Little Richardot egykori egyetemének temetőjében helyezik örök nyugalomra

Publikálás dátuma
2020.05.17. 14:37

Fotó: SVEN SIMON / AFP
Május 20-án, szerdán zárt családi körben, a nyilvánosság kizárásával vesznek végső búcsút a világhírű zenésztől.
Az alabamai Oakwood Egyetem temetőjében helyezik örök nyugalomra a 87 éves korában május 9-én elhunyt Little Richardot, a rock and roll úttörőjét. David Person, a család szóvivője szombaton jelentette be, hogy május 20-án, szerdán zárt családi körben, a nyilvánosság kizárásával vesznek végső búcsút a világhírű zenésztől. Little Richard, polgári nevén Richard Wayne Penniman egykoron az amerikai feketék legendás egyetemének diákja volt, ahol hetednapi adventista teológiát tanult. Utána évekig prédikátorként szolgált a Hetednapi Adventista Egyházban, a zenével nem szakított, de csak gospelt énekelt. A zenész Tutti Frutti világslágerrel egy korszakot nyitott meg a könnyűzenében. A rhythm & bluesból indulva az 1950-es években más afroamerikai énekesekhez - Chuck Berryhez és Fats Dominóhoz - hasonlóan megteremtett egy új műfajt, a rock and rollt, mérsékelt kortársaitól eltérően rikító ingjeivel, 15 centiméter magas sörényével és ceruzavékony bajuszával inkább botrányos jelleget adva a műfajnak. Little Richard előadóművészek sokaságát ihlette meg. 1986-ban az elsők között került be a rock and roll halhatatlanjai közé.
Szerző

Falják a híreket a románok

Publikálás dátuma
2020.05.16. 10:30

Fotó: ROMANII AU TALENT FACEBOOK-OLDALA
A március 16-a óta tartó romániai szükségállapot a hírfogyasztási szokásokat is átírta. A szórakoztató műsorok nézettségét is meghaladta egy-egy fontos hatósági bejelentés élő közvetítésének népszerűsége.
Románia a legdrasztikusabb járványintézkedéseket vezette be március közepén – szükségállapotot hirdetett, ami egyben kijárási tilalmat – nem csak korlátozást – is jelentett. A bezártság és bizonytalanság televíziók elé terelte a lakosságot, és bizonyos mértékig a csatornák nézettségi sorrendjét is átrendezte. A szükségállapot május 15. után a magyarországihoz hasonló vészhelyzetre változik, de még mindig sok a bizonytalanság a nyitás mértékét illetően, így a kormányzati és válságstáb bejelentések mindmáig románok millióit szögezik televíziók elé. A legnézettebb műsorok napközben a járványintézkedésekkel kapcsolatos bejelentések. Főleg kezdetben, az első katonai rendeletek ismertetése idején minden csatornán egekbe ugrott Ludovic Orban miniszterelnök bejelentésének nézettsége. Összességében 6,4 millió néző követte élőben a kormányfő beszédét. Legtöbben az Antena 1 kereskedelmi tv-én követték, 1,9 millióan. Ez volt az első olyan mérés, ami átrendeződést jelzett a piacon, ugyanis az évtizedek óta töretlenül piacvezető PRO TV, Románia első kereskedelmi csatornája a második helyre szorult 1,7 millió nézővel. Feljött viszont a Digi 24 hírtelevízió, amely 850 ezres nézettségével szinte megduplázta a rivális hírtévé, az Antena 3 nézettségét, ahol 470 ezren követték a miniszterelnököt. A közszolgálati televízió, a TVR1 csupán a 12. helyre szorult 112 ezer nézővel. Hasonló arányok és tendenciák mutatkoztak a válságstábot vezető egészségügyi államtitkár, Raed Arafat és Marcel Vela belügyminiszter közös sajtótájékoztatóján is, itt viszont a PRO TV visszaszerezte első helyét, 2,043 milliós nézettséggel, a köztévé viszont a sor végén kullogott és a konkurens hírtévék közül a viszonylag újnak számító Digi megőrizte vezető szerepét a régi nagy rivális, az Antena 3 előtt. 
A hírtévék nézettségi versenye azért is sokatmondó, mert ez hagyományosan a politikai preferenciák változását is leköveti. A román televíziós piacon igen nagy szeletet birtokolnak a hírtelevíziók, ugyanis az utóbbi másfél évtizedben az úgynevezett korrupcióellenes harc amolyan politikai szappanoperaként e televíziók képernyőin zajlott mondhatni élőben, hírtévé függővé téve a lakosságot. A ma már európai főügyészként működő Laura Codruta Kövesi által vezetett román Korrupcióellenes Ügyészség, a rettegett DNA szolgáltatta az országos nézettségű showt, amikor sokszor élő adásban bilincselték meg politikusok és magasrangú köztisztviselők sorát, rohanták le közszereplők otthonait a korrupcióellenes harc maszkos, fegyveres katonái. Két nagy csatorna versengett e téren, - több kisebb mellett – a jobboldalinak tekintett Realitatea TV és a baloldali, PSD-közeli Antena 3. A Realitatea TV azonban tavaly tavasszal csődeljárás alá került, ősszel pedig ennek következményeként az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) nem hosszabbította meg a csatorna licenszét. Helye nem maradt betöltetlen, a Digi 24 mára feltornázta magát piacvezető hírcsatornává. A korábban kormányzó szociáldemokrata PSD közeli Antena 3 nézettségi mutatóinak romlása – elemzők szerint – egyben azt is jelenti, hogy a lakosság inkább a jobboldali Digit tekinti hiteles forrásnak. Ez egybecseng a választási opciókkal is, hiszen az időközben, tavaly a PSD elleni sikeres bizalmatlansági indítvány nyomán kormányra került jobboldali Nemzeti Liberális Párt a legnépszerűbb formáció.
A karanténba való beletörődéssel párhuzamosan némiképp csökkent áprilisban a hírműsorok nézettsége is, maradtak a korábbi tévénézési szokások, a változás csupán annyi, hogy más program hiányában még többen nézték a hagyományos szórakoztató műsorokat. A karantén alatt is a PRO TV Britain's Got Talent licencén alapuló Romanii au talent tehetségkutatója versengett hétről hétre minden hétvégén a nézők kegyeiért az Antena 1 kereskedelmi adó Asia Express túlélőshowjával és a Séfek a késeknél című főzőversenyével. A tehetségkutatót áprilisban 2 957 000 ember követte, a túlélőshowt 1 837 000, a főzőműsort pedig 1 681 000. A karantén igazi meglepetése, hogy a török Kanal D televízió romániai fiókja, az ugyanezen a néven futó román adó harmadik csatornává tornázta fel magát, összességében megelőzve a nagy hírtelevíziókat is. A török csatorna legnézettebb műsora a januártól futó „Züleyha a nevem” című török sorozat, amely magyarul a Remények földje címen fut.
Szerző

Műbőr kabát hátán a fény - Déri Miklós fotókiállítása a Goethe Intézetben

Publikálás dátuma
2020.05.15. 12:30

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Még a járványhelyzet előtt nyílt meg a Goethe Intézet Déri Miklós nyolcadik kerületi fotóit bemutató kiállítása, az elmúlt hetek azonban új megvilágításba is helyezték a felvételeket.
„Nagyon könnyű volna ezekről a képekről a téma felől beszélni, besétálni a „nyóckerezés” csapdájába, és az úgynevezett szociális érzékenységre hívni fel a figyelmet, ám az ember, ha Déri Miklós, nem szociálisan érzékeny, hanem lakik, így, egy kosszal, szóval az egész életével lokálpatrióta. Nem képviseli a megalázottakat és megszomorítottakat, hanem egy közülük, ezért aztán osztozik velük még másik kilencvennyolc érzelemben, és ez valahogy nyomot hagy, meglátszik a képeken” – e szavakkal indított Németh Gábor író Déri Miklós: R. című kiállításának megnyitóján március elején, még az önkéntes karanténlét kezdete előtt a budapesti Goethe Intézetben. A kiállított felvételek időközben az online térbe is beköltöztek, így immár az intézmény honlapján is elidőzhetünk a fotónapló mellett.
A képsorozat egy jelenleg is zajló mobiltelefonos dokumentáció része, a fotográfus lakókörnyezetét mutatja be, a nyolcadik kerületi Rákóczi teret, a környező utcákat és az ott élő emberek mindennapjait. „Igazából nem sok történik, kilép az utcára, elsétál a Rákóczi Tavernába vagy a Csigába, és ha talál valamit, hát lefényképezi. Ám, legalábbis a képek tanúsága szerint, ha tud róla, ha nem, valójában séta közben is dolgozik, amennyiben a szigorú szakmai kérdések, a kompozíció, a drapéria, a színtan, a felület problémái foglalkoztatják. Úgy látom, ezzel a sorozattal mintegy véletlenül, szándéktalanul összegzi mindazt a szakmai tudást, amit eddigi pályája során fölhalmozott, jelzi változó érdeklődésének sokféle irányát is” – hangzott az író méltatása.
Németh Gábor író Déri Miklós: R. című kiállításának megnyitóján
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Amennyire személyesek, épp annyira univerzálisak is a bemutatott munkák: a néző az egyes fotókról saját élményeit látja visszaköszönni, s a négy fal közt ülve bizonyára a fővárosi betontenger iránti vágyakozásának hullámai is fel-felcsapnak. A fotók minden érzékünket képesek mozgásba hozni: szinte halljuk a munkagépek monoton zakatolását, a gyerekek felszabadult kiáltozásait, érzékeljük a fülledt nyári pillanatok és az eső utáni beton szagát. A vásárcsarnok előtt vagy a Bacsó Béla utca sarkán napfürdőzők, az omladozó házfalak tövében cigarettázók, a földön heverő közlekedési tábla, a vízcsapra akasztott nagykabát, az elárvult fenyőfák és a bárányfelhős ég egyszerre mind régi jó ismerősként tűnik fel a képeken, még ha lakóhelyünk nem is a nyolcadik kerület. 
Míg egyes vélekedések szerint az elmúlt hetekben átélt rendkívüli helyzet fordulatot hozhat a mindennapjainkba, odafordulást egymás és a környezetünk felé, addig sokan úgy hiszik, a faj alapjaiban képtelen a változásra. Osszuk bármely álláspontot is, a vizuális napló képeit napjaink fénytörésében látva mégis könnyen azonosulhatunk Németh Gábor gondolatával: „Déri Miklós itthon van, néha lábához térdepel egy-egy bokor, satöbbi. (Hát, ismerve a környéket, eléggé néha.) A haza fogalma egyfelől időzített bomba, ha sokat emlegetik, abból errefelé előbb-utóbb valami baj szokott származni, másfelől viszont pont ilyen alig észrevehető dolgokból áll össze, mint ezeken a képeken, a haza tócsába fulladt nejlonzacskó, kifordult esernyő, a haza óarany lufi, a haza vörös szív a nedves aszfalton, a haza festett tükörtojás egy útkereszteződésben, a haza műbőr kabát hátán a fény. Alig merem leírni: Déri Miklós fényképei a haza iránti gyengéd és szakszerű figyelemre tanítanak, és persze ezzel arra is, hogy a hazaszeretet minőség, tehát hozzáértés dolga, ha tetszik, ha nem, végsősoron úgynevezett szakmai kérdés.”   

Névjegy

Déri Miklós 1964-ben született, fotóriporterként kezdte pályafutását. Fotográfusként mindenekelőtt az emberek és az életük színterét alkotó környezet megörökítésére és dokumentálására törekszik. Portrék című sorozatában (2014) az 1990-es évek alternatív szubkultúrájának alakjait mutatja be, a Roma test (2015) képein pedig közismert roma művészek és értelmiségiek sztereotip és valós portréi láthatók. A galériában bemutatott képsorozata egy jelenleg is zajló mobiltelefonos dokumentáció része. Déri Miklós számos hazai és nemzetközi kiállításon vett részt, munkásságát 2016-ban André Kertész Nagydíjjal jutalmazták.

Szerző