Előfizetés

Léket üthet a balatoni magánflottán a Bahart

Vas András
Publikálás dátuma
2020.05.16. 06:20

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A koronavírus-járvány közepén emelte meg drasztikusan a Bahart a séta- és rendezvényhajózó cégek kikötői bérleti díjait.
A magántulajdonban lévő balatoni séta- és rendezvényhajózási társaságokat is súlyosan érintette a koronavírus járvány miatti bevételkiesés, érdemi munkát egyelőre ők sem tudnak végezni. Szolgáltatásaikhoz kénytelenek a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) közforgalmú kikötőit használni. A többségi állami tulajdonú vállalat - miután döntöttek több jövedelmező üzletág, így kempingek, szállodák és vitorlás kikötők privatizációjáról és kiszervezéséről - a közelmúltban újabb kritikát kiváltó lépésre szánta el magát. A hajózási cég május 1-től mindenféle előzetes egyeztetés nélkül durván megemelte díjait. A cégvezetők szerint azért is furcsa a jelenlegi helyzet, mert a kormánypropaganda éppen a turizmusban dolgozók megsegítéséről beszél, a Bahartban pedig az a Magyar Turisztikai Ügynökség képviseli az államot, melynek feladata az ágazatban tevékenykedők segítése lenne. - Ebből is látszik, humbug az egész – mondta az egyik cégvezető. – Ahogyan a vitorláskikötők, a kempingek és a szálloda, úgy a magánhajózás is kell valakinek. Már azt várom, mikor csörren meg a telefonom, s kapok egy ajánlatot a cégemre.
A kikötőhasználati díjak tíz százalékkal nőttek, az úgynevezett veszteglési díjat – amikor a hajó érdemi tevékenység nélkül, például két út között vagy éppen éjszaka csak áll a kikötőben – pedig akár több, mint duplájára emelték. Az intézkedésről a Balatontipp is beszámolt. – A nyári szezonra havi 860-870 ezer forintra emelkedett a kikötői díj, ami azt jelenti, hogy április közepétől októberig közel hatmillió forintot kell fizetnünk a Bahartnak, ami közel egymillióval több, mint a tavalyi díjunk. Csak éppen jelenleg nincs semmi bevételünk, s a járvány miatt azt sem tudjuk, lesz-e egyáltalán – mondta a Népszavának Bognár Beáta, a Keszthelyről kifutó Hableányt üzemeltető Nosztalgia Sétahajó Kft. tulajdonos-ügyvezetője. - Ezen kívül 338 ezer forintot fizettünk a szezonra a hajónk után, mostantól 700 ezret kell - tette hozzá. A Hableány a korábbi években ilyenkor már naponta vitte utasait, az idén viszont először május második hétvégéjén hagyta el a kikötőt. - Alig volt utasunk, az emberek a járvány miatt láthatóan tartanak a hajózástól. És sajnos lehet, hogy ez egész nyáron így lesz, vagyis jóval kevesebb bevétellel számolhatunk, mint korábban – nyilatkozta Bognár Beáta. Hasonlóképpen gyenge nyárra számít Vanyolai Szilárd, a Balatonfüreden két hajót, a Jókait és a Balatont üzemeltető, az idén éppen harminc éves Vanyolai Hajózási Kft. ügyvezető-tulajdonosa is. - A hajóink veszteglési díjai 338 ezerről félmillió, illetve 700 ezer forintra emelkedtek – állította Vanyolai Szilárd –, s ezt nem biztos, hogy ki tudjuk gazdálkodni. A csoportos útjainkat mind lemondták, de a szóló sétahajózástól is ódzkodnak az emberek. Megkerestük a Bahartot, miért éppen a járvány közepén emelték meg az amúgy is komoly bevételkieséssel küszködő cégek kikötői díjait. - Az új kikötőhasználati és veszteglési díjakat a Bahart a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) előírásaihoz igazodóan állapította meg – felelte Kollár József, a hajózási társaság vezérigazgatója. A szóban forgó GVH-eljárást egyébként 2015-ben éppen a Vanyolai Hajózási Kft. indította a Baharttal szemben. Az elhúzódó eljárásban a GVH 2018-ban elmarasztalta a hajózási céget, többek között azt sérelmezve, hogy a Bahartnál nem szerepeltek külön a közforgalmú kikötőkkel kapcsolatos elszámolások, díjszabások. - Elvégeztük a feladatot – állította a vezérigazgató –, s ez alapján határozhatjuk meg a kikötőhasználati és veszteglési díjakat, melyekről beszámoltunk a GVH-nak is. A járványhelyzet miatt a díjemelést két lépcsőben, az idén és jövőre hajtjuk végre, hogy ezzel megkönnyítsük a szolgáltatásainkat igénybe vevő cégek helyzetét, noha a Bahart is komoly veszteségeket szenved el a koronavírus miatt kialakult gazdasági helyzetben. Amúgy az új besorolási kategóriák alapján akad olyan cég is, melynek a korábbinál alacsonyabb lett a veszteglési díja. A Kollár József által citált GVH-eljárást a magán hajózási cégek vezetői is megemlítették, csak szerintük éppenséggel pont emiatt akar bosszút állni rajtuk a Bahart. - Annak idején is többek között a nem megfelelő díjszabás miatt marasztalta el a GVH a Bahartot, ugyanis előfordult, hogy két magáncég egy kikötőhelyen osztozott, de mindkettőtől a teljes árat szedték be – jegyezte meg Bognár Beáta. – A GVH döntése után a Bahart kénytelen volt mérsékelni a díjait, no és az is rosszul érintette őket, hogy két évig megtiltották, hogy árat emeljenek. Ez az idén járt le, s most megbosszulják az eljárást. A magáncégek szerint a drasztikus emeléssel a Bahart ki akarja szorítani őket a Balatonról, hiszen a sétahajózásban konkurenciát jelentenek az állami többségű cégnek. - Ha nem így lenne, hajlandóak lennének tárgyalni, de meg sem hallgatni minket – mondta Vanyolai Szilárd. – Erőből le akarnak nyomni minket a víz alá, nem törődve vele, hogy az esetleges megszűnésünkkel a Bahart a saját zsebéből veszi ki a bérleti díjainkat, ami éves szinten tízmilliókat jelent, s ebből finanszírozzák többek között a veszteséges kikötőiket.

Orbánnak nem kell az osztrák őszinteség

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.05.16. 06:00

Fotó: JOE KLAMAR / AFP
A miniszterelnök mintának nevezte Ausztria intézkedéseit, de épp az ellenkezőjét teszi Budapesttel, mint a jobboldali osztrák kormány az ellenzéki Béccsel.
„Michael Ludwig főpolgármester rendszeresen egyeztet videokonferencián Sebastian Kurz kancellárral, továbbá Rudolf Anschober szociális és egészségügyi miniszterrel. Az információcsere gyakorlott módon, profi szinten és a sürgősségre való tekintettel gyorsan zajlik” – ezt írta a bécsi városháza a Népszava kérdéseire. Válaszaikból ráadásul kiderül az is, hogy a gyakori Ludwig-Kurz egyeztetések csak a jéghegy csúcsát jelentik, hiszen „alsóbb szinteken”, a város és a kormány tanácsnokai folyamatosan napi kapcsolatban állnak egymással. Vagyis a kommunikáció és az adatcsere annak ellenére is folyamatos Bécsben, hogy a fővárost Michael Ludwig szociáldemokrata főpolgármester vezeti, Sebastian Kurz kancellár pedig a jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) színeiben kormányoz. A politika háttérbe szorítása már csak azért is figyelemre méltó, mert októberben helyi választások lesznek, és a Néppárt nagyon szeretné bevenni a „vörös Bécset”. Ehhez képest Budapesten Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester – ahogy arról többször írtunk – hetek óta hiába kéri a fővárosra vonatkozó részletes, alapvető járványügyi adatokat. És míg Bécs főpolgármestere rendszeresen személyesen egyeztet az osztrák kancellárral, addig Karácsony Gergely március eleje óta eddig kétszer találkozott Orbán Viktor kormányfővel, amikor egy-egy kormányülés vendége volt. Mindez azért is érdekes, mert a járvány kitörése óta Orbán Viktor többször elmondta, hogy mintaként tekintenek Ausztriára. Volt, hogy úgy fogalmazott: „Figyelni kell az osztrák lépéseket, és ami működik, azt át kell venni”. A jelek szerint a politikán felülkerekedő együttműködés, összefogás nem keltette fel a kormányfő figyelmét – pedig a bécsi városháza lapunknak küldött válaszából az derül ki, hogy nagyon is működőképesnek tartják a közös munkát. Példaként említették, hogy szakmai szinten orvosi kérdésekben a bécsi válságkezelő csoport az Egészségügyi Minisztériummal és a tartományok tisztifőorvosaival is rendszeresen egyeztet videókonferenciákon. „Itt az aktuális fejleményeket, új fejlesztéseket vitatják meg és országos szinten érvényes ajánlásokat fogalmaznak meg. Ezeknek az ajánlásoknak a megvalósítása pedig az országos egészségügyi hatóságok feladata” – írták. Logisztikai kérdésekben, például a védőfelszerelések elosztásában, kiszállításában Bécs az Egészségügyi Minisztérium mellett a Belügyminisztériummal is kapcsolatban áll. A kormány megbízásából a helyi Vöröskereszt felelős a védőfelszerelések beszerzéséért és elosztásáért. „A mindenkori készletekről, a szükséges új felszerelések beszerzéséről és elosztásáról együttműködve döntünk.” – írták. Érdemes megemlíteni azt is: egy osztrák állampolgár több járványügyi információt kap hazájáról, mint Budapest főpolgármesterének a rábízott városról. Az osztrák szaktárca honlapján tartományonként, járásonként és nagyobb városonként is közlik az adatokat, ráadásul nem csak az abszolút számokat, hanem a 100 ezer főre vetített értékeket is. Feltűnő különbség az is, hogy az osztrák központi honlapra nem kerülnek fel a kormánytagok nyilatkozatai. Más szempontból is teljesen eltérő az osztrák gyakorlat: ott Rudolf Anschober zölpárti egészségügyi miniszter, Karl Nehammer belügyminiszter (ÖVP) és Sebastian Kurz heti rendszerességgel válaszol az újságírók kérdéseire. Orbán Viktor ezt utoljára március 5.-én tette meg, Kásler Miklós egészségügyért is felelős miniszter pedig a legtöbb esetben a parlamentből is hiányzik, amikor ellenzéki képviselők kérdeznék.

Orbán telefonon smúzolt a kínai elnökkel, miközben az ázsiai országból ugyan sok, de vitatott minőségű védőeszköz érkezett

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.15. 21:44

Fotó: Botár Gergely / MTI/kormany.hu
A magyar kórházakban a járvány kitörése után hetekig nem volt elegendő maszk és más felszerelés.
Telefonon tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai elnökkel péntek délután – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. Tájékoztatása szerint a magyar kormányfő és a kínai államfő a megbeszélésen egyeztettek a járvány utáni gazdasági együttműködés legfontosabb kérdéseiről, továbbá Orbán Viktor megköszönte a segítséget, amit Kína a koronavírus-járvány megfékezéséhez nyújtott Magyarországnak.   A járvány márciusi kitörése után hosszú hetekig nem volt elegendő védőfelszerelés a kórházakban, egészségügyi intézményekben. Azóta Magyarországra sok tízmillió maszk, több százezernyi gumikesztyű és egyéb védőfelszerelés, például koronavírus-teszt érkezett már Kínából. Ezeket azonban számos bírálat érte az ellenzéki politikusok részéről. A szakmai elégedetlenség az intézményekben elrendelt nyilatkozatstop miatt legfeljebb csak névtelenül kaphatott teret. Április végén például egy nyugat-magyarországi tüdőgyógyász akadt ki a 444.hu-nak. A pulmonológus a portálnak elmondta, hogy a maximális védelmet nyújtó FFP3-as maszkot még nem láttak az osztályán, az FFP2-es típusból pedig egy darabot hord egy héten át. „Szkafandert és védőszemüveget privát szereztem magamnak” - mondta az orvos.  

Szabványos, de mégis használhatatlan?

A Népszava nemrég írta meg: a Magyar Tudományos Akadémia honlapján két akadémikus értekezett arról, hogy a nagyobb része használhatatlan a SARS-CoV-2 vírus kimutatására készített teszteknek. Felhívták arra is a figyelmet, hogy Magyarországon is van olyan importált teszt, amelynek a jósló értéke nem éri el a 20 százalékot sem. Beszámoltunk a 444.hu értesüléséről is, hogy egy amerikai városban „megbízhatatlannak és használhatatlannak” találta és visszavonta a helyi egészségügyi hatóság azt a gyorstesztet (az Anhui Deep Blue nevű kínai cég terméke), amiből április elején a magyar kormány is vásárolt, és amit nálunk azóta is aktívan használnak. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten a parlamentben a beszerzéseket ért bírálatokra azt mondta: „a Kínából érkezett importtermékek megfelelnek az európai szabványoknak, a vonatkozó szabályoknak, CE minősítéssel rendelkeznek”.    A magyar kormány százával hozatott repülővel lélegeztetőgépet is, amelyek között a Magyar Hang keddi értesülése szerint  több olyan típusú (légzéssegítő) is volt, amely otthoni használatra készült, a kórházak intenzív osztályain nem alkalmazható. Azt már Menczer Tamás külügyi államtitkár az ATV Egyenes beszéd szerdai műsorában ismerte el: érkeztek légzést segítő készülékek is a járványkórházak intenzív osztályaira, ám mint mondta, ezek beszerzését a Merkely Béla rektor által vezetett Semmelweis Egyetem koordinálta.