Apasztja a járvány az ápolói béreket

Publikálás dátuma
2020.05.18. 06:40

Fotó: Árvai Károly / MTI / kormany.hu
Sokan legalább 20-30 százalékkal kevesebb pénzt visznek haza.
Sok egészségügyi dolgozónak okozott jövedelemcsökkenést a járvány elleni védekezés, a veszélyhelyzet idején ugyanis átmenetileg megszűntek a megélhetést biztosító kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségeik. A szakszervezet, és az szakdolgozói kamara becslése szerint legalább 20-30 százalékkal visznek haza kevesebbet az érintettek. Az egészségügyi szakdolgozók felének-kétharmadának, az orvosok közül szinte mindenkinek van másod-, harmadállása. Míg az orvosok magánellátóknál vagy saját vállalkozásukban dolgoznak a főállásuk mellett, addig az ápolók, amint befejezik a műszakot, újabba kezdenek egy vagy két kórházzal arrébb, esetleg egy szociális otthonban, vagy a háziápolásban folytatják. A nővérek gyakran vidékről utaznak a fővárosba a szabadnapjaikon, az egyik 12 órás műszakot a másikban „pihenik ki.” A normális heti 40 óra helyett 60-at, sőt, ügyeletekkel együtt még többet is dolgoznak az orvosok, nővérek, szakdolgozók, hogy megéljenek. Így vannak olyanok, akiknek a havi jövedelmük akár harmadát-felét is adhatja a túlmunka. A veszélyhelyzet kihirdetésekor az egészségügyben azonnal megtiltották a külföldön, vagy itthon végzett plusz munkát. Egyes intézményvezetők azért nem engedték a másodállást saját alkalmazottainak, hogy ha az ellátótrendszer mégis túlterhelődne, legyen elég hadra fogható emberük. És persze voltak, akik azért tiltották a másodállást, hogy óvják intézményüket a behurcolt koronavírus-fertőzésektől. Mindeközben az ellátórendszerből a betegek nagy többségét hazaküldték, a nem létfontosságú beavatkozásokat többnyire elhalasztották, a szakrendelők forgalma is csökkent, sokakat szabadságuk kivételére köteleztek. Mindezt megerősítette lapunknak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke is, aki azt mondta: a kényszerszabadságolások miatt sok egészségügyi dolgozónak csökkent a jövedelme is. Becslése szerint a szakdolgozók most kénytelenek minimum 20-30 százalékkal kevesebből megélni. Ugyanakkor hallott arról is, hogy a koronavírusos betegeket ápoló intézményekben a dolgozók plusz juttatást kaptak, ez az összeg azonban kórházanként eltérő volt. A Szent Imre kórházban például a covidos betegek mellett dolgozók márciustól bruttó 100 ezer forintot, az egyéb pácienseket ellátók 70 ezret, a műszaki-gazdasági hátteret biztosítók 50 ezret kaptak. Hasonló többlet járt a Korányi Pulmonológiai Intézetben és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben is. 
Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) általános alelnöke szerint a fővárosi szakdolgozók egynegyedét, a vidékiek jelentős részét kényszerszabadságolták, különösen ott, ahol csak 16-20 koronavírusos beteg került be a adott kórházba. Az ilyen helyeken a dolgozók havonta legalább két hétig úgynevezett állásidőn voltak. A havi bérük már azzal is 25-30 százalékkal csökkent, hogy nem tudtak ügyeletet, éjszakai műszakot vállalni. Sokuk ezekben a hónapokban alig visz haza nettó 120-140 ezer forintot. Szinte valamennyi kórházat megkerestünk levélben, hogy tudomásuk szerint mennyire csökkent a járvány alatt a munkavállalóik jövedelme, és arról is érdeklődtünk, ki mennyi többletjuttatást adott a covidos-betegekkel foglalkozóknak. Az intézmények nagy többsége nem is válaszolt, egy részük a Népszavát az operatív törzshöz irányította, végül az Állami Egészségügyi Ellátóközponttól kaptunk egy választ. Eszerint a kórházak saját költségvetésük terhére adhatnak juttatást, attól függően, hogy milyen szerepet vállaltak a koronavírus elleni védekezésben. Így például volt, ahol szakorvosok és szakdolgozók kaptak fejenként 20-40 ezer forint határozott idejű bérkiegészítést, máshol azok, akik az izolációs vagy karantén osztályokon zajló munkában vettek részt, a teljesített órákat emelt szorzóval (180 százalékkal) számolták el márciusban és áprilisban. Megjegyezték azt is, hogy az egészségügyi szakdolgozók bruttó 500 ezer forintos extrajuttatást kapnak a járvánnyal összefüggésben, az összeg kifizetéséről azonban nem írtak részleteket.
Szerző

Pintér szeme az egészségügyön

Publikálás dátuma
2020.05.18. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Sorra vizitálnak a belügyminiszternél az ágazat meghatározó szereplői, szaktekintélyei, mindez aligha független a készülő átalakításoktól – értesült lapunk.
Megszaporodott az egészségügyi szakemberek látogatása a belügyminiszternél az elmúlt hetekben. Pintér Sándor a közelmúltban fogadta a Magyar Kórházszövetség, valamint a Magyar Orvosi Kamara elnökét és több egészség-gazdaságtanban jártas ágazati szaktekintélyt is. Információink szerint a belügyi tárca vezetőjének fokozott érdeklődését az magyarázhatja, hogy felhatalmazást kapott a miniszterelnöktől az ágazat átvilágítására, az állapotok felmérésére. Arról már korábban is szó volt, hogy az egészségügy járvány utáni újraindítása a korábbiaktól eltérő gyakorlatot, működtetést hozhat a betegellátásban. Forrásaink emlékeztettek: a kórházparancsnokok kinevezésével már március végén Pintér Sándor belügyminiszter, az Operatív Törzs vezetőjének közvetlen irányítása alá került az intézmények készlet-, erőforrás- és információgazdálkodása. Úgy tudjuk, a kórházparancsnoki rendszer bevezetését is maga Pintér Sándor belügyminiszter javasolta a kormányfőnek. Bár a koronavírus járvány miatt megakadt az egészségügy átalakítása, április végén a Magyar Közlönyben megjelent egy rendelet a kórházak központi gazdálkodási rendszerének kialakításáról. Erre a kormányzat nyolcmilliárd forintot rendelt és megvalósítását a belügyi tárcához tartozó kormányzati adatközponthoz utalta. A belügyi tárcánál tapasztalható aktivitás az Emberi Erőforrások Minisztériumát is mozgásba hozta, a múlt kedden ott is megalakítottak öt reformmunkacsoportot. Ezek a gazdálkodás, a finanszírozás, a humánerőforrás, a struktúraátalakítás és az orvosszakma kérdéseivel foglalkoznak. Az egészségügy átalakítása az elmúlt hónapokban került napirendre, a kormány több tagja – köztük maga a miniszterelnök – is jelezte, hogy nekilátnak a rendszer megújításának. Április közepén lapunk kérdésére, hogy a veszélyhelyzetben megtörténhetnek-e azok az átalakítások, reformok, amelyeket eddig nem mert meglépni a kormány, Gulyás Gergely kancellária miniszter ezt nem zárta ki. Egészen pontosan az válaszolta: „Minden olyan válság, ami egy rendszer próbáját jelenti, és egy járványügyi helyzet egy ilyen próbát jelent, indokolttá teszi, hogy vonjuk le a működésből adódó tanulságokat, és ha ezeket a jövőre vonatkozóan lehet hasznosítani, akkor azt hasznosítsuk. Ezt a kormány meg fogja tenni.”
Szerző

Budapest újraindult, de szegényebb lesz

Publikálás dátuma
2020.05.18. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Hajrá, Budapest – így üzent Orbán Viktor a fővárosiaknak az újranyitás bejelentésekor. Utóbb kiderült: újabb bevételektől fosztják meg a kerületeket.
Minden épeszű önkormányzat tisztában van azzal, hogy a turizmus és vendéglátás nagyon sokat veszített a járvány időszakában. Sehol sem cél ezeknek a vállalkozásoknak az ellehetetlenítése, hiszen fontos szereplői a helyi gazdaságoknak. A legtöbb önkormányzat már a korlátozások idején több engedményt tett, például mérsékelte az üzlethelyiségek bérleti díját. Megkezdődött a közös gondolkodás az éttermek, cukrászdák teraszai után fizetendő közterülethasználati díjak mérsékléséről is. Felesleges volt ebbe a kormánynak hatalmi szóval beleszólni - állítja V. Naszályi Márta, I. kerületi polgármester. A szombaton kihirdetett Budapest újranyitásáról szóló kormányrendelet ugyanis megtiltja a fővárosi önkormányzatoknak, hogy közterülethasználati díjat szedjenek a vendéglátóipari egységek teraszai után szeptember elsejéig.  A szubszidiaritás elve alapján a helyben keletkező problémákat helyben kell megoldani - magyarázza az ellenzéki politikus -, a kormány ezzel szemben mindent megpróbál centralizálni. Sorban vonja el a jogköröket és a forrásokat az önkormányzatoktól. Szerinte még így is az önkormányzatok végzik legjobban a dolgukat, amire kiváló példa a járvány kezelése, amelyben végig a fővárosi önkormányzatok jártak az élen, a kormány csak kullogott utánuk. A budavári testület vezetője szerint az újabb bevételelvonás is csak azt a célt szolgálja, hogy a kormány alkalmatlanná nyilváníthassa az önkormányzatokat és átvehesse az irányítást. A közterülethasználati díjak beszedésére vonatkozó korlátozás szerinte jól illeszkedik az ingyenes parkolásra, a gépjármű-, idegenforgalmi adó elvonásra vonatkozó állami sarcok sorába. Az I. kerület 300-400 millió forint kiesésre számít a közterületi díjak törlése miatt – mondja V. Naszályi Márta. A kevésbé tehetős önkormányzatok működését azonban lassan ellehetetleníti az állami elvonás. Ferencváros polgármestere, Baranyi Krisztina se érti, miért nem bízták a döntést a kerületekre. A IX. kerület a járványra tekintettel már május elején úgy döntött, hogy 80 százalékkal mérsékli a teraszok után fizetendő havi 6772 forint/négyzetméteres közterülethasználati díjat. Alapesetben tehát akár egyet is érthetnének a kormánnyal, ha az nem próbálna mindent hatalmi szóval rájuk oktrojálni. Ha nem éreznék minden intézkedés mögött a fojtogató elvonást. Az ingyenes parkolás és az adóelvonások együtt 3,5 milliárddal kurtították meg a kerületi költségvetést, amit tovább csökkentett a járványvédekezésre fordított százmilliós kiadás. A közterülefoglalási díjakból tavaly 60 millió forint bevételük származott. Ha az iparűzési adó visszaesése felszalad 30-40 százalékra, akkor a kerületrehabilitációs program, végső esetben a kötelező feladatok ellátása is veszélybe kerülhet. Egyelőre elég az önként vállalt kulturális és sport rendezvényekről és intézményi felújításokról lemondani.  Az idegenforgalmi adó és a közterülethasználati díjak komoly tételt jelentenek a belvárosi V. és a VI. kerület költségvetésében is. Az idei V. kerületi díjszabás értelmében a teraszokért havonta és négyzetméterenként cirka 11 ezer forintot kellett fizetni a kiemelt, míg 7000 forintot az eldugottabb utcácskákban. Terézvárosban 5540-6640 forint volt a tarifa. A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő kiemelt közterületeken havi 7600-9300 forintot kértek négyzetméterenként. Egy belvárosi étterem, cukrászda 20 négyzetméteres kiülős terasza alatti utcadarabért tehát egy nyári szezonban területtől, önkormányzattól függően 300-700 ezer forint közterülethasználati díjat szedtek be a belvárosi önkormányzatok. Így könnyen lehet, hogy visszafelé sül el a fegyver. Karácsony Gergely főpolgármester ugyanis még a kormányrendelet kihirdetése előtt arra bíztatta az önkormányzatokat, hogy minél nagyobb közteret engedjenek át a vendéglátóhelyeknek teraszok kialakításához a kötelező távolságtartás érdekében. Kérdés, mennyire hajlanak erre a tiltás után a kerületek.  A fővárosi önkormányzatoknak egyébként időközben kiosztottak még egy pofont. A Semjén Zsolt-féle április elején benyújtott és nagy vihart kavart salátatörvényhez (Városliget, önkormányzati jogkörök átvétele, színházak felügyeleti rendszerének módosítása) a Parlament törvényalkotási bizottsága hozzábigyesztett egy módosító javaslatot, amelynek értelmében az augusztus 20-i ünnepségek okán a fővárosnak, illetve az érintett kerületi önkormányzatoknak ingyenesen át kell átengedniük augusztus 15. és 25. között a javaslatban meghatározott közterületeket (világörökségi területek, az Árpád-, Petőfi-, Rákóczi híd, valamint a Margitsziget és az Óbudai-sziget). Ráadásul az önkormányzatoknak ahhoz is engedélyt kell majd kérniük az ünnep állami szervezőjétől, hogy a többi területüket bérbe adhassák ez idő alatt. A hurok egyre jobban szorul a fővárosi önkormányzatok körül.  

Könnyített járványszabályok

1. Továbbra is kötelező betartani a 1,5 méteres védőtávolságot, üzletben és tömegközlekedési eszközökön kötelező a szájmaszk viselése. 2. A 65 év felettiek továbbra is csak 9-12 óra között mehetnek élelmiszerüzletbe, drogériába és gyógyszertárba. 3. Valamennyi üzlet kinyithat, de az éttermek, kávézók, cukrászdák csak teraszaikon szolgálhatják ki a vendégeket, ott is csak a kötelező védőtávolság betartása mellett. 4. Nyithatnak a játszóterek, strandok, állatkertek, szabadtéri múzeumok. 5. Temetés, esküvő legfeljebb 200 résztvevővel rendezhető.

Szerző