Kockázatos hitelezés – Felszámolási- és csődeljárások sora indulhat el

Publikálás dátuma
2020.05.21. 18:58
Illusztráció
Fotó: Népszava
A külföldi kölcsönökre, szállítói és egyéb vállalati körbetartozásokra nem vonatkozik a törlesztési moratórium.
Mind a lakossági, mind a vállalati hitelállomány harmada sérülékenynek tekinthető a koronavírusjárvány hatásai miatt. A válság által leginkább érintett ágazatokban – a turizmusban, a szállításban, a raktározásban, az utazásszervezésben, a kiskereskedelem gépjármű- és egyéb tartós cikkekre szakosodott részén – működő vállalatok adóssága összességében 700–800 milliárd forintot tesz ki. A legsúlyosabban érintett szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat hitelállománya például mintegy 200 milliárd forintra, a szállodafejlesztést és -vásárlást finanszírozó kölcsönöké pedig 147 milliárd forint rúg. A közvetetten, de szintén érintett személyautó-gyártás és annak beszállítói hálózata, illetve az építőipar és az ingatlanügyletek ágazat együttesen mintegy 1500 milliárd forint potenciálisan sérülékeny hitelállománnyal rendelkezik. Mindez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön közzétett Stabilitási jelentéséből derül ki, amely alapján a teljes vállalati hitelállomány 9 százaléka közvetlenül, 23 százaléka pedig közvetetten sérülékenynek tekinthető. Ezek fele ráadásul – a cég likviditási helyzete vagy erőteljes eladósodottsága miatt – kiemelten kockázatos. Az MNB szerint ebben a helyzetben a törlesztési moratórium komoly támogatást jelent a vállalatoknak, becsléseik alapján akár 2500-3000 milliárd forint többletlikviditást is eredményezhet. A cégek 30-50 százaléka ugyanakkor továbbra is fizeti adósságát. Ezek zömmel a nagyobb vállalatok, a kis és középvállalkozások viszont inkább élnek a törlesztés felfüggesztésének lehetőségével – mondta el online sajtótájékoztatóján Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője. Az egyéb adósságokra – a külföldről felvett hitelekre, a szállítói vagy a vállalati szektoron belüli egyéb körbetartozásokra – viszont nem vonatkozik a moratórium, ami kiemelt kockázatot jelent. E tartozások behajtási kísérletei felszámolási- és csődeljárásokat indíthatnak el, ami a termelési láncok tartós felbomlásával, és így körkörös, kedvezőtlen reálgazdasági hatás kialakulásával fenyeget – áll a jelentésben. Márpedig a számviteli mérlegek alapján a nem hitelintézetektől származó nettó kötelezettségállomány a bankoktól származó kölcsönök kétszeresét is kiteheti. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a hitelekből tervezett beruházások közel kétharmada elmaradhat az idén, a cégek csaknem 40 százaléka viszont kész hitelből finanszírozni a dolgozók bérét. Mindez hatással van a lakossági hitelekre is, hiszen a koronavírusjárvány miatt a fenti ágazatokban a jövedelmek csökkenése vagy kiesése szinte azonnal bizonytalanná tette a fizetőképességet. Az MNB vizsgálata szerint a lakossági hitelek harmadát olyan munkavállalók vették fel, akik a védekező intézkedések által leginkább érintett foglalkozások valamelyikében dolgoznak. A turizmusban, feldolgozóiparban, építőiparban, ingatlanügyekben munkát vállalók hiteleinek közel 80 százaléka tartozik ide. A sérülékeny foglalkozásúnak tekintett jelzáloghitel-adósok között ráadásul eleve többen vannak az alacsony jövedelműek: a mediánnál kevesebbet keresők aránya körükben 30 százalék, miközben a nem sérülékeny foglalkozásúak esetében csak 26 százalék. A jegybank szerint a fizetési moratórium megvédi az adósokat. Igaz, mivel a törlesztőrészletek annak lejártát követően sem emelkedhetnek (kivéve, ha változó kamatozású hitelről van szó), az MNB számításai szerint a kölcsönök többségénél – a lakáshitelek és személyi hitelek 60, a szabad felhasználású jelzáloghitelek 70 százalékánál – legfeljebb 14 hónappal meghosszabbodik a futamidő. Ebből 9 hónapot a moratórium miatti törlesztés-felfüggesztés, 5 hónapot pedig a felgyűlt kamat visszafizetése magyaráz. A szükséges futamidő-hosszabbítás nagysága elsősorban a hitel kamatlábától és a moratórium előtt hátralévő futamidő nagyságától függ. Emiatt a pénzügyi vállalkozásoktól felvett, magas kamatozású – tipikusan 22 százalékos ügyleti kamatlábbal nyújtott – személyi hitelek esetében nagyobb mértékben nőhet a futamidő. Ezek az adósok ugyanakkor már eleve nagyobb mértékben vannak kitéve a jövedelmi kockázatoknak. A pénzügyi vállalkozások ügyfeleinek negyede ugyanis a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó rétegből kerül ki, a bankok viszont ezeknek az embereknek szinte nem is adnak hitelt.    

Szigorúbb feltételek

A hitelezési veszteségek mérséklése érdekében a bankok jellemzően szigorítanak feltételeiken. Az MNB felmérése alapján a pénzintézetek mintegy 30 százaléka a vállalati hitelek esetében ezt már az első negyedévben megtette, 87 százalékuk pedig további szigorítást tervez a második és harmadik negyedévben mind az ár, mind a nem ár jellegű feltételekben. A lakossági lakáshitelek és a fogyasztási kölcsönök esetében a bankok több mint fele szigorított már az első negyedévben, és ezt tervezi a következő félévben is a 40-44 százalékuk.  

Szerző

Lefagyott a NAV oldala, kitolták az adóbevallási határidőt

Publikálás dátuma
2020.05.21. 11:18
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A leadási határidő utolsó óráiban jelzett rendszerhibát az adóhatóság honlapja, így egy napot még adtak a bevallásokra.
Csütörtök éjfélig még megtekinthetők, módosíthatók, jóváhagyhatók az szja-bevallási tervezetek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eSZJA rendszerében – írta a hvg.hu megkeresésére az adóhatóság. A határidő meghosszabbítását a szerda éjszakai bizonytalan működés indokolja. A NAV ezzel biztosítja, hogy mindenki hozzáférjen a számára készült bevallási tervezethez, és valamennyi rendelkezni kívánó adózó támogathassa az általa kiválasztott civil szervezetet, technikai számos vallási közösséget, illetve a Nemzeti Tehetség Programot – tette hozzá a NAV.
Hozzátették, az eSZJA rendszer mai újranyitásának időpontjáról közleményben értesítik az adózókat. Arról korábban az Index számolt be, hogy május 20-án este – vagyis az szja-bevallások leadásának utolsó óráiban rendszerhibát jelzett a NAV erre kijelölt oldala. A legtöbb probléma az 1+1 százalékos felajánlások regisztrálásánál jelentkezett. 
Szerző

Visszavándorló magyarok oldhatják meg az építőipar egyik legnagyobb baját

Publikálás dátuma
2020.05.21. 10:00

Fotó: DMITRY KALINOVSKY
A külföldről hazaérkezett építőipari szakemberek közel 20 százaléka biztosan Magyarországon maradna a járvány után, sikerrel orvosolva a krónikus munkaerőhiányt.
Ötezer szakemberre becsülik a járvány miatt hazatérők számát az ágazaton belül, akik részben megoldhatják az építőiparra jellemző, évek óta tartó munkaerőhiányt. Ahhoz, hogy a magyar építőiparban maradjanak, a KÉSZ Csoport szerint egy négy pontból álló feltételrendszernek kell megfelelniük az iparág szereplőinek. Közel ezer külföldről hazaérkezett építőipari szakember jelentkezett a KÉSZ Csoport „Maradj itthon” kampányának köszönhetően, így a becsült összes most hazajött iparági munkavállaló 20 százalékát biztosan sikerülhet itthon tartani a járvány után. Több, mint 90 százalékuk fizikai munkaerő, a legtöbben hegesztőként (2 százalék) lakatosként (19 százalék), és villanyszerelőként (16 százalék) helyezkednének el, de a munkaerőipaci helyzethez képest jelentős mennyiségű szellemi munkaerő is jelentkezett. Ők döntően építésvezetők, technikusok, gyártáselőkészítők, de például gazdasági területre is érkezett több önéletrajz. A vállalat szerint egységes feltételrendszerre van szükség a külföldről hazaérkező szakemberek megtartása érdekében, amelyet négy pontban foglaltak össze: 
  • nemzetközileg is versenyképes bér a hatékonyság javításával – a legtapasztaltabb szakemberek esetében akár a külföldi bérek 70 százaléka
  • kifogástalan és biztonságos munkavédelmi körülmények – nem csak pandémia idején
  • tiszta, bejelentett foglalkoztatás az iparágban – mindig, mindenkinek
  • béren kívüli juttatások (műszakpótlék, teljesítmény arányos premizálás, cafeteria, kedvezményes étkeztetés, élet- és balesetbiztosítás stb.)
Szerző