Határozatlan időre meghosszabbították Hernádi Zsolték megbízatását

Publikálás dátuma
2020.05.18. 18:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A Corvinus Egyetemet működtető alapítvány kuratóriuma és felügyelőbizottsága munkáját időkorlát sem nehezíti többé.
A budapesti Corvinus Egyetemet működtető Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriuma és a felügyelőbizottsága 2020. április 15-i elektronikusan megtartott ülésén a kuratórium elnöke és tagjai, illetve a felügyelőbizottság elnöke és tagjai megbízatását 2020. április 23-ától határozatlan időre megújította - írja az mfor.hu a Fővárosi Törvényszék most közzétett végzése alapján.    A megválasztott tisztségviselők elfogadták megbízatásukat, a kuratórium az alapító okiratot ennek megfelelően módosította.
Az alapítvány ötfős kuratóriumának elnöke Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója. Tagjai: Csák János üzletember, volt londoni nagykövet, Lánczi András, a Corvinus rektora, Martonyi János volt külügyminiszter és Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.

A portál megjegyezte, hogy ők döntenek minden tartalmi kérdésben, ami a Corvinus jövőjét meghatározza. Az mfor.hu emlékeztetett arra, hogy az állam tavaly bocsátott 10-10 százalékos Mol- és Richter-részvényt az alapítvány tulajdonába, amely emellett 600 millió forintos vagyon felett diszponál.
Szerző

Nem számítanak csodára – 12 pont arról, mit veszthet sok-sok közalkalmazott

Publikálás dátuma
2020.05.18. 17:46
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Mindenképpen rosszabbul járnak a muzeológusok, levéltárosok, könyvtárosok és művelődésszervezők, ha a parlament holnap megfosztja őket közalkalmazotti státusuktól.
Durva csúsztatás kimondani és hatalmas tévedés elhinni, hogy jobban járnak a kulturális terület közalkalmazottai, ha rájuk is a Munka törvénykönyve (Mt.) szabályait alkalmazzák, mint a versenyszféra munkavállalóira – indokolta a Népszavának a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, hogy miért állítottak össze egy 12 pontos listát a váltás hátrányos következményeiről. Legalább szembesüljenek vele a kormánypárti képviselők, hogy mit szavaznak meg a szakszervezetek, érdekvédelmi tömörülések és szakmai szövetségek tiltakozása ellenére – fogalmazott Boros Péterné. Kedden délelőtt ugyanis még tárgyalnak a módosításokról, de délután a parlament kormánypárti többsége minden bizonnyal megszavazza a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyát november elsejétől sima munkaviszonnyá alakító törvényjavaslatot. A terület szakszervezeteinek és szakmai szervezeteinek húsvét előtt váratlanul megküldött tervezet a majdnem 20 ezer alkalmazottat az eddiginél kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza – állítják az érdekvédők, de véleményük a kormánynál süket fülekre talált. Az MKKSZ csomagja azt foglalja össze, miért lenne előnyösebb a közalkalmazotti törvény alkalmazása ezután is. Például azért, mert ez alapján közszolgálatba, közpénzek kezelőjének csak büntetlen előéletű személyt vehetnek fel, míg az Mt. nem szab ilyen követelményt. A közalkalmazottaknál kötelező a pályáztatás egy álláshely betöltésekor, ilyen kiválasztási rendszer nincs a munkavállalók esetében. Náluk csak lehetőség a próbaidő kikötése, a közalkalmazottaknál 3 hónapot mindenképpen adnak a véglegesítés előtt, hogy kiderülhessenek az addig láthatatlan gondok, ha vannak ilyenek. A kezdők megfelelő felkészítésére 1-3 év minősítéssel záruló gyakornoki időt ad a közalkalmazotti törvény, a munka törvénykönyve ezt sem ismeri. 
Boros Péterné arra is emlékeztet, hogy a közalkalmazotti munkahelyeken dolgozó vezetők bármikor folytathatják munkájukat beosztottként is, a versenyszférában ez nehezen képzelhető el. A 40 éves szolgálati idővel rendelkező nőket – ha kérik – a közszolgálati munkáltatónak kötelező felmenteni, ez nem szerepel az Mt.-ben. További előny a közalkalmazottaknál, hogy ha központi vagy helyi intézkedés, létszámleépítés miatt megszűnik a munkahelyük, kérésükre a közintézmény fenntartója köteles megnézni, hogy más intézményeiben nincs-e felajánlható állás, ahogy ugyancsak az érintettek kérésére az azonos munkakörben dolgozók kérhetik a részmunkaidő meghatározását. Ilyen előnyöket az Mt. nem tartalmaz. A munkaadók számára is előnyös, hogy a közalkalmazottak munkáját háromévente vagy illetményemelés előtt minősíteni kell, a versenyszférában ez a cégvezetés döntésétől függ. Az egyes munkakörökkel összeférhetetlen más tevékenységek listája is csak a közalkalmazotti körre érvényes, holott ez tiszta helyzetet teremt. A kormánypárti kritikákra, hogy a közalkalmazotti illetmények előmeneteli szabályai elavultak, az MKKSZ elnöke úgy reagált, hogy nem a szabályozás a gond, hanem a 2008 óta befagyasztott fizetések. A közalkalmazottaknál is lehetne béralku, ha a fenntartóknak lenne pénze, ahogy a munkavállalók béralkuja sem hoz törvényszerűen magasabb fizetéseket a szakszervezeti vezető szerint, hiszen csak a minimálbér és garantált bérminimum emelése van szabályozva. A Mt. nem ismer jubileumi jutalmakat sem, ahogyan a piaci munkahelyeken a közalkalmazottak lakásvásárlásához, építéséhez adott állami készfizető kezesség sem ismert, pedig ez sok családnak jelentett eddig komoly segítséget. Ezek a konkrét jogi szabályok könnyen átláthatóvá teszik, hogy nemcsak elvi és általános kifogások miatt tartják felháborítónak a múzeumok, közgyűjtemények, levéltárak, művelődési házak dolgozói, hogy átminősítik őket mezei munkavállalókká, hanem azért is, mert egy egyszeri 6 százalékos béremelés mellé a szakma leminősítését, felhígulásának lehetőségét kapják cserébe. Nem számítanak csodára, hogy a fenti érveket a fideszes parlamenti többség elfogadja, de legalább az érintettek és az olvasók tudják az igazságot – indokolta Boros Péterné a jogi csomag összeállítását.

Gyula fideszes polgármestere jelentette fel rémhírterjesztésért a helyi ellenzéki aktivistát

Publikálás dátuma
2020.05.18. 17:38
Görgényi Ernő
Fotó: Görgényi Ernő Facebook oldala
Görgényi Ernő a momentumos Csóka-Szűcs Jánost Facebook-bejegyzése miatt kért felelősségre vonást a rendőrkapitánytól.
Napokig nem lehetett tudni, hogy pontosan ki hívta fel a figyelmet Csóka-Szűcs János Facebook-posztjára, amire hivatkozva a rendőrség rémhírterjesztés gyanújával bevitte a gyulai Kossuth Kör elnökeként és a Momentum tagjaként ismert férfit. Hétfőn derült ki, ki volt a feljelentő - írja a Magyar Narancs. A portál számolt be elsőként arról, hogy múlt szerdán hajnalban kivonultak a rendőrök Csóka-Szűcs Jánoshoz, rémhírterjesztés gyanúja miatt házkutatást tartottak a házában, lefoglalták a számítógépét és mobiltelefonját, majd rabosították és kihallgatták. Négy óra múlva úgy engedték el a mozgássérült férfit, hogy nem vitték haza. Múlt héten még az érintett is úgy tudta, hogy egy március 20-i posztja miatt vitték be. Ebben tényként rögzítette, hogy a koronavírus elleni küzdelem jegyében hány ágyat szabadítottak fel a helyi kórházban. Csóka-Szűcs hétfő kora délután arról tájékoztatta a lapot, hogy behívták a városi kapitányságra és öt nap után visszakapta a mobilját és számítógépét, valamint azt is közölték vele, hogy ki és miért jelentette fel.
Azt ő is sejtette, hogy kormánypárti körökből szóltak a rendőröknek, de hétfőn kiderült, hogy a feljelentő maga Görgényi Ernő, Gyula fideszes polgármestere volt. A feljelentést a posztolás napján, április 20-án tette a városvezető.

Azt állította, hogy a „felhívás valótlan tényeket tartalmazó híresztelést valósít meg. Ezért alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, illetve alkalmas a járvány elleni védekezés eredményességének akadályozására.” Görgényi arra kérte a gyulai rendőrparancsnokot, vonja felelősségre az elkövetőt.  A feljelentésből az is kiderül, hogy nem azért a posztért vitték be, amiről korábban szó volt. Egy másik, szintén április 20-án közzétett bejegyzés szúrt szemet Görgényinek, amely ugyancsak a kórházakban történt ágyfelszabadításról szólt. A városvezetőnek azzal volt baja, hogy az aktivista megjegyezte: az intézkedés „valójában haldokló betegek, magatehetetlen idősek és rehabilitációra szoruló sérültek hazaküldését jelenti.” A Gyulai Járási Ügyészség azonban ezt nem tartotta törvénysértőnek és helyt adott annak a panasznak, amit a gyanúsítással szemben Csóka-Szűcs és jogi képviselője benyújtott a vádhatóságnak. Így megszüntette a büntetőeljárást. Csóka-Szűcs most azt mondta a portálnak, hogy sem az előállításakor, sem a rendőrségi kihallgatásakor nem közölték vele, pontosan melyik Fb-bejegyzésről van szó. Csupán annyit mondtak, hogy 
„tudnia kell, melyikről van szó.”

Ugyancsak a múlt héten egy 64 éves szerencsi férfit, Kusinszki Andrást is kihallgatott a rendőrség egy Facebook-bejegyzése miatt. Az ügyészség az ő esetében is kimondta, hogy nem történt bűncselekmény. A két ügy a múlt csütörtöki Európai Parlamenti vitában is előkerült.
Szerző