Júniustól részben megnyílhatnak az általános iskolák Szlovákiában

Publikálás dátuma
2020.05.19. 06:41

Fotó: JOE KLAMAR / AFP
Szerdától bizonyos korlátozások betartása mellett lehetővé válik a tömegrendezvények megtartása.
Szlovákiában szerdán folytatódhat a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások feloldása, júniustól pedig megnyílhatnak az általános iskolák alsó tagozatai és az óvodák – jelentette be hétfőn pozsonyi sajtótájékoztatóján Igor Matovic kormányfő. Szlovákiában a kormány április végén kezdte meg a Covid-19 betegség terjedésével összefüggésben márciusban bevezetett korlátozások négy szakaszban történő feloldását. Először a kisebb alapterületű üzletek és szolgáltatók nyithattak meg, majd később a nagyobb üzletek, sportpályák, rövid távú szállást nyújtó intézmények, illetve az éttermek és bárok teraszai is. A szerdán hatályba lépő negyedik enyhítési szakaszban
már megnyílhatnak a bevásárlóközpontok és az éttermek beltéri helyiségei is, bizonyos korlátozások betartása mellett lehetővé válik a tömegrendezvények megtartása, például száz főnél kevesebb nézővel már üzemelhetnek a mozik és színházak, és részben az uszodák is.

Az enyhítésekkel vélhetően a korlátozások miatt nehéz helyzetbe került hazai vállalkozókon is segíteni akar a kormány, amely egy hétfőn elfogadott dokumentumban jelentősre becsülte a válság gazdaságra gyakorolt negatív hatásait. A stabilitási program nevet viselő tervezet szerint a kormány idén 8,4 százalékos GDP arányos költségvetési hiánnyal kell számoljon, ami 7,1 százalékponttal több az idei költségvetésben megfogalmazottnál. A dokumentumban közölt becslés szerint a költségvetési hiány 2023-ra térhet vissza 3 százalék alá. A szlovák kormányfő hétfői bejelentése szerint
az általános iskolák alsó tagozatai és az óvodák júniustól nyílhatnak meg, ám az intézmények megnyitásáról a fenntartó hozhatja meg a végső döntést és az intézmények látogatásáról a szülők dönthetnek.

A most szerdától hatályos enyhítések további pontja, hogy közterületen – a tömegközlekedési eszközök kivételével – kötelezőből önkéntessé válik a védőmaszkok viselése, feltéve, ha az emberek öt méteres védőtávolságot tudnak egymástól tartani.
Csütörtöktől enyhülnek a külföldről hazatérőkre vonatkozó karantén-előírások is. Nyolc ország – Magyarország, Csehország, Lengyelország, Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Németország és Svájc – esetében a kéthetes karantén már csak azoknak a hazatérőknek lesz kötelező, akik több mint 24 órát töltöttek külföldön.

Közben Zuzana Caputová államfő hétfőn aláírta azokat a változtatásokat, amelyek alapján hamarosan bevezethetik, hogy a Szlovákiába hazatérők házi karanténban töltsék el a kötelező karantén kéthetes időszakát, amelyet eddig állami intézményekben kellett tölteniük. A szóban forgó törvényi változtatásokat a pozsonyi parlament pénteken gyorsított eljárásban fogadta el. A házi karantén feltétele egy a mobilszolgáltatók helymeghatározási adatait, illetve a telefon kameráját használó alkalmazás letöltése lesz. A kormányhivatal hétfői tájékoztatása szerint az újítás bevezetését még egy tesztidőszak előzi majd meg. A legújabb adatok alapján úgy tűnik, hogy Szlovákiában az elmúlt három héthez hasonlóan továbbra is átlagban napi öt alatt maradhat a koronavírussal újonnan diagnosztizáltak száma. A központi válságstáb honlapján hétfőn közölt adatok szerint
vasárnap és szombaton egy-egy, pénteken pedig 13 személynél mutatták ki a Covid-19 betegség kórokozóját, így a korábbiakkal együtt eddig 1494 fertőzöttet tartanak nyilván.

Az újonnan gyógyultnak nyilvánítottak száma több mint két hete minden nap meghaladta az újonnan regisztrált fertőzöttek számát. A nyilvántartás szerint vasárnap 22 esettel 1185-re nőtt a hivatalosan gyógyultnak minősítettek száma, a kór elismert halálos áldozatainak száma 28, és eddig már több mint 143 ezer vírustesztet végeztek el.
Szerző
Frissítve: 2020.05.19. 06:56

180 ezer milliárd forintos válságalapot akarnak a németek és a franciák

Publikálás dátuma
2020.05.18. 21:45

Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
És ez a hatalmas összeget nem kölcsönként, hanem dotációként lehetne felhasználni, azaz nem kell visszafizetni.
Németország és Franciaország egy 500 milliárd eurós (180 ezer milliárd forint) európai uniós alap felállítását javasolja a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására - jelentette be a német kancellár és a francia államfő hétfőn. Az úgynevezett helyreállítási alap célja, hogy az Európai Unió "megerősödve, összetartóan és szolidárisan" emelkedjen ki a járvány miatt keletkezett gazdasági válságból - mondta Angela Merkel német kancellár Emmanuel Macron francia államfővel tartott online tájékoztatóján, aláhúzva, hogy a koronavírus-járvány az EU eddigi legnagyobb megpróbáltatása. A német-francia javaslat szerint az alap forrásait az EU-s szerződések módosítása nélkül, a közös költségvetésről szóló szabályoknak megfelelően teremtenék elő, és az alapot az EU 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésébe - úgynevezett többéves pénzügyi keretébe - ágyazva működtetnék. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság a tagállami kormányok felhatalmazásával felvesz 500 milliárd euró hitelt, amelyet a ciklus első éveire összpontosítva költenének el, hogy a gazdaság minél hamarabb túljusson a válságon. A hitelt a tagországok közösen, több ciklusra elnyújtva törlesztenék, megemelt költségvetési befizetés formájában. A törlesztési terheket ugyanolyan arányban kellene megosztani, mint eddig a költségvetési befizetéseket, a hitelfelvétellel szerzett forrást viszont rászorultsági alapon osztanák el, vagyis a válságot leginkább megszenvedő tagországok kapnák a legtöbb támogatást. Ez a helyreállítási alap "filozófiája" - mondta Angela Merkel. Kiemelte, hogy a kevésbé fejlett tagállamok felzárkózását szolgáló kohéziós alapokat is működtető EU-s költségvetés igen jól megfelel a járvány hatásainak ellensúlyozására, a közösség összetartásának, szolidaritásának erősítésére. Németország és Franciaország az "európai eszme" mellett áll ki a javaslattal, amely azon a felismerésen alapul, hogy "Európának közösen kell cselekednie" a válság legyőzéséért, mert "a nemzetállamnak egyedül nincs jövője" - mondta Angela Merkel. Rámutatott, hogy a tagállami szinten nagyjából 2000 milliárd eurót fordítanak válságkezelésre, amit EU-s szinten kiegészít az április elején elfogadott 540 milliárd euró összegű hárompilléres gazdaságösztönző mentőcsomag, és a javasolt 500 milliárd eurós helyreállítási alap. Ez a hozzávetőleg 3000 milliárd euró együtt már komoly "európai válasz" lehetne a járvány kihívására, tekintve, hogy a 27 tagország összesített hazai összterméke (GDP) mintegy 14 000 milliárd euró. Emmanuel Macron arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai hitelezés történetében "hatalmas előrelépés" a javaslat. "Ez nagyon fontos nap" - mondta a francia elnök arra utalva, hogy a közös hitelfelvétel ügye az elmúlt években számos nézeteltérés tárgya volt az északi és a déli országok között, Franciaország a kezdetektől támogatta, Németország viszont elutasította a közösen kibocsátott kötvények gondolatát. "Ezt az 500 milliárd eurót nem kell visszafizetniük azoknak, akik felhasználják a pénzt" - jelezte Emmanuel Macron. "Nem kölcsönök lesznek, hanem dotációk" - tette hozzá, arra emlékeztetve, hogy Olaszország elutasította, hogy a gazdaságösztönző alap visszafizetendő hiteleket tartalmazzon. Emmanuel Macron a sajtótájékoztatón Párizs és Berlin prioritásának nevezte a közös európai egészségügy megteremtését a koronavírus-járványt követően. "Az a szándékunk, hogy Európát nagyon konkrét kompetenciákkal ruházzuk fel az egészségügy terén. Közös maszk és tesztkészletekkel, közös és összehangolt vásárlási kapacitásokkal az ellenszerekre és az oltásokra, megosztott járvány-megelőzési programokkal, közös esetszámláló módszerekkel" - fogalmazott Emmanuel Macron. "Ez az egészségügyi Európa soha nem létezett, a prioritásunkká kell tenni" - tette hozzá. A magyar és a lengyel kormány politikáját firtató újságírói kérdésre a francia elnök bírálta azokat a szerinte tekintélyelvű európai kormányokat, amelyek szerinte a koronavírus-járvány elleni intézkedéseket keretében korlátozni próbálják a jogállamiságot. "Ezen a területen semmilyen megértést, semmilyen puhányságot nem fogunk tanúsítani" - mondta a francia elnök. 
Szerző

Putyin inkább trollstatisztikus, semmint bajmegoldó államférfi

Publikálás dátuma
2020.05.18. 21:23

Fotó: AFP/Sputnik
A vírus kivette az orosz elnök ezéből az irányítást, országa olyan válsággal néz szembe, amit a Szovjetunió felbomlása óta nem élt át.
A hivatalos adatok szerint az Egyesült Államok után a világ második legtöbb koronavírus-fertőzését produkáló Oroszországban véget ért a hat hete, március végén országosan bevezetett munkamentes periódus, írja a 24.hu. Elsőként az építőiparnak és a mezőgazdaságnak kell újraindulnia – mondta nemrég Vlagyimir Putyin. A hétfői adatok összesen már több mint 290 ezer orosz fertőződött meg, ám szakértők szerint a valóságban ennél is sokkal rosszabb a helyzet. Például azért, mert a halálozási arány jóval elmarad a világ más részein tapasztalttól: egymillió emberre 19 haláleset jut, szemben a 40-es világátlaggal. A Nemzetgazdasági és Közigazgatási Elnöki Akadémia kutatója, Tatyjana Mikhailova szerint Moszkvában a Covid-19 áldozatainak a száma akár a háromszorosa is lehet a hivatalos adatnál. Mindenesetre a Kreml és az állami média által szajkózott tétel, miszerint Oroszország hatékonyabban harcol a vírus ellen, mint a Nyugat, nem tűnik hihetőnek. Hivatalosan ugyanis alig több mint 2700 áldozata van az országban a koronavírusnak, miközben Moszkva polgármestere, Szergej Szobjanyin is azt nyilatkozta, hogy a hivatalos 116 ezer megbetegedés helyett úgy 300 ezer lehet a fővárosban, vagyis ő is nagyjából háromszorosára tippeli a hivatalos adatoknál a valós számokat. Hogy most mi történik? Putyin a Moszkva melletti otthonában ül, és – ahogy Kínában is tapasztalható volt – próbálja rákenni a problémákat másokra, minél kevesebbet veszítsen a népszerűségéből a krízis alatt. Az elnök mindenesetre nem így tervezte 2020-at, hiszen a fasizmus leverésének 75. évfordulóját, a Győzelem napját egy hatalmas katonai díszszemlével szerette volna megünnepelni, és a tervek szerint épp május 9-én nyitották volna meg új templomként a fegyveres erők katedrálisát. Továbbá épp mostanában tartották volna azt a népszavazást, amelynek arról kell döntenie, hogy 2024 után is elindulhasson az elnökválasztáson, sőt még utána is egy ciklusra, vagyis akár egészen 2036-ig ő lehetne az orosz föderáció elnöke. Kérdés, ha tényleg egy olyan katasztrófa felé sodródnak az oroszok, amelyet még nem éltek át a Szovjetunió felbomlása óta, vajon kit tartanak majd felelősnek mindezért. AZ IMF szerint a GDP 5,5 százalékkal eshet, Alekszej Kudrin, az orosz számvevőszék elnöke szerint pedig a munkanélküliség 2,5 millióról 8 millióra ugorhat. Noha azzal mindenki tisztában van, hogy az összes korlátozó intézkedés mögött Putyin áll, mégsem valószínű, hogy belebukjon a vírusválságba. Még akkor sem, ha történelmi mélységben van az orosz elnök népszerűsége. Nyilvánvaló, hogy Putyin számára szokatlan helyzetbe került, az irányítást valójában kivette a kezéből a koronavírus. Tétovázik, nem tud mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy főként a fővárostól távoli területeken nagyon rossz állapotban van az egészségügyi rendszer, de azt sem közölte eddig, hogy miként próbálna enyhíteni a gazdasági válságon, ezzel kapcsolatban június elejére ígért konkrét terveket. Bár biztos vannak olyanok, akik azt mondják, legalább van munkájuk, hiszen a kényszerszabadság és a járványhelyzet miatt itt is sokan veszítették el az állásukat. A stratégiai fontosságú nagyvállalatoknak ugyan segítséget ígért az elnök, sok kisebb vállalkozás is tönkremehetett, mert a számukra felajánlott segítség csak szűk körben volt elérhető, és az is későn érkezhetett – írta a Washington Post.
Szerző