Megakadtak a kormány torkán a kis zacskók

Publikálás dátuma
2020.05.21. 07:30

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Az Országgyűlés később tárgyalja az egyszer használatos műanyagok betiltásával kapcsolatos törvénymódosító javaslatot - magyarázta a helyzetet tegnap az ITM.
Lapunk értesülései szerint a magyar kormány mégsem tiltaná be a nagyon vékony, közkeletű nevükön "kiflis", illetve "csíkos" műanyag tasakokat. Ez 180 fokos fordulat a kabinet, pontosabban az előterjesztést készítő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) eddigi terveihez képest. Igaz, az Orbán-kormányról már két éve is lepattant az uniós kötelezvény átültetésére vonatkozó ITM-kezdeményezés. Most kicsit tovább jutottak: részint néhány hete elkészült egy kormányrendelet, ami tételesen felsorolja a jövő év január elsejével betiltandó egyszer használatos műanyagtermék-fajtákat. Ám ez mindmáig nem lépett hatályba. A rendelet tartalma csak azért ismert, mert előzetes brüsszeli engedélyhez kötött és így az EU közzétette honlapján. Ilyen kerülőre akkor van szükség, ha egy állam nem pontosan az EU-irányelvet készül átültetni. Ez a jelen esetre is igaz - lett volna. Amiként ugyanis az ITM többször hangsúlyozta, a január 1-i tilalom mintegy fél évvel megelőzi az uniós előírást. Másrészt ekkortól betiltották volna az 50 mikronnál vékonyabb műanyag zacskók - hivatalos nevükön könnyű műanyag hordtasakok -, valamint az expandált polisztirolon kívüli műanyagból készült poharak forgalmazását is. A múlt héten a kormány törvénytervezetet is benyújtott. Ez részint egyértelműsítette szándékaikat, másrészt a kormányrendeletben használt fogalmak bevezetésével megágyazott annak hatályba léptetéséhez. Látszólag mindenki megnyugodott, a Greenpeace a módosítások változtatás nélküli elfogadását kérte. Ám kedden a kormány váratlanul, egyetlen mondatos levélben visszavonta saját törvénymódosító indítványát. Ez lehetetlenné teszi a már megszületett kormányrendelet kihirdetését is. Az Országgyűlés később tárgyalja az egyszer használatos műanyagok betiltásával kapcsolatos törvénymódosító javaslatot - magyarázta a helyzetet tegnap az ITM. A folyamat lehető leggördülékenyebb megvalósítása céljából a kormány felhívta a tárcát, hogy folytassa az ágazati egyeztetéseket, és készítsen ütemezést a hatékony végrehajtásról. A gazdaság újraindításának egymásra épülő intézkedései során figyelembe kell venni: a járványhelyzet hatásai következtében számos hazai iparági vállalkozás szorul segítségre abban, hogy lélegzetvételhez jutva kiegyensúlyozza működését - teszik hozzá, már-már önostorozón. De előírásokat, iránymutatásokat és konkrét példákat is várnak arra, hogy az irányelv alapján mi minősül egyszer használatos műanyagterméknek. (Más szakértők szerint ugyanakkor a helyzet teljesen tiszta.) A tagállami szabályok hatályba léptetése EU-engedélyhez kötött - teszik hozzá. Mindemellett az ITM változatlanul hangsúlyozottan kiáll a leginkább környezetromboló termékek korlátozása mellett. Ez azon túl, hogy EU-s kötelezettség, a magyar kormány klíma- és természetvédelmi akciótervének is része. Szavaik szerint 2021-ben "megkezdődik" az egyszer használatos műanyagok kivezetése, a helyettesítő termékek kifejlesztése, elterjesztése. Kérdés, mi vezethetett a törvényhozási munkában merőben szokatlan pálforduláshoz. Forrásaink szerint egyértelmű, hogy Orbán Viktor maga állította le az ITM által kifejezetten szorgalmazott, de első körben a kormány által is támogatott folyamatot. A különböző érdekeltek az elmúlt hónapok során elküldhették javaslataikat az ITM-nek, amely ezek figyelembe vételével fogalmazta meg a jogszabály-terveket. Akad, aki az alapanyaggyártásban érdekelt Molra vagy Borsodchemre gyanakszik, de volt, aki Angela Merkel minapi V4-es találkozójára vezette vissza a szálakat. Az iparágat meglepetésként érte a könnyű műanyag hordtasakok tilalmára vonatkozó kormányelképzelés - közölte lapunk megkeresésére Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára. Szerinte ez jelentősen rontaná az ilyen gépsorokba beruházó vállalkozók verseny- és munkahelymegtartó képességét. (Az alapanyaggyártókat kevéssé sorolja e körbe, hisz e termékek felhasználása rendkívül széles.) A CSAOSZ pártolná a vékony műanyag zacskók megtartását. Érveik szerint jelenleg nem ismert kevéssé környezetszennyező helyettesítő eszköz. Ráadásul a műanyag zacskók azzal, hogy segítik megőrizni az élelmiszerek állagát, sokkal inkább védik a környezetet, semmint ha nélkülük többet kellene kidobni az ezeknél jóval nagyobb környezetterjeléssel előállított cikkekből. Ama kérdésünkre, hogy nem ismert-e némi alkalmazkodást kívánó, viszont jóval kevésbé környezetszennyező eljárás, úgy fogalmazott: sosem az anyag, mindig az ember szennyez. Így részint szemléletváltást, részint a hulladékgazdálkodás javítását javasolta. Szerinte a tengeri műanyagszennyezést sem e cikkek tilalma, sokkal inkább az érintett vízparti államok hulladékkezelési szabályainak szigorítása oldaná meg. A mikroműanyagok jó része sem zacskókból, hanem gumiabroncsokból származik - tette hozzá. Megfelelő szemléletnek tartja például, ha egy bevásárlás során mindenki egy vékony zacskóba gyűjtené a zöldségeket és természetesen használat után azt a szelektív kukába dobná. A főtitkár tájékoztatása szerint az ITM kedd délután tartott egy egyeztetést a szakmai szervezetekkel, ám ezen a visszavonási terv még nem került szóba. A CSAOSZ az EU-irányelv változtatás nélküli átültetését javasolja. Eszerint a tilalom jövő év júliusában lépne hatályba és nem vonatkozna a legvékonyabb műanyag zacskókra. Tájékoztatása szerint az EU a 15-50 mikron vastagságúakból jelenleg egy személyre vetítve évi 90 darab előállítását engedélyezi, amit 2025-ig 40-re csökkentendő. (Aggasztónak tartja ugyanakkor, hogy nálunk ez a szám most száz felett jár.) A 15 mikron alatti műanyag fóliák forgalmazását semmi se tiltja, de Nagy Miklós ezek felhasználásában is az önmérsékletet tartja követendő példának. Tegnap az ITM az ügyhöz kapcsolódó írásbeli kérdéseinkre szokás szerint nem válaszolt.

Nincs bocsánat

„A természet soha nem bocsát meg” - Ferenc pápa szavait vetítette a törvénymódosítás visszavonásának estéjén a kormányfő irodájának helyt adó Karmelita kolostor falára a Greenpeace. A környezetvédő szervezet szerint a kormány tétlenségével, a klímát és az élővilágot pusztító gazdasági rendszer támogatásával a magyar emberek jövőjét ássa alá. A Greenpeace a környezet- és természetvédelmi minisztérium visszaállítását és független természetvédelmi hatóságot követel. Azt várja az Orbán-kormánytól, hogy csatlakozzon a klíma és élővilág megőrzéséért fellépő európai államokhoz. A kormány februári, a természeti értékek megóvása szempontjából eleve igen gyenge akciótervéből eddig nem sok minden valósult meg. Az egyszer használatos műanyagok betiltásáról szóló törvényjavaslat visszavonása változatlanul a gazdasági érdekeket helyezi a természet megmentésének szempontjai elé. Ez éghajlati katasztrófához vezet, ami a civilizáció fennmaradását veszélyezteti - írják. A Greenpeace azt várja a magyar kormánytól, hogy a gazdaság újraindításában erőforrásainkat egy zöldebb, egészségesebb és igazságosabb ország megteremtésére összpontosítsa. A természet védelme az emberek védelme - fogalmaz a környezetvédő szervezet.
Szerző

Újra támogatják az e-jármű vásárlást

Publikálás dátuma
2020.05.20. 20:24
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Új, olcsóbb elektromos autók és robogók, valamint taxicélú e-járművek vásárlását támogatja júniustól a kormány.
Júniustól újra pályázható állami támogatás új elektromos járművek vásárlására - közölte tegnap sajtótájékoztatóján Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. A némiképp módosított feltételek szerint 1-11 milliós bekerülési érték között legfeljebb 2,5 milliós, maximum a vételár felére rúgó állami támogatás igényelhető. 11-15 milliós ár esetén a felső határ félmillióra és 5 százalékra csökken. Új elem, hogy személytaxis, személygépkocsis személyszállítási cél esetén 1-15 milliós, elektromos robogó vásárlásakor pedig 100 ezer és 1 milliós ár között az arány 55 százalékra nőhet. Az ország szén-dioxid-kvótabevételeiből származó forrás 5 milliárd. Ezen belül a taxikra legfeljebb 2 milliárdot fordíthatnak. Utóbbiakból 240, a többi elektromos járműből pedig további ezer támogatására számítanak - közölte kérdésünkre az államtitkár. A már megjelent kiírás szerint pályázni június 15-e reggel 8-tól az elektromobilitas.ifka.hu honlapon lehetséges. Felvetésünket, miszerint az Orbán-kormány 2015-2018 között még 54 ezer elektromos autót és 7 ezer további elektromos járművet ígért 2020-ra, ehhez képest ma mintegy 18 ezer zöld rendszámos autót tartanak nyilván (amikbe a tölthető hibridek is beletartoznak), először azzal a viccel ütötte el, hogy "kevesebbet vettek". Komolyabbra fordítva a szót úgy vélte, a számadatok mégis biztatók. A vírusválság alatt például a hagyományos meghajtásúakkal szemben az alternatív hajtású gépjárművek értékesítése megugrott. Szerinte az emberek egyre inkább megértik, hogy hosszú távon érdemesebb elektromos járművet vásárolni. A kormány klíma- és természetvédelmi akcióterve keretében kiírt mostani pályázat is az elektromos gépjárművek listaárának csökkentését - és így forgalmának növelését - hivatott ösztönözni - tette hozzá. (Barek Péter, a Villanyautosok.hu szakportál mellettünk álló munkatársa szerint az embereket az "olajlobbi aknamunkája" is elbizonytalaníthatta.) Kérdésünkre Kaderják Péter úgy vélte, hogy más alternatív hajtású eljárás még nem érett meg hasonló típusú támogatásra. Ebből a szempontból a legígéretesebbnek a gázhajtású teherszállítást tartja. Kérdésünkre Kaderják Péter azt is elárulta, hogy az államtitkárság folyamatosan dolgozik a nagy légszennyezésű hibrid gépjárművek zöldrendszám-kedvezményeinek felülvizsgálatán és a régi, szennyező dízelautók behozatalának korlátozását. Ezek néhány hónapon kormány elé kerülhetnek - vélekedett az államtitkár.  
Szerző
Témák
hír

Tízezrek élnek a semmiből – kijöttek az áprilisi munkanélküliségi adatok

Publikálás dátuma
2020.05.20. 17:45

Fotó: Shutterstock
Több mint 330 ezerre nőtt április 20-ig a regisztrált álláskeresők száma. Felük semmilyen pénzbeli ellátást nem kap.
Áprilisban több mint 72 ezer új álláskereső jelentkezett be az illetékes kerületi vagy járási hivatalnál, ezzel a nyilvántartásba vett munkanélküliek száma 330 734 főre nőtt – olvasható ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) szerdán közzétett legfrissebb, áprilisi adataiból. A munkanélküliek száma azonban ennél lényegesen több lehet. A statisztikát ugyanis mindig az adott hónap 20. napján zárják, vagyis az azóta eltelt kerek egy hónap elbocsátásait még nem jelzik ezek a számok. Információink szerint még múlt pénteken is 2200-an regisztráltak a kirendeltségeken, pedig a korai zárás miatt az csak „fél” napnak számít. Ezek az adatok ráadásul csak arról adnak információt, hányan jelentkeztek be álláskeresőként. Márpedig sok munka nélkül maradt dolgozó nem teszi ezt meg. Vagy azért, mert bízik abban, hogy magától is talál munkát, vagy pedig azért, mert korábban feketén, vagy félig zsebbe fizetve dolgozott, így egyáltalán nem is lenne jogosult álláskeresési járadékra, vagy csak minimális összegre. Az mindenesetre a most közölt adatokból is jól látszik, hogy a koronavírusválság milyen brutális hatást gyakorolt a magyar munkaerőpiacra. Tavaly áprilishoz képest ugyanis az álláskeresők száma 26,5 százalékkal ugrott meg. Csaknem felük - több mint 152 ezer ember – ráadásul semmilyen pénzbeli ellátásra nem volt már jogosult áprilisban. Ez azt jelenti, hogy márciushoz képest 22 ezerrel, tavaly áprilishoz képest pedig 35 ezerrel több munkakereső „lóg a semmiben”. Ennek oka, hogy az álláskeresési járadék továbbra is csak három hónapig jár – addig is csak annak, aki a kérelem beadása előtti három évben legalább 360 napig munkaviszonyban dolgozott -, hiába kérték a szakszervezetek többször is, hogy a válság miatt hosszabbítsák meg a folyósítás idejét. Márpedig most nem könnyű munkát találni: áprilisban már tavalyhoz képest 8 százalékkal többen, csaknem 75 ezren voltak azok, akik egy éve vagy annál is régebb óta kerestek munkát. Álláskeresési ellátást egyébként mindössze 110 ezren kaptak, 68 ezren pedig szociális ellátásban - rendszeres szociális segélyben vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban – részesültek.  Az adatokból az is látszik, hogy a fiatalok különösen megszenvedik a válságot: márciushoz képest 17, tavalyhoz képest 20 százalékkal többen - csaknem 45 ezren - vannak a 25 év alatti álláskeresők. Ez az összes munkanélküli csaknem 14 százalékát jelenti. Az idősebb korosztály is erősen érintett: majdnem minden negyedik álláskereső – több mint 75 ezer fő – az 55 év felettiek közül került ki. Jelentősen – márciushoz képest 22, tavalyhoz képest 33 százalékkal - megnőtt a diplomás álláskeresők száma is, így az okleveles munkanélküliek már csaknem 20 600-an vannak. Jóval többen – csaknem 130 ezren – keresnek állást legfeljebb nyolc általánossal, de a legtöbb – több mint 180 ezer - regisztrált munkanélkülinek középfokú iskolai végzettsége van. Tavalyhoz képest a legnagyobb arányban – 86 százalékkal - a Nyugat-Dunántúlon nőtt az álláskeresők száma: a régióban több mint 26 ezren maradtak munka nélkül. Szintén nagyot ugrott a regisztráltak száma a Közép-Dunántúlon (43 százalékkal 28 380 főre) és Közép-Magyarországon (33 százalékkal 44 514 főre). A legtöbb munkanélküli azonban változatlanul az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon van (76 700 és 69 938 fő), de számuk „csak” 11, illetve 18 százalékkal nőtt tavaly óta.      
Szerző
Frissítve: 2020.05.20. 18:59