Átírhatja Trump terve az Izrael-EU-viszonyt

Publikálás dátuma
2020.05.21. 08:30
Az amerikai elnök külügyminiszterével, Mike Pompeóval tanácskozik, aki múlt héten járt Izraelben
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Nemzetközi diplomáciai vihar körvonalazódik az amerikai béketervben is szereplő palesztin területek tervezett izraeli annektálása miatt. Magyarország megvétózta az EU Izraelt figyelmeztető nyilatkozatát.
Három év várakozás után, idén január 28-án, a harmadik izraeli előrehozott választás kampányában mutatta be közel-keleti béketervét Donald Trump. Az amerikai elnök veje, Jared Kushner nevével fémjelzett, az izraeli–palesztin konfliktus rendezését célzó dokumentum névlegesen ugyan kétállami megoldást irányoz elő, de az abban szereplő palesztin állam gyakorlatilag alul- és felüljárók által összekötött területekből állna össze. A terv ugyanis Izrael részeként ismeri el a palesztin területeken létesült zsidó telepeket, engedélyezi Izrael számára szuverenitása kiterjesztését a Jordán völgyére. Azaz, az annektálást, amit hevesen elutasít a palesztin fél és az arab világ egésze. Mint ahogy azt is, hogy Izrael egységes és osztatlan fővárosa legyen Jeruzsálem, míg annak egyik külvárosa lehetne a majdani palesztin állam fővárosa. Benjamin Netanjahu kampánya középpontjába helyezte Trump béketervét és a Jordán völgy annektálását, a vasárnap felállt új nemzeti egységkormány, a rotációs alapon működő Netanjahu – Beni Gánc kabinet egyik első és legfontosabb feladata pedig az annektálás megvalósítása július 15-ig. Beni Gánc alternatív miniszterelnöknek – aki ez első 18 hónapban kormányfő-helyettes és belügyminiszter- illetve az ő pártjához tartozó Gábi Askenázi külügyminiszternek fenntartásai vannak a júliusra tervezett lépéssel kapcsolatosan, Netanjahu és jobboldali szövetségesei azonban mielőbb lépnének, mert attól tartanak, hogy Trump esetleges választási veresége, Joe Biden győzelme az Izraelnek kedvező,  a Trump által az „évszázad megállapodásának” nevezett béketervet is süllyesztőbe küldheti. Gánc és Askenázi mindenekelőtt Izrael legfontosabb szövetségeseinek, főleg a térségbeli amúgy is ritka támogatók, mint Jordánia és Egyiptom elvesztésétől tart és minden bizonnyal az Európai Unió kilátásba helyezett szankcióira sem vágyik. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy még az egységkormány beiktatása előtt, május 13-án Izraelbe látogató Mike Pompeo amerikai külügyminiszter – izraeli sajtóhírek szerint – az annektálás támogatása fejében azt szabta feltételül, hogy Izrael bírálja felül a Kínával folyamatban lévő üzleti megállapodásait is. Az Európai Unió már a terv bemutatása idején is jelezte aggályait, amire a Netanjahu-Gánc kormány figyelmét is felhívta. Kedden az EU arra szólította fel az új izraeli kormányt, hogy tartózkodjon a ciszjordániai telepek tervbe vett bekebelezésére vonatkozó egyoldalú lépésektől, és tartsa be a nemzetközi jogot. Bár a dokumentumot Magyarország és Ausztria megvétózta, Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő ismertette azt, hangsúlyozva, hogy az összes többi tagállam aláírta.  Ez a nyilatkozat egyelőre figyelmeztetés, de jelzi, hogy ha Izrael valóban annektálja a Jordán folyó nyugati völgyét, az egyenértékűnek tekinthető azzal, amit Oroszország tett 2014-ben a Krím félszigettel. Vagyis, szankciókkal kell szembenéznie Izraelnek. Az EU abban reménykedik, július 15-ig sikerül meggyőzni Izraelt, hogy tegyen le tervéről.  A magyar külügyi tárcától a Népszava megkérdezte, miért nem írta alá Magyarország az uniós nyilatkozatot? Ez azt jelenti, hogy már nem támogatjuk a felek közös megegyezése alapján létrehozandó kétállami megoldást? A minisztérium válasza szerint Magyarország azért utasította el „az Izraellel szemben kritikus hangvételű közös uniós nyilatkozat kiadását, mert nem ért egyet azzal, hogy az EU kritizálja a frissen megalakult izraeli kormányt. Izrael stratégiai partnerünk a Közel-Keleten, és ahelyett, hogy az első jelzésünk az új kormányzat irányába egy negatív üzenet lenne, inkább a pozitív kommunikációra, a párbeszéd és az együttműködés fontosságára kívántuk helyezni a hangsúlyt. Mivel a szövegtervezet ezt nem tükrözte, ezért nem tudtuk támogatni". A minisztérium válaszában sérelmezte, "hogy a tagállami egység hiánya ellenére Borrell főképviselő változatlan formában publikálta a nyilatkozatot. Ez jogi és szuverenitási szempontból is rendkívül problémás".  A válasz egyben azt is leszögezi, "hazánk természetesen változatlanul támogatja az izraeli-palesztin konfliktus tárgyalásos megoldását”.  Nem ez az első alkalom, hogy Magyarország Izraelt bíráló nyilatkozatot blokkol nemzetközi fórumon, mint ahogy az sem először történt meg, hogy az EU a magyar vétó ellenére nyilvánosságra hozza álláspontját. Tavaly áprilisban az Unió figyelmen kívül hagyta a magyar kormányzat utolsó pillanatban benyújtott vétóját, és közös álláspontot fogalmazott meg Izrael ügyében az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén. Az EU akkor „súlyos aggodalmát fejezte ki a kétállami megoldást veszélyeztető jelenlegi trendek miatt". Az utóbbi két évben a mostani volt a hatodik alkalom, amikor Magyarország megvétózta az EU közös nyilatkozatát Izraellel kapcsolatban.

Különutas Magyarország

A legtöbb nemzetközi egyezményt, nyilatkozatot a migráció vagy akárcsak annak érintőleges említése miatt nem szavazta meg az Orbán-kormány. Időnként más különutas államokkal együtt vétózunk, de nem egyszer csak magyar vétó születik.  2019. február közepén például az EU-Svájc közötti új keretmegállapodást utasította el Budapest, egyetlen hivatkozás, a migrációról szóló paragrafus miatt.  2019 február elején az EU-Arab Liga csúcstalálkozó megállapodását torpedózta meg kormányunk, amiért abban szerepelt egy hivatkozás az ENSZ migrációs csomagjára. Noha épp az illegális migráció visszaszorítását célozta, a magyar kormány azért emelt vétót, mert szerintük az egyezmény nem ítélte el eléggé erőteljesen a migrációt. De már előzőleg is, 2018 áprilisában Budapest egyedüliként megvétózta azt az egy éven át készített EU-Afrika megállapodást is, miszerint uniós anyagi támogatás – segélyprogramok és rendőri együttműködés - fejében az afrikai országok igyekeznek gátolni a migrációt. 2018 december 19-én az ENSZ közgyűlése nagy többséggel megszavazta a migrációról szóló globális megállapodást. Mellette 152 állam szavazott, Magyarország ellene voksolt az Egyesült Államok, Csehország, Izrael és Lengyelország társaságában. A magyar kormány ezt megelőzően már azt a közös uniós álláspontot is elutasította, amely az ENSZ közgyűlésre készült. Azonban nem csak a migráció érzékeny pont az Orbán-kabinet számára. 2019 júniusában a Fidesz Európa Tanácsban ülő négy tagja nem szavazta meg, hogy az ET vizsgálja ki a 2017 októberében megölt máltai újságírónő, Daphne Caruana Galizia halálát. Az ET Közgyűlés azért kezdeményezett független külső vizsgálatot az ügyben, mert úgy értékelte, hogy „a máltai jogállamiságot komolyan aláássa a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengesége”, és mert „mintha egyes felelősök büntethetetlennek tűnnének a máltai miniszterelnök személyes védelmének köszönhetően”. Az elmúlt hetekben ugyebár újra az Isztambuli Egyezmény elutasítása került a magyar politika középpontjába. Mint ismert, a nők és gyerekek elleni erőszakot megfékezni hivatott egyezmény ratifikációját a kormány azért utasította el, mert annak egyes rendelkezései ellentétesek a kormány migrációs politikájával, és nem kívánják a magyar jog részévé tenni a társadalmi nem fogalmát, sem az „egyezmény gender-ideológiáját”. A klímavédelmet is eléggé „trumpi” megközelítésben értelmezi a kabinet. 2019 júniusában az EU-csúcson Magyarország, Csehország, Észtország és Lengyelország azt a klímavédelmi uniós határozatot utasította el, amely a 2050-re kitűzött konkrét szén-dioxid-kibocsátási stopról döntött volna. Az indoklás nagyon hasonlít arra, amit Donald Trump hozott fel a párizsi klímavédelmi megállapodásból való amerikai kilépés mellett. A klímavédelmi uniós egyezményt az Orbán-kormány azért utasította el, mert az "óriási kiadásokkal járna, és hatalmas terheket róna a magyar iparra". Magyarország az Európai Főügyészség létrehozását sem támogatta, és az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozása ellen is azzal érvelt, hogy "a munkaügyi ellenőrzés kikerülne a tagállami hatáskörből". Ennek ellenére, mind a munkaügyi hatóság, mind a főügyészség létrejöhetett.

A magyar kormány rendre Peking kedvére tesz

Hazánk legfontosabb szövetségeseivel - az Egyesült Államokkal és Németországgal - szembefordulva, a magyar kormány a kínai álláspont mellett kötelezte el magát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közgyűlése előtt. Habár Washington és Berlin is támogatta Tajvan megfigyelői státuszának helyreállítását a WHO-ban, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Pekinget támogatta a kérdésben. A tárcavezető még egy múlt csütörtöki telefonbeszélgetés alkalmával biztosította Vang Ji kínai külügyminisztert, hogy Magyarország betartja az “egy Kína-elvet” és ellenezni fogja Tajvan WHO-tagságát. Peking számára ez azért is fontos, mert saját tartományának tekinti Tajvan szigetét, annak ellenére, hogy a terület a gyakorlatban önálló; saját, demokratikus úton megválasztott kormánnyal rendelkezik - ezáltal alternatív modellt nyújt az autokratikus, kommunista berendezkedésű Kínával szemben. Tajvan ügye a sziget kormányának kérésére végül nem került a WHO közgyűlése elé. A mostani nem egyedülálló eset, a magyar diplomácia ugyanis az elmúlt években különösen nagy figyelmet fordított Peking elvárásaira - legyen szó akár a hazai, akár az uniós külpolitika alakításáról. A 444.hu értesülései szerint Orbán Viktor 2018 őszén még a Visegrádi Négyek-Japán csúcstalálkozó zárónyilatkozatát is megtorpedózta, mert azt akarta elérni, hogy kivegyék a Kínának kellemetlen utalásokat a szövegből - Japán viszont ragaszkodott a szóban forgó mondatokhoz. A kormány nem titkoltan a gazdasági kapcsolatok szorosabbá tétele érdekében figyel oda a kommunista állam számára érzékeny témákra. Ezt maga a miniszterelnök is elismerte: egy 2017-es beszédében azt fejtegette, hogy nem összeegyeztethető a kínai nyitás azzal, ha “minden reggel kioktatjuk őket az emberi jogokból.” Azt azonban Orbán Viktor jól látja, hogy az ázsiai szuperhatalom kész gazdasági eszközökkel is büntetni bírálóit - például Ausztráliát. A Bloomberg című üzleti lap beszámolója szerint Peking az ausztrál importon készül megtorolni, hogy szigetország vizsgálatot kezdeményezett a WHO-nál a koronavírus eredetének feltárására. Az igazsághoz hozzátartozik ugyanakkor, hogy az Európai Unió egy gazdasági súlycsoportban van Kínával, így hazánk az EU tagjaként nincsen kiszolgáltatott helyzetben az ázsiai szuperhatalommal szemben. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy a magyar-kínai együttműködés a jelenlegi formájában kölcsönösen hasznos. A kormány igyekszik Magyarországot a Peking-féle Új Selyemút kedvezményezettjének bemutatni, de erősen kétséges például, hogy a program keretében megvalósuló Budapest-Belgrád vasútvonal a következő évszázadra megtérül-e hazánknak. Ez egy ideig biztosan nem is fog kiderülni: a 85%-ban kínai hitelből fedezett, nagyjából 1000 milliárd forintos beruházással összefüggő iratokat kedden a parlament kormánypárti többsége 2030-ig titkosította. Peking mindenesetre jól jár, mert a megépülő vasútvonal gyorsabbá és olcsóbbá teszi a kínai áru szállítását. Az ázsiai szuperhatalom számára az valószínűleg csak hab a tortán, hogy a magyar kormány hűségesen képviseli a kommunista állam érdekeit az Európai Unióban. - Rostoványi András
Szerző

Amerikát majdnem 100 ezer halott mellett próbálják újraindítani

Publikálás dátuma
2020.05.21. 07:16

Fotó: GUILLERMO ARIAS / AFP or licensors
Trump elnököt a saját szavazói intenzíven nyomják a lazítás felé.
Az Egyesült Államokban szerda estig 94 ezer fölé emelkedett az új típusú koronavírus-járvány halálos áldozatainak száma, és több mint másfélmillió fertőzöttet tartottak számon a baltimore-i Johns Hopkins egyetem és kórház adatai szerint. Közben szerdán az Egyesült Államok mind az 50 államában legalább részlegesen ugyan, de újraindították a mindennapi életet. Éttermek, kávézók, kis üzletek nyitottak ki, továbbra is betartva azonban a társadalmi távolságtartásra és a szájmaszk viselésére előírt szabályokat. A Johns Hopkins adatai szerint 18 államban legalább 10 százalékkal emelkedett az újonnan regisztrált fertőzöttek aránya, 17 államban ez a szám csökkent, a többiben pedig stagnált az új fertőzöttek és a kórházban kezeltek száma. A járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) még kedden este 60 oldalas részletes útmutatást adott ki arról, hogyan érdemes újranyitni éttermeket, boltokat, iskolákat, óvodákat. A könyvecskében az egészségügyi szakemberek azt tanácsolták, hogy akkor induljon újra az élet, miután már két héten keresztül folyamatosan csökkent az új fertőzöttek száma. Az egyes államok egymástól eltérő ritmusban indultak vagy indulnak újra. Nyilatkozataik szerint a kormányzók mindenütt a helyi járványügyi helyzethez igazodva, a lakosság egészségének biztonságát szem előtt tartva indítják újra a gazdasági életet. Georgiában és Texasban például rohamléptekkel éled fel minden, míg más tagállamok a lassabb és óvatosabb megoldásokat választják. Alaszkában és Iowában a kormányzó szerdán bejelentette: a héten pénteken megindul a gazdasági élet, és reggeltől ismét nyitva lesznek a templomok, múzeumok, könyvtárak, fitnesztermek. Mike Dunleavy alaszkai kormányzó irodája szerdán jelezte, hogy Alaszka azon kevés állam közé tartozik, ahol április közepe óta folyamatosan egy számjegyű az újonnan regisztrált fertőzöttek aránya, e hét hétfőjétől pedig egyáltalán nem diagnosztizáltak vírusfertőzöttet. Iowában Kim Reynolds kormányzó szerdán bejelentette, hogy péntektől megnyitják a mozikat, színházakat, múzeumokat, uszodákat, és lehet már tartani esküvőket is. Az éttermeket és a sportlétesítményeket azonban május végétől nyitják ki. Iowában kedden 212 új fertőzöttet regisztráltak, de a kormányzói hivatal adatai szerint ez a szám egy hét óta folyamatosan csökken. New York államból és Marylandből viszont azt jelezték, hogy továbbra is emelkedik az új betegek száma. Szerdán egyetlen nap alatt több mint 1500 amerikai hunyt el az új típusú koronavírus okozta Covid-19-betegségben. A Politico című lap szerdán este közzétett értesülései szerint a szövetségi kormányzat azt tervezi, hogy július elsejéig meghosszabbítja a Nemzeti Gárda 40 ezer tagjának megbízatását a járványellenes küzdelemben. A hosszabbítás azt is jelenti, hogy a gárda több ezer tagja számára könnyebb lesz akár oktatási segélyért, akár szövetségi nyugdíjért folyamodni. Szerdán több törvényhozó levélben kérte Donald Trump elnököt a hosszabbítás engedélyezésére, arra hivatkozva, hogy a gárda tagjainak munkája nélkülözhetetlen: élelmiszert szállítanak ki időseknek, részt vesznek a vírusteszteket végző állomások munkájában és az idősotthonok fertőtlenítésében. 
Szerző
Frissítve: 2020.05.21. 11:06

Szabad szemmel: Ha Merkel és Macron sikeres akar lenni, meg kell vennie a magyarokat és a lengyeleket

Publikálás dátuma
2020.05.21. 06:31

Minden jel arra mutat, hogy a járvány után csak az erős szövetségi rendszerek lesznek igazából életképesek.

Independent

A szubjektív hangú kommentár arra figyelmeztet, hogy a jövő immár szörnyű, mivel a magyar miniszterelnök megtette azt, amire készült: legázolta a transznemű emberek jogait és most Európa van soron. Orbán ily módon végképp diktátori jogkört vívott ki magának. Úgy hogy most rettenetes következményeknek néznek elébe mindazok, akik már megváltoztatták születéskori nemüket, de azok is, akik ezt csak most fontolgatják. Ráadásul szabad lett az út az erőszakhoz a transz neműekkel szemben, sőt, az is elég, ha úgy gondolják róluk, hogy azok. Roppant szomorú, hogy az új magyar törvény egyáltalán nem számít kivételesnek. Az egész földrészen, de főleg keleten szorulnak vissza az LMBTQ-közösség jogai. Fokozódik az előítélet és a diszkrimináció. Mindenütt: a közterületeken, a munkában, és erre csak rásegítenek a törvények. És Orbán egyáltalán nem egyedi eset e tekintetben. Ebbe az irányba halad az orosz elnök, és Trump is, noha a felmérések azt támasztják alá, hogy az emberek többsége toleráns a melegekkel és a transz neműekkel szemben. Az ilyen politikusoknak ugyanakkor a tudomány is ellentmond, mert nem tekinti elmeháborodottnak sem a melegeket, sem a transz neműeket. Volna arra mód, hogy pálcát törjenek a magyar kormányfő feje fölött, ám ő alighanem kitüntetésnek venné az elmarasztalást. Azok az ötletek ugyanakkor, hogy rekesszék ki lényeges uniós intézményekből, teljesen hiábavalóak. Nagy pénzbüntetéssel kell sújtani, azt érti. Az unió persze látja, hogy itt cselekedni kell, de nagyon nem szeretné, ha a britek után újabb tagot veszítene. Ezért most a közvéleménynek kell tiltakoznia. Mert Magyarországon most oly mértékben lett elviselhetetlen a transz neműek élete, hogy azt semmiféleképpen nem lehet egy lapon említeni a járvány miatt elrendelt megszorításokkal.

The New York Times

Két napja, az uniós pénzügyminiszterek videókonferenciáján Magyarország, Csehország és Észtország ellenezte, hogy az EU szigorúbban lépjen fel a pénzmosás ellen – közölték név nélkül hivatalos források. De hogy a három állam mivel indokolta álláspontját, az nem szivárgott ki. A megkeresett magyar és cseh illetékesek sem árulták el az okot, de mindkét kormány ellen vizsgálat van folyamatban a közösségi alapok felhasználása miatt, miután a brüsszeli könyvvizsgálók, illetve nyomozók súlyos hiányosságokat tártak fel. Észt részről azt mondták, hogy az országnak még nincs végleges álláspontja az ügyben, szükséges-e egy új testület a piszkos pénzek áramlásának megakadályozására. Észtország volt a helyszíne a szervezet eddigi legsúlyosabb pénzmosási botrányának. A Danske Bank ottani leányvállalatán keresztül, ha minden igaz, 200 milliárd, tisztázatlan eredetű eurót folyattak keresztül, összesen 8 év alatt. Ez a balti köztársaság éves GDP-jének a tízszerese. Ugyanakkor a már említett beszámolók szerint Málta sem értett egyet a jelenleg napirenden lévő szigorítással, bár ezt a szigetország vezetői tagadják. Ismeretes, hogy az ország fő pénzintézete, a Bank of Valletta nemrégiben szintén fennakadt az EU szűrőjén. A jelentés ezzel együtt úgy összegzi a megnyilvánulásokat, ahogy azok az államok ágálnak, ahol nemrégiben nagy pénzmosási botrányok, illetve más csalások fordultak elő.

Economist

Trump és a többi hipernacionalista azt állítja, hogy a kölcsönös függések rendszere, a nemzetközi együttműködés csupán illúzió, amit értelmiségiek keltenek, mert szét akarják verni az állami szuverenitást és próbálják elvenni az identitást az emberektől. Ez politika kifizetődő számukra, mert ezek az opportunista vezetők nem fogják vissza a törzsi szenvedélyeket, kiaknázzák a hívek félelmét, hogy megerősítsék saját hatalmukat. Mindezt a Clinton-kormányzat legendás, cseh származású külügyminisztere írja a hetilap felkérésére. Albright rámutat, hogy a világ nagy árat fizet a tekintélyelvű túlzásokért. Nem véletlen, hogy a járvány Kínában tört ki, mivel a pekingi kormány nem bízik a népben, elnyomja a szabad információ áramlást, megakadályozza, hogy az illetékesek, köztük az orvosok, kimondják az igazságot. Az sem véletlen azután, hogy éppen egy sor olyan állam kezelte hatékonyan a válságot, amely erős demokráciának számít. Merthogy a tényekre épülő politikai vita, a civil társadalom szerveződése és kormány, illetve az emberek közti szoros kapcsolat alapvető a fertőzés leküzdéséhez. Nem kérdés, hogy amikor egészségügyi szükséghelyzet van, határozott intézkedések szükségesek. Ám fontos különbséget tenni aközött, amikor egy kormány gyakorolja a hatalmát, illetve, amikor visszaél azzal. Utóbbira példa Orbán Viktor, aki arra használta a ragályt, hogy megkerülje az Országgyűlést és elnyomja a sajtót. Ha ezt megengedik neki és a többieknek, az szépen bedarálja a demokráciát az egész világon. Vagyis nagyon emlékeztetne arra, ami a múlt század 30-as éveiben, a fasizmus uralomra jutása előtt lejátszódott. A nacionalista buzgalom utána milliók halálához vezetett. A demokráciáknak és a demokratáknak mindenütt fel kell ébredniük a fenyegetés láttán. Meg kell erősíteniük a nehezen kivívott jogokat és szabadságokat. Le kell leplezniük, ha bárki mentségként lobogtatja a különleges helyzetet, miközben tartós károkat okoz a jogállami intézményeknek. És együtt kell működniük, hogy le lehessen győzni a Covid-19-et. A tekintélyelvű vezetők részéről az egyik nagy veszély az, hogy azt állítják: csak ők tudják megvédeni országukat, ám ily módon a saját legitimitásukat igyekeznek alátámasztani. Ők a gyengeség jelének, illetve árulásnak tartják a nemzetközi kooperációt. Csakhogy a járvány rávilágított, hogy a mai világban minden szinten erős vezetés kell. Nem lehet megkerülni azt az alaptételt, hogy az összefogás az összes országnak hasznára válik. Ebbe beleértendő, hogy Amerika mindenütt segíthet az embereknek szembeszállni az autoriter uralommal, a leendő diktátorokkal. Támogathatja azokat, akik a jogaikért, a szólásszabadságért, a méltóságukért harcolnak. Hozzájárulhat, hogy ismét a tudomány és a józan ész, ne pedig a kivagyiság legyen a döntések alapja. Persze ha csitul a mostani baj, akkor jönnek majd más veszélyek, a klímaváltozástól a terrorizmusig, és ezeknek csakis közös erővel lehet megálljt parancsolni. De ha ezt megértjük, akkor az út újból a békésebb, gazdagabb és biztonságosabb világ felé vezet.

Washington Post

A kommentár úgy látja, hogy Merkel és Macron mentőcsomagja áttörést jelenthet abban az egyébként szomorú történetben, ahogyan az EU reagált a koronavírusra. Persze majd kiderül, hogy a két politikusnak sikerül-e rávennie a szövetségeseket a csatlakozásra. Ám Németországot illetően már az eddigiek is drámai változást jeleznek. Hiszen az ország idáig kategorikusan elutasította mind a „transzferuniót”, mint a nemzeti adósságok szétterítését. Ám a kancellárt megrázta, hogy az olasz közvélemény egyre jobban elfordul az uniótól. A háború utáni német külpolitika mindig is a transz-atlanti, illetve az európai összefogásra épült. Ám mivel az Amerikához fűződő viszony összeomlással fenyeget, az unió feloszlásának veszélye jóformán egzisztenciális félelmeket vált ki Berlinben. De a kormányfő és népe továbbra sem szeretne a földrész hegemón hatalma lenni. Viszont belátta, hogy újból vállalnia kell a ráháruló szerepet a német-francia tandemben. Úgy hogy a páros a válság miatt elhatározta: újból nekiveselkedik. A tervezett, 500 milliárd eurós alap ügyében gátló tényezőként először is ott vannak olyan kormányok, mint a lengyel és a magyar, amelyek nem szeretnék, ha a jövőben helyettük a déliekhez menne a több pénz. Ily módon meg kell őket venni, éspedig azzal az ígérettel, hogy nem fenyegeti semmi a jussukat. Aztán északon jelentkeznek a szokásos gyanús figurák, beleértve az osztrákokat, dánokat, svédeket és a hollandokat, akik pénzügyekben konzervatívok és nem szeretnék a közös adósságokat. Azon meg külön meg vannak döbbenve, hogy a támogatás elsősorban adományok és nem kölcsönök formájában történne. Az ellenindítvány már készül. A vitát az döntheti el, hogy miként zárul a politikai küzdelem a németeknél. A CDU jobboldala a borúlátó északiakkal ért egyet. Ám Németországban a jelek szerint Merkel és Macron javára dől el a dolog. A konszenzus irányába hatott a karlsruhei Alkotmánybíróság minap közzétett döntése, amely sokkhatást eredményezett, miután az erősen megnehezíti, hogy a német jegybank részt vegyen az EKB kötvényvásárlási programjában. Úgy hogy Berlin jelzésnek tekinti a döntést, mármint hogy ki kell vennie a részét Európa megmentéséből. A tartozást a Bizottság venné fel, de a pénzt nem adnák csak úgy oda a tagországoknak. Pántlikáznák, hogy mire lehet felhasználni a forrásokat. Ily módon minden arra utal, hogy a kancellár nem 180 fokos fordulatot hajtott végre, és nincs arról sem szó, hogy kirajzolódnának az Európai Egyesült Államok körvonalai. Merkel nem változik, ezután is a lehető legkisebb előrelépés felé araszol. De az irány most más, a több EU felé mutat. Egy ekkora ország esetében nem kérdés, történelmi a fejlemény.

Financial Times

A Miniszterelnökségi Hivatal egyik munkatársa úgy reagált a lap legutóbbi cikkére, miszerint Orbán figyelmen kívül akarja hagyni az Európai Bíróság döntését a menedékpolitika ügyében, hogy a jelek szerint Magyarország bármit is tesz, az nem számíthat elismerésre a lap részéről. Stefanovszky András az olvasói levélben egyáltalán nem tartja meglepőnek, hogy a kormányfő a hónap végén vissza akarja adni a különleges felhatalmazást, merthogy az eleve korlátozott volt, így időben is. De hát a járványt kézben tartják, a halottak száma jóval kevesebb, mint nyugaton. Akkor meg minek ez a nagy felhajtás. A végén még kiderül, hogy Magyarország működő demokrácia. A lakosság nagy része a határellenőrzést és a bevándorlás szabályozását a nemzeti szuverenitás alapvető részének tekinti, amit az ország nem ruházott át az EU-re. Így maga akarja eldönteni, kivel él együtt, főleg ha megélhetési migránsokról van szó, akik illegálisan haladnak át egy sor, ún. „biztonságos” országon.
Szerző