Lassabban járnának, tovább élnének

Publikálás dátuma
2020.05.16. 09:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A járvány okozta közlekedési változások pozitív hatásainak tartósítását tervezik Európában. Akad egy intézkedés, amellyel Budapest is a jó példák közé került.
Európa nagyvárosai – szigorúan környezetvédelmi értelemben – egyelőre élvezik a kisebb járműforgalom és a tisztább levegő áldásait. A progresszív vezetésű települések közben már szervezik azokat a lépéseket, amelyekkel a pozitív környezeti hatásokat az újraindítás után is meg lehet őrizni. Milánó helyzete két szempontból is érdekes: egyrészt a járvány által a legkeményebben sújtott európai régió „fővárosa”, másrészt a közlekedés és az ipari tevékenység békeidőben is háborús viszonyokat okoz a légszennyezés frontján, amit sok szakértő közvetlen összefüggésbe hozott a vírus gyors terjedésével. Az észak-olasz város a jelek szerint igyekszik tanulni a tragikus leckéből, és a városi térhasználat teljes újragondolására készül. A paradigmaváltás lényege, hogy az eddig az autókhoz igazított útfelületek jelentős részén a kerékpáros és a gyalogos forgalomé lesz az elsőbbség: 35 kilométernyi városi útszakaszt vesznek vissza a gépjárművektől, és adnak át az embereknek. A terv része a járdák szélesítése, kerékpársávok felfestése, a gyalogosok és a bringások számára elsőbbséget adó utak kijelölése, valamint 30 kilométeres sebességkorlátozások bevezetése. Az újonnan bevezetett közlekedési reformok egy része ideiglenes, a nagyobb hányada azonban tartós hatású lesz. Milánóban olyan projekteket vesznek most elő, amelyeket eredetileg 2030-ig fokozatosan terveztek megvalósítani, de most a leállást kihasználva felgyorsítják a kivitelezést. A milánói csomag arra is kiterjed, hogy az éttermeket, bárokat és élelmiszeripari kézműves termelőket/kereskedőket életben kell tartani, mert a jelenlétük az újraindulás után előnyt jelent majd a városnak. Hasonló megfontolások motiválják Bécs Milánóhoz hasonlóan szintén baloldali városvezetését is: az osztrák fővárosban minden háztartás a helyi vendéglátásban levásárolható ingyenes gasztroutalványt kaptak az önkormányzattól a május 15-i újranyitás alkalmából, hogy ezáltal is sikerüljön minél többet megőrizni a szektor 60 ezer állásából. Bécset amúgy épp most választották a világ legzöldebb városává, részben a hatalmas zöldfelületek és azok gondozottsága, részben a közösségi közlekedés egyedülállóan magas részaránya alapján. Most épp egy új buszpályaudvart építenek közel a belvároshoz– nagyjából úgy, mint ha a budapesti hasonló létesítmény a Keleti pályaudvar mellé kerülne (metróval 6 percre a központtól), méghozzá közösségi tervezéssel, vagyis a lakosságot bevonva a műszaki alternatívák közötti választásba.
Brüsszelben május 4-től kezdődően 40 kilométernyi új kerékpárutat hoztak létre napok alatt, szintén ideiglenes jelleggel, de azzal az igénnyel, hogy a nagyobbik fele az újraindulás után is megmaradjon. Indult egy kampány is, amivel a város lakóit arra ösztönzik, hogy a rövidebb utazásokra válasszák a kerékpáros megoldást. A Rue de la Loi-n, amely egy soksávos, az uniós intézmények negyedét is útba ejtő főút, az egyik forgalmi sávot teljes egészében elkülönítik a kerékpárosoknak. A városközpontban, az ún. kis körgyűrűn belül 20 kilométer/óra lesz a legnagyobb megengedett sebesség, és mindenütt a gyalogosoké illetve a bringásoké az elsőbbség. Brüsszelben amúgy a napi közlekedési aktivitások többsége (53 százaléka) már ma is kerékpárral történik. Berlinben is megkezdték az egyelőre ideiglenesnek mondott új kerékpársávok felfestését, de rögtön egy állandó KRESZ-módosítást is hozzáigazítottak: az autóknak ezentúl tilos a kerékpársávon megállniuk, és legalább 1,5 méteres távolságot kell tartaniuk, amikor egy kerékpáros mellett elhaladnak (utóbbi eddig csak ajánlás volt). A városzöldítő próbálkozásokat ismertető összefoglalók rendre a pozitív példák között emlegetik Budapestet is, elsősorban szintén az ideiglenes kerékpársávok, illetve a forgalomcsillapítási tervek miatt. Azt is megjegyzik ugyanakkor – nem kizárólag a magyar fővárosra célozva –, hogy a projektek a jövőben két komoly kihívással kényszerülnek majd szembenézni. Az egyiket a politikai támadások jelentik (Berlinben például a szabad demokraták az „autósok szükségtelen provokálásának” minősítették az említett szabálymódosításokat, miközben már ott is többen használják a napi közlekedésben a kerékpárt, mint az autót, és semmilyen jogszabályból vagy erkölcsi törvényből nem lehet levezetni, hogy egy autósnak eredendően több joga lenne egy adott közterület használatához, mint egy kerékpárosnak). A másikat pedig a forgalom „visszapattanásának” egyik sajátossága: a kínai tapasztalatok után Európában is attól tartanak, hogy amikor ismét növekedni kezd a forgalom, a fertőzéstől tartva az eddigi közösségi közlekedők egy része is inkább autóba ül majd. A kerékpárbarát intézkedések tartósítása épp azt a célt szolgálná, hogy a tömegtől tartók közül minél többen inkább két keréken utazzanak.

Hősokk Budapesten

Az Európai Adatújságírói Hálózat (EDJNet) friss jelentése szerint az európai fővárosok között Riga után Budapesten nőtt a legnagyobb mértékben az éves átlaghőmérséklet az elmúlt 50 évben. A növekedés mértéke 4 Celsius fok. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke szerint Budapest helyzetét súlyosbítja, hogy „Az elmúlt évtizedekben igyekeztek szinte minden talpalatnyi zöldet beépíteni utakkal, lakóparkokkal, bevásárlóközpontokkal, irodaházakkal, benzinkutakkal. Különösen a szinte évről évre növekvő nyári hőségnapok alatt érezzük ennek a hátrányát, hiszen ekkor az aszfalt akár 60 fokra, egy gépkocsi teteje 70 fokra is felmelegszik, kályhaként fűtve a környezetét; ugyanakkor egy fákkal borított talaj hőmérséklete legfeljebb 25 fok." Korábban lapunk is írt róla, hogy Budapest és Bécs nyári átlaghőmérsékletei között másfél-két foknyi különbség van Budapest „javára”, amit leginkább a magyar főváros túlépítettsége magyaráz.

Megakadályozható lehet a tehenek metán kibocsátása

Publikálás dátuma
2020.05.15. 15:45

Fotó: ADEM ALTAN / AFP
Izraeli kutatók manipulálták az állatok szervezetében élő mikrobák rendszerét.
A mikrobiom szabályozásával megakadályozható lenne, hogy a tehenek metánt, vagyis a globális felmelegedésért felelős egyik legfőbb üvegházhatású gázt bocsássanak ki az izraeli Ben Gurion Egyetem (BGU) kutatói szerint. A mikrobiom a szervezetben élő, elképzelhetetlen mennyiségű mikroorganizmusok összessége, amely dinamikus kölcsönhatásban van a gazdaszervezettel. A mikrobákkal már rögtön születéskor találkozik a szervezet, és megkezdődik az egyedi mikrobiom kialakulása.
A Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmány készítői három éven át végeztek vizsgálatokat 50 tehén bevonásával, amelyeket két csoportra osztottak. Az egyikben csak természetes úton, a másikban kizárólag császármetszéssel születtek a borjak. A kutatók megfigyelték, hogy már ez az apró különbség is elegendő volt ahhoz, hogy a két csoport borjainak mikrobiomja eltérően fejlődjön. Az eredmények lehetővé tették a szakemberek számára egy olyan algoritmus kidolgozását, amely a mikrobiom aktuális összetétele alapján képes megjósolni annak további fejlődését. A szakemberek szerint ennek az új ismeretnek a birtokában módosítani tudják a tehenek mikrobiomjának összetételét, hogy csökkentsék az állatok környezetre gyakorolt negatív hatását, a metánkibocsátást.
Szerző

Medvék járják Tallinn utcáit

Publikálás dátuma
2020.05.15. 11:15

Fotó: Christophe Gateau / AFP
Az anyamedvét és bocsát egy elővárosi kerület skanzenjénél és bevásárlóközpontjánál is látták.
Egy anyamedve és bocsa csütörtökön tűnt fel az észt főváros egyik elővárosi kerületének utcáin.Az állatokat többször látták Haabersti városrészben egy skanzen és egy bevásárlóközpont közelében. Mindkét helyszín hetek óta zárva tartott, csak a hét elején nyitották meg őket a megfelelő korlátozások betartása mellett.
A hatóságok lezárták a környéket és felszólították a lakosságot, maradjanak házaikban és állataikat is tartsák bent. A medvéket drónok segítségével próbálták megtalálni és a közeli erdős területre terelni, egyelőre sikertelenül.
Az állami környezetvédelmi hatóság vadvédelmi szakértője, Marko Kübarsepp szerint a medvék egész biztosan eltévedtek, a sűrűn lakott város zsákutcát jelent számukra. A hatóságok szerint mintegy 700 medve él szabadon Észtországban.
Szerző