450 millió embert tiltottak el hirtelenjében a mentolos cigitől

Publikálás dátuma
2020.05.20. 07:55
Képünk illusztráció
Fotó: JOEL SAGET / AFP
Az EU betiltotta az utolsó ízesített cigiket is, mert szerint nem tolerálható, hogy lakosságának több mint a negyede dohányzik.
Szerdán életbe lépett a mentolos cigarettákra vonatkozó tilalom az Európai Unióban, aminek célja annak megakadályozása, hogy a fiatalok rászokjanak a dohányzásra. A szabályozás része az EU dohánytermékekre vonatkozó irányelvének, amelyet 2014-ben fogadtak el. Az ízesített cigarettákat és egyéb dohánytermékeket már 2016-ban betiltották, de a 3 százaléknál nagyobb piaci részesedésű termékek, mint a mentolos cigaretták, mindeddig haladékot élveztek. Az irányelv része az is, hogy a dohánytermékek csomagolásának immár 65 százalékát kell, hogy elfoglalják az egészségügyi figyelmeztetések, és a tagállamok arról is rendelkezhetnek, hogy minden dohányterméket azonos, egyszerű csomagolással lehessen csak forgalomba hozni. Az Európai Bizottság adatai szerint az unió lakosságának 26 százaléka dohányzik, és ez az arány 29 százalék a 15-24 éves korcsoportban. A dohányzás okozza a legtöbb idő előtti halálozást az Európai Unióban. 
Szerző

Eltüntette a kormány a gazdaságvédelmi pénzek tizedét

Publikálás dátuma
2020.05.20. 06:40

Fotó: Shutterstock
Két nap alatt 166 milliárd forint ment el a gazdaságvédelmi alapól vitaható célokra.
A kormány a válság elején hozott intézkedéssel létrehozta a költségvetés gazdaságvédelmi alapját összesen 1345 milliárd forint értékben. Ám az alapba nem friss pénzt, hanem innen-onnan elvett pénzeket rakott, többek ide került a teljes foglalkoztatási alap a maga 423 milliárd forintjával, de ide pakolták az önkormányzatoktól elvett fejlesztési pénzeket is. A kormányrendelet szerint az alapból munkahely-megtartásra és –teremtésre, kiemelt ágazati programokra (vagyis a kormánynak tetsző költségvetési kiadásokra), vállalkozások- és családok finanszírozásra lehetne fordítani. Az elmúlt pár napban összesen 166 milliárd forintot költött el a kormány, ez a teljes alap 12,2 százaléka. Az első döntés múlt péntek éjszaka került nyilvánosságra, akkor a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal építésre az alapból 82 milliárdot emelt ki, így a költségvetésben már betervezett 63 milliárd forinttal együtt csak az idén 145 milliárd forint megy a projektre. A vasútvonal felújítása belefér a kiemelt gazdasági programokba és a vállalkozások támogatásába is, ugyanis a beruházást „elnyerő” kínai-magyar konzorcium magyar tagja Mészáros Lőrinc érdekeltsége. A sor hétfő éjszaka folytatódott, akkor a kormány további 83 milliárd forinttal könnyített az alapon, a legtöbb pénzt 36 milliárdot a külügyminisztérium kapja határon túli gazdaságfejlesztésre. Az uniós mezőgazdasági támogatások magyar önrészének kifizetésére 25 milliárdot fordítanak – ez sem jelent érdemi gazdaságvédelmi kiadást, hisz ezt amúgy is ki kellene fizetnie a kormánynak. Jut még 11 milliárd a közúthálózat fejlesztésre, 5,5 milliárd különböző költségvetési intézményeknek és 800 millió forint a sportparkok támogatásra. Kifejezetten gazdaságvédelmi kiadásokra 2,9 milliárdot kap a innovációs tárca a hétfőn eldöntött 83 milliárd forintból. A kormány sajátos gazdaságvédelmi kiadásainak ezzel még  nincs vége: a kormány a legutóbbi ülésén arról is határozott, hogy támogatja egy új 6000 fős sport és rendezvénycsarnok építését Székesfehérvárott. A kormányhatározatból kitetszik, hogy a beruházást vagy a Modern Városok programból, vagy gazdaságvédelmi intézkedésként fogják finanszíroz, vagyis akár sportcsarnok építés is lehet a jövőben gazdaságvédelmi intézkedés.
Szerző

Feketén dolgozók, védőháló nélkül

Publikálás dátuma
2020.05.20. 06:00

Fotó: MN Studio
Sok ezer, papírok nélkül dolgoztatott munkavállalót talált a hatóság. Az illegálisan alkalmazottak válság idején magukra maradnak.
Mintegy 10 ezer, építőiparban dolgozó munkavállalót ellenőrzött tavaly a munkaügyi hatóság, közülük 4210 embert kaptak feketefoglalkoztatáson. Ez a döbbenetesen magas, 40 százalékos „találati arány” mégis kedvező tendenciát jelez, a korábbi években ugyanis még nagyobb arányban – 46-47 százalékban - bukkantak az ellenőrök bejelentés nélkül dolgozókra az ágazatban. A javuló számok ellenére továbbra is az építőipar számít a „legfertőzöttebb” ágazatnak a fekete foglalkoztatás szempontjából, hiszen a tavalyi országos ellenőrzések során lebukottak közül minden harmadik ezen a területen tevékenykedett. A vendéglátásban hasonló tendencia érvényesült: a korábbi 18 százalék helyett már „csak” a vizsgált dolgozók 15 százalékát foglalkoztatták feketén. A kereskedelemben viszont 10-ről 11, a vagyonvédelemben 18-ról 26 százalékra nőtt az arányuk. Ezek a munkavállalók lényegében védőháló nélkül dolgoznak a koronaválság idején. Azaz, ha elbocsátják őket, nem számíthatnak még az európai viszonylatban legszűkmarkúbban mért három hónapos álláskeresési járadékra sem. Márpedig áprilisban újabb 50 ezer fővel nőtt a regisztrált álláskeresők száma, sokakat pedig  éppen a feketefoglalkoztatás által leginkább érintett ágazatokból, például a vendéglátásból bocsátottak el.    A munkaügyi hatóság 2018-hoz képest összességében majdnem ezerrel több feketén dolgozót fülelt le tavaly. Az ellenőrzött csaknem 64 ezer dolgozó 17 százaléka, összesen 11 201 munkavállaló bukott le emiatt. Ilyen magas találati arányra  – bár évről évre kevesebb dolgozót vizsgál a hatóság – az elmúlt kilenc évben nem volt példa. Az innovációs tárca foglalkoztatás-felügyeleti főosztályának jelentése szerint azonban mindez az ellenőrzések sikerességét bizonyítja, és „annak köszönhető, hogy a munkaügyi ellenőrzések jelentős többsége olyan munkahelyekre irányul, ahol ténylegesen megsértik a munkavállalók jogait.” A feketefoglalkoztatás során előfordul, hogy nincs munkaszerződés, vagy épp színlelt szerződéssel dolgozik a munkavállaló, de gyakoribb, hogy részmunkaidőre jelentik be, miközben teljes állásban dolgozik, és zsebbe kapja a fizetése jelentős részét. A legtipikusabb azonban a bejelentés szándékos elmulasztása, hogy ne kelljen adót fizetni. A munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkentése nem hozott kézzelfogható eredményt ezen a téren. Számos munkáltató nem változtatott „jól bevált” gyakorlatán, „tekintettel többek között az alacsony ellenőrzési fenyegetettségre is” – olvasható a jelentésben.   Az építőiparban valóban sok a foglalkoztatási szabálytalanság, az azonban nem tűnik reálisnak, hogy az ágazatban tíz munkavállalóból négyet feketén foglalkoztatnának - mondta megkeresésünkre Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Hangsúlyozta: a feketemunka ellen a szakszövetség is küzd, hiszen a zsebbe fizető ügyeskedők alacsonyabb áraikkal komoly versenyhátrányba hozzák a tisztességesen működő vállalkozásokat. Koji László tapasztalatai szerint ugyanakkor tavaly év végére sokat tisztult a piac, részben azért, mert a munkaerőhiány miatt a dolgozók egyre inkább meg tudták követelni a jogszerű foglalkoztatást. Most, ha a koronavírus miatt tovább csökken a rendelésállomány, és az építőiparnak ismét el kell engednie dolgozókat, valószínűleg megint romlik majd a helyzet, "a kollégák könnyebben mennek majd bele a zavarosba” – jegyezte meg. Márpedig az elbocsátások már az építőiparban is  megkezdődtek, de az elküldött dolgozók egyelőre találnak más vállalkozásoknál munkát. Júniusban azonban a mintegy 20 százalékkal visszaesett megrendelésállomány miatt jelentősebb leépítések  várhatók. Első körben a segédmunkásokat küldik majd el a cégek, a legnehezebb helyzetben pedig a mikro és kisvállalkozások vannak. Hogy pontosan hány főt érinthetnek az elbocsátások, azt Koji László egyelőre nem tudta megmondani, mert nem látják előre, hogyan alakul majd az új szerződéskötések száma, amiben nagy szerepe volna az állami megrendeléseknek. A szakember azt tapasztalja: a szerződés és számlaadás nélküli munkavégzés a lakossági megrendeléseknél a legjellemzőbb, mert a jövedelmekhez képest sokba kerül egy-egy felújítás, építkezés. Az ÉVOSZ elnöke szerint ezért - például az áfa általános visszaigényelhetőségével - a lakosságot kell érdekelté tenni abban, hogy szerződést kössön az adott vállalkozóval, és számlát kérjen az elvégzett munkáról. Emellett sokkal több „előszűrt” ellenőrzésre volna szükség. Az adóhivatalnál rendelkezésre áll a bérekről és a vállalkozások egyéb pénzügyeiről minden adat, így ezeket összevetve ki lehetne szűrni azokat a munkáltatókat, ahol nyilvánvalóan valami nincs rendben, és őket kellene ellenőrizni, majd keményen büntetni.

Áprilisban már 330 ezren kerestek állást

Március végétől április végéig újabb 50 ezer fővel nőtt a regisztrált álláskeresők száma, így az előző hónap végén már 330 ezren kerestek munkát – jelentette be Bodó Sándor, az innovációs tárca államtitkára az operatív törzs keddi tájékoztatóján. Májusi adatokat nem közölt, de a munkanélküliek száma azóta minden bizonnyal tovább nőtt, hiszen információink szerint még múlt pénteken is 2200-an regisztráltak a foglalkoztatási szolgálatnál. Az államtitkár arról nem tájékoztatott: az egyes ágazatokat hogyan érintette a munkanélküliség, de egy kormányzati háttéranyag szerint április közepén a frissen regisztrált álláskeresők 13 százaléka került ki a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatból, míg februárban még csak 4-5 százalék volt az arányuk. Április első hetén ez mintegy 2500 főt jelentett. Ők pedig nyilvánvalóan csak azok, akik korábban nem feketén dolgoztak, hiszen számukra volt értelme bejelentkezni a foglalkoztatási szolgálathoz.  

Szerző