Bajba kerülhetnek az úszóklubok

Publikálás dátuma
2020.05.21. 17:17
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
„Sok helyen lehetetlenné fog válni a tagszervezeteink számára az edzéslátogatás, mert akár több tízmillió forintos emelkedés is várható egy-egy egyesület vízfelületbérlése kapcsán” – mondta a MÚSZ elnöke.
A járványhelyzet elmúltával komoly gondba kerülhetnek a hazai klubok a növekvő költségek miatt – véli Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) elnöke, akinek információi szerint az uszodák üzemeltetői több helyen óriási mértékű áremelésbe kezdenek a korlátozó intézkedések feloldása után.
„Sok helyen lehetetlenné fog válni a tagszervezeteink számára az edzéslátogatás, mert akár több tízmillió forintos emelkedés is várható egy-egy egyesület vízfelületbérlése kapcsán” – mondta az M1-nek a sportvezető. Hozzátette, keresik a megoldást, aminek részeként mintegy 150 polgármesternek és üzemeltetőnek küldtek levelet.
„Az uszodák üzemeltetési költsége igen magas, így bizonyos mértékű áremelést el tudok fogadni, de az elmúlt években, évtizedekben nem ilyen berendezkedés volt. Azon kell a sportirányítással is egyeztetve dolgoznunk, miként tudjuk megkönnyíteni vagy kompenzálni az egyesületeket, hogy azok folytatni tudják a munkát” – fogalmazott az elnök.
Hozzátette, a MÚSZ tervei között szerepel magyarországi pénzdíjas versenyek rendezése, illetve ősszel szeretnének felnőtt és korosztályos országos bajnokságokat is tartani, hogy legyen cél a versenyzők előtt. Wladár azt is elmondta, hogy mivel az idei felkészülési feltételek nem azonosak – vannak, akik 8-10 hete nem láttak vizet – már készül a támogatási rendszer átdolgozása: eszerint a jövő évre szánt 600 millió forintos támogatás elosztásánál a 2020-as helyett a 2019-es eredményeket vennék figyelembe, mert nem szeretnék, hogy bizonyos tagszervezetek igazságtalanul kerüljenek előnybe vagy hátrányba.
Szerző

Szoboszlai karrierje a tét a milánói belháborúban

Publikálás dátuma
2020.05.21. 10:30

Fotó: Népszava
Áll a bál az AC Milan labdarúgócsapatánál, alig akad kérdés, amiben egyetértenek a tulajdonosok és a klub vezetői.
Silvio Berlusconi utolsó évei óta teljes káosz uralkodik a milánói együttesnél. A korábbi miniszterelnök a milánói klub első embereként jelentős adósságokat halmozott fel, a mínuszokat pedig úgy próbálta rendezni, hogy eladta a csapat legjobb játékosait (Ibrahimovic, Thiago Silva), helyükre pedig ingyen igazolható, gyengébb labdarúgókkal töltette fel a keretet. Három évvel ezelőtt új tulajdonos érkezett, Yonghong Li és az erős kínai tőke, ekkor úgy tűnt, megoldódnak a problémák. Li azonban egy év alatt minden vagyonát felélte, ő is eladósodott, ezért eladta a klubot az Elliott Management cégnek.
A 2018-as hatalomátvételt követően az Elliott a klub korábbi két kiváló és népszerű játékosát, Leonardót és Paolo Maldinit bízta meg a klub irányításával, ügyvezető igazgatónak pedig Ivan Gazidist hozta el az Arsenaltól. A Leonardo-Maldini duó nem muzsikált rosszul, több igazolás is sokat lendített a csapat játékán (Paqueta, Piatek, Bakayoko). 
Az együttes tavaly ötödik lett, egy ponttal lecsúszva a Bajnokok Ligájáról, viszont érvényes szerződése ellenére távozott Gennaro Gattuso vezetőedző és Leonardo is elhagyta a klubot. Maldini mellé egy másik korábbi Milan-futballista, Zvominir Boban érkezett klubigazgatónak. Maldiniék Marco Giampaolót jelölték ki trénernek, aki annyira rossz döntésnek bizonyult, hogy rekordgyorsasággal, alig négy hónap elteltével repült a kispadról, a szezont Stefano Piolival folytatták a piros-feketék.
A színfalak mögött még nagyobb a káosz. Frederic Massara sportigazgató, Maldini és Boban folyamatosan harcban áll az Elliott-Gazidis párossal szemben. Télen szinte csak tapasztalt játékosok érkeztek a csapathoz (Ibrahimovic, Kjaer, Begovic). Eddig viszont Bobanék a fiatal, tehetséges futballistákat favorizálták. A konfliktus fő oka viszont egy német szakember, nevezetesen Ralf Rangnick, az RB Leipzig korábbi vezetőedzője, és klubigazgatója. Gazidis titokban, Maldiniéket nem értesítve megegyezett Rangnickkal arról, hogy nyártól ő veszi át a vezetőedzői és sportigazgatói posztot, sőt, az átigazolásokért is ő fog felelni. Ez Olaszországban szokatlan folyamat, máshol viszont egyáltalán nem. 
Boban egy interjúban – amit nem egyeztetett a feletteseivel - kitálalt ezekről az információkról, aminek az lett a következménye, hogy március 7-én elküldték. Boban úgy fogalmazott kirúgása után, hogy Gazidis „észak-koreai stílusban vezeti a Milant.” 
Amennyiben Rangnick tényleg érkezik, abban az esetben a már távozó Boban mellett Massara és Maldini is távozna a csapattól, ugyanis a német az ő pozíciójukat is betöltené, és gyakorlatilag korlátlan hatalommal fog rendelkezni a klubon belül. Maldini élesen kritizálta Rangnickot, aki szerinte „azokat támadja, akik jelenleg élő szerződéssel rendelkeznek a Milannál”. Majd hozzátette: „Rangnicknak újra kell értelmezni a tisztelet általános fogalmát, mert vannak olyan kollégák, akik a jelenleg fennálló nehézségek közepette megpróbálják profi módon befejezni az idényt és mindent megtesznek a Milanért.”
A játékoskeret is változások előtt áll. Lucas Biglia és Giacomo Bonaventura biztosan távozik a szezon végén, de Ibrahimovic, Paqueta és Gianluigi Donnarumma jövője is bizonytalan. Mario Götze és Thiago Silva is szerepelnek a klub a kívánságlistáján, mindkét játékos a nyáron szabadon igazolhatóvá válik. Dries Mertens érkezhet Ibrahimovic helyére, a középpálya megerősítésére pedig Sandro Tonali, Teun Koopmeiners és Szoboszlai Dominik neve is felvetődött. A magyar válogatott futballista megszerzésére azonban csak akkor mutatkozhat reális esély, ha valóban Rangnick venné át egyszerre az edzői és sportigazgatói szerepet. A német szakember Salzburgban is ellátja ezeket a feladatokat és jól ismeri az itt játszó magyar futballistát.
A Rangnick-Maldini témában a szurkolók is megosztottak. Sokan a klub hagyományai miatt Maldinit támogatják, aki huszonöt éves profi pályafutása alatt csak a Milanban futballozott. Mások viszont úgy gondolják, hogy a 126-szoros válogatott olasz nem alkalmas szeretett csapata vezetésére, a német szakember viszont komoly eredményeket ért el a kettős, vezetőedző-sportigazgató pozícióban a Hoffenheim és a RB Leipzig együttesével is. Az sem kizárt, hogy Rangnick nem ül le a kispadra, ebben az esetben lapvélemények szerint Julian Nagelsmannt, az RB Leipzig jelenlegi trénerét próbálná meg Milánóba csábítani.
Szerző

Összeférhetetlenség is nehezíti a tisztánlátást a teniszszövetségben

Publikálás dátuma
2020.05.21. 08:00
A Juhász Gábor fotitkár telephelyére bejegyzett klubokat kiemelten támogatták
Fotó: Zádor Péter / MAGYAR TENISZ SZÖVETSÉG
Egy szűk kör döntései miatt az egész sportágra rossz fény vetül, és a hiány mellett a támogatások elosztása is kérdéseket vet fel.
A Népszava számolt be arról elsőként, hogy a Magyar Tenisz Szövetségnek (MTSZ) a működésképtelenség határára került, öt elnökségi tag lemondott azt követően, hogy kiderült, az MTSZ pénzügyi konszolidációjához 3,53 milliárd forint állami segítségre lenne szükség. Lapunk úgy tudja, a jelenlegi elnök, a fideszes politikus Szűcs Lajos elveszítette a kormány támogatását, amely gőzerővel keresi a megfelelő utódot.
Az elmúlt hónapokban ebben a kérdéskörben nem sikerült előre lépni, ugyanis a kormány nem szeretné, ha olyan személy venné át a szövetség irányítását, aki a korábbiakban támadta a jelenlegi vezetést, míg az ellenzéki tábor csak olyan személyt tudna elfogadni, aki közülük kerül ki, így nem érintett az elmúlt évek botrányaiban.
A szövetségnek már 2018-ban több, mint 700 millió forintos adóssága volt, felvetődik a kérdés, mi az oka annak, hogy sem akkor, sem pedig azóta nem indult ügyészségi vizsgálat? A szövetség ellenőrző testületének elnöke, Stumpf Zoltán a napokban azt nyilatkozta a Népszavának, hogy csak két hónapja szembesültek a valósággal, jogászok vizsgálják, mit lehet tenni. Jogos a kérdés, hogy akkor az elmúlt hónapokban, években mit csináltak, miért nem vették észre a problémákat, miért nem jelentették azt a megfelelő helyen és időben?
Érdemben a szakmai programok sem hozták meg a fejlődést, holott ezt már csak azért is el lehetett volna várni, mert az évek alatt folyamatosan megsokszorozódott a szövetség költségvetése. Az elmúlt években az utánpótláskorúak nem értek el olyan eredményeket, mint amit Fucsovics Márton vagy Babos Tímea tinédzserként, majd később felnőttként. Mert hát ők még az előző rendszerben nevelkedtek, az persze más kérdés, hogy a közelmúltbeli sikereket már a jelenlegi vezetés (is) magáénak érzi.
Februárban Richter Attila úgy mondott le főtitkári pozíciójáról, hogy vállalja az erkölcsi felelősséget a februári Hungarian Ladies Open WTA-torna elmaradásáért, illetve a verseny kapcsán kialakult helyzetért. Ennek ellenére az elmúlt három hónapban semmi értékelhetőt nem tudott felmutatni a szövetség, mindenki széttárja a karját, nem találják a felelőst. Richter helyére nem a szövetségen kívülről választottak új főtitkárt, hanem a szakmai igazgató Juhász Gábor került a helyére, akinek ugyancsak tudnia kellett a „problémákról”. Hogy fordulhat elő, hogy az elnökség tagjai mindent megszavaztak és most mossák kezüket, vagy, hogy fordulhat az elő, hogy az ő megkérdezésük nélkül születtek olyan döntések, amelyek a mostani állapothoz vezettek?
Eközben azért nem tétlenkedett az MTSZ, Szűcs Lajos elnök az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) fordult, hogy az konszolidálja a hiányt. Szűcs ez idáig érinthetetlennek érezte magát, ugyanakkor az MTSZ korábban már félrevezette a kormányzatot a pénzügyekkel kapcsolatban, így oda a bizalom. A kormánynak kötelessége rendet tenni a teniszszövetségben, a konszolidációval azonban csínján kellene bánni, mert lapunk úgy értesült, az Emmihez beadott elszámolások nem stimmelhetnek. A Népszava birtokába került információk szerint a mostani adósság egy részére a korábbi/jelenlegi vezetés érdekeltségi köréhez tartozó cégek várnak, korábban pedig magánpénzek betételével próbálták azt elérni, hogy ne derüljön ki a hiány.
Ugyancsak érdekes kérdés, hogy Richter, illetve az MTSZ miért gondolta azt, hogy Magyarországnak szüksége van egy füves pályás versenyre, miközben erre sem kormánygarancia, sem pedig megfelelő helyszín nem állt rendelkezésre. A verseny visszamondását követően az MTSZ azt kommunikálta, hogy nem kell ezért kártérítést fizetnie, lapunk birtokába került információk szerint azonban marketing és egyéb jogcímen került volna sor a kifizetésre. Csak azért volna, mert a szövetség kasszája üres.
A szövetség honlapján nincs feltüntetve az sem, hogy kik a tagszervezetek, arról sem szólnak a hírek, hogy azok milyen pályázatokon, mekkora támogatáshoz jutottak hozzá. Több, mint ötven fiktív klubról lehet hallani, amelyek csak felvették a pénzeket, de azért cserébe semmit sem tettek le az asztalra. Ezt pedig nem ellenőrizte senki, vagy legalábbis senkit sem érdekelt.
Lapunk úgy értesült, hogy a jelenlegi főtitkár, Juhász Gábor telephelye, az Europe Tennis Center is – ahová több klubot bejegyeztek – jelentős, az átlagnál nagyobb támogatásokhoz jutott az elmúlt években, sőt a versenyek egy jelentős részét is itt bonyolították. Mindez azonban felveti, nincs-e összeférhetetlenség, lévén főtitkár, szakmai igazgató, Fed Kupa-kapitány és létesítményüzemeltető is egyben. Kedden írásban kerestük Juhász Gábort, hogy reagáljon értesüléseinkre, de szerdai estig ez nem történt meg.
Szerző