Felgyorsította az erdőirtást a trópusokon a járvány

Publikálás dátuma
2020.05.22. 10:41

Fotó: LULA SAMPAIO / AFP
Márciusban 6500 négyzetkilométerrel csökkent a trópusi erdők területe a vizsgált 18 országban.
A koronavírus-járvány idején jelentősen felgyorsult a trópusi erdők irtása – figyelmeztetett a Természetvédelmi Világalap (WWF). „Minden jel arra mutat, hogy az erdőirtás felgyorsulására hatással van a koronavírus-járvány. Sok országban az állam kihátrált az erdővédelemből a járvány idején, ami kedvez az illegális fakivágásnak és más források kifosztásának” – mondta Christoph Heinrich, a WWF németországi irodájának illetékese.
A WWF által közzétett tanulmány szerint, amelyet a Marylandi Egyetem műholdas felvételei alapján készítettek, márciusban 6500 négyzetkilométerrel csökkent a trópusi erdők területe a vizsgált 18 országban.
Ez 150 százalékkal több az előző évinél

A legnagyobb mértékű az erdőirtás Indonéziában, ahol 1300 négyzetkilométernyi trópus erdőt pusztítottak el, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ahol ezer négyzetkilométerrel csökkent a trópusi erdők területe és Brazíliában, ahol 950 négyzetkilométerrel.
Az Imazon brazil kutatóintézet adatai szerint 
áprilisban 529 négyzetkilométernyi erdőt irtottak ki a dél-amerikai országban,

171 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában.
A fakivágások többségét olyan „betolakodók végezték, akinek nincs földjük és reménykednek abban, hogy később törvényesíthetik a helyzetet” – idézte Carlos Souza kutatót a G1 hírportál.
A nemzetközi közösség segíthet megállítani az erdőirtást – véli a WWF, amely szerint az Európai Unióban kereskedelmi forgalomban lévő élelmiszerek egyhatoda hozzájárul a trópusi erdők elpusztításához.
Szerző

Ötös mosómedveikrek születtek Debrecenben

Publikálás dátuma
2020.05.21. 16:12

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Így már 11 tagú az ország legnagyobb állatkerti „banditamaszkos” csapata.
Mosómedve ötös ikrek születtek a debreceni állatkertben, a március 31-én napvilágot látott bocsokat csütörtökön mutatta be a sajtónak az állatkert igazgatója. Nagy Gergely Sándor azt mondta, a kicsik körülbelül két hónapos korukig anyjuk folyamatos gondoskodását élvezik. Születésükkel immár 11 tagja van az ország legnagyobb állatkerti mosómedvecsapatának.
A mosómedve (Procyon lotor) Észak- és Közép-Amerika víz közeli területein és erdőségeiben őshonos mindenevő ragadozó. Magyar elnevezését onnan kapta, hogy rendkívüli tapintóérzékű mancsával jellegzetes, mosásra emlékeztető mozdulatokat tesz, amikor a vízfenéken kutat táplálék után. A közhiedelemmel ellentétben azonban nem mossa meg táplálékát. Kiváló alkalmazkodóképességének köszönhetően még a városokban is megél, és az élelmiszerhulladékot is megeszi. További jellegzetessége a fekete-fehér csíkos farok és a fekete „banditamaszk”, tetszetős prémje miatt pedig Európába is áthurcolták tenyésztési célból.
A kontinens több országában, többek között Magyarországon is invazív fajnak számít, hazánkban azonban igen csekély számban van jelen a természetben. Mivel eredeti élőhelyén a túlvadászat és a közúti balesetek egyaránt veszélyeztetik, a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján – tette hozzá Nagy Gergely Sándor.
Szerző

Apjukba csimpaszkodnak a szegedi csupaszpofájú tamarinikrek

Publikálás dátuma
2020.05.21. 15:32

Fotó: Endrédi Lajos / Szegedi Vadaspark
A karmosmajmok közösen gondozzák a kölykeiket, az erősebb családtag segítségére azért is szükség van, mert a fiatalok a szülők testtömegéhez képest elég nagyok.
A két csupaszpofájú tamarin március 30-án született a Szegedi Vadasparkban. Az első napok után már legtöbbet apjukba kapaszkodva láthatók. A karmosmajmoknál ugyanis a hímek és idősebb testvérek hordozzák legtöbbet a kölyköket. A szülők közösen óvják, védik a kicsiket, az anyjuk elsősorban etetésre veszi őket magához. Ennek oka az, hogy bár a karmosmajmok kis méretűek, a testtömegükhöz képest a kölykeik elég nagyok, így szükséges a családtagok segítsége, főleg az erőteljesebb hímeké.
A szülők, az angliai, illetve holland állatkertből érkezett Spike és Marilia, gyakorlottaknak számítanak, ugyanis második évben járulnak hozzá a fajmentő tenyészprogram (EEP) sikeréhez, és rendben fel is nevelték utódaikat – mondta Veprik Róbert igazgató.
A többi karmosmajomhoz hasonlóan a 430-480 grammos tömegű, 20-28 centi testhosszú csupaszpofájú tamarin is főleg az esőerdők lombkoronájában él, kisebb csapatokban, amelyeket egy domináns nőstény vezet. Csapat többi tagja alárendelt, nem szaporodó nőstényekből, hímekből és utódaikból áll. E majmok egyre kevesebb példánya él Brazília fogyatkozó esőerdeiben, a Rio Negro és az Amazonas mentén, ezért veszélyeztetett fajnak számít. A latin nevének megfelelően kétszínű, elől fehér, hátul barnás szőrű karmosmajom elsősorban pókokkal és rovarokkal, gyümölcsökkel és a fák nedvével táplálkozik. Ez utóbbi takarmány kiváltására Szegeden kísérleteztek ki egy keveréket, amely rizslisztet, tejport és különféle tápszereket tartalmaz.
A csupaszpofájú tamarin a vadaspark egyik legnagyobb kuriózuma, a világ állatkertjeiben kevesebb mint kétszáz egyedet gondoznak a nemzetközi adatbázis szerint, a faj Magyarországon csak Szegeden látható. Az oroszlánmajmokhoz hasonlóan a csupaszpofájú tamarinokat is csak a brazíliai természetvédelmi hatóság engedélyével tarthatják az állatkertek, így a Szegedi Vadaspark is. Az engedély elnyerésében a megfelelő tartóhely bemutatása mellett a karmosmajmok tartásában szerzett, immár három évtizednyi tapasztalat is segítette az állatkertet.
Szerző