Vége a kegyelmi állapotnak: változik a közhangulat Európában

Publikálás dátuma
2020.05.20. 08:30

Fotó: Zucchi Enzo / European Union
Egyre több kormányzó párt érzékeli a kontinensen: a járvány miatt már nem zár össze a közvélemény a kabinet pártjai mögött. Ennek oka országról országra változik.
Bekövetkezett az, amitől az európai uniós vezetők már akkor tartani kezdtek, amikor a járvány miatt egekbe szökött a népszerűségük. Megkezdődött az erjedés, közkedveltségi mutatójuk csökkenése. Míg Németországban egyelőre nem tapasztalható nagyobb eltérés akár Angela Merkel, akár a parlamenti pártok megítélését illetően, Franciaországban egyértelmű, hogy kevésbé bíznak Emmanuel Macron elnökben. Olaszországban viszont épp az ellenzéki jobboldali populista Liga népszerűségének csökkenése folytatódott. Ausztriában folytatódik az Osztrák Néppárt (ÖVP) szárnyalása, az ÖVP népszerűségének csökkenése minimális, mert idejében kezdte meg a korlátozások feloldását. Nagy-Britanniában ezzel szemben egyre szorultabb helyzetbe kerül Boris Johnson miniszterelnök. Felmérések szerint szinte minden a járvány által érintett országban egyre türelmetlenebbek az emberek, gyorsabb nyitást szeretnének. Egyesek egzisztenciájukat féltik, mások nyaralásukat akarják megmenteni. Akadnak, akik túl megfontoltnak tartják azt, hogy Németország június közepén nyitja meg határait. Bár a vele szintén szomszédos Olaszország ennél korábban, június 3-án, a határellenőrzés megmarad, mert annak megszüntetéséhez bilaterális megállapodásra van szükség. Stuttgart a türelmetlenek fellegvárává vált, sorban két hétvégén is tüntettek a kormánynak a járvánnyal szembeni intézkedései ellen. A szélsőjobb felismerte: ezek a megmozdulások számára is új lehetőséget jelentenek. Ismét a kormány, a fennálló rend, a demokrácia, az „establishment” ellen lehet hangolni az embereket azzal, hogy a türelmetlenséget neonáci ideológiával elegyítik. A „türelmetlenek” továbbra is kisebbségben vannak, a Spiegel megbízásából készült felmérés szerint a megkérdezetteknek mindössze 19 százaléka tartja túl óvatosnak a kabinetet, 70 százalék viszont megfelelőnek tartja az intézkedéseit. Előbbi azonban négy százalékos növekedés három hét alatt, utóbbi pedig négy százalékos csökkenés. Ez pedig sok politikust idegessé tesz, egyesek már a 2015-ös menekültválság megismétlésétől tartanak, amikor hirtelenjében fordult elementáris erővel a lakosság nem csekély része Angela Merkel kabinetjével szemben. Akkor az AfD a menekültkérdést ragadta meg, most az emberek másfajta frusztrációját aknázhatja ki. A közvélemény-kutatásokon egyelőre nem tükröződik a türelmetlenek mozgalmának hatása. A CDU/CSU 39 százalékon áll a Forsa szerint, tehát maradt a csúcson. A jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) ezzel szemben továbbra sem tudott kikecmeregni a válságból, s maradt 9-10 százalékon. A helyzet azonban hamarosan változhat. Angela Merkel ugyanis óvatosabb, attól tart, hogy a gyors nyitás miatt hamarabb eljöhet a járvány második hulláma. Emmanuel Macron francia elnök rendszeresen megtapasztalhatja, Franciaországban egy államfő számára mennyire nehéz prófétának lennie a saját hazájában. Jacques Chirac óta egyik elnököt sem választották újra, neki sem lesz könnyű dolga 2022-ben. Március vége óta Macron népszerűsége folyamatosan csökken, az Ifop-Fiducial szerint hat százalékkal. Macron a sárgamellényesek megjelenése óta az elnök folyamatos bizalmi válsággal küzd. A franciák ráadásul a járvány tombolása idején őt tették felelőssé a majd harmincezer halálos áldozatért, ami erős túlzás, hiszen az ágazat folyamatos leépítése az előző kormányok ténykedésére vezethető vissza. A francia gazdaság is nagyon megsínyli a válságot, a második világháború óta a legsúlyosabb visszaesést könyvelheti el, az első negyedévben 5,8 százalék volt a mínusz. A második negyedév még drámaibb lehet. Macron egyedüli szerencséje, továbbra sincs az ellenzék térfelén olyan politikus, akit igazán hitelesnek tartanának az emberek. Rossz hír viszont számára az is, hogy tegnap elvesztette parlamenti többségét: pártja, a LREM frakciójából kiváltak néhányan, akik új képviselőcsoportot alapítottak. A kormánytöbbség azonban mégis megmaradhat, mert ők sem akarják a kabinet bukását. Spanyolországban a konzervatív Néppárt már idén megelőzheti a szocialistákat a közvélemény-kutatásokban. Madridban már a járvány pusztításának legszörnyűbb napjaiban is csökkent Pedro Sánchez koalíciójának népszerűsége. Ennek azonban nem csak a mintegy 28 ezer halálos áldozat az oka. Bizalmi válság alakult ki a kormánnyal szemben. Az országban tavaly hét hónapon belül kétszer rendeztek előrehozott választást, mert Sánchez arra számított, hogy a második voksolás után pártja egyedül kormányozhat. Reményei azonban nem váltak valóra, a késlekedésért kis híján nagy árat kellett fizetnie. Végül kormányt alakíthatott ugyan, de a szocialista-Podemos kabinet eddig nem lopta be magát a választók szívébe. Ebben az ellenzék is ludas, hiszen nem csak a populista Vox, hanem a mérsékeltebbnek mondott Néppárt és a liberális Ciudadanos is radikális retorikával támadja a kabinetet. Sánchez azonban hibákat is elkövetett a válságkezelés során. Az egészségügyben dolgozókat lassan látták el kellő védőfelszereléssel, ezért drámai mértékben emelkedett a fertőzöttek, majd a halottak száma márciusban és április első felében. Szerencsére mára sikerült megfékezni a járványt, szakértők szerint azonban Madrid még mindig nincs kellőképpen felvértezve arra, hogy felismerjen és megfelelően vegye fel a küzdelmet egy új járvány második hullámával. Isabel Díaz Ayuso madridi regionális elnök azzal vádolta a kormányfőt, összeomlásba taszítja a fővárost. Sánchez a Moncloa-paktumhoz hasonló átfogó politikai összefogást sürgetett a válságban, ehelyett drámai mértékű a széthúzás. Mások úgy vélik, az összefogás nem az ellenzék miatt nehézkes, hanem mert Sánchez mindenben mások megkérdezése nélkül dönt. A felmérések mindenesetre egyre kevésbé kedveznek a szocialistáknak: két iroda szerint csak 0,7., illetve 1,1 százalékkal vezetnek a Néppárt előtt. Olaszországban tavaly szeptemberben furcsa koalíció jött létre a populista Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a balközép Demokrata Párt (PD) között. Mindez Matteo Salvini súlyos politikai baklövésének volt az eredménye. A populista politikus feltett szándéka volt, hogy a regionális választásokon remélt győzelmével és utcai megmozdulásokkal még az idén előrehozott választást csikar ki. Ehelyett azonban a válság épp neki és pártjának, a Ligának ártott legjobban, melynek népszerűsége folyamatosan csökken, míg a kormánypártoké stagnált. Salvini sokszor keveredett önellentmondásba, hol szigorítást követelt, hol nyitást, ezzel sokak szemében hiteltelenné vált. A kormány pártjainak népszerűsége nem változott ugyan, de hogy a Liga mekkorát veszített támogatottságából, jelzi: az Ixe ügynökségnél már csak 2,6 százalékkal előzi meg a populista párt a demokratákat. A többi irodánál nagyobb ugyan a fölény, de az tény, hogy a válság épp Salviniéknek ártott és megerősítette Giuseppe Conte miniszterelnök helyzetét, aki hazája legnépszerűbb politikusa lett. Egy biztos, Boris Johnson szenvedte meg legjobban a válságot az európai vezetők közül, miután elkapta a vírust és az intenzív osztályra került, a kormány már esetleges halálára is forgatókönyvet készített. A dráma sokáig elfedte azt a tényt, hogy Johnson sokat késlekedett a járvánnyal szembeni fellépéssel, a sokat ajnározott brit egészségügyi rendszer, az NHS képtelen volt megküzdeni a betegek hadával, a kormány pedig nem tudta kellő védőfelszereléssel ellátni az egészségügyi dolgozókat. A konzervatív kormánypárt, a toryk április elején kerültek a csúcsra, amikor az Opinium ügynökség 55 százalékon mérte a konzervatívokat. Aztán egyre több kórházi munkatárs beszámolóját lehetett olvasni arról, mennyire súlyos mulasztásokat követett el a kormány. Ráadásul mind többen – még a toryknál is – gyorsabb nyitást vártak el Johnsontól, aki azonban –saját tapasztalatai miatt is – a korlátozások fokozatos feloldását javasolta. Bár a kormányfő ténykedésével a többség elégedett, egyre jobban megosztja a társadalmat. A YouGov ügynökség néhány napja nyilvánosságra hozott felmérése szerint Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője már népszerűbb nála.

Akiknek jól sikerült a válságkezelés

Portugália kiválóan kezelte a válságot, s ez a kormányzó szocialisták népszerűségénél is visszaköszön, 37-40 százalékon áll a párt. Svédország koronavírussal szembeni megengedő stratégiája megosztotta ugyan Európát, de a hazai közvéleménynek tetszett a liberálisabb felfogás, s ami különösen érdekes: kivált az időseknek. A poplista Svéd Demokraták februárban és márciusban még a közvélemény-kutatások élén álltak, áprilisban azonban Stefan Löfven kormányfő pártja nemhogy visszavette a vezetést, már 12-13 százalékkal előzi a szélsőségeseket. Az Európában leghamarabb nyitó Dániában szintén nagyon megugrott a szociáldemokraták népszerűsége: 16-18 százalékkal állnak a liberális Venstre előtt. Horvátországban a válság alatt a kormányzó HDZ visszavette ugyan a vezetést a szociáldemokratáktól, de máris visszaesett azon politikusai népszerűsége, akik a válság legsúlyosabb napjaiban valóságos sztárokká váltak, köztük Vili Beros egészségügyi miniszteré.

Mellőzték a vírustesztelést, nem csoda, hogy a valóság többszöröse a hivatalos halálozási statisztikáknak

Publikálás dátuma
2020.05.20. 07:13

Fotó: HERIKA MARTINEZ / AFP
Csak Mexikóvárosban háromszor annyian veszthették életüket, mint amennyit a hatóságok kommunikálnak.
A hivatalosan közöltnél akár háromszor is magasabb lehet az új típusú koronavírus miatt elhunytak száma Mexikóvárosban - írja a halotti bizonyítványokra hivatkozva szerda hajnalban az AP amerikai hírügynökség. Hivatalosan a szövetségi kormány 1332 halálesetet jelentett az új koronavírussal összefüggésben, de halotti bizonyítványokban orvosok 4577 alkalommal jegyezték fel a koronavírust a halál biztos vagy feltételezhető okaként. Ha beigazolódik a gyanú az azt jelenti, hogy az országban nem 5666 ember halt meg Covid-19-ben, hanem legalább 8911. Mexikóban az elmúlt 24 órában 2713-mal emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma, ami a legmagasabb adat a járvány kezdete óta. A legtöbb eset a 9 millió lakosú fővárosban van. Claudia Sheinbaum, Mexikóváros polgármester elismerte, hogy valószínűleg többen haltak meg az új koronavírus miatt a városban, mint amiról hivatalosan tudni lehet, és tudatta, hogy epidemiológusok csoportja fogja felülvizsgálni a halálozási adatokat. Mexikó viszonylag kevés tesztet végez. A 125 millió lakosú országban eddig mintegy 150 ezer ember esett át szűrésen.
Szerző

Szabad szemmel: Trump a legnevesebb, Orbán a legsikeresebb - ha az egyik bohóc, mi a másik?

Publikálás dátuma
2020.05.20. 06:39

A visegrádi országok, köztünk hazánk máris jelezték: szeretnének a német-francia mentőcsomagból részesülni. A kérdés, hogy az osztásnál mennyit nyom a latban a jogállamiság semmibe vétele.

New York Times

A lap úgy látja, hogy az USA elnökeként Trump a világ legnevesebb populistája, Orbán Viktor viszont a legsikeresebb, hiszen példátlanul nagy hatalmat kaparintott meg. Mégis hatalmas a különbség köztük a tekintetben, hogy az elnököt csak a nyilvánosság vonzza, Orbánnak viszont azért kell a hatalom, hogy azt gyakorolja is. Vagyis nála jogosak a liberáliok fenntartásai. A különbséget remekül kihozta a Covid-19. A magyar kormányfő minden időkorlát nélkül rendkívüli jogkört kapott. Vagyis azt csinálta, amit az agresszív politikusok általában tesznek, amikor beüt valamilyen szükséghelyzet, mondván, hogy neki le kell gyűrnie a járványt és ez csak széleskörű puvoár birtokában lehetséges. Az ellenzék értelemszerűen diktatúrát kiáltott. Ehhez képest Trump egészen másként járt el, noha ő is külső veszéllyel, láthatatlan ellenséggel szembesült, amire gyorsan kellett reagálni. Nyugodtan hatályon kívül helyezhette volna a bejáratott demokratikus normákat. Ám mégsem vezetett be egyszemélyi uralmat. Nem csak azért, mivel inkompetens, hanem, mert őt idáig sem foglalkoztatták különösebben a normák, amikor a maga szempontjait kívánta érvényesíteni. Így nem fedezte fel a kínálkozó alkalmat a ragályban. Ehhez nincsen szeme, de az ilyen esélyek nem is érdeklik túlzottan. A saját rítusait féltette, tehát hogy élete kibillen a megszokott kerékvágásból. Ezért az elején igyekezett úgy tenni, mintha nem lenne semmiféle gond, majd az államok kormányzóira próbálta rányomni a felelősséget. Úgy hogy nyugodtan ki lehet jelenteni: őt más fából faragták, mint a többi demagógot. A reflektorfényt igényli, hogy a rendszeres sajtótájékoztatókon előadhassa az elnöki különprodukciót. Ugyanakkor remekül érez bizonyos, igen lényeges politikai mozgásokat, ám nincsen benne autoriter késztetés. Pedig hogy ez a kettő milyen veszélyes elegyet tud alkotni, az tökéletesen megmutatkozik Orbán Viktornál. Ezzel szemben az elnök elhárított minden felelősséget, nehogy azt egy szép napon számon lehessen kérni rajta. Nála a show számít, a nagyotmondás bőven elég neki, tettekre nem vágyik. Pedig mind a hívei, mind az ellenfelei azt gondolták, hogy most majd ő lesz Amerikában Orbán, aki feldúlja a rendszert és magányos cowboy módjára megmutatja, miként is kell csinálni, amikor kemény idők járnak. De ebből nem lett semmi, pedig a kórokozó miatt olyan elnök kellett volna, hogy képes a közös cél érdekében felhasználni jogosítványait. Csakhogy kiderült: Amerikát egy showman, egy semmirekellő, egy bohóc vezeti.

Financial Times

Orbán Viktor ugyan kihirdette, hogy az első szakaszban sikerült legyőzni az vírust, ám a felbátorodott ellenzék szóvá teszi az egészségügy hiányosságait, úgy hogy a kormányfőnek mindkét gonddal szembesülnie kell, hiszen az ellátás valóban hagy maga után kívánnivalót. A hatalom ellentmondásos intézkedéseket hozott, beleértve, hogy 8 napot hagyott a kórházaknak az ágyak 60 százalékának kiürítésére. Súlyos állapotban lévő betegeket küldtek haza. A másik oldal azt is felhozza, hogy utána egy hónap alatt csupán 3500 fertőzést regisztráltak és 462-en haltak meg. A budapesti főpolgármester, aki heteken át nyilvánosan csörtézett Orbánnal, azt mondja, hogy maguk az orvosok és nővérek is terjesztik a kórokozót. A vita tovább mélyíti a politikai megosztottságot és súlyosbítja az aggályokat a magyar egészségügy miatt. Budapesten és környékén egyre nagyobb az elégedetlenség a ragályra adott kormányzati válasz miatt. Bíró-Nagy András a Policy Solutions-tól úgy látja, hogy az ellenzéki polgármesterek, illetve a kabinet tagjai kölcsönösen egymásra tolják a felelősséget. A hatalom számára azonban ez nehéz, hiszen ő kérte a felhatalmazási törvényt. Orbán azzal próbálkozott, hogy kipécézze az önkormányzat kezelésében működő idős otthonokat, amire Karácsony azzal reagált, hogy a kórházak és az állami kézben lévő szociális intézmények épp úgy terjesztik a betegséget. Ennek bizonyítására idézi azt a kiszivárgott jelentést, amely szerint az esetek legalább 15 százalékában egészségügyi alkalmazottak maguk érintettek voltak a fertőzésekben. Azt is kifogásolja, hogy a kormány nem ad felvilágosítást az elvégzett tesztek számáról, továbbá hogy hány orvos, illetve nővér esett ágynak. Lydia Gall, a Human Righs Watch kutatója azt mondja, hogy általános gond az információhiány, noha az emberek főként a járvány idején szeretnék tudni, mi is a helyzet. Ám az ország vezetése nem tud válaszolni a lehető legegyszerűbb kérdésekre sem. Karácsony azt is nehezményezi, hogy a hatalom alapvető forrásokat von el az ellenzék vezette önkormányzatoktól. Bíró-Nagy szerint ha a Fidesz-ellenes erők két év múlva is összefognak, akkor Orbán valószínűleg elveszti a kétharmadot. Egyébként a lakosság 40 %-a úgy gondolja, hogy az utóbbi időben esett az egészségügyi ellátás színvonala. A főváros heteken át sürgette, hogy a hatóságok kezdjenek széleskörű szűrőprogramot, de hiába. Így azután maga lépett akcióba a Sorostól kapott egymillió dollárból. A polgármester azt találta mondani: olyanok ők, mint a szerelmes tizenévesek: naponta írnak levelet (a kormánynak), de soha nem kapnak választ.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Orbán Viktor ugyan közölte, hogy megválik különleges jogosítványaitól, ám bizonyos fokig mégiscsak beigazolódtak a bírálók félelmei, hogy hatalma erősítésére, illetve az ellenzék gyengítésére használja ki a járványt. Például amikor lehetővé tette, hogy ipari övezeteket különleges gazdasági zónáknak minősítsenek át és így kivonják azokat az önkormányzatok illetékességéből, ami azt jelenti, hogy ott többé nem vethetnek ki és szedhetnek be iparűzési adót. Ahogyan az Göd esetében is történt. Mellesleg ennek az intézkedésnek semmi köze sincs a fertőzéshez és akkor is hatályban marad, ha már elült a vész. Ugyanakkor a kormány mentegetőzött, amiért két embert elvittek rémhírterjesztés gyanújával, ám az ellenzék szerint főleg vidéken kihat a közvéleményre, ha a lakosság azt látja a tévében, hogy reggel hatkor kopogtatnak a rendőrök olyanok ajtaján, akik bírálták a kormányt. Átkutatják a lakást, számítógépeket foglalnak le és az egyik férfit elvezetik.

Le Monde

Közép-Európa sokkal jobban áll a járvány ügyében, mint a kontinens nyugati része, mert naponta jóval kevesebben betegszenek meg, és viszonylag alacsony az áldozatok száma is. Pedig az elején sokan még attól tartottak, hogy az idősek jelentős aránya és a lepusztult közegészségügy miatt aratni fog a kórokozó. De gyorsan lezárták a határokat, így megakadályozták, hogy gócok alakuljanak ki. Karácsony Gergely azzal magyarázza a jó eredményeket, hogy ezek az országok kevésbé nyitottak kifelé. Azon kívül a budapestiek igen fegyelmezettek voltak. 90 százalékkal csökkentették a szociális kapcsolataikat.

Yahoo/Time

Az érintettek pusztító következményektől tartanak, miután a magyar parlament megvonta a jogi elismerést a transz nemű emberektől. A Nemzetközi Meleg, Transz és Interszex Szövetség igazgatója azt mondja, mostantól nem lehetséges az ilyen emberek számára az egyenjogúság. A mindennapi életüket befolyásolja a döntés, ideértve az egészségügyi ellátást és az elhelyezkedést is. Megbélyegzés, hátrányos megkülönböztetés és zaklakás fenyeget nap mint nap. Ami magában foglalja a túlzott rendőri intézkedéseket, valamint az erőszakot is. Mert akárhányszor elő kell venni a személyi okmányokat, rögtön kiderül, hogy az illető transz nemű, illetve interszex. Orbán az utóbbi időben személyesen vezényelt több támadást is az LMBT-közösség ellen. A hónap elején elutasította a családon belüli erőszak tilalmát kimondó Isztanbuli Egyezmény ratifikálását. Az Európai Alapjogi Ügynökségének legutóbbi felmérése szerint Magyarországon az érintettek 64 %-a már találkozott diszkriminációval. 84 % azt válaszolta, hogy az előítéletek, a türelmetlenség és az erőszak fő oka a politikusok, illetve a pártok hozzáállásában rejlik. Civil aktivisták és újságírók attól tartanak, hogy az új játékszabályok cenzúrához, illetve a bírálatok elfojtásához vezetnek, mivel a „félrevezetés” a hatalom kizárólagos joga. A már idézett érdekképviseleti vezető szerint itt olyan törvényről van szó, amely egyértelműen sérti az emberi jogokat, a magánélethez és a családhoz való jogot a transz neműek esetében. Így pedig még tovább stigmatizál egy csoportot, kiszolgáltatja azt gyűlöletkampányoknak.

Guardian

Magyarországon és azon kívül is éles bírálatok érték a most jóváhagyott jogszabályt, amely megtiltja születéskori nem megváltoztatását. A transz jogokért harcoló Háttér Társaság úgy értékelte, hogy a módosítás megszegi a nemzetközi emberi jogi normákat és szembemegy az Emberi Jogi Bíróság vonatkozó ítéletével, de nem felel meg annak sem, ami a magyar Alkotmánybíróság kimondott. A nem megváltoztatását gyakorlatilag már két éve befagyasztották és így már egy csomóan várnak a jóváhagyásra. Csakhogy a kérelmüket egytől egyig el fogják utasítani, az új jelentkezők beadványával együtt. Az Amnesty International képviselője kijelentette, hogy a döntés sötét korokba taszítja vissza az országot és lábbal tapod a transz neműek jogain. És csak tovább gerjeszti az ellenségességet a LMBT-közösséggel szemben. A kormány az idevágó retorikát a kulturkampf részeként alkalmazza, miközben a hagyományos család fogalmát a politika egyik pillérének tette meg.

Die Zeit

A lap azt írja az új törvény kapcsán, hogy Orbán Viktor ultrakonzervatív családpolitikát képvisel. Kirekeszti mindazokat, akik eltérnek az irányadónak tekintett szexuális normáktól. A politikusnak azt vetik a szemére, hogy megsérti az emberi és polgárjogokat. Keresztes hadjáratot folytat az ellen a tudományos nézet ellen is, hogy az ember neme nem csupán biológiailag meghatározott, hanem azt befolyásolják társadalmi és kulturális tényezők is. A gender tudományok oktatását betiltották.

Süddeutsche Zeitung

A kommentár arra figyelmeztet, hogy az 500 milliárd eurós német-francia gazdasági mentőcsomag elfogadásához az összes tagállam beleegyezése szükséges, ám ennek alighanem meglesz az ára, amikor a jogállami normákat akarják majd számon kérni Magyarországon és Lengyelországon. Az osztrák kancellár ugyan azonnal közölte, hogy ő aztán nem, de ez persze a játék része. A tárgyalások most kezdődnek. Az egyik oldalon vannak az aggályok, a másik oldalon a kívánatos anyagiak. A Visegrádi Csoport máris jelezte Merkelnek, hogy ők hajlandóak, csak a megtépázott gazdaságaik is kapjanak az alapból. Kompromisszum kell, mert ha nem minden tagállam bólint rá, akkor nincs megegyezés. Az egység értékét azon lehet majd elmérni, hogy eléri-e célját a program, azaz kisegíti-e a leginkább bajban lévő spanyolokat és olaszokat. Ám ezt nem adják ingyen. Németország eredetileg ragaszkodni akart ahhoz, hogy az uniós támogatásokat a demokratikus játékszabályok betartásától tegyék függővé, amivel például Budapestet és Varsót kívánta emlékeztetni az európai értékekre. Ám erről most már valószínűleg nemigen esik szó.
Szerző