„A tranzit maga volt a pokol”

Publikálás dátuma
2020.05.23. 07:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A megszűnésre ítélt röszkei tranzitzónából nyolcvan menekültet szállítottak át az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság balassagyarmati közösségi szállására.
Az utcáról könnyen be lehetett látni tegnap a város központjában lévő épületbe: a folyosókon főleg gyerekek és asszonyok jöttek-mentek. Egy család tagjai barátságosan intettek a kitárt ablakból. Mint megtudtuk, ide került Abouzar Soltani is, akit híressé tett a hírhedt magyar tranzit. A menekült iráni férfi a kisfiával töltött el több mint egy évet a röszkei tranzitzónában, megpróbáltatásairól a BBC is forgatott. Mivel naponta csak két órára és csak turnusonként jöhetnek ki, neki pedig ottjártunkkor már nem volt kimenője, telefonon adott helyzetjelentést: – A kisfiam úgy mondta, a tranzit olyan volt mint a börtön ez pedig most olyan, mint a szabadság. Itt már kapunk rendesen élelmet és nincsenek mindenütt rendőrök meg megfigyelőkamerák. Az épület előtt találkoztunk egy fiatal, tizenéves lánnyal, aki szintén Röszkéről került át Balassagyarmatra. A Diaként bemutatkozó – és angolul jól beszélő – lány azt mesélte: menekültként született Görögországban, de megjárta szülei otthonát, Kurdisztánt is, mielőtt onnan elmenekülve Európába indult a családjával. Angolul – mondta büszkén – az egyik szerb menekülttáborban tanult meg egy Afganisztánból jött menekülttanártól. A magyar határon, a röszkei tranzitzónában majd egy évet töltött el. – Az a hely maga volt a pokol. Ha csak egy órát eltöltesz ott, megőrülsz. Nem tudom, hogy hogyan bírtam ki ennyi időt – fogalmazott. Mint mondta, néhány négyzetméter jutott csak a családjuknak, és volt egy kis udvar. – Az őrök hidegek és érzéketlenek voltak velük, egyedül a bejáró szociális munkások tartották bennük a lelket – idézte fel. Ezzel együtt szerinte nem is a bezártság, hanem a bizonytalanság volt a legszörnyűbb. – Azt mondták, nem tudják megmondani, hogy mennyi ideig kell várnunk. Az első meghallgatásuk is csak tíz hónappal az érkezésünk után volt. Ő is úgy látja, hogy a tranzit után a balassagyarmati szállás „maga a szabadság”. Kijárhatnak az utcára, beszéltek egy ügyvéddel és a menekültkérelmet intéző hivatalnokkal is. S hogy ez szóba került, megkérdeztük, itt mi történik majd velük. A lány csak annyit mondott: – Abban bízunk, hogy most végre valóban foglalkoznak menedékkérelmünkkel. A Balassagyarmat utcáin megkérdezett járókelők azt mondták, csak a hírekből hallottak a menekültcsaládok érkezéséről. „Nem örülök neki” – mondta egy idősebb hölgy, ám hosszas kérdezősködésünkre sem derül ki, hogy voltaképpen miért aggódik, hiszen még soha nem találkozott menekülttel. – Hát kérem, minden attól függ, hogy honnan nézzük a dolgot – kezdett bele körülményesen véleménye kifejtésébe egy másik helybeli, aki, bár állítása szerint korábban önkormányzati képviselő volt, kérte, nevét ne írjuk le. Aztán végül kibökte, maga sem feltétlenül örül a tranzitból átszállított menekülteknek: – Egyelőre nincsenek sokan, ám ha többen jönnek, akkor már lehet ebből feszültség. Meg azért abnormális ez a helyzet, mindnél telefon van, meg Nike cipő. Ez azért majd irritálja az embereket.

Meghalt hat beteg, 3713-ra nőtt az igazolt koronavírus-fertőzöttek száma

Publikálás dátuma
2020.05.23. 07:16

Fotó: Komka Péter / MTI
Egy nap alatt 35 embernél mutatták ki a betegséget. Az aktív fertőzöttek száma 1576-ra csökkent.
Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 3713 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 6 idős krónikus beteg. Ezzel 482 főre emelkedett az elhunytak száma, 1655-en pedig már gyógyultan távoztak a kórházból. Az aktív fertőzöttek száma 1576 főre csökkent – közölték szombat reggel a kormányzati tájékoztató oldalon. Az aktív fertőzöttek 43 százaléka, az elhunytak 61 százaléka, a gyógyultak 49 százaléka budapesti. Az aktív fertőzöttek harmada, 462 fő igényel kórházi kezelést, közülük 21-en vannak lélegeztetőgépen.  A közzétett adatok alapján jelenleg 11 704 ember van hatósági házi karanténban, és 159 260 mintavétel történt eddig. Kiemelték, hogy a védekezés második szakaszában vagyunk. Ez nem a járvány végét jelenti, hiszen a vírus továbbra is terjed. Az a cél, hogy fokozatosan, szigorú menetrend szerint újraindítsuk az életet. Hétfőtől vidéken és Pest megyében újabb enyhítések léptek életbe, és a fővárosban is megszűnt a kijárási korlátozás, de továbbra is fontos az általános óvintézkedések betartása. A kórházi ellátások is fokozatosan újraindulnak. Hétfőtől az óvodák is fokozatosan nyitnak, az iskolákban pedig a tanév végéig marad a digitális munkarend.
Szerző

Jogsértő "kiszervezés" váltja a tranzitzónákat

Publikálás dátuma
2020.05.23. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Akár pénzbüntetést is kaphat Magyarország, ha a tranzitzónák bezárása után ismét a nemzetközi jogba ütközően kezeli a menekültkérelmeket. Márpedig a külföldre kihelyezett ügyintézés biztosan jogsértő.
- A magyar kormány az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása után pénzbírság kiszabását kockáztatja, ha a jogsértő állapotot egy újabb, de ugyancsak jogsértő megoldásra cseréli le. Naponta súlyos eurómilliókat szabhatnak ki büntetésül, ha nem számolja fel Magyarország a jogsértő gyakorlatot – fogalmazott a Népszavának Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, akit a déli határon felhúzott tranzitzónák felszámolásáról kérdeztünk. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön ugyanis bejelentette, a tranzitzónák megszűnnek, a menedékkérelmeket pedig a magyar külképviseleteken lehet majd benyújtani. Nagy Boldizsár ugyanakkor rámutatott: a nemzetközi jog szerint a külképviseleteken beadott menedékkérelmek esetében a magyar államnak nem kell gondoskodnia az oltalmat kérők szállásáról, élelmezéséről, orvosi ellátásáról, a gyermekek oktatásáról, valamint arról, hogy a családok együtt lehessenek. Azaz, ha a magyar kormány valóban kihelyezi a kérelmek befogadását, például a belgrádi vagy szófiai nagykövetségre, akkor a szerb vagy a bolgár kormánynak kellene gondoskodnia a menedékkérőkről, miközben ezeknek az országoknak semmilyen beleszólásuk nem lenne abba, hogy meddig húzódik a kérelmek elbírálása. Nagy Boldizsár szerint ráadásul nehezen elképzelhető, hogy megfelelő szakmai feltételeket teremtsen az Orbán-kormány a kérelmek elbírálására a nagykövetségeken, sokkal inkább azt a szándékot véli felfedezni a tervezett változtatásban, hogy a menedékkérőket rábírja: ne Magyarországtól próbáljanak oltalmat kérni, hanem a balkáni országoktól. Hozzátette, hogy amíg a pontos jogszabály nem ismert, csak elvi szinten lehet a kormány szándékait vizsgálni.
Arra felvetésre, hogy mi történhetne jogszerűen a tranzitzónák bezárása után azt mondta: A határon a kérelmek befogadását a menedékjogi egyezmények szerint nem lehet megtagadni. Legfeljebb annyit tehet meg Magyarország, hogy bizonyos kérelmeket elfogadhatatlannak nyilvánít. Ilyen indok lehet, ha az illető már máshol rendelkezik menekültstátusszal, valóban biztonságos országon keresztül érkezik, valamint ha a most is érvényben lévő dublini rendelet szerint máshol lépte át az EU határát.
Hasonlóan látja a helyzetet Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország (AIM) jogásza is. - Az Európai Unió irányelvei kötelezik a tagországokat, hogy biztosítani kell az ország határán a menedékkérelmek beadásának lehetőségét – fogalmazott. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar kormány azért változtat az eddigi rendszeren, hogy Belgrádban automatikusan visszautasíthassák a menedékkérelmeket, mondván: a menekültek biztonságos ország területén vannak. Hozzátette, hogy az Európai Unió Bírósága múlt héten határozott arról, hogy a biztonságos országra való hivatkozás nem lehet alapja a menedékkérelmek alapos kivizsgálás nélküli, automatikus visszautasításának. Problémásnak látja azt is az AIM jogásza, hogy egy nagykövetség logisztikai, infrastrukturális és személyi állományát tekintve sem alkalmas a menedékkérelmek elbírálására. - Az ügymenet idejére sem szállást, sem védelmet nem tud nyújtani tömegeknek egy nagykövetség. Ez is azt támasztja alá, hogy inkább az automatikus elutasításra próbál ráállni a kormány – fogalmazott Demeter Áron. 

Orbán: Brüsszel, soros, migráns

Ez a migránsoknak rosszabb, mint a korábbi állapot, de ha a brüsszeli bürokraták így akarják, akkor ezt az igényüket teljesíteni fogjuk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádióban annak kapcsán, hogy az Európai Bíróság elítélő döntése nyomán bezárják a tranzitzónákat és majd csak a magyar nagykövetségeken tudják benyújtani menedékkérelmüket a menekültek. Épp ezért arra számít, hogy a brüsszeli bürokraták „ebbe is belekötnek majd”, ők ugyanis azt akarják, hogy a migránsok Magyarország területén várakozhassanak. Arra nem tért ki az újra hosszan „sorosozó" miniszterelnök, hogy az Európai Bíróság nem a tranzit bezárását, hanem a jogszerűtlenség megszüntetését kérte. 

UNHCR: Biztosítani kell a menedékkérők belépését az ország területére

Az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) üdvözli Magyarország döntését, amellyel kiengedte az ország határán felállított két tranzit zónából az ott fogva tartott menedékkérőket és hagyományos befogadó állomásokra szállította őket — áll az UNHCR pénteki közleményében. A szervezet ugyanakkor “felszólítja a magyar kormányt, hogy biztosítsa a háborúk, erőszak és üldöztetés elől menekülő emberek belépését az ország területére, és hozzáférését Magyarországon a menekültügyi eljáráshoz”. “A megfogalmazás azt jelentené, hogy a menedékkérőket ezután is a határon kell fogadni, és nem a magyar külképviseleteken, ahogyan azt Gulyás Gergely miniszter előrejelezte? — kérdeztük Simon Ernőt, az ENSZ szervezet magyarországi szóvivőjét. “A második világháború óta működő menekültügyi rendszer arról szól, hogy az erőszak, a háború, az üldöztetés ellen menekülőket be kell engedni az országba és el kell indítani a menekültügyi eljárást az ügyükben. A területhez és az eljáráshoz való hozzáférés része az 1951-es Genfi menekültügyi konvenciónak, amelyhez Magyarország 1989-ben csatlakozott” — válaszolta Simon, aki jogszabály híján nem kívánta kommentálni azt a miniszteri bejelentést, hogy a menedékkérőknek ezen túl majd a magyar külképviseleteken kell benyújtaniuk a kérelmeiket. Mivel a nemzetközi jog szerint a menedékkérelmek elbírálásának ideje alatt a fogadó országnak szállást és ellátást kell biztosítania a kérelmezőnek, elég nehéz elképzelni, hogy ezt a kötelezettséget hogyan tudnák teljesíteni a külképviseletek, mutatnak rá szakértők. A szóvivő mindenesetre leszögezte: az nem járja, hogy Magyarországon mostantól nem lehet menedékkérelmet benyújtani. “Az UNHCR egyértelműen fogalmaz, amikor felszólítja a magyar hatóságokat, hogy engedje be területére a menedékkérőket és indítsa meg a törvényesség, az átláthatóság és a korrektség feltételeinek megfelelő menedékügyi eljárást”. A tranzitzónák megszüntetéséről született kormányzati döntés következtében a Röszkén fogva tartott családok most olyan befogadó állomásokra kerültek, amelyekből elméletileg szabad a kijárás. “Két olyan család is kiszabadult a tranzit zónákból, ahol a 6-9 éves gyerekek majdnem két évig nem jártak iskolába, és ez alatt egy 30x30 méteres kavicsos terület jelentette számukra a játszóteret. Pótolható-e az életükből az így kiesett idő?” — fogalmazott lapunknak Simon Ernő. Halmai Katalin (Brüsszel)