Csóküzenetek tekintetekkel - vidéki színházi próbák járvány után

Publikálás dátuma
2020.05.18. 10:00
Szombathelyen Czukor Balázs rendezésében kezdik újra az Ádám almáinak készítését
Fotó: MÉSZÁROS ZSOLT
A vidéki színházakban óvatosan, bizonyos szabályok betartásával lehet próbálni a járvány után. Színházigazgatókat kérdeztünk, hogy mit lépnek ebben a helyzetben.
A színházak márciusi leállása óta a teátrumok anyagi helyzetéről, mentőcsomagokról, segélyekről, online közvetítésekről és online próbákról eshetett szó. A nyitás alkalmat ad arra, hogy újra készülő produkciók, művészeti tervek kerüljenek a középpontba. A szombathelyi Weöres Sándor Színházban a hosszú leállás után keddtől újra próbálnak – mondta lapunknak Jordán Tamás igazgató. Először Czukor Balázs rendezésében az eredetileg áprilisra tervezett Ádám almáit kezdik újra próbálni, majd a mostani tervek szerint június elejétől Valló Péter próbálja a Pogánytáncot. Jordán Tamás megjegyezte, hogy minden szabályt igyekeznek betartani, az esetleges csókjelenetekről azt mondta, egyelőre arra van lehetőség, hogy a színészek a tekintetükkel üzenjék a csókot. Úgy látja, hogy előadásokat ősztől tudnak majd tartani. Júliusban várhatóan kiírják az igazgatói pályázatot, amin ő nem indul, a szerződése 2021. január 31-ig szól. Ezt a hetet viszont már ő is Szombathelyen tölti, sőt hosszú idő után társulati ülésre is várja a munkatársait. Miskolcon is elkezdődnek a héten a próbák a színházban. A nagyszínpadon Szabó Máté rendezésében a Szerelmes Shakespeare készül, a kamaraszínházban pedig Mohácsi János irányítja a Francia rúdugrás próbáit. Béres Attila a Miskolci Nemzeti Színház direktora elmondta, hogy nyáron június, júliusban is próbálnak majd, augusztusban pedig úgy tervezik, hogy tíz nap alatt az összes elmaradt előadást felújítják. Az új évadban pedig szeretnék kárpótolni a bérleteseket. Az igazgató-rendező is hozzászólt a csókjelenetek tematikájához. Szerinte mivel maszkban és kesztyűben próbálnak majd a színészek, ezeket az eszközöket a színház adja a játszóknak, az ilyen jeleneteknél először is jön a „szünet”, aztán az érzelmi jelenlét megtartásával kell megoldani, miközben a csók fizikai aktusa szükségszerűen elmarad. Béres Attila úgy véli, komoly harcot kell majd vívni a nézők bizalmáért, hogy újra merjenek járni a színházba és az esetleges félelmüket le tudják győzni, de bízik a miskolciakban, akik nagyon hűségesek a mai Magyarország első kőszínházához. 
AZ EMBER TRAGÉDIÁJA MÁSKÉPP - Székesfehérváron online próbálnak
A székesfehérvári Vörösmarty Színház vezetője, Szikora János óvatosabb, mint kollégái, egyelőre igyekszik felmérni a helyzetet. „Én nem tudok maszkban, szabályok között színházat csinálni, így mi egyelőre csak online próbálunk” - mondta kérdésünkre a direktor. Ezen a héten indultak el az online próbái Az ember tragédia 2 című előadásnak, amely Madách szövegének négy kortárs író általi újragondolása. „ Mivel a színházigazgató felelőssége, hogy mikortól miként nyitja újra a színházat, biztos, hogy nem én leszek az első aki például a személyes próbákat bevezeti, de természetesen figyelem a kollégáimat és a helyzet alakulását – tette hozzá Szikora János. Az említett előadás bemutatóját szeptember 12-re tűzték ki és augusztusban szeretnék személyesen is próbálni. Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója is félti a társulatát, de június közepétől szeretne zárt körű felújító próbákat tartani, illetve felvenni előadásokat és házi DVD-éket készíteni ezekből. Augusztus 15-től viszont ahol lehetséges, a színházban, vagy szabadtéren játszanának is, és pótolnák azt a két bemutatót, amelyet az évad végére terveztek, emiatt július végétől próbálnának. Pécsett is kész tervekkel várják az újranyitást. Rázga Miklós a Pécsi Nemzeti Színház direktora elmondta, hogy két produkció próbáit is elkezdték már áprilisban online, illetve kiscsoportban. A nagyszínpadon a Csókos asszonyt és a kamarában Szálinger Balázs László Király visszatér című darabját mától pedig a színházban, természetesen a járványügyi szabályok betartásával próbálják tovább és június közepére tervezik a zárt körű házi főpróbákat. A mostani elképzelések szerint szeptemberben kezdenék az évadot, de készen állnak, ha döntés születik, a Pécsi Országos Színházi Találkozó, illetve a Pécsi Balettel közös Tánctalálkozó helyszínének biztosítására is. Venyige Sándor, a Pest megyei Veres1 Színház vezetője, elmondta, hogy készülnek a következő évadra, illetve a nyárra is. A helyi egészségközpont azzal támogatja a színházat, hogy mielőtt elkezdik az Óz, illetve a Black Comedy próbáit, letesztelik a munkatársakat. A terveik szerint a szabadtéri helyszínnel rendelkező Mézesvölgyi Nyár Fesztivál előadásait, amint a szabályok megengedik, megtartják.

Eszenyi júliusig marad

Karácsony Gergely főpolgármester és Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes a múlt héten egyeztetett pesti színházigazgatókkal a kialakult helyzetről. Karácsony Gergely szerint lesznek fővárosi teátrumok, ahol már augusztusban próbálhatnak. Ezt még a budapesti kijárási korlátozások szombaton bejelentett feloldása előtt mondta, tehát ez az időpont még változhat. A színházi évadkezdést szeptemberre ígérte. Az online megbeszélésen részt vett Eszenyi Enikő is, aki március közepén jelentette be, hogy visszavonja igazgatói pályázatát és befejezi vígszínházi munkáját. Ezt lemondásként is lehetett értelmezni, de most kiderült, június 30-ig kitölti igazgatói mandátumát. Gy. Németh Erzsébetet a 24.hu munkatársa kérdezte arról is, hogy hol tart az Eszenyi Enikő vezetői módszereivel kapcsolatos fővárosi vizsgálat. A főpolgármester-helyettes azt mondta, hogy nem tiszte a felügyelőbizottsági vizsgálat tartalmáról menet közben nyilatkozni. Az Eszenyi Enikő helyére kinevezett Rudolf Péter július 1-től vezeti majd a Vígszínházat, 2021. végéig kapott megbízást. 

Szerző
Frissítve: 2020.05.18. 10:21

A skatulya neve

Publikálás dátuma
2020.05.17. 20:02

Fotó: Kossuth Kiadó Facebook-oldala
Május 14-én temették Tettamanti Béla karikaturistát. Parti Nagy Lajos köszönt el tőle. Búcsúbeszédét alább közöljük.
Nehéz beszélni, mikor az ember inkább csak hallgatna, hagyná, hogy cikázzanak a gyász pillanatai, rajzó májusi bogarak. Nehéz ilyenkor mondatot csinálni a hallgatásból, vonalat a csendből, foltot, határozott alakot, valami referenciálist, erre vannak a formák, a hagyomány, búcsúzni, megkönnyíteni, együtt mondani, egy temetés mindig társas. Tegnap, írva ezt, azon gondolkodtam, hogy nézne ki egy Tettamanti-rajzon a maszkos, másfélméter-távolságos temetési menet, milyen alakzat lennénk, milyen rövidülés; egyáltalán, hogy lehet leírni azt, hogy „Tettamanti Béla urnája”?! Motorja, teniszütője, rajztollai, suhogó papírjai, szabadkézi clown-mosolya -- azt igen, de urna? Holott. Holott tudtuk, hogy nagyon beteg. Nem hagyott kétséget felőle, hogy ebből kigyógyulni nem lehet, s hogy minden nap haladék, ami ennyi lett végül. Másfél év súlyos reménykedése után lezárult az élet, s megkezdődik az életmű élete. A veszteség felmérése, mondanám, de a nyereségre gondolok, arra a sokra, amit adott, szétszórt, hisz telt kedvéből, okosságából, tehetségéből. Kezdődik egy másik élet, ahol talán már elég lesz a művet a maga mindenségéhez mérni, önmagával körülhatárolni, a skatulya neve: Tettamanti. Hogy mi volt és mi nem? Nem volt untermann, nem volt alkalmazott. Egyszerűbb lett volna az élete, de boldogabb nem, a vonal boldogsága nélkül számára nem létezett a vonal igazsága. Nagyszerű művész volt, a legnagyobbak közül való rajzpublicista. Büszke vagyok, hogy a kortársa lehettem, a barátja, olykor a munkatársa. Felejthetetlen és magától értetődő, ahogy küldözgettük, ő a rajzot, én a szöveget egymás keze alá, anélkül, hogy egymás keze alatt dolgoztunk volna. A szó hétköznapi értelmében nem volt illusztrátor, annál sokkal szuverénebb volt, és hát mindig eszébe jutott a kezének valami váratlan, valami kiszámíthatatlan a maga útján, ami onnantól evidencia volt, nem is értette a laikus, mért nem neki jutott az eszébe, hisz ott volt a nyelvén, az ujjbegyén. Hát azért, mert nem mindenki Tettamanti Béla. Ellenkezőleg. Azt gondolom, sokkal tartozunk neki, ezredvégi európai magyarok, nézők, olvasók, írók, akikhez a munkái kapcsolódtak, s akiknek az írásai lebegni, többszöröződni kezdtek a rajzai közelében. Mindenekelőtt tartozunk egy súlyos, átfogó albummal, egy nagy életmű-kiállítás katalógusaképpen, ami nem zárókő lesz, hanem zéruskő, kapu a további szemlélődéshez. A mű, akinek szeme van hozzá, látható és láttatható, újságok lapjairól is egybeterelhető. Mindent megrajzolt, ami ránk tartozik, egykorára és utókorára. Ahogy a világ kinéz, örökké valóság marad ez a pókhálózat, amit a legszerényebb legöntudattal létrehozott, saját világává rajzolta e szörnyű és gyönyörű sárkányfogveteményt, ami az ember, minden kicsiségével és nagyságával. A tüneményes tettamantizmus a maga zegzugos szabályaival, az áttetsző talányaival itt marad közöttünk, a közlátásban, a közbeszédben, a szemünk, a gondolataink szabadságában, ahogy Örkény egypercesei, Karinthy észnevetése, Kosztolányi, zsivajgó létimádata. Ahogy eddig is része volt, része lesz az életünknek, ugyanakkor, hogy az általa nagyon szeretett Esterházyt parafrazeáljam: mindenütt ott lesz, de itt nem lesz többé. Elképzelem, mert ilyenkor az a könnyebb, ahogy ülnek valahol odafönn, mondjuk Kajánnal és Réberrel -- abba a beszélgetésbe azért belehallgatnék, noha semmi különös, hümmögés, túllét, az Úr tölt nekik valamit, pohár koccan, nem ásó. Nyugodj békében, Béla.  
Szerző

Little Richardot egykori egyetemének temetőjében helyezik örök nyugalomra

Publikálás dátuma
2020.05.17. 14:37

Fotó: SVEN SIMON / AFP
Május 20-án, szerdán zárt családi körben, a nyilvánosság kizárásával vesznek végső búcsút a világhírű zenésztől.
Az alabamai Oakwood Egyetem temetőjében helyezik örök nyugalomra a 87 éves korában május 9-én elhunyt Little Richardot, a rock and roll úttörőjét. David Person, a család szóvivője szombaton jelentette be, hogy május 20-án, szerdán zárt családi körben, a nyilvánosság kizárásával vesznek végső búcsút a világhírű zenésztől. Little Richard, polgári nevén Richard Wayne Penniman egykoron az amerikai feketék legendás egyetemének diákja volt, ahol hetednapi adventista teológiát tanult. Utána évekig prédikátorként szolgált a Hetednapi Adventista Egyházban, a zenével nem szakított, de csak gospelt énekelt. A zenész Tutti Frutti világslágerrel egy korszakot nyitott meg a könnyűzenében. A rhythm & bluesból indulva az 1950-es években más afroamerikai énekesekhez - Chuck Berryhez és Fats Dominóhoz - hasonlóan megteremtett egy új műfajt, a rock and rollt, mérsékelt kortársaitól eltérően rikító ingjeivel, 15 centiméter magas sörényével és ceruzavékony bajuszával inkább botrányos jelleget adva a műfajnak. Little Richard előadóművészek sokaságát ihlette meg. 1986-ban az elsők között került be a rock and roll halhatatlanjai közé.
Szerző