Túl szép is lett volna: visszalépett a kormány az egyszer használatos műanyagok betiltásától

Publikálás dátuma
2020.05.19. 20:42

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Nehéz a nejlonzacskótól búcsút venni, Orbánék nem is teszik meg.
Egy hétig tényleg azt lehetett hinni, hogy a kormány hajlandó lépéseket tenni a környezetszennyező, egyszer használatos műanyagtermékek visszaszorításáért. A Palkovics László vezette innovációs tárca május 13-én nyújtotta be törvényjavaslatát, ami – az Európai Unió eljárásához hasonlóan - 2021-től betiltotta volna az ilyen anyagból készült nejlonzacskókat, fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat.
Május 19-én délután azonban - amikor már csak annyi volt hátra, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot elfogadják - az Országgyűlésben bejelentették:
a kormány visszavonta a javaslatot.

Erről kedden este a szocialista Hiller István tett bejelentést a Parlamentben: a politikus, mint a bizottsági vitákat levezető elnök  elmondta, hogy kedden az egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló törvényjavaslatot az előterjesztője visszavonta, így az lekerül a Ház szerdai napirendjéről.  A visszavonásról szóló dokumentumot a hvg.hu találta meg: mint írják, a Semjén Zsolt által jegyzett és Kövér László házelnöknek címzett levélben indoklás nélkül csak az áll, hogy: az egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló törvényjavaslatot a kormány nevében visszavonom.  A portál megkereste a javaslatot beterjesztő innovációs tárcát, is ám cikkük megjelenéséig nem kaptak választ a visszavonás okát firtató levelükre.

Nemszeretem feladat volt, meg is szabadultak tőle

Az régóta a köztudatban volt, hogy a kormány, a ritka ügyek egyikeként, követi az Uniót a környezetszennyező műanyagtermékek betiltásában. A Népszava is erről írt, a kukaholdingot felügyelő új hulladékkezelési hivatal felállítása kapcsán.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter múlt heti kormányinfójából azonban sejthető volt, hogy az Orbán-kabinet nem jó szívvel készül a (most vissza is vont) döntésre.    Mint fogalmazott azért tiltanák be az egyszer használatos műanyagokat, mert van egy uniós elvárás, “ami azt mondja, hogy 2025-ig 90 százalékkal kell csökkenteni ezeknek a műanyagoknak a felhasználását. Ezért mi is arra kényszerültünk, hogy ezt meghozzuk. Emögött egyébként állnak méltányolható környezetvédelmi szempontok, ezért a döntést a kormány támogatni tudta." 

Greenpeace: nem hagyhatjuk, hogy tovább halogassák a döntést

A javaslat visszavonására azonnal reagált a GreenPeace Magyarország is: kedd esti Facebook-bejegyzésükben emlékeztettek, az egyszer használatos műanyag zacskók tilalmát követelő petíciójuknak hatalmas a társadalmi támogatottsága, a nyersanyag-pazarló, szeméthegyeket növelő szatyrok korlátozását már több mint 215 ezren követelik.   "..közel negyedmillió ember várja a műanyag zacskók tilalmát, érthetetlen, hogy a döntéshozók miért vették le a javaslat elfogadását napirendről."(...) nem hagyhatjuk, hogy tovább halogassák a döntést vagy hogy az eredetileg erős javaslatot a műanyaglobbi nyomására felhígítsák" - kérte számon a döntést a környezetvédő szervezet. Arra is rámutattak, hogy Magyarország sem mentes a műanyag-szennyezéstől: Duna vizében történt méréseik alapján, a folyó tele van mikroműanyag-részecskével, de a mikroszemcsék megtalálhatóak a csapvízben, a palackozott vizekben, a levegőben és élelmiszereinkben is. 

Szerző
Frissítve: 2020.05.19. 21:04

A járványra hivatkozva ritkították a szelektívhulladék-szállítást, de a szemétdíjat nem csökkentették

Publikálás dátuma
2020.05.19. 11:35
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A Duna-Tisza közén több mint 90 településen lehetnek flakonhegyek.
Tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy 2020. május 1-jétől a csomagolási hulladék házhoz menő szelektív gyűjtésének gyakorisága havi 1 alkalomra módosul – számolt be kedden a 24.hu, hogy nemrég kilencvenegy hazai települést értesített erről a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási (DTKH) Nonprofit Kft. Korábban két hetente szállították el a szelektíven gyűjtött szemetet. A döntés több megyét is érint, de leginkább Pest megyében keltett felháborodást.  A 24.hu-nak nyilatkozó László Ferenc nagykőrösi önkormányzati képviselő szerint gyakran a kétheti ürítés is kevés volt, hamar megtelt a 120 literes kuka. – Ezután vagy zsákban gyűjtögeti tovább a lakosság a flakonokat, vagy egyszerűen kidobják a konyhai hulladékkal együtt a szemétbe, vagy ami még rosszabb, a faluszéli árokba hajítják – mondta László Ferenc, aki beszámolt a DTKH leveléről is, amelyben a koronavírus-járványra és a gazdasági körülményekre hivatkoznak.   – A kommunális hulladékszállítás biztonságos ellátása érdekében döntöttünk. Így megakadályozható, hogy „az esetleges tömeges megbetegedések munkaerő-problémákhoz és a közszolgáltatás ellátásának veszélyeztetéséhez vezessenek” – próbálta meg alátámasztani a szolgáltató, hogy miért is volt erre szerintük szükség, miközben a szemétdíj nem csökken. Ezt azzal magyarázzák, hogy „a lakosság a hulladékszállítási díjat a kuka űrtartalma alapján fizeti, a módosított szállítási gyakoriság pedig megegyezik a közszolgáltatók többsége által alkalmazott havi egyszeri alkalommal. – A közszolgáltatóra nem terhelhető rá az a többletköltség, hogy havi két alkalommal járja végig a települések utcáit ugyanazért a hulladékmennyiségért, ami havi egy alkalommal is begyűjthető – közölte a DTKH. Meg is rótták a lakosságot, mondván: 
„Ne ragaszkodjunk egy értelmetlen kényelmi szemponthoz, holott a hulladék szállítása ugyanabban a mennyiségben megtörténik.”

Érdekesség, hogy a térség több más településén ugyanakkor nem lesz változás:  Újszilváson, Maglódon, Pécelen, Gyömrőn, Üllőn, Nyáregyházán, Ecseren, Kecskeméten és Cegléden a DTKH továbbra is kéthetente szállítja majd el a szelektív szemetet. Az ágazatban egyébként hosszú ideje probléma van amiatt, hogy a szolgáltatóknak jelentős tartozásuk halmozódott fel az alvállalkozóikkal szemben, azért mert nekik sem fizet, a kezdetek óta működési zavarokkal küszködő állami kukaholding.
Szerző
Frissítve: 2020.05.19. 12:06

Több mint 36 milliárdot ad határon túli gazdaságfejlesztésre a kormány

Publikálás dátuma
2020.05.19. 10:12

Fotó: Benko Vivien Cher / MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Összesen 83 milliárd forintot mozgatott át a kabinet a gazdaságvédelmi alapból különféle célokra.
A hétfői Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat alapján jelentős pénzeket, összesen 83 milliárd forintot mozgatott át a kabinet a gazdaságvédelmi alapból különféle célokra – vette észre a hvg.hu. A portál összefoglalója szerint a határozatból kiderül, hogy
  • az Agrárminisztérium nemzeti agrártámogatásra 25 milliárdot, egyes speciális szövetkezések (TÉSZ) támogatására 1 milliárd forintot kap,
  • az Innovációs és Technológiai Minisztérium közúthálózat fejlesztésére 11 milliárdot, gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzatra 2,9 milliárdot, intézményi kezességi díjtámogatásokra 5 milliárdot kap,
  • a Külgazdasági és Külügyminisztérium pedig központi igazgatásra 390 milliót, a határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására pedig 36,5 milliárd forintot kap az alapból.
Az átcsoportosítást Varga Mihály pénzügyminiszter intézi. Nemrég mi is beszámoltunk arról, hogy 82 milliárdot csoportosított át a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonalra, akkor ez a pénz szintén a gazdaságvédelmi alapból ment. 
Szerző
Frissítve: 2020.05.19. 10:57