Megkapja a 3,5 milliárdot a teniszszövetség - Szűcs Lajos távozik

Publikálás dátuma
2020.05.20. 07:00
Szűcs Lajos
Fotó: Népszava
Lapunk úgy tudja, a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) megmenekül a felszámolástól, viszont új vezetőséget kell választania a tisztújító közgyűlésen.
Nem hagyja magára a kormány a Magyar Tenisz Szövetséget, amelynek fideszes elnöke, Szűcs Lajos egy hónappal ezelőtt 3,5 milliárd forintot kért az Emmi-től a szervezet konszolidálása érdekében. Lapunk úgy tudja, az MTSZ megmenekül a felszámolástól, viszont új vezetőséget kell választania a tisztújító közgyűlésen. Erre azért is szükség van, mert öt elnökségi tag bejelentette lemondását a múlt héten, amikor kiderült, hogy pénzügyileg - és erkölcsileg -  csődbe jutott az MTSZ, csak az elnök és Bohács Zsolt alelnök maradt a testület tagja. A közgyűlésen új elnököt is kell választani a központi akarat szerint. 
A koronavírus-járvány miatt született egy kormányhatározat arról, hogy a lemondó elnökségi tagoknak a veszélyhelyzet visszavonása után még legfeljebb kilencven napig el kell látniuk feladataikat. Ezek közül a legfontosabb a rendkívüli közgyűlés időpontjának kijelölése. Volt egy elképzelés arról, hogy erre június 12-ig sor kerül, azonban nehezíti a helyzetet a megfelelő elnökjelölt hiánya.
Úgy tudjuk, a kormányzat Taróczy Balázstól, korábbi kiváló teniszezőtől kért javaslatokat. A párosban kétszeres Grand Slam-győztes (Roland Garros, Wimbledon) három jelöltet terjesztett elő: Babos Csabát, a jelenlegi legjobb magyar női teniszező, Babos Tímea édesapját, Homonnay Gézát, a Feneketlen-tónál működő teniszcentrum vezetőjét és Gém Pétert - korábban játékos volt - aki sikeres üzletember, a magyar Dorko sportruházati cég alapítóját.
Babos és Homonnay visszautasították a felkérést, Gém szívesen lenne elnök, ám végül ő is nemet mondott. Döntésében minden bizonnyal szerepet játszott, hogy az MTSZ ellenzéke, a korábbi kiváló játékosokból álló Tiszta Tenisz nevű csoport jelezte neki, nem fogja támogatni a megválasztását. Ennek oka, hogy Gém is tagja volt az MTSZ elnökségének, a Tiszta Tenisz pedig a megújulást csak úgy tudja elképzelni a sportágban, ha olyan elnök érkezik, akinek semmilyen kapcsolódása nincs az előző vezetéshez. 
"Nagyon megtisztelő, hogy én is felmerültem az elnökjelöltek között, de ennek a feladatnak az ellátásához politikai kapcsolatokra is szükség van, ez nem lenne nekem való, ha a szövetségben dolgoznék, akkor inkább illene hozzám egy szakmai igazgatói vagy ehhez hasonló megbízás - mondta a Népszavának Babos Csaba. - Ezen kívül több mint két éve Sopronba költöztem, ideálisabb egy olyan jelölt, aki a fővárosban vagy a közelében él." 
Homonnay Géza munkatársával annyit üzent lapunknak, hogy nincs benne a szövetség napi ügyeiben, de elégedett a jelenlegi helyzetével és ezen nem kíván változtatni. Gém Péter megkeresésünkre azt mondta, hogy nem szeretne erről a témáról nyilatkozni.
Taróczy az ellenzék oldaláról is el tudott volna képzelni elnökjelölteket, több név  fölmerült innen is, őket viszont a kormány utasította el, mert a honi politikai vezetés nem akar olyan irányítót látni az MTSZ élén, aki az elmúlt években nyíltan bírálta az egyelőre még elnöki pozícióban lévő fideszes irányítót. A Tiszta Tenisz kitart amellett, hogy csak olyan elnök tudja megújítani a sportágat és hitelesen vezetni, aki az ő köreikből kerül ki, és nincs köze a 3,5 milliárd forintos hiányhoz.

Fiktív klubok, titkos tagnévsor

Az MTSZ hivatalos honlapján nem látható, kik tagjai a szervezetnek. Ennél is nagyobb gond - és magyarázat lehet arra, hogyan tűnnek el nyomtalanul az államtól érkező források -, hogy óvatos becslések szerint legalább ötven, a valóságban nem létező klub kap anyagi támogatást a szövetségtől. Az egyik legnagyobb visszhangot a 2014-ben 250 milliós támogatásban részesülő Siófoki Kézilabda és Teniszklub klub váltotta ki, amelyet a Magyar Hang tavaly áprilisban próbált megtalálni, ám az egyesület bejelentett címén nem volt még teniszpálya sem, mint kiderült, az 2017-ben megszűnt. A siófoki klub  képviselője viszont nemcsak részt vett az MTSZ közgyűlésén, hanem felszólalásaiban bírálta a szövetség ellenzékét és kiállt a jelenlegi vezetőség mellett. 

Ellenőrök tűnhetnek fel a Premier League csapatainak edzésein

Publikálás dátuma
2020.05.19. 10:13
Egy éve így edzett a Chelsea, idén biztosan máshogy fognak
Fotó: BEHROUZ MEHRI / AFP or licensors
Így gyakorolnának nyomást a klubokra, hogy betartsák a járvány miatt hozott szabályokat.
Az angol labdarúgó Premier League-ben ellenőrök váratlan megjelenésével gyakorolnak nyomást a csapatokra, hogy azok az előírásoknak megfelelő edzést tartsanak játékosaiknak. Richard Garlick ligaigazgató ezzel kapcsolatban kiemelte: független szakértői csoportjuk létszámát a következő néhány napban kibővítik, hogy elég ellenőr álljon rendelkezésükre erre a feladatra. Hozzátette: a kluboknak biztosítaniuk kell, hogy az ellenőrök hozzáférjenek az edzés alatt készített videofelvételekhez és GPS-adatokhoz. Az ellenőrzéssel részben a közvéleményt is szeretnék megnyugtatni, hogy a futballcsapatoknál betartják a biztonságos munkavégzés érdekében hozott szabályokat. Ezen túl a klubok számára is kontroll, hogy riválisaik nem szegik meg a hétfőn elfogadott előírásokat, és nem kovácsolnak maguknak abból előnyt, hogy már nagycsoportos- és kontaktedzéseket is tartanak. A PL klubjai hétfőn rendkívüli megbeszélésen egyhangúlag döntöttek arról, hogy keddtől (mától) kis csoportokra bontva (legfeljebb öt fő) megkezdődhetnek a maximum 75 percig tartó edzések. A tréningeken egyelőre kerülni kell azokat a gyakorlatokat, amelyek során a játékosok testi kontaktusba kerülhetnek egymással, ezen felül pedig a labdarúgóknak be kell tartaniuk a távolságtartásra vonatkozó szabályokat is. Utóbbira vonatkozóan Mark Gillett, a liga orvosi tanácsadója kiemelte: a labdarúgás a közeljövőben nem várhat jelentős mértékű enyhülést. Az országos adatokra hivatkozva pedig figyelmeztetett: a közegészségügyi helyzet nem változik döntően az elkövetkezendő 6-12 hónap során. A csapatoknál az újraindulásig heti két alkalommal mintegy 40 főt - játékost, edzőt, stábtagot - vetnek alá koronavírus-tesztnek, egyben írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy elfogadják és betartják a járványügyi rendelkezéseket. A bajnokságot – amely eredetileg május 17-én zárult volna – márciusban függesztették fel a koronavírus-járvány miatt, a brit kormány azonban a hónap elején megnyitotta a lehetőséget a profi sport újraindulásához. Zárt kapus mérkőzésekkel így a Premier League is folytatódhat, a tervek szerint akár június 12-én. Ennél óvatosabb becslések szerint viszont valószínűbb, hogy csak június 19-én vagy 26-án rendezhetik a következő fordulót. A csapatoknak még 9-10 mérkőzésük van hátra. 
Szerző

Hatvantól hatvanig

Publikálás dátuma
2020.05.19. 10:00

A klubfutball történetének egyik legszenzációsabb meccsén Puskás Ferenc négy gólt szerzett a Real Madrid-Eintracht Frankfurt BEK-döntőn.
Most, hogy a közszolgálatinak nevezett televízió levetítette a hatvan éve lezajlott Real Madrid–Eintracht Frankfurt BEK-döntőt (7:3), érdemes feleleveníteni néhány körülményt. Például azt, hogy Alex Ferguson, aki a Puskás, Di Stefano „4:3-as” show idején tizennyolc éves volt, azt mondta a Frankfurt–Rangers elődöntő után: „Az Eintracht 6:1-re és 6:3-ra, kiütéssel győzött, és biztosra vettük, hogy elnyeri a kupát.” A Frankfurter Rundschau pedig így zengett a dupla hatosról: „Nincs elég felsőfok!”
Na de mit lehetett írni akkor a glasgow-i Hampden Park 127 621 nézője előtt bemutatott bűvös hetesről?! Ilyesmiket: „Amíg csak élünk, emlékszünk erre a meccsre” (Glasgow Herald); „Ilyen játékot soha nem látott Glasgow” (Evening Times); „Az Eintracht bátor csapat, de a kézművesek nem művészek” (The Scotsman); „Di Stefano, Puskás és Gento másodrendűvé tette a Frankfurtot” (L'Equipe). Hogy Francisco Gento miként került aznap egy magasságba a négygólos Puskás Ferenccel és a mesterhármast jegyző Alfredo di Stefanóval, az rejtély; Östreicher Emil, a menedzserek Puskása, Santiago Bernabeu klubelnök jobbkeze viszont joggal állapította meg a BEK első öt kiírásában egyfolytában hódító Fehér Balettről: „A Real Madrid a világ legjobb labdarúgó-klubcsapata.” Di Stefano azt mondta Puskásról: „Úgy irányítja a labdát a lábával, mint én a kezemmel.” Maga a mágikus tízes, akinek a bal lába még Madridban is új dimenzió volt, így beszélt: „Végre szerencsével jártam egy német csapat ellen.”
Ez nyilván azért is jutott az eszébe, mert a kivándorló csatár az 1954-es vb-döntő kapcsán doppingolással vádolta meg a nyugatnémeteket, ezért az NSZK futballszövetsége határozatba foglalta: egyetlen csapata sem léphet pályára olyan együttessel szemben, amelyben Puskás szerepel. A döntő előtt az Öcsiből Panchóvá lett extraklasszis bocsánatot kért, majd sorra bevarrta a labdát a napjainkban nyolcvannyolc esztendős Egon Loy kapusnak. (Az Eintracht akkori játékosai közül hatan, a Real Madrid glasgow-i tizenegyéből öten élnek.) A szenzációs négyes – valamint a 12 „dugóval” kivívott BEK-gólkirályság nyomán – Puskás esélyes volt az Aranylabdára, ám azt 1960-ban Luis Suarez kapta meg, miután a Barcelona megnyerte a spanyol bajnokságot, és az év őszén kiejtette a BEK-ből a Real Madridot.
Az itthoni kormánypárti sajtó régi refrénje: a magyar bálvány azért nem kapta meg a Ballon d'Ort, mert a kommunista Kelet képviselői összeesküdtek ellene. A gyakorta – a hatvanadik évforduló kapcsán is – előszedett állítás igen nagy hátránya, hogy egy szó sem igaz belőle. A tizenkilenc voksolóból mindössze hat reprezentálta a béketábort: a csehszlovák Rudolf Dvořák, a szovjet Lev Filatov, a lengyel Kasimir Gryzewski, a bolgár Georgi Milcsev, a jugoszláv Petar Sztevcsics, valamint mentorom, Lukács László. Ellenben az olasz Aldo Bardelli, a spanyol José Borie, az angol Brian Glanville, a holland Rudy de Groot, a francia Gabriel Hanot, a svéd Wolf Lyberg, a belga Jacques Lecoq, a görög Kszenofon Metszisz, a portugál Ribeiro dos Reis, a svájci Frederic Schlatter, a nyugatnémet Fritz Weilenmann, az osztrák Ferdinand Wimmer egyaránt a – mint tudjuk, máig hanyatló – Nyugatot képviselte, és a Törökországból választó Leon Fumelli sem lengette Lenin vörös zászlaját. Puskást mégis csak öt szavazó tette az első helyre, a másodikra egy sem, a harmadikra egy. Így nyert – négy első, öt második és három harmadik helyezéssel, az 5, 4, 3, 2, 1-es pontozás alapján 17 pont előnnyel – a spanyol Suarez, aki 1964-ben BEK-győztes és Európa-bajnok volt, ám „csupán” második lett a skót Denis Law mögött.
Ha az nyilván nem a libsi-bolsi ármány miatt alakult is így, az életben bizony akadnak furcsaságok.
Ezek közé tartozik a sportnapilap máig rendíthetetlen szerzőjének a leghíresebb magyar madridi szoboravatása alkalmából, az újság 2013. október 25-i számában közzé tett gondolata: „Az is Puskás volt, aki Francóval parolázott vagy éppen meghajolt Kádár apró dögei előtt, ahogyan azt 1981-ben, a Népstadion dísztribünje felé fordulva tette huszonöt év távollét után, már magyarországi letelepedésének megágyazva.”
Ebből, ha jól értem, az tetszik ki: az extraklasszis Puskás nemcsak új tartományt teremtett, de messze előrelátó és ravasz is volt nagyon.
Szerző
Témák
labdarúgás