Előfizetés

Bizonytalan újrakezdésre készülnek a plázák

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.05.18. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Hivatalos adatok még nincsenek a plázákban bedőlt üzletek számáról, de vélhetően a többség túlélte a koronavírus okozta leállást.
Hétfőn reggel fog kiderülni, hogy mekkora károkat okozott a járvány: kik tudnak újranyitni és kik voltak azok, akiknél végleg lehúzatta a rolót a kijárási tilalom – vélekedtek szakmai szereplők arról, hogy milyen károkat okozott a bevásárlóközpontokban, illetve a kiskereskedelemben a cirka két hónapos kényszerszünet. Hivatalos adatok még nincsenek a bedőlt boltok számáról, de vélhetően a többség túlélte a koronavírus okozta leállást. „Én sem igazán tudom, hogy miért vagyunk nyitva” - vonta meg a vállát még a korlátozások vasárnap éjféltől esedékes feloldása előtt az egyik fővárosi pláza kis illatszerboltjának az eladója. Ugyanis a vírus idején naponta jó, ha egy tucat vásárló tévedt be az üzletbe. Az eladó szerint a főnöke úgy volt vele, hogy a vevőkörét próbálja megtartani, ezért lenyeli a néhány hónapnyi veszteséget. Különösen, hogy nagyon nem tehet mást. A pláza legtöbb üzlete zárva tartott – a három emeleten összesen két tucat nyitott üzletet számoltunk össze –, ám ezzel jóformán csak az alkalmazottak bérét tudták megspórolni, míg az üzletbérleti díjakat elvileg továbbra is fizetni kell. Dacára annak, hogy a kijárási korlátozás miatt az egykor vásárlóktól hemzsegő bevásárlóközpont folyosói most riasztóan csendesek. Érdeklődésünkre a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségénél úgy fogalmaztak: az időseknek fenntartott idősávban – 9 és 12 óra között - több esetben is drasztikusan, akár 90 százalékkal is csökkent a látogatószám.   A csendessé vált plázák üzemeltetési osztályai ugyanakkor valósággal darázsfészekké váltak: kőkemény harc kezdődött a bevásárlóközpontok vezetése és a bérlők között. A plázák ugyanis annak ellenére is megpróbálták kisajtolni a bérlőiktől a borsos, fővárosi házak esetében négyzetméterenkénti akár havi 60-100 euró közötti bérleti díjat, hogy sokuknak hónapok óta nullás forgalma volt. Nem csoda, hogy a bérlők – közöttük a nagy áruházláncok is - korábban amellett lobbiztak a kormánynál, hogy a járványhelyzetben zárják be a plázákat. A kötelező bezárás nélkül ugyanis a plázák vezetése azzal tudott érvelni, hogy ők eleget tettek a szerződésbeli kötelezettségeiknek, azaz: nyitva tartották a házakat és jár nekik a bérleti díj. A Bevásárlóközpontok Bérlőinek Érdekvédelmi Egyesületének a vezetője, Winkler Gábor ügyvéd szerint sántít ez az érvelés: a bérlő a bérleményt nyilvánvalóan egy adott célra veszi igénybe. Ha pedig az rajta kívül álló ok miatt nem használható a bérlet céljára – így a kijárási korlátozás rendelkezései miatt gyakorlatilag nem tud kereskedni –, úgy nagyon is jogosan hivatkozhatnak a vis maior, azaz elháríthatatlan helyzetre. Az ügyben alighanem a bíróságok mondhatják ki a végső szót. Szakmai forrásaink szerint jókora perözön lehet abból, hogy a járvány alatt jó pár kereskedő nem fizette ki a bérleti díját a nullás forgalomra hivatkozva. Már akinek az üzlete megéri ezt. Érdeklődésünkre egyelőre sem a megkeresett plázák, sem az ezeket tömörítő Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége nem tudta megmondani, hogy a bérlők közül hányan kerültek lehetetlen helyzetbe vagy csődöltek be. Winkler Gábor úgy véli: az eddigi, két hónapos kényszerszünet inkább csak azoknak a vállalkozásoknak lehetett végzetes, amelyek már előtte is súlyos problémákkal küzdöttek. A plázák újraindulásával a fő probléma most a bérlők számára az, hogy továbbra is teljesen bizonytalan, hogy mikorra és milyen mértékben állhat vissza a forgalom. Emiatt most azért harcolnak, hogy immáron kizárólag forgalom arányosan fizessenek bérleti díjat és forintban, hogy az árfolyamkockázatot ne nekik kelljen viselniük. A probléma nem kis kört érint: a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint országosan összesen közel hatezer kereskedelmi üzlet üzemel bevásárlóközpontban. Végül - szakmai forrásaink szerint - a plázák jó része tett bizonyos engedményeket, így volt, ahol csökkentették a bérleti díjat és volt, ahol egy-két hónapnyit el is engedtek, másutt pedig fizetés átütemezést engedélyeztek. Jellemzően a nagy fővárosi bevásárlóközpontok voltak „keményebbek”, míg másutt valamivel engedékenyebbnek bizonyult a központok vezetése. Igaz, több plázának is banki hitelt kell törlesztenie, így ők is futnak a pénzük után, illetve nem igazán tudnak lazítani a gyeplőn.  

Apasztja a járvány az ápolói béreket

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.05.18. 06:40

Fotó: Árvai Károly / MTI / kormany.hu
Sokan legalább 20-30 százalékkal kevesebb pénzt visznek haza.
Sok egészségügyi dolgozónak okozott jövedelemcsökkenést a járvány elleni védekezés, a veszélyhelyzet idején ugyanis átmenetileg megszűntek a megélhetést biztosító kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségeik. A szakszervezet, és az szakdolgozói kamara becslése szerint legalább 20-30 százalékkal visznek haza kevesebbet az érintettek. Az egészségügyi szakdolgozók felének-kétharmadának, az orvosok közül szinte mindenkinek van másod-, harmadállása. Míg az orvosok magánellátóknál vagy saját vállalkozásukban dolgoznak a főállásuk mellett, addig az ápolók, amint befejezik a műszakot, újabba kezdenek egy vagy két kórházzal arrébb, esetleg egy szociális otthonban, vagy a háziápolásban folytatják. A nővérek gyakran vidékről utaznak a fővárosba a szabadnapjaikon, az egyik 12 órás műszakot a másikban „pihenik ki.” A normális heti 40 óra helyett 60-at, sőt, ügyeletekkel együtt még többet is dolgoznak az orvosok, nővérek, szakdolgozók, hogy megéljenek. Így vannak olyanok, akiknek a havi jövedelmük akár harmadát-felét is adhatja a túlmunka. A veszélyhelyzet kihirdetésekor az egészségügyben azonnal megtiltották a külföldön, vagy itthon végzett plusz munkát. Egyes intézményvezetők azért nem engedték a másodállást saját alkalmazottainak, hogy ha az ellátótrendszer mégis túlterhelődne, legyen elég hadra fogható emberük. És persze voltak, akik azért tiltották a másodállást, hogy óvják intézményüket a behurcolt koronavírus-fertőzésektől. Mindeközben az ellátórendszerből a betegek nagy többségét hazaküldték, a nem létfontosságú beavatkozásokat többnyire elhalasztották, a szakrendelők forgalma is csökkent, sokakat szabadságuk kivételére köteleztek. Mindezt megerősítette lapunknak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke is, aki azt mondta: a kényszerszabadságolások miatt sok egészségügyi dolgozónak csökkent a jövedelme is. Becslése szerint a szakdolgozók most kénytelenek minimum 20-30 százalékkal kevesebből megélni. Ugyanakkor hallott arról is, hogy a koronavírusos betegeket ápoló intézményekben a dolgozók plusz juttatást kaptak, ez az összeg azonban kórházanként eltérő volt. A Szent Imre kórházban például a covidos betegek mellett dolgozók márciustól bruttó 100 ezer forintot, az egyéb pácienseket ellátók 70 ezret, a műszaki-gazdasági hátteret biztosítók 50 ezret kaptak. Hasonló többlet járt a Korányi Pulmonológiai Intézetben és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben is. 
Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) általános alelnöke szerint a fővárosi szakdolgozók egynegyedét, a vidékiek jelentős részét kényszerszabadságolták, különösen ott, ahol csak 16-20 koronavírusos beteg került be a adott kórházba. Az ilyen helyeken a dolgozók havonta legalább két hétig úgynevezett állásidőn voltak. A havi bérük már azzal is 25-30 százalékkal csökkent, hogy nem tudtak ügyeletet, éjszakai műszakot vállalni. Sokuk ezekben a hónapokban alig visz haza nettó 120-140 ezer forintot. Szinte valamennyi kórházat megkerestünk levélben, hogy tudomásuk szerint mennyire csökkent a járvány alatt a munkavállalóik jövedelme, és arról is érdeklődtünk, ki mennyi többletjuttatást adott a covidos-betegekkel foglalkozóknak. Az intézmények nagy többsége nem is válaszolt, egy részük a Népszavát az operatív törzshöz irányította, végül az Állami Egészségügyi Ellátóközponttól kaptunk egy választ. Eszerint a kórházak saját költségvetésük terhére adhatnak juttatást, attól függően, hogy milyen szerepet vállaltak a koronavírus elleni védekezésben. Így például volt, ahol szakorvosok és szakdolgozók kaptak fejenként 20-40 ezer forint határozott idejű bérkiegészítést, máshol azok, akik az izolációs vagy karantén osztályokon zajló munkában vettek részt, a teljesített órákat emelt szorzóval (180 százalékkal) számolták el márciusban és áprilisban. Megjegyezték azt is, hogy az egészségügyi szakdolgozók bruttó 500 ezer forintos extrajuttatást kapnak a járvánnyal összefüggésben, az összeg kifizetéséről azonban nem írtak részleteket.

Pintér szeme az egészségügyön

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.05.18. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Sorra vizitálnak a belügyminiszternél az ágazat meghatározó szereplői, szaktekintélyei, mindez aligha független a készülő átalakításoktól – értesült lapunk.
Megszaporodott az egészségügyi szakemberek látogatása a belügyminiszternél az elmúlt hetekben. Pintér Sándor a közelmúltban fogadta a Magyar Kórházszövetség, valamint a Magyar Orvosi Kamara elnökét és több egészség-gazdaságtanban jártas ágazati szaktekintélyt is. Információink szerint a belügyi tárca vezetőjének fokozott érdeklődését az magyarázhatja, hogy felhatalmazást kapott a miniszterelnöktől az ágazat átvilágítására, az állapotok felmérésére. Arról már korábban is szó volt, hogy az egészségügy járvány utáni újraindítása a korábbiaktól eltérő gyakorlatot, működtetést hozhat a betegellátásban. Forrásaink emlékeztettek: a kórházparancsnokok kinevezésével már március végén Pintér Sándor belügyminiszter, az Operatív Törzs vezetőjének közvetlen irányítása alá került az intézmények készlet-, erőforrás- és információgazdálkodása. Úgy tudjuk, a kórházparancsnoki rendszer bevezetését is maga Pintér Sándor belügyminiszter javasolta a kormányfőnek. Bár a koronavírus járvány miatt megakadt az egészségügy átalakítása, április végén a Magyar Közlönyben megjelent egy rendelet a kórházak központi gazdálkodási rendszerének kialakításáról. Erre a kormányzat nyolcmilliárd forintot rendelt és megvalósítását a belügyi tárcához tartozó kormányzati adatközponthoz utalta. A belügyi tárcánál tapasztalható aktivitás az Emberi Erőforrások Minisztériumát is mozgásba hozta, a múlt kedden ott is megalakítottak öt reformmunkacsoportot. Ezek a gazdálkodás, a finanszírozás, a humánerőforrás, a struktúraátalakítás és az orvosszakma kérdéseivel foglalkoznak. Az egészségügy átalakítása az elmúlt hónapokban került napirendre, a kormány több tagja – köztük maga a miniszterelnök – is jelezte, hogy nekilátnak a rendszer megújításának. Április közepén lapunk kérdésére, hogy a veszélyhelyzetben megtörténhetnek-e azok az átalakítások, reformok, amelyeket eddig nem mert meglépni a kormány, Gulyás Gergely kancellária miniszter ezt nem zárta ki. Egészen pontosan az válaszolta: „Minden olyan válság, ami egy rendszer próbáját jelenti, és egy járványügyi helyzet egy ilyen próbát jelent, indokolttá teszi, hogy vonjuk le a működésből adódó tanulságokat, és ha ezeket a jövőre vonatkozóan lehet hasznosítani, akkor azt hasznosítsuk. Ezt a kormány meg fogja tenni.”