Spórolós lesz jövőre a büdzsé

Publikálás dátuma
2020.05.23. 06:40

Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala
Az államháztartás kiadásai 2021-ben mindössze 0,7 százalékkal emelkednek, vagyis reálértéken csökkennek, ami már-már megszorítás.
A Költségvetési Tanács már áttekintette a jövő évi büdzsé tervezetét és a nyilvánosságra hozott elemzéséből kiderül, hogy államháztartás jövő évi bevételeit a kormány 21 875 milliárd forintra lőtte be. Ez az idei várható bevételeket 2,6 százalékkal haladja meg, ám mivel a büdzsé három százalékos inflációval számon, egyben azt is jelenti, hogy reálértéken kis mértében csökkennek a büdzsé forrásai. A kiadási oldal ezzel szemben 23 366 milliárd forintra rúg, vagyis a hiány 1461 milliárd forint lesz. A kiadások mindössze 0,7 százalékkal nőnek, vagyis a reálértéken 2,3 százalékkal csökkenek, ami értékelhető már megszorításként is, vagy szebben mondva jelentős spórolásként. A KT szerint a kiadások csak azért nőnek 0,7 százalékkal, mert jövőre nem ismétlődnek meg a járvány elleni védekezéssel összefüggő egészségügyi kiadások, ám ez az érvelés ott döccen, hogy az idei egészségügyi többletkiadások nem jelentettek pluszkiadást, hanem máshonnan vonták el azokat – például az önkormányzatoktól. A kormány a tervek szerint kedden terjeszti a parlament elé a javaslatát, és szokásainak megfelelően eddig semmit nem árult el a közvéleménynek, hogy mit is tervez 2021-re.  A jövő évi költségvetés fókuszában - az eddig elért eredmények és a fiskális biztonság megőrzése mellett -, a gazdaság élénkítése, a járvány hatásának kitett ágazatok támogatása, a munkahelyek megőrzése, újak teremtése, valamint a családok- és nyugdíjasok helyzetének védelme áll – legalábbis így vezette fel a kormány törvényjavaslatát a Kovács Árpád, Matolcsy György jegybankelnök és Domokos László számvevőszéki elnök alkotta Költségvetési Tanács (KT), amely már látta a tervezetet. Egyéb nagy elképzelései nem is voltak a kormánynak, hisz a februári „évértékelő” Orbán-beszédben új programok nem hangzottak el a háromgyerekes anyák szja mentességét leszámítva, ám ez vélhetően lekerül a napirendről. Így most a kormány a koronaválság elhárítását, az újjáépítést helyezheti a gazdaságpolitikai középpontjába. A Költségvetési Tanács elemzéséből megismert számok alapján a nyugdíjak várhatón a három százalékos inflációval megegyező mértékben emelkednek, ugyanakkor 2021-ben plusz egyheti juttatást ígér a kormány a 13. havi nyugdíj visszaépítése jegyében. Erre 77 milliárd forintot különítettek el. Az Egészségbiztosítási Alap 2905 milliárdos kiadási előirányzata 8,3 százalékkal, azaz több mint 220 milliárd forinttal haladja meg az idei évi számokat. A nagyberuházások között nincs meglepetés, a kormány folytatja a pénzszórást: épül tovább Paks2, és a Városliget, új kézilabdacsarnok emelkedik ki a földből a Ferencvárosban, de jelentős összeg jut a „vasúthatóság fejlesztésre” is (például a Budapest-Belgrád vonalra). A KT szerint emellett folytatódnak a kerékpárutak építései, valamint „más turisztikai fejlesztésekre, energia- és klímapolitikai modernizációs rendszerekre, mezőgazdasági öntözési fejlesztésekre, a nagycsaládosok személygépkocsi-vásárlásának előmozdítására, a hon- és rendvédelmi beruházásokra” megy a pénz. (Ez utóbbi sem meglepő, hisz 2021-ben már fizetni kell az elmúlt években bejelentett nagyobb fegyverrendszerek beszerzésekért, például az új helikopterekért, harckocsikért, tüzérségi eszközökért és légvédelmi rakétarendszerekért. A kormány nem szakít a háborús költségvetés gyakorlatával: a kiadások jelentős részét az idei költségvetésben rendeleti úton létrehozott Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alapba (2550 milliárd forint), illetve a Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapba (3000 milliárd forint) teszi. Az még nem világos, hogy az alapokban lévő pénzek mennyire lesznek célhoz kötöttek, de ha az idei gyakorlat ismétlődik, akkor a kormány rendelkezik majd ezen 5550 milliárd felett és nem a költségvetésért elvileg felelős parlament. A KT anyaga óvatosan utal arra, hogy a kormány a Járvány Elleni Védekezési Alapba beolvasztja az Egészségbiztosítási Alapot, és ezzel a biztosítási elvű alap már eddig sem igazán meglevő pénzügyi függetlensége tovább jelentéktelenedik. Ugyanakkor egy megnövelt összegű egészségügyi alap – ha nem lesz újabb járvány -, 10 év kormányzás után lehetőséget teremt arra, hogy a kormány foglalkozzon a 20-30 éve elhanyagolt egészségüggyel. Hogy e területen valami készül, azt a vészhelyzet idején hozott intézkedésekből is következtetni lehet. Ilyen volt többek között az aktív ágyak számának mérséklése, illetve a beszerzések központosítása. A kormány 2021-re 2,9 százalékos GDP arányos államháztartási hiánnyal számol, amit a KT csak akkor tart elérhetőnek, ha azokon a területeken, ahol a kormány kiadáscsökkentéssel számol, valódi intézkedések jönnek. A KT jelentéséből kiderül, hogy a kormány a GDP fél százalékára rúgó – mintegy 270 milliárd forintos - tartalékokat képez, ami az elmúlt évekhez képest nem kiemelkedő összeg. KT szerint ez az összeg a kockázatokat csak részben fedezi, igaz ennél nagyobb tartalékok képződhetnek a növekedéstől. A KT szerint mivel a 2021-es költségvetésben a legnagyobb kockázatot az idei év gazdasági folyamatai jelentik, elegendő lenne miniden minisztériumnál időleges tartalékot képezni a kiadások átmeneti, 2021 áprilisáig tartó zárolásával. A KT is osztja azt a kormányzati véleményt, hogy a válság miatt csak idén ugrik meg az államadósság mértéke, majd 2021-től visszatér a csökkenő pályára. A kormány az idei 3 százalékos gazdasági teljesítménycsökkenés után 2021-re 4,8 százalékos növekedést vár, mindezt három százalék körüli pénzromlással. Az KT szerint a jövő évi 4,8 százalékos növekedés akkor jöhet össze, ha minden "összejön": vagyis a terveknek megfelelően nő a lakossági fogyasztás, a beruházások nőnek és a külkereskedelmet sem akadályozzák adminisztratív korlátok. A Költségvetési Tanács szerint viszont, ha a vírusjárvány második hulláma is kialakul, akkor a most beterjesztett költségvetési tervet lehet kidobni a kukába, és egy „teljesen új szerkezetű” költségvetést kellene előterjeszteni. 
Szerző

Az Erste vezérigazgatója lett a Magyar Bankszövetség új elnöke

Publikálás dátuma
2020.05.22. 13:47

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A leköszönő elnök, Becsei András, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója alelnökként folytatja munkáját a szervezetnél.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját választotta meg a Magyar Bankszövetség elnökének a szervezet pénteki tisztújító testületi ülése, amelyet videokonferencia keretében tartottak meg - közölte a szövetség az MTI-vel pénteken. A leköszönő elnök, Becsei András, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója alelnökként folytatja munkáját a szervezetnél. Jelasity Radován a közlemény szerint egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a koronavírus nem csupán gazdasági, hanem egyben civilizációs kihívást jelent. „Ugyanakkor hiszek a bankszektor katalizáló és pozitív gazdasági szerepében. Elkötelezett vagyok a párbeszéd, és a közös, mindenki számára elfogadható megoldások iránt. A bankszektor a gazdaságnak nem csak szerves része, hanem egyben tükörképe is: nincs stabil és erős bankszektor robusztus gazdaság nélkül, miként nincs robusztus gazdaság erős bankszektor nélkül sem” – mondta.
Szerző

Világszerte több mint húszezer alkalmazottját bocsáthatja el a Nissan

Publikálás dátuma
2020.05.22. 11:31

Fotó: Artur Widak / AFP / NurPhoto
A japán Kyodo hírügynökség értesülése szerint az autóipai konszern elsősorban Európában illetve egyes fejlődő régiókban tervez létszámcsökkenést.
Dolgozóinak 15 százalékát, több mint 20 ezer alkalmazottját készül elbocsátani világszerte a japán Nissan Motor Co. autóipari konszern a csökkenő eladásokhoz igazodó átszervezés keretében. A japán Kyodo hírügynökség vállalati belső forrásokból származó értesülése alapján az autóipai konszern a koronavírus-járvány közepette csökkenő eladásai miatt létszámcsökkenést tervez elsősorban Európában illetve egyes fejlődő régiókban. A most tervezett létszámcsökkentés a legnagyobb lesz 1999 óta, amikor Carlos Ghosn a fenyegető csőd elkerülésére a francia Renault SA autógyárral kölcsönös tőketulajdonlással létesített együttműködés keretében átvette a Nissan vezetését.
Szerző