Szabadlábon védekezhetnek a fegyveres rablással vádolt amerikai focisták

Publikálás dátuma
2020.05.18. 09:39
Quinton Dunbar
Fotó: ROB CARR / AFP / Getty Images
DeAndre Baker 200 ezer dollár, Quinton Dunbar 100 ezer dollár kifizetése után térhetett haza.
Óvadék ellenében szabadlábon védekezhet a profi amerikaifutball-ligában (NFL) játszó DeAndre Baker és Quinton Dunbar, akikkel szemben fegyveres rablás elkövetése a vád. Baker, akit négy rendbeli fegyverrel okozott súlyos testi sértéssel is vádolnak, 200 ezer dollár, míg társa 100 ezer dollár kifizetése után térhetett haza. A rendőrök korábbi tájékoztatása szerint több szemtanú is állította, hogy a két futballista és két társuk egy kerti partin kifosztották a vendégeket, több ezer dollárt, illetve karórákat és egyéb értéktárgyakat zsákmányoltak, majd luxusautóikon elhagyták a helyszínt. A jelentések szerint érkezésükkor eleve úgy parkoltak le Mercedesükkel, Lamborghinijükkel és BMW-jükkel, hogy azonnal el tudjanak hajtani a rablást követően. A Dunbart képviselő Michael Grieco ügyvéd viszont azt állítja, öten is eskü alatt vallották, hogy ügyfele nem vett részt a rablásban, míg a Bakert védő Bradford Cohen is szemtanúkra, valamint egy videofelvételre hivatkozik. A 22 éves DeAndre Baker 2019-ben került az NFL-be, miután a drafton az első kör 30. helyén választotta ki a New York Giants. Első évében csapata mind a 16 meccsén játszott, 15-ször kezdőként és 61 szerelést produkált. A 27 éves, Bakerhez hasonlóan szélső védő poszton szereplő Quinton Dunbar 2015-ben kezdte NFL-karrierjét a Washington Redskinsnél, melynek egészen idén márciusig a tagja volt. A fővárosból akkor a Seattle Seahawkshoz került. A tavalyi szezonban 11 találkozón szerepelt és 4 labdaszerzése volt.
Szerző
Témák
NFL rablás óvadék

Világjárvány: több mint 4,7 millióan fertőződtek meg, 315 ezer felett az áldozatok száma

Publikálás dátuma
2020.05.18. 09:02

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Egy nap leforgása alatt közel 83 ezer új koronavírusos beteget regisztráltak hivatalosan, és több mint 3400-an haltak bele a fertőzésbe.
A világban 4 716 931-en fertőződtek meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 315 244, a gyógyultaké pedig 1 734 631  - a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem hétfő reggeli összesítése szerint, melyet az MTI idézett. Egy nappal korábban 4 634 132 volt a regisztrált fertőzöttek száma, míg a halálos áldozatoké 311 781, a gyógyultaké pedig 1 693 197. 
A diagnosztizált esetek száma ugyanakkor nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, valamint a számontartás kritériumai is különböznek. A fertőzés 188 országban van jelen. A legtöbb halálos áldozata a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegségnek az Egyesült Államokban van, ahol 1 486 757 az igazolt fertőzöttek, 89 562 a halálos áldozatok és 272 265 a gyógyultak száma. Oroszországban 281 752-re nőtt az igazolt Covid-19-fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 2631, a gyógyultaké pedig 67 373 volt. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 244 995 volt, miközben 34 716-an haltak bele a betegségbe, és 1058-an gyógyultak ki belőle. Brazíliában az azonosított fertőzöttek száma 241 080-ra emelkedett, a kórban 16 122-en haltak meg, és 94 122-en felgyógyultak. Spanyolországnál 230 698 fertőzöttet, 27 563 halálos áldozatot és 146 446 gyógyultat tüntettek fel. Olaszországban a fertőzöttek száma 225 435, a halálos áldozatoké 31 908, és 125 176-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Franciaországban 179 693 fertőzöttről, 28 111 halálos áldozatról és 61 327 gyógyultról tudni. Németországban 176 369 a fertőzöttek száma, 7962 a halottaké és 154 011-an meggyógyultak. Törökországban 149 435 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 4140, a gyógyultaké pedig 109 962. Iránban 120 198 fertőzöttről, 6988 halálesetről és 94 464 gyógyultról tudni. Indiában 96 169 fertőzöttet jegyeztek fel, 3029 halálos áldozatot és 36 824 gyógyultat. Peruban 92 273 fertőzöttet, 2648 halálos áldozatot és 28 621 gyógyultat. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 84 054 esetet tartottak nyilván hétfőn reggel. Nem volt új haláleset, így a halottak száma 4638, és 79 306-an felépültek a betegségből. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírusos fertőzést, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.  Az aktuális magyar járványügyi adatokról ide kattintva tájékozódhat.
Szerző

Éledeznek a neonácik Németországban

Publikálás dátuma
2020.05.18. 09:00

Fotó: TOBIAS SCHWARZ / AFP
Stuttgarttól Münchenig ismét több városban tüntettek a berlini kabinet korlátozó intézkedései ellen. Az ultraradikálisok is megjelentek.
Hétvégén ismét több német városban tüntettek a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos korlátozások ellen. Stuttgartban ezúttal legfeljebb 5000 résztvevő jelenlétét engedélyezték. Többen a megmozdulásra kijelölt hely környezetében gyűltek össze. A rendőrség őket egy másik területre terelte. Megmozdulást tartottak Münchenben is, ahol az engedélyezett ezer főnél jóval többen vonultak utcára. Frankfurtban szintén ezernél többen tüntettek. „Tévét kikapcsolni, az agyakat be”, „A hazugság ellen nem segítenek a maszkok” – ilyen feliratú transzparenseket tartottak a magasba. Demonstrációt tartottak Drezdában is, amelyen váratlanul felbukkant Michael Kretschmer kereszténydemokrata tartományi miniszterelnök is. A helyi kormányzati hivatal azt közölte, spontán látogatásról volt szó. A tüntetések nagyrészt békés mederben zajlottak, Berlinben ugyanakkor rárontottak a ZDF köztévé Heute Show című szatirikus műsorának stábjára. A csatorna öt munkatársa sérült meg, négyüket kórházba kellett szállítani. A megmozduláson Bill Gates volt a tüntetők célkeresztjében, aki „egészségügyi diktatúrára” törekszik, Angela Merkel kancellár pedig „gyíklegények irányítása alatt tevékenykedik”. A német pártokban egyre nő az a távolról sem megalapozatlan aggodalom, amely szerint a szélsőjobboldal rá akar telepedni ezekre a – amint a német sajtó fogalmaz - korona-tüntetésekre. Horst Seehofer német belügyminiszter ezzel kapcsolatban a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak kifejtette, sokan féltik az egzisztenciájukat a korlátozások miatt, ezért a kormánynak gyorsan kell cselekednie. Hozzátette, Németországban mindenkinek joga van a szólásszabadságra, s ezt a jogot meg is kell védeni. Paul Ziemiak, a CDU főtitkára ugyanakkor kifejtette, ha a szélsőségesek visszaélnek ezekkel a megmozdulásokkal, akkor az egész társadalmat veszélyeztetik. A demokratikus középnek az a feladata, hogy lerántsák a leplet az általuk terjesztett összeesküvés-elméletekről. Thorsten Frei, a CDU/CSU Bundestag-képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese aggasztó fejleménynek tartja, hogy a megmozdulásokon sok szélsőjobboldali tűnik fel. A német bűnügyi hatóság is több olyan jelzést kapott, amelyek szerint a szélsőjobboldal vissza akar élni a megmozdulásokkal. „A jelenlegi helyzetet saját propagandacéljaikra akarják felhasználni” – fogalmazott a FAS-ban a hivatal szóvivője. A szélsőséges pártok felszólították híveiket arra, vegyenek részt ezeken a tüntetéseken. „A III. Út” nevű neonáci párt előző vasárnap azt írta internetes oldalán, először figyelhető meg, hogy a társadalomból igen sokan készek polgári engedetlenségi mozgalomra. A német városokban olyan németek tüntetnek, akik „le akarnak számolni a rendszerrel, változásokat akarnak. Gondoskodnunk kell arról, hogy ezt a változás a német szocializmus útjához vezessen” – hangzott az írás. Az ultraradikális „A Jobb” nevű tömörülés szintén arra bátorította híveit, vegyenek részt a megmozdulásokon. A párt szerint izgalmas időszak elé néznek, amikor „végre” lendület tapasztalható a társadalom részéről. Minden nemzeti érzelmű embert felszólítottak arra, saját városukban támogassák a megmozdulásokat. Hasonló tartalmú nyilatkozatot tett közzé a szintén szélsőjobboldali Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD). Félő, nemcsak a neonácik, hanem a jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) párt is mindent elkövet azért, hogy előnyt kovácsoljon a tüntetésekből. Egy a Spiegel által közölt felmérés szerint a megkérdezettek 70 százaléka szerint megfelelő a berlini kormány járvánnyal kapcsolatos válságkezelése, ami három hét alatt négy százalékos csökkenés. 19 százalék szerint túlzóak az intézkedések. Az AfD szavazók 56 százaléka látja így, illetve az FDP híveinek 35 százaléka.