„Szégyellje magát, képviselő úr!”

Publikálás dátuma
2020.05.19. 10:30

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Az ellenzék szerint a kormány a munkájukat vesztett embereket, a kormány szerint az ellenzék az egészségügyet nézi le.
Mellár Tamás kezdte a napirend előtti felszólalások sorát az Országgyűlésben, a Párbeszéd frakció tagja azt kérte számon a kormánytól, hogy mikor vezetik be a 13. havi nyugdíjat. A Miniszterelnökség államtitkára, Orbán Balázs válaszában a közgazdász egy 2017-es nyilatkozatát idézte, amiben a 13. havi nyugdíj ellen érvel, majd azt mondta Mellár Tamásnak: „Szégyellje magát, képviselő úr!”. Az LMP részéről Hohn Krisztina arról beszélt, most, hogy a járvány után újraindul a normális kórházi ellátás, fontos lenne levonni az elmúlt hetek tanulságait, például azt, elég információt kaptak-e a kórházigazgatók arról, hogy hogyan, milyen szempontok alapján kellett betegeket hazaküldeniük, van-e bárkinek tudomása arról, hogy minden hazaküldött beteget megfelelően láttak el, hogyan, mikor kerülhet vissza majd akinek erre szüksége van. Fontos lenne azt is tudni, hogy valóban jön-e egy nagy reform az egészségügyben, amiről kormánykörökből hallani lehet, mennyire nőtt meg a várólista és ezt hogy tudja az ellátórendszer kezelni. Ha jön a járvány második hulláma, ismét több ezer ágyat kell felszabadítani? Rétvári Bence, az EMMI államtitkára válaszában arról beszélt, a magyar egészségügy jól teljesített, majd az ellenzéket kezdte szidni, amiért „lesajnálta” az ellátórendszert. A kormány 15-ről 55 milliárd forintra emelte a házi gondozásra fordítható támogatások összegét. A kabinet számol második hullámmal, emiatt lélegeztetőgépek és egyéb védőfelszerelések gyártásában önellátásra próbál készülni az ország, az egészségügyben pedig hosszú időre járványügyi helyzetre kell berendezkedni. Arató Gergely a DK-részéről azt mondta, a kormányzati sikerpropagandához képest a környező országokban töredéke az áldozatok száma egy millió lakosra vetítve. – Ez azoknak a hibája, akik hagyták lerohadni az egészségügyet – mondta. Eközben milliárdok jutnak vadászati kiállításra, eucharisztikus kongresszusra, a haveroknak kikötőfejlesztésre. Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt mondta, a környező országokban is vannak bőven, ahol többen haltak meg egy millió főre lebontva. Egyébként pedig az előző kormányok szórták a pénzt, a 2008-as válságot pedig megszorításokkal kezelték. Majd letagadta, hogy bármely szervezet plusz költségvetési forrást kapna. Szakács László (MSZP) arról beszélt, ahhoz képest, hogy a kormány azt hangoztatja, „nem adósodunk el”, Paksot orosz, a Budapest-Belgrád vasutat kínai hitelből építjük, a gazdaság pedig a német multicégeknek van kiszolgáltatva. A „történelem legnagyobb gazdaságmentő csomagja”, amiről Orbán Viktor beszélt, soha nem került nyilvánosságra, már Orbán Viktor és Palkovics László is egyre kevesebbet beszél ezekről, kerüli a nyilvánosságot. Ma már a kormány azt sem tudja, hány munkanélküli van, azt pedig főleg nem, mi legyen velük. Hazugság, hogy az ellenzék segélyt akar adni az embereknek, de a most munkájukat vesztett embereket meg kell segíteni. Majd azt kérte a kormánytól, nevezze meg, pontosan hogyan teremtenek munkát az állásukat veszítőknek. Tállai András a kormány által bevezetett adó és járulékkönnyítésekről beszélt válaszában. Dudás Róbert (Jobbik) az önkormányzatokat érintő kormányzati jogkorlátozásokat bírálta. Szerinte a kormányt nem érdekli az önkormányzatiság, csak politikai, gazdasági oldalról foglalkoznak a kérdéssel. Majd feltette a kérdést, el akarja-e venni a megyei jogú várások vagy a kistelepülések iparűzési adóját. Pogácsás Tibor belügyi államtitkár reagálásában azt mondta, 2002 óta folyamatosan fosztották ki az önkormányzatokat, 2004-2009 között 2300 milliárd forintot vont el a költségvetés a helyhatóságoktól még az Állami Számvevőszék szerint is. Majd nem válaszolt a feltett kérdésre. Harrach Péter a KDNP frakcióvezetője arról beszélt, le kell vonni a krízis tanulságait. – A kezelés rendben volt, a lakosság fegyelmezett volt, az ellenzék hozta a formáját, jó hangosan bekiabált a pálya széléről – mondta. Szijjártó Péter válaszában a keleti nyitást dicsérte. Csöbör Katalin (Fidesz) arról beszélt, 2010-ben ezekben a napokban választókörzetében, Borsod megyében az utóbbi évek legnagyobb árvize pusztított, de Orbán Viktor akkor is jelen volt látogatásaival, mint most a kórházlátogatásokkal a vírus idején. A jelenlegi kormány is megad minden segítséget mindenkinek, a határokon túl is. Majd arról beszélt, „Európa országai az önfeladás felé haladnak”. Szijjártó Péter külügyminiszter válaszában azt mondta, a kormány minden szomszédos országgal jó viszonyra törekszik. 
Frissítve: 2020.05.19. 10:32

A Lánchíd felújítása csúszik, de a 3-as metróé nem, és Pesten is fonódhatnak majd a villamosok

Publikálás dátuma
2020.05.19. 10:09

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Karácsony Gergely főpolgármester felelősségre vonást ígér a megfeneklett biodóm-beruházás ügyében.
A Lánchíd felújításának az elhalasztásáról döntött a városvezetés – közölte Karácsony Gergely főpolgármester kedden az ATV Start című műsorában. Hozzátette: ezzel párhuzamosan olyan műszaki megoldásokat keresnek, hogy a híd úgy tudjon megújulni, hogy azt ki tudják fizetni. Ugyanakkor a 3-as metró felújítása nem fog csúszni, és a pesti fonódó villamoshálózat kiépítését is megkezdik. Budapest anyagi nehézségeinek részleteiről ugyancsak az ATV reggeli műsorában Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes beszélt, így a fővárosi önkormányzatnál szeptember végéig mindenképpen zárolt 63 milliárd forintról. Ebben a keretben szerepel a Lánchíd felújítása több más olyan fejlesztéssel, amelyeket a koronavírus-járvány miatt az idén el sem tudnak indítani. Karácsony Gergely a zárolt tételekkel csaknem azonos összegűre duzzadt, ám a hiányzó 20 milliárd forint miatt leállt gigaberuházással, a Fővárosi Állat- és Növénykert úgynevezett biodómjával kapcsolatban megjegyezte: „lesz felelősségre vonás, folyamatban van a vizsgálat”. Továbbá „előbb-utóbb” pedig a főigazgatói pályázatot is ki fogják írni a február közepén lemondott Persányi Miklós megüresedett helyére. Az állatkert, mint arról a Népszava is beszámolt, a járvány miatti márciusi zárás után már szerdán kinyit, de elővigyázatosságból a beltéri bemutatóhelyek még nem lesznek látogathatók. A főpolgármester egyébként a Budapestet hétfőtől érintő járványügyi enyhítésekkel kapcsolatban megjegyezte: az üzletek többsége kinyitott hétfőn, de sokan inkább a felkészülésre szánják ezt a hetet. – A fővárosi strandok várhatóan csak a pünkösdi hétvégén fogadnak majd először látogatókat, de csak a kültéri szolgáltatásokat lehet majd igénybe venni. Nyitunk, de zárunk is: a játszótereken például azt kérjük, hogy a szülők viseljenek  maszkot – mondta Karácsony Gergely. Budapest vezetője a fővárosi fenntartású intézményekben a járvány idején kialakult helyzetről szólva kijelentette: „ha egy szög nincs rendesen bekalapálva, azt is megírja a kormánysajtó”. – Ha rendszerszinten érdemi felelősséget akarunk megállapítani, az is kérdés: hogy van az, hogy a kórházakban sokkal többen fertőződtek meg, mint az idősotthonokban, amelyekben világszerte nagy veszélyt jelent a járvány. A kórházakat viszont elvileg nem azért tartják, hogy megbetegedjünk ott – fogalmazott Karácsony Gergely.
Szerző

Az Orbán-kormány haláltánca

Publikálás dátuma
2020.05.19. 07:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Egy településtől csak akkor lehet elvenni területet, ha azt a lakosság helyi népszavazáson jóváhagyta – indokolja Bajor Tibor egyetemi oktató, önkormányzati és gazdasági szakértő, hogy miért törvénytelen kiszakítani a nagy ipari beruházásokat a városokból.
Mit tanít mostantól a különleges gazdasági övezetekről az egyetemen? A történetét Magyarországon, mert az tragikomikus, kezdve ott, hogy már a fogalmat is rosszul fordították. A Szabad Vállalkozási Övezet (Free Enterprise Zone) Európában teljesen más, mint a kínai Különleges Gazdasági Övezet (Special Economic Zone), amire most sokan hivatkoznak. Mi a különbség a kettő között? Kínában a kommunista állam határain belül elkülönítenek egy területet, amelyre külön speciális – a kapitalista termelés igényeinek megfelelő – törvények vonatkoznak. Ez gazdaságfejlesztés, nem területfejlesztés. Ezzel szemben az európai szabad vállalkozási övezetek minden esetben területfejlesztési alapon jönnek létre. Az állam kijelöl egy területet, ami sokkal nagyobb, mint egy ipari park, s ott térítésmentesen biztosítja a megfelelő infrastruktúrát, oktatást, képzést a betelepülő vállalatok számára, biztosítja az ott dolgozó embereknek a szociális és egyéb ellátását lakóteleptől a kórházig, egyetemi kapcsolatig. Létrehoz egy övezetet működtető szervezetet, és ez, valamint az állam és a cégek képviselői minden évben megtárgyalják, milyen fejlesztést kell megvalósítani, amivel a tevékenységüket fenn tudják tartani vagy szélesíteni. Az övezet székhelyének polgármestere részt vesz az egyeztetésen, az elfogadott beruházások, fejlesztések költségét az állam biztosítja, de azok az önkormányzat tulajdonába kerülnek. Tehát az állam először befektet ezekbe az övezetekbe egy csomó pénzt. Ezzel szemben nálunk a települési önkormányzatok fejlesztettek infrastruktúrát, építettek munkásszállót, hogy odavonzzák a vállalkozásokat, majd most jön az állam és mindezt lenyúlja? Igen, csak ez nem EU konform eljárás, ráadásul Magyarországon olyan ipari területekről is szó van, amelyeken még a rendszerváltozás előtt – a Kádár-rendszerben – történt meg a gyár kialakítása. Az unió azonnal eljárást fog indítani Magyarország ellen több okból is. Maradjunk az első megnevezett településnél: Gödtől és önkormányzatától elvesznek egy bizonyos területet és annak az irányítását, tulajdonjogát átadják egy másik önkormányzatnak. Csakhogy 1997-ben aláírtuk az európai önkormányzati chartát, amelyben az is szerepel, hogy önkormányzati határokat csak népszavazással lehet módosítani, egy településtől semmilyen kormányzati vagy parlamenti döntéssel nem lehet a saját területét elvenni. A 2011-es önkormányzati törvény rögzíti, hogy két települési önkormányzat között is csak abban az esetben lehetséges az átadás, ha helyi népszavazáson a helyi lakosok azt megszavazzák. Azaz több mint ötven településen, ahol 5 milliárd fölötti beruházás van, mindenhol népszavazást kellene tartani? Így van, olyan nincs, hogy elveszek egy területet egy településtől és odaadom a megyének, mert Magyarországon földterület csak és kizárólag települési önkormányzat közigazgatási tulajdonában lehet. A megyének van közigazgatási határa, de nincs saját földterülete. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján csak arra van joga, hogy konzultáljon a településekkel. Ha a megyének tulajdont és a különleges gazdasági övezetekkel kapcsolatos jogkört akar adni a kormány, akkor először módosítania kellene a kétharmados önkormányzati törvényt. Nemcsak az önkormányzatokat, az érintett cégeket sem kérdezték meg a javaslat benyújtása előtt. Ennek mi lehet a következménye? Ha az EU az önkormányzati jogok ilyen durva megsértését esetleg mégis elnézné, azt már biztosan nem, hogy ezzel a lépéssel az állam agresszíven beavatkozik a vállalkozások szabad versenyébe. Létrehozhat a kormány bárhol gazdasági övezetet, csak előbb törvényekben meg kell szabnia, hogy milyen feltételek mellett költözhet be oda egy vállalkozás. A szabad gazdasági verseny akadályozása, ha új jelentkezőt nem engednek be ugyanolyan feltételekkel, mint azokat, akik már ott vannak. Akár arab, akár afgán, akár szudáni a beköltözni akaró. Ha vállalkozó vagyok, mondhatom, hogy Samsung ide vagy oda, engedjenek be a gödi területre, mert szeretnék beruházni? Így van, be kell engedni, ha nem, megy az európai bíróságra és meg fogja nyerni a pert. Eddig ipari parkok alakultak városok szélén. Ha a parkban egy cég beruházása haladja meg az 5 milliárd forintot, az bekerül a különleges gazdasági övezetbe, de a másik, amelyik csak 3 milliárdot fektet be, az marad a településnél? Igen, de ez a helyzet kezelhetetlen. A jelenlegi szabályok szerint ipari parkot csak település hozhat létre. A területrendezési törvényben szerepel ugyan a különleges vállalkozási övezet létrehozásának lehetősége, de benne van az is, hogy az övezetek működéséről és gazdálkodási rendszeréről törvényt kell alkotni és ez a jogszabály 1996 óta nem született meg, azóta mulasztásos törvénysértésben van minden parlament. Tudjuk, hogy nincsenek előkészítés alatt ilyen új szabályok? Ezt nem tudom, de az biztos, hogy a megye a 1990. évi helyi adókról szóló törvény alapján nem vonhat el adót a településektől, iparűzési adó beszedésére csak a helyi önkormányzat jogosult. Bármerről közelítünk, kiderül, hogy a törvényjavaslat, amit Semjén Zsolt benyújtott a parlament elé, hemzseg a különböző törvényekkel való ütközéstől. Egy újabb bizonyíték, hogy Orbán Viktor távolodik az uniótól? Elképzelhető, de ha kilép, akkor innen menekülni kezdenek az uniós cégek, mert nem uniós országból érkező termékekre védővámot vet ki az EU. Egy kiló búzát vagy egy darab almát nem tudunk majd kivinni az uniós piacokra. Ezt nyilván tudják… …csak nem foglalkoznak vele. Folyton az az érzésem, hogy ami mostanában történik, az olyan, mint egy haláltánc, ki tudja meddig maradunk, szedjünk össze mindent, amit lehet. A különleges gazdasági övezeteknél is csak az számít, mennyit lehet ezen politikailag és gazdaságilag nyerni. A különleges gazdasági övezetek miatti botrányban senki nem vette észre, hogy a parlament elfogadta a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény módosítását arról, hogy a megyei önkormányzat önállóan, vagy a szomszédos megyei önkormányzattal közösen térségi fejlesztési tanácsot hozhat létre. Ez összefügg a gazdasági övezetek lenyúlásával? Azt gondolom, hogy igen, mert ha megyehatárokon átnyúló az érintett terület, már egyik megyei önkormányzat sem illetékes a konzultációra, ezért az állam saját hatáskörbe vonhatja az intézkedési jogot, végső soron pedig a bevételt is. A cégek és az ott dolgozók életében mi változik attól, hogy a megyékhez kerülnek? Ha a nyereségem a politikától függ, mindent megteszek, hogy ne állítsanak akadályt ez elé. Ha egy faluban csak egyetlen üzem van, mondjuk egy pékség, ahol tíz embernek van fix munkája, és a tulajdonos azt mondja, nekünk az a jó, ha Gipsz Jakab lesz a polgármester, különben bezárom az üzemet, akkor minden munkás ezen fog dolgozni, mert szüksége van a munkára.

Névjegy - Bajor Tibor

A közgazdaságtudományok doktora, főiskolai tanár és egyetemi oktató. A rendszerváltás után volt Záhony polgármestere, parlamenti képviselő, később a vállalkozási övezetekért felelős kormánymegbízott, és a Vállalkozási Övezetek Országos Szövetségének elnöke is.