtuk, akár meg is vennénk a kikötőt, amikor megkaptuk a tervezetet – mondta Ambrus Tibor, Csopak polgármestere.  A cég vezérigazgatóját, Kollár Józsefet lapunk is megkereste. Arra voltunk kíváncsiak, miért változtatta meg alig két héttel az elfogadása után a reorganizációs terv egy igen fontos részét a Bahart, valamint hogy várhatók-e további módosítások. A kikötők eladásából befolyó pénzt a tervek szerint a Bahart fejlesztésre fordították volna: honnan pótolják a kieső összeget vagy milyen fejlesztéseket lesznek kénytelenek elhagyni? Kérdéseinkre – amelyeket az MTÜ-nek is feltettünk. de a Baharthoz irányítottak – cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Pintér most a rezidensekkel tárgyalt

D. A.
Publikálás dátuma
2020.05.22. 21:15

Fotó: Népszava
A Magyar Rezidens Szövetség a jövő hét közepéig készíti és juttatja el az operatív törzs vezetőjéhez saját „rendszerjobbító” javaslatait.
Miután fogadta a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Kórházszövetség elnökét, pénteken a Magyar Rezidens Szövetség vezetőjével is egyeztetett Pintér Sándor belügyminiszter. – A szervezet a jövő hét közepéig készíti és juttatja el az operatív törzs vezetőjéhez saját „rendszerjobbító” javaslatait – tájékoztatta a Népszavát Vámosi Péter, a Magyar Rezidens Szövetség budapesti regionális elnöke. Azt is elmondta, hogy a belügyminiszternek készülő javaslataik a korábbi anyagaikra támaszkodnak, és mindezt kiegészítik járványhelyzet alatt észlelt problémákkal is. Példaként említette: bizonyos intézmények nem biztosították a teljes bért azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik karanténba kényszerültek. A Népszava elsőként számolt be arról, hogy Pintér Sándor felhatalmazást kapott a miniszterelnöktől az egészségügy átvilágítására, az állapotok felmérésére, és a kórházszövetség, valamint az orvosi kamara elnöke mellett több egészség-gazdaságtanban is jártas ágazati szaktekintéllyel egyeztetett. A rezidens szövetség budapesti elnöke nem találta furcsának, hogy a szakorvosképzés problémáiról a belügyminiszterrel egyeztetnek. Mint mondta, teljesen természetes, hogy Pintér Sándor, mint az operatív törzs vezetője, miniszterelnök-helyettes tájékozódik az ágazat problémáiról, köztük a fiatal-szakorvos jelöltek gondjairól. A félórás találkozón az egészségügyben szükséges átalakításokról Pintér Sándor Báthori Gergővel, a Magyar Rezidens Szövetség elnökével egyeztetett. A tárgyaláson az operatív törzs vezetője megköszönte a rezidensek képviselőjének a fiatal orvosok járvány alatt végzett munkáját. A szövetség közleménye szerint a miniszter arról beszélt: a rezidensek munkája nélkül elképzelhetetlen lett volna a védekezés, hiszen ők jelentik az orvosok legmobilisabb rétegét, sokukat mozgósították a kijelölt koronavírus centrumokba. Ez pedig elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a folyamatos betegellátás biztosított legyen fertőzöttek számára. A rezidensszövetség elnöke szerint Pintér Sándor meghívása a több mint négyezer rezidens orvos teljesítményének szól. Az egyeztetésen Báthori Gergő felhívta a figyelmet azokra a nehézségekre, amelyeket a rezidensek a saját bőrükön tapasztalnak. A szervezet közleménye szerint Pintér meghallgatta a fiatal orvosok képviselőjét az egészségügyi rendszer általános problémáiról is. A szövetség szerint sem halogatható tovább az egészségügyi rendszer strukturális átalakítása, és a szükséges feltételek megteremtése a hálapénzrendszerű egészségügy elhagyásához.