A nőkre hárul a karantén miatti többletterhek nagy része

Publikálás dátuma
2020.05.21. 16:38

Fotó: Peter Muller/Cultura Creative / AFP
Egy öt országban végzett felmérés szerint hetente kétszeresére nőttek a nők „fizetetlen munkaórái”. Kiderült az is, hogy a nők többsége jobban aggódik a szellemi és a lelki állapota miatt, mint a férfiak.
A koronavírus-járvány miatt bevezetett vesztegzár ideje alatt a nőkre jut a házimunka és a gyereknevelés nagyobb terhe, és sokuknak nagyon nagy erőfeszítéseket kell tenniük azért, hogy megbirkózzanak vele –derült ki egy csütörtökön nyilvánosságra hozott nemzetközi felmérésből. A Boston Consulting Group (BCS) nemzetközi tanácsadó társaság öt országban végzett összeállításából – amelyet a Thomson Reuters Foundation hírszolgáltató ismertetett – kiderült, hogy az anyák és a gyerekek 65 órát töltenek együtt egy héten „fizetetlen házimunkaként”, megközelítőleg egyharmaddal többet, mint az apák.
A felmérésbe háromezer, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Németországban és Franciaországban élő, alkalmazásban álló szülőt vontak be. Az eredményekből kitűnt, hogy a nők, akik általában is több munkát végeznek otthon, viselik a karanténnal járó pluszterhek túlnyomó részét, 
az otthon végzett „fizetetlen munkaórák” hetente kétszeresükre nőttek.

A felmérés megállapításaira Rachel Thomas, az egyesült államokbeli székhelyű LeanIn.Org nevű, a nők jogaiért kiálló csoport képviselője azt mondta, hogy „a nők túl sok és túl sokáig tartó házimunkát végeznek, a válság miatt pedig eljuthatnak egy pontig, ahol a helyzet már tarthatatlanná válik”. Hozzátette, hogy jelentős kultúraváltoztatásra lenne szükség az otthonokban és munkahelyeken. „Ki kellene használnunk ezt az alkalmat arra, hogy jobb megoldást találjunk a munkaszervezésre és a mindennapi életre, olyat, amely mindenki számára tisztességes mértéket biztosít” – fogalmazott.
A kutatók szerint a világjárvány okozta következmények számos szempontból a nőkre terhelődnek leginkább, legyen az a családon belüli erőszak, az alacsonyabb bérek vagy az, hogy a nők teljes munkaidőről részmunkaidőre váltanak, hogy újabb munkát vállaljanak, illetve el tudják végezni a megnövekedett házimunkát. 
Éppen ezért az egyesült államokbeli Georgia államtól egészen Mexikóig terjedően arra szólították fel a férfiakat, hogy vegyék ki részüket a házimunkából a vesztegzár alatt, amikor zárva vannak az iskolák, és az emberek kénytelenek otthon maradni.
A felmérésbe bevont nők kétharmada azt is mondta, hogy aggódik szellemi és lelkiállapota miatt. Ugyanerre a férfiaknak csupán a fele panaszkodott.
Egy másik, az Ipsos MORI közvélemény-kutató és a The Fawcett Society nőjogi jótékonysági szervezet által elvégzett, a héten ismertetett elemzésből az derült ki, hogy a brit nők, miközben támogatnak másokat a Covid-19-járvány idején, sokkal nehezebben tudnak „pozitívak maradni”. Jacqui Hunt az Equality Now jogvédő világszervezettől ezzel kapcsolatban úgy vélte, nem meglepetés, hogy a nőknek a napi munkájuk mellett most többet kell foglalkozniuk a gyerekekkel és a háztartással.
Nyugat-Afrikában viszont „biztató jelei” mutatkoznak a társadalmi normákban bekövetkezett elmozdulásnak, mert ott a világjárvány idején a férfiak nagyobb mértékben osztoztak a gyereknevelés terhéből – derül ki a CARE International segélyszervezet frissen megjelent gyorsfelméréséből.
Szerző

Új szabályokat is be kell tartani az edzőtermekben

Publikálás dátuma
2020.05.21. 15:08

Fotó: INA FASSBENDER / AFP
A termeknek és a vendégeknek is fokozottan ügyelni kell a higiéniára a négyfázisú rendszer második szakaszában.
Fokozottan ügyelni kell a higiéniára és új szabályokat is be kell tartani az edzőtermekben, mert a koronavírus-járvány még nem múlt el – közölte a Magyar Funkcionális Fitness Szövetség. Mint írták, államilag is elfogadott szabályrendszert dolgoztak ki, amelyben négy fázist különböztetnek meg, és a vendégeknek, valamint az edzőtermeknek is előírják a szükséges teendőket, korlátozásokat.
Május 18-tól a második fázis lépett életbe. Ekkor a 65 év felettiek továbbra sem látogathatják a termeket, a vendégeknek belépéskor kötelező a kézfertőtlenítés, átöltözés után a terembe lépés előtt pedig alaposan kezet kell mosniuk. A közösségi terekben kötelező a maszk és a kesztyű viselése, edzés közben azonban nem kell azokat használni – írták. Az eszközöket, gépeket folyamatosan fertőtleníteni kell, a vendégeknek csak papírtörlőt biztosíthatnak a termek, törölközőt a vendégnek kell vinnie. A szövetség azt javasolja, hogy a vendégek ne használják a tusolókat, úgy öltözzenek fel, hogy a ruhájuk a teljes testüket fedje, és tájékozódjanak a változásokról a fitnesztermek honlapján.
A harmadik fázis, amelyben már nem kell maszkot és kesztyűt viselni, leghamarabb egy hónappal az újranyitás után indulhat el a tapasztalatok alapján. A negyedik fázis a járvány elmúltát jelenti majd – olvasható a közleményben.
Mint megírtuk, egy dél-koreai kutatás szerint az edzőtermekben megfelelőek lehetnek a feltételek a kórokozók, így a koronavírus terjedéséhez is. A meleg, párás levegő, a zsúfoltság és az intenzív testmozgás is kedvezhet a fertőzés terjedésének. A Dívány egy virológus véleménye alapján azt írta, a legbiztonságosabb mód a szabadtéri edzés, hiszen egy zárt teremben, a légkondicionáló rendszer is terjesztheti a vírusokat, ezért azt ajánlják, ha mégis terembe megyünk, olyan helyet válasszunk, ahol a légcserét természetes módon, szellőztetéssel oldják meg, korlátozzák a vendégek létszámát és figyelnek a távolságtartásra is.  
A fertőzés elkerüléséért mi is tehetünk, „kicsit” betegen se menjünk edzőterembe. Ha tudunk, olyan időpontot válasszunk, amikor kevesen vannak. Minimalizáljuk a teremben és az öltözőben töltött időt. Az eszközöket használat előtt és után töröljük át fertőtlenítő kendővel. A csoportos órák látogatása akkor sem tűnik jó ötletnek, ha megfelelő távolságot lehet tartani, igaz, egyelőre nincs arról információ, hogy verejtékkel is terjed a koronavírus, a közös lihegés hordozhat veszélyt.  
Szerző

„Bébibummot nem, de sok párkapcsolat felbomlását okozhatja a kolostor-szindróma”

Publikálás dátuma
2020.05.20. 14:14

Fotó: Gpointstudio/Cultura Creative / AFP
A járványhelyzet mindenki számára új állapotairól a mediátor nemcsak szakmai, hanem személyes tapasztalatait is megosztotta, sőt bármikor használható kommunikációs gyakorlatokat is mutatott.
A kijárási korlátozás idejét majdnem úgy számoltuk, ahogy a terhességet, hiszen a bizonytalansága ellenére tudtuk, előbb-utóbb vége lesz. A helyzet megélésében sokat számít a személyiség, az örökölt gének, a tanult viselkedésminták és a felvett szokások – mondta Gönczi Dorka válási és párkapcsolati mediátor a Népszavának. „A karanténhelyzet, amit én kolostor-szindrómának kereszteltem el, mindannyiunknak új volt. Hazudnék, ha azt állítanám, hogy azonnal tudtam, mit kell csinálni. Ugyanolyan tanácstalannak éreztem magam az első héten, mint nagyon sokan. Talán kicsit össze is zuhantam, nem tudtam mit kezdeni azzal, hogy tervezhetetlen ideig bezáródunk. A talajvesztés másfél napig tartott, aztán győzött az életösztön vagy a józan ész” – fogalmazott. 
A bezártságot az introvertált típusok többnyire rosszul viselik, de olyan is van, aki kifejezetten élvezi. „Egy környékbeli idősebb úr séta közben elárulta, úgy érzi, eljött az ő ideje, és most legalább mindenki megtapasztalhatja, milyen is introvertáltnak lenni.” Az extrovertált embernek, különösen ha előretekintő, jó értelemben magát mutogató, mindig céljai, tervei vannak, amelyeket megpróbál megvalósítani, de az, ha nincs határidő, keret, nehezíti az alkalmazkodást, fokozza a szorongást és depresszióssá is tehet. Azok, akik szeretnek kimozdulni, állandóan pörögnek, nehezen tűrik a nagy nyugalmat és a korlátozást. „Engem például pofán vert, hogy nem tudok találkozni az ügyfelekkel, járni-kelni a városban, ügyet intézni, kirándulni, utazni” – vallotta be a szakember.
Elárulta, ahhoz, hogy össze tudja szedni magát, olyan mikrokörnyezetre volt szüksége, ahol egy pillanatra sem kérdőjeleződik meg a szerepe. „Ha otthon anya vagyok, nem lehetek egyben tanár is.” A sok szerep közül valamelyiket ki kell emelni, ahhoz lehet igazítani a többit, így csökkenthető a feszültség. A közösségi oldal tele van elkeseredett szülők segélykiáltásaival; nem tudnak segíteni a gyerekeknek, miközben dolgoznak, főznek, takarítanak, stb. „A fiam tizenöt évesen már önjáró, de kisgyerekes családokban ez a sokrétű probléma akár a szülők között is konfliktushoz vezethet.” A kamaszoknál más probléma merülhet fel: különösen nagy vesztesei lehetnek a bezártságnak, mert ha nem lehetnek a kortársaikkal, a személyiségük és az identitásuk fejlődése torpan meg. Pszichésen, idegrendszerileg és hormonálisan is fontos, hogy ebben az életkorban „bandázzanak” – jegyezte meg a szakértő.

Dolgozó nő és férfi

A páros életet is jelentősen megváltoztatta a vírushelyzet, home office esetén sokaknál kiesett például a munkába menés, illetve az ottlét később megosztható élménye. Elmaradt a reggeli rutin: a felöltözés, a sminkelés, a férfiaknak a borotválkozás – azok a rítusok, amelyektől az utcára lépve nőnek, férfinak, illetve üzletasszonynak, bankárnak, fogorvosnak, tanárnak, stb. érezzük magunkat. Ezek a szerepek átmenetileg el is vesztek. „Erre mi azt találtuk ki, hogy a reggeli közös kávézás után 'elmegyünk' dolgozni. Szerencsére ez valóban jelenthet külön szobába vonulást. A fizikai elkülönülés három-négy órát, a közös ebédig tart. A munkás élményeinket este, a vacsora előtti séta vagy sporttevékenység közben beszéljük meg. Így meg tudtunk maradni dolgozó nőnek és férfinak.” 
Gönczi Dorka két éve egy elhúzódó építkezés miatt fián és párján kívül édesanyjával is együtt él, ennek köszönhetően, ahogy fogalmazott: mindenkinek minden generációval van kapcsolódási lehetősége. „Egyfajta családegyesítést élhetünk meg; én újra gyerek lehetek, édesanyámnak pedig megnyugtató, hogy számíthat ránk. Az összeköltözés előtt persze féltem, milyen lesz 44 évesen újra együtt élni, hiszen nagyon különbözőek is vagyunk. Még a teljes összezártságban is azt éreztem, a lehető legjobb döntés volt” - szögezte le, elárulva, hogy a konyhában édesanyja a keze alá dolgozik és a közben zajló sztorizgatások a fia figyelmét is felkeltették, ő is gyakran beszáll. Ebéd után pedig már négyesben hallgatnak régi kabaréjeleneteket. A szakember megjegyezte, nemrég látott napvilágot egy olyan kutatás, amely szerint a nagymama és az unokája között kiépülő erős kötelék sokkal fontosabb és nagyobb is a jelentősége, mint gondolnánk. „A kettejük cinkossága annyira kiteljesedett, amennyire a járvány nélkül nem történhetett volna meg. Ez a kapcsolat tudattalanul nevel és érzékenyít; a fiam sokszor mondja, inkább nem megy el otthonról, nehogy veszélyeztesse a nagymamája egészségét.” 

„Nem így gondoltam”

„A bezáródás negyedik hetében, amikor már a legtöbbünk életében beállt az új rend, tudtam csak elkezdeni mediálni. Megdöbbentett, hogy a közösségi oldalon azonnal mennyi virológus, járványügyi szakember jelent meg, és párkapcsolati tudor is 'született'. Sokan osztogattak tanácsokat arról, milyen módon lehet 'elviselni' a családunkat, azokat az embereket, akiket egyébként szeretünk. Pedig egy ilyen helyzetben – is - partnerekké kell(ene) válnunk. Mindig is azt tanácsoltam az ügyfeleinknek, hogy próbálják meg, amennyire lehet, nagyjából három hónapig kizárni a külső ingereket, véleményeket, hogy a kapcsolatukat rendbe tudják tenni. Persze nem ilyen helyzetre gondoltam” – jegyezte meg a szakember. 
A mediátor, hogy a nemek egyensúlya megőrizhető legyen, a párjával együtt beszélget az ügyfelekkel. Nyolcból hárommal a járvány idején is rendszeresen tartják a kapcsolatot. A többieknek nincs olyan, közös idejük, amikor a gyerekeik ne igényelnék a jelenlétüket. Ez azt is mutatja, hogy a kisgyerekes szülők ventilálási, azaz a felgyülemlett feszültségek levezetésének lehetőségei is korlátozódtak, ami a konfliktusok kialakulásához és konzerválódásához vezethet. „Az egyik párnál az összezártság nemcsak a párkapcsolati problémát oldotta meg, hanem a gyerekkérdést is, három párnál pedig biztosnak tűnik a szakítás” – osztotta meg. 
Feltételezhető, hogy a bezártság növelheti a „gyermekkészítés”, de a válások számát is. A mediátor tapasztalatai szerint azonban a szex ebben a helyzetben egyrészt sokszor „nehéz ügy”, másrészt nem is oldja meg problémákat. Már csak azért sem várható, hogy jelentősen megnő a gyerekszaporulat, mert a legtöbb embernek visszaestek, de legalábbis bizonytalanná váltak az anyagi forrásai is. Többen kezdenek viszont önmegvalósításba, szex helyett más módon, például intenzív sportolással próbálják levezetni a stresszt és a jelentős érzelmi megterhelést. A válások, szakítások száma viszont valóban nőhet. Az lenne a jó, ha ezek békésen zajlanának – jegyezte meg a mediátor. Mivel azonban a bezártság a játszmák és az agresszivitás melegágya, a csukott ajtó sokszor az önkontroll elvesztését is eredményezi, aminek beláthatatlanok lehetnek a következményei. Az indulatok elszabadulásához a tervezhetetlenségből fakadó félelem is hozzájárulhat, sajnos nem meglepő, hogy már a kijárási korlátozás harmadik-negyedik hetében a családon belüli erőszak mértékének emelkedéséről számoltak be világszerte. Ennek megelőzésére szolgálhat többek között, hogy a gyereket minél előbb megtanítjuk a feszültség levezetésére és a konfliktusok tisztázására, kibeszélésére és persze kezelésére – tette hozzá a párkapcsolati szakértő.

Nem muszáj egymásnak ugrani

Vészhelyzetben ösztönösen működünk, azaz a viselkedésünk, a reakcióink a meglévő mintáinkból építkeznek, és ez óhatatlanul feszültséget szül, vannak azonban olyan tanulható módszerek, amelyekkel akár azonnal rá lehet jönni, hogy felesleges apróság miatt készülünk egymásnak ugrani. Az úgynevezett kommunikációs hallgatási technikák, amelyeket az interneten is meg lehet találni, begyakorolva segítenek, hogy a konfliktusos helyzetben megtapasztaljuk a saját határainkat, akár az élet több területén is. 
Hasznos módszer, ha a párok egyes szám első személyben leírják, „mi van bennük”; a fájdalmakat, sérelmeket, frusztrációkat. A papírt aztán, például vasárnap este, rituálisan átadják egymásnak úgy, hogy az „én-üzeneteket” azonnal fel is olvassák, majd „te-üzenetekké” alakítják. Például „Azt szeretnéd, ha megfognám a kezedet, amikor kiülünk a teraszra esténként?” A visszakérdezések segítik, hogy jobban megértsék azt, amit a másik üzenni akar. „Ennek sokszor az az eredménye, hogy napról napra nő az együttműködés a párok között, valódi szövetségre lépnek, mert megértették egymást”.
A befőttesüveg-játék akár a család összes tagjánál jól tud működni. Minden nap be kell dobni a másik üvegébe egy apró kívánságot, például „kérlek, ha elfogy, hozz fel vizet a garázsból”, vagy „figyelj, hogy ne kiabálj azonnal a gyerekkel”. A cetlikből minden második nap ki kell húzni egyet, amelyet a következő napokon meg kell valósítani. Vasárnaponként pedig meg kell beszélni, kinek milyen élményt jelentett, megcsinálni, illetve megkapni ezeket az apró figyelmességeket. „Mindenkinek borzasztó fontos, hogy meghallgassa valaki, ha ráadásul meg is teszik azt, amit kérünk, az levesz a lábunkról.”    

Válás a színpadon

Munkájuk tízévnyi tapasztalatából a mediátorpár interaktív, szórakoztató előadást is készített. Két színész, Pokorny Lia és Schmied Zoltán improvizatív jeleneteken keresztül mutatja be a párkapcsolat és a válás jellemző helyzeteit és hibáit, amelyeken ők moderátorként vezetik át a nézőket. Az elgondolkodtató, sokszor vicces példák nemcsak azt mutatják meg, hogy a félreértések, kimondott vagy ki sem mondott ellentétek hogyan törhetik szét két ember között a harmóniát, de az is kiderül, válni - ha elkerülhetetlen - „szépen”, felnőtt emberként is lehet. „Remélhetőleg a járványhelyzetet átvészelve újra megmutathatjuk, hogy a válás után is van élet, ráadásul nem is rossz” – mondta Gönczi Dorka. 

Szerző