Egyre rosszabb a természet állapota Németországban

Publikálás dátuma
2020.05.20. 14:38

Fotó: KARL-JOSEF HILDENBRAND/dpa Picture-Alliance / AFP
Eltűnhetnek a gleccserek és kihalhat a védett rovarfajok 70 százaléka.
Az Európai Unió úgynevezett élőhelyvédelmi irányelve és madárvédelmi irányelve szerint a tagállamoknak hatévente fel kell mérniük a két irányelvben említett élőhelyek és fajok helyzetét, és helyzetük változásának trendjeit. A szövetségi természetvédelmi minisztérium szervezésében az utóbbi hatéves ciklusban (2013-2018) a Balti-tengertől az Alpokig csaknem 14 ezer adatfelvételt végeztek az ország szárazföldjének 15,5 százalékát és felségvizeinek 45 százalékát kitevő védett - az úgynevezett Natura 2000 hálózathoz tartozó - területek állapotáról.
Kimutatták, hogy a kedvező helyzetű élőhelyek és fajok aránya az utóbbi három ciklus alatt nemigen változott - az élőhelyek esetében 33 százalékról 30 százalékra süllyedt, a vizsgált védett fajok esetében pedig stabilan 25 százalékos -, a kedvezőtlen vagy rossz helyzetben lévő élőhelyek és fajok aránya viszont folyamatosan növekedett.
A legutóbbi ciklus végére a kedvezőtlen helyzetben lévő védett élőhelyek aránya elérte a 32 százalékot, a rossz helyzetben lévőké 37 százalékra emelkedett. Leginkább a mezőgazdasági termelésbe bevont területeken fekvő élőhelyeket fenyegeti veszély, de a tengeri területek és tengerpartok 40 százaléka és az erdők bő 30 százaléka sincs jó állapotban, a gleccserek pedig kivétel nélkül mind a megszűnés folyamatában vannak.
A védett állatfajokat tekintve sem sokkal jobb a kép. Az északi-tengeri kúpos fókától az Alpokban élő kőszáli kecskéig valamennyit együttvéve a fajok 30 százalékánál kedvezőtlen helyzetben van az állomány, 33 százalékánál pedig rossz helyzetben. Főleg a lepkék, a bogarak és a szitakötők vannak veszélyben, ugyancsak a mezőgazdasági termelés következtében, 10 védett rovarfaj közül 7-et fenyeget a kihalás.
Szerző

Hatodával csökkent a szén-dioxid kibocsátás a korlátozások tetőpontján

Publikálás dátuma
2020.05.20. 12:27
Képünk illusztráció
Fotó: INA FASSBENDER / AFP
Az emissziócsökkenés 86 százaléka a szárazföldi közlekedésben, az energiaszektorban és az iparban következett be. Az átmeneti csökkenés nem jelenti azonban az üvegházhatást okozó gázok koncentrációjának azonnali csökkenését.
Körülbelül egyhatodával csökkent a napi szén-dioxid-kibocsátás a világon a koronavírus-járvány ellen hozott megszorító intézkedések tetőpontján – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Nature Climate Change című szakfolyóiratban publikálta tanulmányát. A kutatók által gyűjtött adatok szerint április elején mintegy 17 százalékkal lehetett kisebb az emisszió 2019 hasonló időszakához képest. A tavalyi napi 100 millió tonnás átlaggal szemben 2020. április 7-én 83 millió tonna szén-dioxid került a Föld légkörébe fosszilis tüzelőanyagok elégetése és a cementgyártás következményeként, sőt egyes országokban a kibocsátás akár 26 százalékkal is kisebb lehetett a karanténintézkedések tetőpontján.
Önmagában a szárazföldi és a légi közlekedés okozta szén-dioxid-kibocsátás 36, illetve 60 százalékkal volt kisebb április 7-én a múlt év napi átlagánál. A teljes emissziócsökkenés 86 százaléka a szárazföldi közlekedésben, az energiaszektorban és az iparban keletkezett – közölte a brit Kelet-Angliai Egyetem kutatója, Corinne Le Quéré vezette tudóscsoport. A kutatók szerint 2020 első négy hónapjában összesen 1048 millió tonnával (8,6 százalékkal) csökkent a világ szén-dioxid-kibocsátása, különösen nagy volt a visszaesés Kínában (242 millió tonna), az Egyesült Államokban (207 millió tonna) és Európában (123 millió tonna). A klímakutatók 69 országból, az Egyesült Államok 50 tagállamából és 30 kínai tartományból származó, április végéig rendelkezésre álló adatokra támaszkodtak.
 A szén-dioxid-kibocsátás átmeneti visszaesése nem jelenti az üvegházhatást okozó gázok koncentrációjának azonnali csökkenését, sőt Németország legmagasabb pontján, a 2962 méteres Zugspitze hegycsúcson márciusban 417,838 ppm napi átlaggal rekordértéket mértek a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal mérőállomásán. A 2019. áprilisi átlagnál 2,88 ppm-mel magasabb, 416,21 ppm szennyezettséget mértek idén áprilisban a legrégibb, a Hawaii-szigeteken lévő Mauna Loa amerikai mérőállomáson is. A légkör szén-dioxid-koncentrációja azért emelkedik tovább, mert a CO2 nagyon sokáig megmarad az atmoszférában. Az emberi tevékenység következtében keletkező szén-dioxid felét jelenleg elnyelik az óceánok és a szárazföldek, a másik fele azonban körülbelül egy évszázadig tovább lebeg a levegőben.
Szerző

Algásodik a Balaton, de ez jót jelent

Publikálás dátuma
2020.05.19. 16:32

Fotó: PASQUINI Cedric / Hemis.fr / AFP
A tó vizének tisztaságát jelzi a Balatonalmádinál megjelent algaszőnyeg.
A Balaton vízfelszínen több hektárnyi kiterjedésben, Balatonalmádinál megjelent algaszőnyeg éppen a tó vizének tisztaságát jelzi, nem jelent veszélyt – közölte Boros Gergely, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. A barnás, habszerű, vízfelszínt ellepő képződmény szórványos megjelenése nem nevezhető rendkívülinek. Veszélyt nem jelent, a tó természetes működésének része. 
Ez egy természetes és változó intenzitással évente akár többször, főleg tavasszal és nyár végén, előforduló jelenség, és pár napon belül jellemzően eltűnik. "Látványos, de veszélyt nem jelentő, pár napon belül szertefoszló jelenségről van szó" – fogalmazott a szakember. Kedden vizsgálják meg a területről vett vízmintákat, a pontos összetételről, amelyből több mindenre lehet majd következtetni, csak szerdán lesznek információk - jelezte.
A vízfelszínre került jelentősebb algatömeg egyebek mellett éppen a tiszta és fenékig átlátszó víz miatt alakulhatott ki, hiszen tiszta vízben a fény könnyebben lejut a tómeder felületére. Az ott élő algák így elég fényhez jutnak, ráadásul közvetlenül hozzáférnek az üledékben raktározott tápanyagokhoz. Az így felszaporodott algatömeg egy idő után felszakadozva, a keletkező buborékok felhajtó erejének köszönhetően a felszínre jut – magyarázta.
Hasonló jelenség szinte bárhol előfordulhat a Balatonban, de főleg az északi parton jellemző. 2017-ben is tapasztaltak hasonlót, ha nem is ekkora kiterjedésben – jegyezte meg.
Szerző
Témák
Balaton alga