Társkereső kontroll

Kérdezi a pszichiáterem, hogy hogyan érzem magam, én rávágom a hetek óta használt egyenválaszomat („indokolatlanul és gyanúsan jól”), mire a vonal végén hosszú csönd támad. Telefonon beszélünk ugyanis, a vírus miatt nem lehet személyesen nyafogni a pszichiátrián, de a telefon nem az igazi, hiányzik a megszokott környezet, a kórházi váró zaja, a folyton nyitódó ajtó, az asszisztensnők vidám harsánysága, nem hiányzik azonban a betegek szorongó és reményvesztett arca. Olyan beteges arcok, amelyekben nem akarom látni az enyémet. 
Emlékszem, 1996-ban, amikor először kellett pszichiátriára mennem, elképedve hallgattam a váróban két mellettem ülő nő beszélgetését, amiből kiderült, hogy az egyikük hat, a másik meg nyolc éve jár oda. Nem voltam még gyakorlott bolond, azt hittem, a pszichiátriai osztály is valami olyasmi, mint a belgyógyászati: az embert meggyógyítják, aztán mehet is haza. Ehhez képest eltelt huszonnégy év. És amikor a pszichiátrián a soromra várok, irigykedve hallgatom azokat, akik még csak hat- vagy nyolc éve járnak oda. De jó nekik, a kezdőknek.
De mondom, most nem a nagy, fehér, XI. kerületi szentélyben ültem, ahol szoktam, hanem telefonon nyafogtam (én legalábbis így hívom azt a beszámolót, amit a sajnos sűrűn, azaz havonta esedékes kontrollok során előadok). Indokolatlanul és gyanúsan jól vagyok, mondtam, majd hosszú csönd után a pszichiáterem, aki egy igen kedves, megértő és okos asszony, így sóhajtott fel: ajaj, kedves Zsolt, ez eléggé rosszul hangzik, ha máskor ennyire jól kezdi érezni magát, azonnal hívjon föl. 
Megértettem az aggodalmát, hiszen ő is tudja, amit én is tudok: ha semmi külsődleges oka annak, hogy az emberi lény e földön boldog legyen, akkor valami baj van a fejével. Ráadásul a fejével akkor is baj van, ha semmi külsődleges oka a napok óta óránként jelentkező öngyilkossági késztetéseinek (v. ö. nyafogás). Megkérdezte a pszichiáter, hogy azért vagyok-e jól, mert végre megismerkedtem valakivel, mire mondtam, hogy éppen ellenkezőleg. Pedig ráférne magára egy párkapcsolat, mármint olyasvalakivel, aki egy bipoláris embert többé-kevésbé kezelni képes, mondta a pszichiáter, mire kicsúszott a számon, hogy de hiszen az éppen maga, kedves doktornő, hiszen éppen ilyen kedves, megértő és okos nőre vágyom!
Ezen jót nevettünk, és nevetés közben jutott eszembe, hogy azért ez mennyire nem vicces. Társkereső szolgáltatással még nem próbálkozott, kedves Zsolt, mire szabadkozni kezdtem, nem még, de ha ezt receptre föl tetszik írni, akkor kénytelen leszek. 
Ezen is nevettünk, de ez sem volt vicces. 
Úgyhogy még beszélgetés közben elment a kedvem az élettől. Méghogy társkereső szolgáltatás? Hát itt tartunk? Ide jutottam? Ráadásul ha feladnék egy apróhirdetést, és nagyjából körbeírnám, hogy milyen nőt keresek, s még magamat is jellemezném pár szóval, akkor alighanem egy pszichiáter jelentkezne – de nem randevút javasolna, hanem azt, hogy a járvány elmúltával keressem fel a rendelőjében.
Szerző
Kácsor Zsolt
Frissítve: 2020.05.21. 06:10

Kasszahiány

Hiányzik 3,5 milliárd forint a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) kasszájából. A sport tíz éve kiemelt stratégiai területe a magyar kormány politikájának. Pont úgy, mint az oktatás- vagy az egészségügy. Az eredményt látjuk: csőd, minden szinten. Az odavezető út viszont egészen más - az oktatás és az egészségügy az elvonásokba roppant bele, a sport viszont a pénzesőbe.
A sportági szövetségek többségét fideszes politikusok vagy a párthoz közel álló vezetők irányítják, akik annyi állami forrást, tehát közpénzt használhatnak el, amennyit nem szégyellnek. Ellenőrzés, számonkérés nélkül, megsértve uniós alapelveket és nemzetközi sportági szövetségi előírásokat is, melyek kikötik, hogy a politika nem avatkozhat bele a sportéletbe.  
Bár hivatalosan még senkit sem nyilvánítottak bűnösnek, az nem kérdés, hogy 3,5 milliárd forint hiány nem keletkezik könyvelési tévedésből, elrontott számlából vagy éppen egy tervezett, de bármilyen okból elmaradt bevétel miatt. Ez már nem az a szint, amit szőnyeg alá lehet söpörni.
Az MTSZ nem jut csődbe, a kormány életben tartja, kipótolja az összeget, hogy az új elnök tartozás nélkül vehesse át a szövetséget. De mi lesz az eddigi irányítóval, a Fidesz korábbi frakcióvezető-helyettesével, a mai napig parlamenti képviselő Szűcs Lajossal? Távozik az MTSZ éléről, ez egyértelmű, de megáll-e itt a történet? Ki lesz az új vezető? Egy újabb pártkatona, aki folytatja, amit az elődje csinált? Vagy a sportszakmai szempontok kerülnek előtérbe? 
Az elmúlt tíz évben megtanultuk, hogy a kormányhoz közel állók bármit megtehetnek, nincs az a feltárt korrupciós botrány, amelynek bármilyen következménye lenne. 
A magyar sport most van története legmélyebb szakmai és erkölcsi válságában. Jobban járt volna ez a terület, és eredményesebb is lenne, ha marad a megtűrt kategóriában.
Szerző
Bernau Péter
Frissítve: 2020.05.21. 06:10

Az államtitkár levelét megírta

Ki segít az elszegényedő nyugdíjasokon? címmel dr. Gurmai Zita MSZP-s parlamenti képviselő írásbeli választ igénylő kérdést tett fel, amelyre május 13-án az EMMI államtitkára, Rétvári Bence válaszolt. A levélből több passzust fogok idézni, és az egyes állításokhoz megjegyzéseket fűzök.
„A Kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet időszakában, illetve annak megszűnését követően is segítse, támogassa az időseket, a nyugdíjasokat.”
Rétvári szerint a 13. havi nyugdíj visszaépítésének ígérete, a 70 évesnél idősebbek önkormányzati ellátásba sorolása, a 65 év felettiek vásárlási lehetőségének szabályozása, a receptek kiváltásának könnyítése és egyéb adminisztratív intézkedések bevezetése jelentősen javította a nyugdíjasok közérzetét és életkörülményeit. Ezen szabályok többségének anyagi vonzata nincs, a kilátásba helyezett 13. havi kifizetés első részlete is csak jövő februárban esedékes. Novák államtitkár asszony bejelentése szerint nem lesz felső plafonja a 13. havi nyugdíjnak és nem lesz differenciált, ebből következően 2021. februárjában a 100 ezer forintos nyugdíjas 25 ezer forintot, míg az 1 millió forintos nyugdíjas 250 ezer forintot kap. Biztos, hogy jó ez így? 
Természetesen az államtitkár kiosztja a baloldalt: „A tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítése nagy eredmény, különösen azt figyelembe véve, hogy nem ezt szoktuk meg korábban a szocialista kormányzás idején, amikor a válságra hivatkozással elvettek egy havi nyugdíjat a nyugdíjasoktól, eladósították a családokat, megkurtították a családtámogatásokat. A baloldal kormányzása alatt 200 ezer ember veszítette el munkahelyét, megduplázódott, 12 százalékra nőtt a munkanélküliség.”
Rétvári Bence fiatal ember, de annyira azért nem, hogy  ne emlékezzen arra: a 13. havi nyugdíj intézményét az MSZP-SZDSZ koalíciós kormány rendszeresítette, és a Fidesz kínjában ezért már a 14. havi apanázs lehetőségét is megpendítette. Ehhez képest az államtitkár úgy hozza elő a 13. havi kifizetést, mintha az ő politikai közössége agyából pattant volna ki a nemes kezdeményezés. A 200 ezer ember munkanélküliségét felhánytorgatni azért sem célszerű, mert könnyen lehet, hogy a 2020. első félév végén már 400 ezer állástalannal kell számolnunk, pedig most egy „zseniális” jobb oldali kormány igazgatja ügyeinket. 
„Ezzel szemben, amikor a gazdaság helyzete lehetővé tette, a nemzeti Kormány egyszeri juttatásokkal is számos alkalommal támogatta az időseket. A nyugdíjukon kívül a nyugdíjasok 2016 novemberétől összesen 273,5 milliárd forint összegben részesültek nyugdíjprémiumban, illetve kaptak Erzsébet-utalványt és rezsiutalványt.”
Idén, az elszabadult élelmiszerárak ellentételezéseként egyetlen fillért sem kaptak a nyugdíjasok, és eddig szóba sem került kompenzálásként az egyszeri pénzbeli juttatás vagy az Erzsébet-utalvány. A gazdasági bukfenc miatt a nyugdíjprémium is elveszett, a korrekcióra (kiegészítésre) pedig azért nem lehet számítani ősszel, mert a KSH addig bűvészkedik, míg ki nem derül, hogy a 2,8 százalékos növelés bőven elég a nyugdíjasoknak, és az infláció nem is zabálta fel az év eleji emelés mértékét.
„A nyugdíjak 2010-hez képest 38 százalékkal emelkedtek, a nyugdíjak vásárlóértéke pedig 10,3 százalékkal nőtt.” 
A reál keresetek értéke (vásárlóértéke) ma több mint 50 százalékkal magasabb, mint 2010-ben, a bér/nyugdíj olló tehát durván szétnyílt. Ez a dinamikus bérnövekedés (főleg 2016-tól) költségoldalról beépült a fogyasztói árakba, ebből következően a nyugdíjasok ennek a folyamatnak a nagy vesztesei. Nem véletlen, hogy a szakszervezetek, a szakmai szervezetek és az ellenzéki pártok egységesen a vegyes indexálás bevezetését szorgalmazzák, amely figyelembe veszi az infláció és a keresetnövekedés alakulását.
„Az infláció tárgyévi várható mértékét szeptember hónapnál korábban nem lehet meghatározni, ennél előbb az év során a költségvetésben tervezett mértéknél magasabb infláció felelősséggel nem prognosztizálható.” 
Miért ne lehetne? Ez szimpla hazugság. Ha a tavaly nyáron elfogadott 2020. évi állami költségvetésben szerepelhetett a 2,8 százalékos idei inflációs érték, akkor – csaknem egy évvel később - 2020 májusában már biztosan lehet prognosztizálni az év hátralévő részében várható pénzromlás ütemét. Nyugodt szívvel végre lehetne hajtani 2020. július elsején egy hathónapos folyamatra alapozott nyugdíj-kiegészítést, de ha ez nem smakkol, akkor - ugyancsak július első napjától - 1,2-1,5 százalékos nyugdíjemelés is jogszerű és indokolt lehet. De ha ez sem tetszik Rétvári úrnak, akkor a beígért 13. havi nyugdíj első részletét kell a nyár folyamán folyósítani!
„Emlékeztetném, hogy Önök a nemzeti összefogás helyett, most sem voltak képesek félretenni pártpolitikai érdekeiket. Miközben fegyelmezettségre és összefogásra lenne a legnagyobb szükség, Önök szavazataikkal szégyenteljes módon akadályozták a vírus elleni gyors küzdelmet. Ismét bebizonyosodott, hogy a magyar emberek még az ilyen rendkívüli helyzetben is csak a Fidesz-KDNP kormányra számíthatnak.”
A levélből végül kiderül, hogy Rétvári összefogáspárti vírusellenes politikus, és szépen fejlődik. Stílusa és minősítései alapján – első KDNP-sként - hamarosan bekerülhet a Kocsis Máté - Kövér László - Kovács Zoltán nevével fémjelzett, elit csapatba. Rétvári Bence kormányzati szempontból most bizonyára kiválóan teljesített, csak azt nem tudhattuk meg hosszú leveléből, hogy ki, hogyan és mikor segít az elszegényedő nyugdíjasokon.
Szerző
Dr. Dávid Ferenc
Frissítve: 2020.05.21. 06:10