Előfizetés

Pintér saját elképzeléseiről nem beszélt az orvos kamara elnökének

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.05.18. 19:25
Pintér és Kásler Orbán Viktor sajtótájékoztatóján az Operatív Törzs ülése után
Fotó: Jani Martin / Népszava
Így nem tudni mi lesz a kórházparancsnokok intézményével.
 A Magyar Orvosi Kamra hétfő kora délután kitette a honlapjára azt az elnökség által készített dokumentumot, amit Pintér Sándor belügyminiszterrel való találkozóra magával vitt Kincses Gyula elnök. Jelezték azt is, hogy az egészségügyi járvány utáni újraindításáról szóló munkaanyag alapján két feladat kaptak a belügyminisztertől: készítsenek egy összefoglalót a hálapénzről, továbbá az egészségügy jelenlegi helyzete alapján állítsanak össze egy olyan javaslatot, amely segítheti az átszervezést. A Népszava elsőként számolt be arról, hogy Pintér Sándor felhatalmazást kapott a miniszterelnöktől az ágazat átvilágítására, az állapotok felmérésére. Valamint hogy a közelmúltban fogadta a Magyar Kórházszövetség, valamint a Magyar Orvosi Kamara elnökét és több egészség-gazdaságtanban is jártas ágazati szaktekintélyt. A MOK elnöke által a találkozóra vitt helyzet elemzésben az elnökség azt írta: a jövőben „nem a járvány előtti szerkezethez és működéshez kell visszatérni, hanem meg kell tenni azokat az összehangolt lépéseket, amelyek a járvány előtt elmaradtak, illetve előkészítésük elkezdődött.” Hozzátették azt is, hogy ez az orvostársadalom együttműködése, melynek feltétele a a kiszámítható szakmai munkakörnyezet és a tisztességes bér. A hálapénzt betiltanák, és álláspontjuk szerint büntethető lenne az is, aki adja, és az is aki elfogadja. Kincses Gyula a belügyminiszternél tett látogatásáról beszélt az Indexnek. Azt mondta: Pintér Sándor arról érdeklődött, hogy „a járvány után ugyanoda kell-e visszatérni ahol voltunk, vagy más szervezetű ellátórendszerre kell áttérni, amely egyrészt garantálja az igazságos hozzáférést, másrészt jól reagál a hirtelen helyzetre.” Hozzátette: a beszélgetéseken Pintér nem beszélt saját elképzeléseiről, így arról nem volt szó, mi lehet a későbbiekben a kórházparancsnokok intézményével.        

Határozatlan időre meghosszabbították Hernádi Zsolték megbízatását

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.18. 18:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A Corvinus Egyetemet működtető alapítvány kuratóriuma és felügyelőbizottsága munkáját időkorlát sem nehezíti többé.
A budapesti Corvinus Egyetemet működtető Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriuma és a felügyelőbizottsága 2020. április 15-i elektronikusan megtartott ülésén a kuratórium elnöke és tagjai, illetve a felügyelőbizottság elnöke és tagjai megbízatását 2020. április 23-ától határozatlan időre megújította - írja az mfor.hu a Fővárosi Törvényszék most közzétett végzése alapján.    A megválasztott tisztségviselők elfogadták megbízatásukat, a kuratórium az alapító okiratot ennek megfelelően módosította.
Az alapítvány ötfős kuratóriumának elnöke Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója. Tagjai: Csák János üzletember, volt londoni nagykövet, Lánczi András, a Corvinus rektora, Martonyi János volt külügyminiszter és Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.

A portál megjegyezte, hogy ők döntenek minden tartalmi kérdésben, ami a Corvinus jövőjét meghatározza. Az mfor.hu emlékeztetett arra, hogy az állam tavaly bocsátott 10-10 százalékos Mol- és Richter-részvényt az alapítvány tulajdonába, amely emellett 600 millió forintos vagyon felett diszponál.

Nem számítanak csodára – 12 pont arról, mit veszthet sok-sok közalkalmazott

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.05.18. 17:46
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Mindenképpen rosszabbul járnak a muzeológusok, levéltárosok, könyvtárosok és művelődésszervezők, ha a parlament holnap megfosztja őket közalkalmazotti státusuktól.
Durva csúsztatás kimondani és hatalmas tévedés elhinni, hogy jobban járnak a kulturális terület közalkalmazottai, ha rájuk is a Munka törvénykönyve (Mt.) szabályait alkalmazzák, mint a versenyszféra munkavállalóira – indokolta a Népszavának a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, hogy miért állítottak össze egy 12 pontos listát a váltás hátrányos következményeiről. Legalább szembesüljenek vele a kormánypárti képviselők, hogy mit szavaznak meg a szakszervezetek, érdekvédelmi tömörülések és szakmai szövetségek tiltakozása ellenére – fogalmazott Boros Péterné. Kedden délelőtt ugyanis még tárgyalnak a módosításokról, de délután a parlament kormánypárti többsége minden bizonnyal megszavazza a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyát november elsejétől sima munkaviszonnyá alakító törvényjavaslatot. A terület szakszervezeteinek és szakmai szervezeteinek húsvét előtt váratlanul megküldött tervezet a majdnem 20 ezer alkalmazottat az eddiginél kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza – állítják az érdekvédők, de véleményük a kormánynál süket fülekre talált. Az MKKSZ csomagja azt foglalja össze, miért lenne előnyösebb a közalkalmazotti törvény alkalmazása ezután is. Például azért, mert ez alapján közszolgálatba, közpénzek kezelőjének csak büntetlen előéletű személyt vehetnek fel, míg az Mt. nem szab ilyen követelményt. A közalkalmazottaknál kötelező a pályáztatás egy álláshely betöltésekor, ilyen kiválasztási rendszer nincs a munkavállalók esetében. Náluk csak lehetőség a próbaidő kikötése, a közalkalmazottaknál 3 hónapot mindenképpen adnak a véglegesítés előtt, hogy kiderülhessenek az addig láthatatlan gondok, ha vannak ilyenek. A kezdők megfelelő felkészítésére 1-3 év minősítéssel záruló gyakornoki időt ad a közalkalmazotti törvény, a munka törvénykönyve ezt sem ismeri. 
Boros Péterné arra is emlékeztet, hogy a közalkalmazotti munkahelyeken dolgozó vezetők bármikor folytathatják munkájukat beosztottként is, a versenyszférában ez nehezen képzelhető el. A 40 éves szolgálati idővel rendelkező nőket – ha kérik – a közszolgálati munkáltatónak kötelező felmenteni, ez nem szerepel az Mt.-ben. További előny a közalkalmazottaknál, hogy ha központi vagy helyi intézkedés, létszámleépítés miatt megszűnik a munkahelyük, kérésükre a közintézmény fenntartója köteles megnézni, hogy más intézményeiben nincs-e felajánlható állás, ahogy ugyancsak az érintettek kérésére az azonos munkakörben dolgozók kérhetik a részmunkaidő meghatározását. Ilyen előnyöket az Mt. nem tartalmaz. A munkaadók számára is előnyös, hogy a közalkalmazottak munkáját háromévente vagy illetményemelés előtt minősíteni kell, a versenyszférában ez a cégvezetés döntésétől függ. Az egyes munkakörökkel összeférhetetlen más tevékenységek listája is csak a közalkalmazotti körre érvényes, holott ez tiszta helyzetet teremt. A kormánypárti kritikákra, hogy a közalkalmazotti illetmények előmeneteli szabályai elavultak, az MKKSZ elnöke úgy reagált, hogy nem a szabályozás a gond, hanem a 2008 óta befagyasztott fizetések. A közalkalmazottaknál is lehetne béralku, ha a fenntartóknak lenne pénze, ahogy a munkavállalók béralkuja sem hoz törvényszerűen magasabb fizetéseket a szakszervezeti vezető szerint, hiszen csak a minimálbér és garantált bérminimum emelése van szabályozva. A Mt. nem ismer jubileumi jutalmakat sem, ahogyan a piaci munkahelyeken a közalkalmazottak lakásvásárlásához, építéséhez adott állami készfizető kezesség sem ismert, pedig ez sok családnak jelentett eddig komoly segítséget. Ezek a konkrét jogi szabályok könnyen átláthatóvá teszik, hogy nemcsak elvi és általános kifogások miatt tartják felháborítónak a múzeumok, közgyűjtemények, levéltárak, művelődési házak dolgozói, hogy átminősítik őket mezei munkavállalókká, hanem azért is, mert egy egyszeri 6 százalékos béremelés mellé a szakma leminősítését, felhígulásának lehetőségét kapják cserébe. Nem számítanak csodára, hogy a fenti érveket a fideszes parlamenti többség elfogadja, de legalább az érintettek és az olvasók tudják az igazságot – indokolta Boros Péterné a jogi csomag összeállítását.