Kósa: Simonka kérésére semmilyen törvényt nem módosítottunk

Publikálás dátuma
2020.05.22. 06:45

Fotó: Béres Márton / Népszava
A Fidesz-frakció kizárólag a közjó érdekében, általános szabályzási igénnyel terjesztett elő vagy fogadott el törvényjavaslatokat – közölte a Fidesz alelnöke.
„Simonka György kérésére semmilyen törvényt nem módosítottunk” – így reagált lapunk kérdésére Kósa Lajos Fidesz-alelnök, akit azért kerestünk meg, mert immáron az ügyészség is konkrétan megnevezte azt a két jogszabályt, amit szerintük Simonka lobbizott ki magának 2016-ban a Fidesz frakciónál. A büntetőeljárás alá volt képviselő a vád szerint ezt azért tette, hogy a vele szemben akkor már zajló eljárásban kedvezőbb helyzetbe kerüljön. Kósa Lajos ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy Simonka György képviselő nem terjesztett elő semmilyen törvényjavaslatot (ezt egyébként az ügyészség sem állítja). – A Fidesz-frakció kizárólag a közjó érdekében, általános szabályzási igénnyel terjesztett elő vagy fogadott el törvényjavaslatokat – tudtuk meg a Fidesz alelnökétől. A 2016-ban frakcióvezetői tisztséget betöltő Kósa Lajos szerint a vádiratban szereplő mondat csak „bizonyíték nélküli vélelem”.  Hasonlóan nyilatkozott a Fidesz-frakció: „kizártnak tartjuk, hogy Simonka György kérésére a parlament bármilyen törvényt módosított volna. Amit ön említ, az egy folyamatban lévő büntetőügy vádiratában, és nem egy ítéletben szerepel”. Hadházy Ákos független képviselő már korábban is nyilvánosságra hozta, hogy az ügyészség szerint a bűnszervezetben elkövetett csalással megvádolt Simonka 2016-ban törvényt módosíttatott a saját érdekében. Hadházy kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész most konkrétan azt is megírta, hogy a fideszes politikus az agrárkamaráról szóló törvénynél illetve egy, a termelői csoportokról szóló földművelésügyi miniszteri rendelet esetében tudott maga számára kedvező módosításokat elérni. Ennek oka pedig a vád szerint az volt, hogy a hozzá kötődő, vizsgálat alatt lévő termelőszövetkezeteknek ne kelljen visszafizetniük az adóhatóság szerint korábban, csalárd módon felvett támogatási pénzeket.  A törvényjavaslatot a fideszes Győrffy Balázs képviselő – egyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke – nyújtotta be, majd ahhoz csatlakozott Jakab István képviselő, Magosz-elnök is. Az FVM-rendeletmódosítás Fazekas Sándor minisztersége alatt történt. Mint lapunknak Hadházy Ákos elmondta: írt egy újabb levelet Polt Péternek, azt tudakolva, hogy kérte-e a három fideszes képviselő, Fazekas Sándor, Jakab István és a Győrffy Balázs mentelmi jogának a felfüggesztését, illetve kihallgatták-e őket az ügyben. „Remélem Polt Péter feljelentésnek fogja értékelni a levelem” – fogalmazott a képviselő, hozzátéve: ha mégsem, akkor ő fog feljelentést tenni az ügyben.    Az ügyészség csütörtök délután egy közleményben reagált Hadházy Ákos állításaira, mondván: „a Központi Nyomozó Főügyészség a Simonka György elleni nyomozás során vizsgálta a jogszabálymódosításokkal kapcsolatban bűncselekmény gyanúját, azt azonban kizárta. A jogalkotásban részt vevők szerepe semmilyen büntetőjogi felelősséget nem vetett fel”. Ugyanakkor arra az ügyészség nem válaszolt, hogy az ügyben meghallgatták-e egyáltalán azokat a képviselőket, akik nevüket adták a szóban forgó jogszabály-módosításokhoz.  Az ügyészség lényegében cáfolta a Fidesz frakciót és Kósa Lajost, mivel továbbra is tényként közölte, hogy Simonka György „javasolt jogszabálymódosításokat.” Az ügyészség szerint ezt „a minden gazdálkodót érintő adminisztrációs hibák miatti túlzott jogkövetkezmények kiküszöbölésére hivatkozva” tette.  Simonka és köre el akarta kerülni, hogy a támogatásokat vissza kelljen fizetniük. Azonban – mint írja a legfőbb ügyész – ezzel sikertelenül próbálkozott a vád fókuszában álló Magyar Termés TÉSZ Kft., valamint a Paprikakert TÉSZ Kft. A törvénymódosítás szerint egyébként a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal csak akkor kérhette vissza a pályázati pénzt, ha a pályázó valótlan adatot közölt. Ha azonban csak „hibásan” nyújtotta be a támogatási kérelmét, úgy már nem járt vissza automatikusan a pénz. A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly augusztusban közölte, hogy Simonka György és 32 társa ellen vádat emelt bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt, miután összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak.

Ripityára tört autómobil

Jól vagyok, nyugi – írta Simonka György, a Fidesz vád alá helyezett Békés megyei országgyűlési képviselője szerda este Facebook-oldalán, szúrta ki a Magyar Narancs. – Igen találkoztam egy őzbakkal és az autóm ripityára tört! A prezúrokat viszont sem a légzsáktól, sem a néhányak által olyannyira áhított pofonoktól kaptam, egyszerűen egy mozgó sziklakerti kő gáncsolt el – közölte a politikus a posztban. Mint írta: „él, virul, dolgozik”, néhány horzsoláson kívül nem esett baja.

24.hu: Alig több mint 100 ezer forintot kapott fizetésként a Szent János kórház covid-osztályán dolgozó ápoló

Publikálás dátuma
2020.05.22. 06:39
Illusztráció
Fotó: PIERO CRUCIATTI / AFP
Több mint kétszáz órát dolgozott és alig kapott fizetést. Nem kapta meg a pótlékokat és a túlórapénzt, de a fertőző betegek ápolásáért ígért 180 százalékos kiegészítő bért sem.
Hiába várták a Szent János Kórház koronavírus-osztályának ápolói a 180 százalékos bért, áprilisi munkájukért a legtöbbjük lehetetlenül kevés fizetést kapott. A legrosszabbul azok jártak, akik márciusban két hét karanténba kényszerültek – írja a 24.hu. A portálnak nyilatkozó, a Szent János Kórház Covid-osztályán dolgozó ápoló alig több mint százezer forintot kapott bérként, miközben több mint kétszáz órát dolgozott a koronavírussal fertőzött betegek között, talpig védőfelszerelésben. Az ápolót azért is döbbentette meg az összeg, mert kollégáihoz hasonlóan számított az ígért 180 százalékos bérre, amit egyelőre nem kaptak meg. Úgy tudják, az áprilisi munkáért járó fizetések a covid-osztályon nettó 109 és 150 ezer forint között mozogtak. A fertőző betegek ellátására több helyről csoportosítottak át ápolókat és orvosokat. Ők májusban az alapfizetésüket kapták meg, nem az ígért 180 százalékos bért. A legrosszabbul azok jártak, akiknek márciusban két hetet karanténban kellett tölteniük. A 24.hu-nak nyilatkozó ápolót március 13-án küldték karanténba, miután az osztályra egy fertőzött beteg került. Akkor szinte minden ápolót és orvost két hét karanténra köteleztek arról az osztályról, volt, aki hazamehetett és otthonában, de akadt olyan is, akit a Kútvölgyi Kórházban különítettek el 14 napra. A portál forrása a karantén leteltével kezdett dolgozni a kórházban kialakított Covid-osztályon. Azt az ígéretet kapta, hogy 100 százalékos táppénz jár az önhibáján kívül kialakult helyzetért, és az áprilisi utalásban ez meg is jelent. A májusi utaláskor derült ki, hogy nem 100, csak 60 százalék jár nekik, ezért a kórház a különbözetet levonta. Mivel ápoló forrásuk – és több kollégája – bruttó 300 ezer forintnál kisebb alapfizetéséhez a pótlékokat sem csapták hozzá, megdöbbentően alacsony összeg érkezett a számlájukra. Érdeklődésére, hogy miért nem kapta meg a pótlékokat és a túlórapénzt, azt a választ kapta a kórháztól, hogy a következő havi fizetésével utalják majd, utólag, ahogy az ígért 180 százalékos fizetést is. A 24.hu-nak a Szent János kórház a különbözet levonását ugyan nem cáfolta, de azt írta, a 100 százalékos táppénzre való jogosultság megállapítása a kórháztól független, arról országosan egységesen az egészségbiztosítási törvény rendelkezik. „Függetlenül attól, hogy a koronavírus-fertőzéssel összefüggésben vagy egyéb okból következik be a keresőképtelenség, a táppénz számfejtésének gyakorlata ugyanaz: első körben a munkavállaló havi bérének 60 százaléka kerül kifizetésre. Amennyiben a hatóság a beérkezett dokumentumok alapján lefolytatott vizsgálata keretében megállapítja, hogy a foglalkozási megbetegedés jogszabályi feltételei fennállnak, az állam gondoskodik a különbözet kifizetéséről. A jogosultság attól függetlenül fennáll, hogy a munkavállaló a karantén idején megfertőződött-e az új típusú koronavírussal, vagy sem” – írta az intézmény. 
Szerző

Iskolanyitás kérdőjelekkel – Dupla terhelés a pedagógusokon

Publikálás dátuma
2020.05.22. 06:20

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
A csoportok létszámának meghatározását és a követendő munkarendnek a megválasztását, módszertanát is az iskolákra bízza az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A pedagógusokat és a szakmai szervezeteket is megosztja a köznevelési államtitkár szerdai bejelentése, miszerint június 2-tól – bár a járványhelyzet még nem ért véget – feloldják a március 14-én elrendelt intézménylátogatási tilalmat. Az iskolák nemcsak a gyermekfelügylelet miatt, hanem oktatási céllal is nyitva tarthatnak majd, miközben a tanév végéig, vagyis június 15-ig a tantermen kívüli digitális munkarend is érvényben marad. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, de mint mondta, nem lesznek „klasszikus” tanítási órák, a diákok kisebb csoportos foglalkozásokon vagy a tanévzáráshoz szükséges egyéni konzultációkon vehetnek majd részt. Azt viszont elképzelhetetlennek tartja, hogy egy tanárnak egyszerre kelljen részt vennie az iskolai munkában és a digitális távoktatásban is. Úgy véli, az iskolák megnyitása elsősorban az alsóbb évfolyamokat fogja érinteni, de tömeges megjelenésre nem számít. Egy vidéki általános iskola alsós évfolyamán tanító pedagógus viszont arról számolt be lapunknak, hogy az eddigi visszajelzések alapján osztályának mintegy 80 százaléka vissza akar menni az iskolába. Pontos munkaterv még nincs, de abban bízik, hogy a foglalkozásokat a pedagógiai asszisztensek segítségével meg tudják majd oldani. – Ha arra kötelezik a tanárokat, hogy a digitális távoktatást is folytassák és gyermekfelügyeletet, iskolai foglalkozásokat is tartsanak, az rendkívüli munkaidőnek minősül, amit ki kell fizetni – erről Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője beszélt a Népszavának. Az szerinte is elfogadható, hogy a diákok nem kötelezően, hanem saját és szüleik döntése alapján látogathatják az iskolákat, de akkor ennek a pedagógusok esetében is így kellene lennie. Felhívta a figyelmet, hogy nagyon sok iskolában nincs pedagógiai asszisztens, ugyanakkor alig találni olyan intézményt, ahol a tanári kar nagyobb része nem 50 éven felüli lenne, így félő, hogy a veszélyeztetett korcsoportba tartozó pedagógusokat is berendelhetik az iskolába, ha be akarják tartani a kislétszámú csoportokra vonatkozó utasítást. Nagy Erzsébet szintén egy általános iskolában tanít, és folyamatosan kapja a megkereséseket kollégáitól, sőt az intézményvezetéstől is, de a fenntartó, illetve az oktatási szaktárca részletes tájékoztatása híján ő sem tudja megválaszolni a kérdések nagy részét.  – A tantermen kívüli, digitális munkarend beosztása, követett módszere az iskola választásán és a pedagógusok módszertani szabadságán alapul. Ezen belül meg lehet találni a módját az egyéni vagy kiscsoportos felkészítésnek, konzultációnak, amiknek nem kell egy időben történniük – közölte megkeresésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A csoportok létszámával kapcsolatban azt írták: az engedélyezett létszámot nem határozták meg központilag, az a helyi adottságoknak megfelelően alakítható, egy nagyméretű teremben szükség esetén egy tanulócsoport is tud a megfelelő egészségvédelmi intézkedések megtartása mellett találkozni. A behívottak köre is helyben, a szülőkkel egyeztetve alakulhat ki. A gyermekétkeztetés állami intézmények esetén önkormányzati feladat, ennek rendje csak annyiban változott, hogy június 26-ig kell biztosítani az étkezést a gyermekfelügyeletben lévő tanulóknak. Amikor felmérik a gyermekfelügyeletre az igényt, akkor az étkezési igényeket is felmérik és megrendelik a helyben szokásos módon. A takarításra, fertőtlenítésre nem vezettek be új szabályokat, az Emmi szerint az intézményekben ezek biztosítása megoldott, a maszk viselése ajánlott, de nem kötelező. 

Ottalvós táborok is szervezhető

Június 16-tól szervezhetők napközis és ottalvós nyári táborok az érvényes járványügyi előírások betartásával - jelentette be csütörtökön Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a Kossuth rádióban. A vidéki bölcsődék és óvodák a jövő héttől, a budapestiek június 2-tól visszatérnek a rendes működésre, a gyerekeket mindenféle igazolás nélkül be kell fogadniuk az intézményeknek. Ez azonban csak lehetőség, nem kötelező bölcsődébe, óvodába járniuk a gyerekeknek.  

Szerző