Hivatalosan elismerték: Mészáros Lőrinc cége szennyezett

Publikálás dátuma
2020.05.23. 07:50

Fotó: Dörgő Zsuzsi / Greenpeace
A felcsúti csodamágnás tulajdonában lévő visontai keményítőgyár, a Viresol felelős a tavaly novemberi, hatalmas bűzzel kísért vízszennyezésért - ismerte el hosszú hatósági ködösítés után a DK-s Vadai Ágnes kérdésére most Nagy István agrárminiszter.
Bűz A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a helyszíni ellenőrzések alapján a területi hatóságnál kezdeményezte a Viresol Kft. környezetvédelmi felülvizsgálatát - közölte a DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdésére Nagy István agrárminiszter. Ennek során vízvédelmi, hulladékgazdálkodási és levegőtisztaság-védelmi szempontból kell áttekinteni a társaság tevékenységét. Az anyag benyújtási határideje 2020. szeptember 30. Hivatalosan most ismerte el először állami szereplő, hogy a kormányfői strómannak tartott Mészáros Lőrinc érdekeltségi köréhez tartozó, Viresol nevű visontai keményítőgyárat a hatóság felelősnek találta a térségben tapasztalt tavaly novemberi, orrfacsaró bűzzel kísért vízszennyezés kapcsán. Magát a szennyezést,  amúgy a Mátrai Erőmű telephelyén lévő Őzse-völgyi víztározóban észlelték először, így az erőmű munkatársai a feltárásban és elhárításban is részt vettek. A gyanú már az első pillanatban a tavaly átadott, szintén a telephelyen üzemelő Viresolra terelődött. A novemberihez hasonló szennyezések is azóta szaporodtak meg a környéken. A Mészáros-cég ugyanakkor perrel fenyegetőzve hárított. Tovább bonyolította a szálakat, hogy akkor még a Mátrai Erőmű is a felcsúti csodamilliárdos áttételes tulajdonának számított. Ám az erőművet azóta az állam megvette. A környékbeli településeket hetekig beterítő orrfacsaró bűz, illetve a környékbeli patakokban is megjelenő szennyezés ügyét a hatóságok is úgy kerülgetik, mint valami méhkast. Miközben az Átlátszó.hu április végén megszellőztette a katasztrófavédelem Viresolt elmeszelő első fokú határozatát, annak létét mindeddig sem a hatóság, sem - Szél Bernadett független képviselő írásbeli megkeresésére - a felette álló Pintér Sándor belügyminiszter nem erősítette meg. A tárcavezető május közepi kitérő válaszában - cégnevek említése nélkül - arra hivatkozik, hogy az első fokú határozatot megfellebbezték, ami így nem nyilvános. Egy július végi, hasonló eset miatt ugyanakkor a hvg.hu januári beszámolója szerint a katasztrófavédők még a Mátrai Erőművet büntették meg. A megszellőztetett első fokú határozat szerint a Viresolnak saját telephelyén kellene megtisztítania a nála keletkező, szennyezett vizet és meg kell akadályoznia, hogy az az Őzse-völgyi tározóba jusson. Nagy István ennek kapcsán rögzíti: a tározóból a szennyezett vizet novemberben leeresztették, az jelenleg üres.
Szerző

Spórolós lesz jövőre a büdzsé

Publikálás dátuma
2020.05.23. 06:40

Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala
Az államháztartás kiadásai 2021-ben mindössze 0,7 százalékkal emelkednek, vagyis reálértéken csökkennek, ami már-már megszorítás.
A Költségvetési Tanács már áttekintette a jövő évi büdzsé tervezetét és a nyilvánosságra hozott elemzéséből kiderül, hogy államháztartás jövő évi bevételeit a kormány 21 875 milliárd forintra lőtte be. Ez az idei várható bevételeket 2,6 százalékkal haladja meg, ám mivel a büdzsé három százalékos inflációval számon, egyben azt is jelenti, hogy reálértéken kis mértében csökkennek a büdzsé forrásai. A kiadási oldal ezzel szemben 23 366 milliárd forintra rúg, vagyis a hiány 1461 milliárd forint lesz. A kiadások mindössze 0,7 százalékkal nőnek, vagyis a reálértéken 2,3 százalékkal csökkenek, ami értékelhető már megszorításként is, vagy szebben mondva jelentős spórolásként. A KT szerint a kiadások csak azért nőnek 0,7 százalékkal, mert jövőre nem ismétlődnek meg a járvány elleni védekezéssel összefüggő egészségügyi kiadások, ám ez az érvelés ott döccen, hogy az idei egészségügyi többletkiadások nem jelentettek pluszkiadást, hanem máshonnan vonták el azokat – például az önkormányzatoktól. A kormány a tervek szerint kedden terjeszti a parlament elé a javaslatát, és szokásainak megfelelően eddig semmit nem árult el a közvéleménynek, hogy mit is tervez 2021-re.  A jövő évi költségvetés fókuszában - az eddig elért eredmények és a fiskális biztonság megőrzése mellett -, a gazdaság élénkítése, a járvány hatásának kitett ágazatok támogatása, a munkahelyek megőrzése, újak teremtése, valamint a családok- és nyugdíjasok helyzetének védelme áll – legalábbis így vezette fel a kormány törvényjavaslatát a Kovács Árpád, Matolcsy György jegybankelnök és Domokos László számvevőszéki elnök alkotta Költségvetési Tanács (KT), amely már látta a tervezetet. Egyéb nagy elképzelései nem is voltak a kormánynak, hisz a februári „évértékelő” Orbán-beszédben új programok nem hangzottak el a háromgyerekes anyák szja mentességét leszámítva, ám ez vélhetően lekerül a napirendről. Így most a kormány a koronaválság elhárítását, az újjáépítést helyezheti a gazdaságpolitikai középpontjába. A Költségvetési Tanács elemzéséből megismert számok alapján a nyugdíjak várhatón a három százalékos inflációval megegyező mértékben emelkednek, ugyanakkor 2021-ben plusz egyheti juttatást ígér a kormány a 13. havi nyugdíj visszaépítése jegyében. Erre 77 milliárd forintot különítettek el. Az Egészségbiztosítási Alap 2905 milliárdos kiadási előirányzata 8,3 százalékkal, azaz több mint 220 milliárd forinttal haladja meg az idei évi számokat. A nagyberuházások között nincs meglepetés, a kormány folytatja a pénzszórást: épül tovább Paks2, és a Városliget, új kézilabdacsarnok emelkedik ki a földből a Ferencvárosban, de jelentős összeg jut a „vasúthatóság fejlesztésre” is (például a Budapest-Belgrád vonalra). A KT szerint emellett folytatódnak a kerékpárutak építései, valamint „más turisztikai fejlesztésekre, energia- és klímapolitikai modernizációs rendszerekre, mezőgazdasági öntözési fejlesztésekre, a nagycsaládosok személygépkocsi-vásárlásának előmozdítására, a hon- és rendvédelmi beruházásokra” megy a pénz. (Ez utóbbi sem meglepő, hisz 2021-ben már fizetni kell az elmúlt években bejelentett nagyobb fegyverrendszerek beszerzésekért, például az új helikopterekért, harckocsikért, tüzérségi eszközökért és légvédelmi rakétarendszerekért. A kormány nem szakít a háborús költségvetés gyakorlatával: a kiadások jelentős részét az idei költségvetésben rendeleti úton létrehozott Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alapba (2550 milliárd forint), illetve a Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapba (3000 milliárd forint) teszi. Az még nem világos, hogy az alapokban lévő pénzek mennyire lesznek célhoz kötöttek, de ha az idei gyakorlat ismétlődik, akkor a kormány rendelkezik majd ezen 5550 milliárd felett és nem a költségvetésért elvileg felelős parlament. A KT anyaga óvatosan utal arra, hogy a kormány a Járvány Elleni Védekezési Alapba beolvasztja az Egészségbiztosítási Alapot, és ezzel a biztosítási elvű alap már eddig sem igazán meglevő pénzügyi függetlensége tovább jelentéktelenedik. Ugyanakkor egy megnövelt összegű egészségügyi alap – ha nem lesz újabb járvány -, 10 év kormányzás után lehetőséget teremt arra, hogy a kormány foglalkozzon a 20-30 éve elhanyagolt egészségüggyel. Hogy e területen valami készül, azt a vészhelyzet idején hozott intézkedésekből is következtetni lehet. Ilyen volt többek között az aktív ágyak számának mérséklése, illetve a beszerzések központosítása. A kormány 2021-re 2,9 százalékos GDP arányos államháztartási hiánnyal számol, amit a KT csak akkor tart elérhetőnek, ha azokon a területeken, ahol a kormány kiadáscsökkentéssel számol, valódi intézkedések jönnek. A KT jelentéséből kiderül, hogy a kormány a GDP fél százalékára rúgó – mintegy 270 milliárd forintos - tartalékokat képez, ami az elmúlt évekhez képest nem kiemelkedő összeg. KT szerint ez az összeg a kockázatokat csak részben fedezi, igaz ennél nagyobb tartalékok képződhetnek a növekedéstől. A KT szerint mivel a 2021-es költségvetésben a legnagyobb kockázatot az idei év gazdasági folyamatai jelentik, elegendő lenne miniden minisztériumnál időleges tartalékot képezni a kiadások átmeneti, 2021 áprilisáig tartó zárolásával. A KT is osztja azt a kormányzati véleményt, hogy a válság miatt csak idén ugrik meg az államadósság mértéke, majd 2021-től visszatér a csökkenő pályára. A kormány az idei 3 százalékos gazdasági teljesítménycsökkenés után 2021-re 4,8 százalékos növekedést vár, mindezt három százalék körüli pénzromlással. Az KT szerint a jövő évi 4,8 százalékos növekedés akkor jöhet össze, ha minden "összejön": vagyis a terveknek megfelelően nő a lakossági fogyasztás, a beruházások nőnek és a külkereskedelmet sem akadályozzák adminisztratív korlátok. A Költségvetési Tanács szerint viszont, ha a vírusjárvány második hulláma is kialakul, akkor a most beterjesztett költségvetési tervet lehet kidobni a kukába, és egy „teljesen új szerkezetű” költségvetést kellene előterjeszteni. 
Szerző

Az Erste vezérigazgatója lett a Magyar Bankszövetség új elnöke

Publikálás dátuma
2020.05.22. 13:47

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A leköszönő elnök, Becsei András, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója alelnökként folytatja munkáját a szervezetnél.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját választotta meg a Magyar Bankszövetség elnökének a szervezet pénteki tisztújító testületi ülése, amelyet videokonferencia keretében tartottak meg - közölte a szövetség az MTI-vel pénteken. A leköszönő elnök, Becsei András, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója alelnökként folytatja munkáját a szervezetnél. Jelasity Radován a közlemény szerint egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a koronavírus nem csupán gazdasági, hanem egyben civilizációs kihívást jelent. „Ugyanakkor hiszek a bankszektor katalizáló és pozitív gazdasági szerepében. Elkötelezett vagyok a párbeszéd, és a közös, mindenki számára elfogadható megoldások iránt. A bankszektor a gazdaságnak nem csak szerves része, hanem egyben tükörképe is: nincs stabil és erős bankszektor robusztus gazdaság nélkül, miként nincs robusztus gazdaság erős bankszektor nélkül sem” – mondta.
Szerző