Negyedszer is hazatért Dél-Afrikából Eleven, a jeladós szalakóta

Publikálás dátuma
2020.05.18. 19:41

Fotó: Patrice Correia/Biosphoto / AFP
A „rekorder” ismét sikeresen elkerülte az áramütést és a madárvadászat szempontjából különösen veszélyes Mediterráneumot is.
Negyedszer is hazatért Dél-Afrikából a jeladós szalakóta. Az Eleven névre hallgató madár ismét sikeresen tette meg a három kontinenst érintő tavaszi vándorútját, miközben nemcsak az elektromos áramütés jelentette veszélyt kerülte el, de áthaladt a madárvadászat miatt különösen veszélyes Mediterráneumon is - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Eleven az egyetlen olyan szalakóta, amely a négy éve felhelyezett jeladójának köszönhetően folyamatosan értékes adatokkal látja el a faj védelmével és vonulásával foglalkozó LIFE projekt szakembereit. 2016-ban azért ez a madár kapott jeladót, mert az előzetes terepi megfigyelések szerint az első szalakóták között érkezett vissza és kezdett költésbe - olvasható a közleményben.
A tavaly szeptemberben útnak induló madárról a jeladónak köszönhetően tudjuk, hogy nem tért le a megszokott vonulási útvonaláról. Európát Görögországnál hagyja el, majd Líbián átrepülve Csádban rendszerint hetekre megpihen. Innen a Közép-afrikai Köztársaságon, a Kongói Demokratikus Köztársaságon halad tovább, majd Angolát és Zambiát érintve érkezik meg botswanai telelőhelyére decemberben.
A jeladó szerint Eleven március 15-e körül kezdte meg idei hazaútját. Afrikát többek között Zimbabwe, Zambia, Tanzánia, Kenya, Etiópia és Eritrea érintésével hagyta el április utolsó napjaiban. Május elsején már Szíria déli térségében járt, tehát kevesebb, mint két nap alatt repülte át az Arab-félszigetet. Innen Törökország, Bulgária és Románia érintésével ért haza Apajra május 18-án.
A kutatók munkája ezzel azonban nem ért véget, sőt a szalakóták hazaérkeztével és a költési időszak indulásával most kezdődik és nyár végéig tart a terepszezon. Eleven vonulási útvonalai ide kattintva nézhetők meg.
Szerző
Témák
szalakóta MME

Bölényborjú született a Nyíregyházi Állatparkban

Publikálás dátuma
2020.05.18. 12:20

Fotó: Balázs Attila / MTI/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Európa legnagyobb szárazföldi emlőse a természetben már kipusztult, de állatkerti populációkból sikerült visszatelepíteni.
A jelenleg egyhetes bika a születése után másfél órával már lábra állt és csatlakozott a vele együtt már ötfős európai bölény csordához. A kis borjú jelenleg anyatejjel táplálkozik és hamarosan a szálas takarmányt is megkóstolhatja – közölte Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark oktatási osztályvezetője.
Európa legnagyobb szárazföldi emlősének számító állatfaj a természetben már kipusztult, de állatkerti populációkból sikerült visszatelepíteni a természetbe. A feljegyzések szerint a növényevő patások egészen a 18. századig éltek Magyarországon – az utolsó példányt 1790-ben ejtették el –, nem sokkal ezután szinte egész Európából eltűnt, csak a lengyelországi Bialowieza őserdejében maradt párszáz egyed. Ám az egyetlen megmaradt populáció élőhelye a világháborús frontvonalban feküdt, így létszámuk folyamatosan csökkent: 1916-ban már csak 150 állatból állt a bölénycsorda, 1919. február 21-én pedig egy vadorzó ölte meg az utolsó bölényt a bialowiezai őserdőben.
A megmentésükre alapított Nemzetközi Bölényvédelmi Társaság számba vette az összes, állatkertekben fellelhető állatot és végül 56 fogságban élő egyedet gyűjtöttek össze és kezdtek el szaporítani, majd fokozatosan visszatelepíteni a bialowiezai őserdő egy védett területére. Ma ilyen visszatelepített állományok élnek a lengyel bialowiezai erdőben, Fehéroroszországban, Litvániában, Oroszországban, Ukrajnában, Romániában és Szlovákiában, valamint betelepítették a korábbi elterjedési területén kívüli Kirgizisztánba is.
Jelenleg mintegy ezer példány él szabadon, a világ állatkertjeiben 178 bika és 290 tehén él az állatkerti törzskönyvi program keretében.
Szerző

A rossz idő miatt vissza kellett fordulniuk a Mount Everest magasságmérőinek

Publikálás dátuma
2020.05.18. 09:25

Fotó: Xiao Mi/Imaginechina / AFP
A kínai szakemberek újra elindultak, hogy május 22-én feljussanak a csúcsra és megmérjék a világ legmagasabb hegyének magasságát.
A rossz időjárás egyelőre megakadályozta, hogy kínai földmérők feljussanak a Mount Everest (Csomolungma) hegy csúcsára, hogy megmérjék a világ legmagasabb hegyének magasságát. A földmérőknek május 9-én vissza kellett térniük az alaptáborba, de ismét útnak indultak, hogy május 22-én megpróbáljanak feljutni a hegycsúcsra, ha az időjárás engedi – adta hírül a Hszinhua kínai hírügynökség. 
Az 5200 méteren fekvő alaptáborból általában egy hét alatt fel lehet jutni a világ legmagasabb csúcsára, öt táboron keresztül, amelyek 5800, 6500, 7028, 7790 és 8300 méter magasságban vannak. Az utolsó táborból kora reggel indulnak fel a csúcsra, majd még aznap vissza is térnek a táborba.
A május 9-re tervezett csúcsmászásról le kellett mondaniuk, amikor már 7028 méter magasságban voltak, a hócsuszamlások kockázata miatt. Egy útépítőcsoport, amely 8300 méter magasan dolgozik, szintén visszatért munkaterületéről az igen erős szelek miatt.
A kínai földmérők április 30-án indultak a Csomolungma megmérésére. A földmérő csoportban ott vannak a kínai természeti erőforrások minisztériumának a szakemberei és a nemzeti hegymászó csoportnak a tagjai is. A Kínai Népköztársaság megalakulása óta hatszor mérték már meg a Csomolungma magasságát és végeztek tudományos kutatást párhuzamosan, és kétszer adták ki a magassági adatokat: 1975-ben 8848,13 métert 2005-ben 8844,43 métert mértek.
Kína és Nepál is lefújta a márciustól májusig terjedő időszakra – a hegymászó főszezonra – tervezett összes expedíciót a koronavírus-járvány miatt. Az expedíciók felfüggesztése több száz külföldi mászót érintett, akik a tavaszi szezonban akartak feljutni a világ legmagasabb csúcsára a viszonylag kedvező időjárási feltételeket kihasználva. Az esős évad júniusban köszönt be.
Szerző