Kimerít a változékony időjárás

Publikálás dátuma
2020.05.15. 15:15

Fotó: Juliette PAVY/Hans Lucas / AFP
Hidegfront után fülledtség és közelgő melegfront is terhelheti a szervezetet.
Pénteken is folytatódik a változékonyság, a nap első felében érkezett gyenge hidegfront leginkább a szívbetegeket, az időseket és a vérnyomás-panaszokkal élőket terhelte meg, de a párásság és a sok helyen tapasztalt nagy hőingás mindenkinek nehézséget okozhat. Gyakoriak az alvászavarok, a fáradtság, a fejfájás, a tompaság, a koncentrálóképesség csökkenése és türelmetlenebbek, ingerlékenyebbek lehetünk. A fülledtség légzési nehézségeket okozhat, a zivatarok területén pedig romolhat az asztmások állapota. Szombaton egy közelgő melegfront hatására az érzékenyeknél migrén, fáradékonyság és vérnyomás-ingadozás jelentkezhet, a borult idő pedig levertséget okozhat – olvasható a Meteo Klinika honlapján
Ajánlott a sok pihenés, a nehéz fizikai munka és sport kerülése. Fontos az izzadás során elvesztett folyadék pótlása: a víz mellett a gyümölcstea és a limonádé a legjobb választás, a cukros üdítők, az alkohol kerülendők. Az ásványi sókat ásványvízzel, valamint az ételek mértékkel történő sózásával lehet pótolni.
A pollenterhelés nem nő számottevően a pázsitfűfélék pollenkoncentrációja jellemzően az alacsony-közepes tartományban alakul. A naposabb tájakon az UV-sugárzás erős lesz, meghaladja 6-os értéket, ezért fokozott óvatosságra van szükség, akár pár perc alatt is le lehet égni. 
A közlekedők a meleg miatt türelmetlenebbek, ingerültebbek lehetnek a szokásosnál, és a kábaság és a tompa reflexek is növelik a balesetveszélyt. Érdemes lassabban, óvatosabban vezetni, annál is inkább, mert a helyenkénti élénk oldalszél is ronthat a menetstabilitáson, zivatarokban pedig viharos széllökések is előfordulhatnak.
Szerző

Erős szívdobogást is okozhat a járvány-helyzet

Publikálás dátuma
2020.05.14. 16:11

Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
A koronavírus miatti helyzet az egyébként nyugodt embereket is szorongással töltheti el, a stressz megemeli a pulzust, ami az alvást is megzavarhatja.
A jelenlegi helyzet még a viszonylag higgadt embereket is szorongással töltheti el, sokan akár éjszaka is erős szívdobogásra ébrednek – mondta Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa. Az éjszakai nyugalmat megzavaró magas pulzus, nyomasztó érzés a jelenlegi helyzetben legtöbbször érthető, a stressz okozhatja. Érdemes átgondolni, hogy a vírus, a betegség, a munka miatt erősebben szorongunk-e, mint korábban, esetleg megpróbáljuk ezt elnyomni. 
Leggyakrabban egy élethelyzet miatt érzett szorongás indítja be a szimpatikus idegrendszeri fokozott működést. Ilyenkor felgyorsul a légzés, emelkedik a vérnyomás és a pulzus. Ráadásul ez nemcsak a tudatos gondolatok hatására következhet be, hanem a tudatalatti szorongástól is.
Szapora szívműködést okozhat valódi tachycardia, szívritmuszavar is. Az esetek más részében akár lezajlott infarktus, cardiomyopathia vagy endokrin betegség is állhat a háttérben. Ha az éjszakai magas pulzus mellett légszomj, levegő után kapkodás is jelentkezik, annak oka éppúgy lehet szorongás, mint vashiányos vérszegénység, szívelégtelenség, alvási apnoé, pitvarfibrilláció, de a koronavírus okozta nehézlégzés is.
Ha remegés, reszketés is társul az erős szívdobogáshoz, annak lehet oka láz, túl sok koffein vagy stimuláns tartalmú gyógyszer fogyasztása, cukorbetegség, pajzsmirigy túlműködés vagy az úgynevezett éjszakai felriadás nevű betegség is. Ha mellkasi fájdalom, szédülés kapcsolódik a pulzus megemelkedéséhez, az akár szívinfarktusra is utalhat, ezért mentőt kell hívni. 
„Ha valaki többször is tapasztalja az éjszakai magas pulzus jelenségét, amelyhez esetleg más tünet is kapcsolódik, ajánlatos kivizsgáltatnia magát, de enyhe tünetek esetén ajánlatos megvárni a veszélyhelyzet elmúltát” – hangsúlyozta a kardiológus. Ha azt gyanítjuk, hogy a tüneteket a koronavírus okozza, a háziorvost kell hívni.
Szerző

„Nem baj, ha most semmit sem teszünk”

Publikálás dátuma
2020.05.13. 18:18

Fotó: VOISIN/Phanie / AFP
Rendben van, ha a járványhelyzetben nem válunk teljesen új emberré. A pszichológus szerint most még normálisan is nehéz működni, nemhogy „önmegvalósítani”.
„Nem baj, ha⁣⁣ nem jógáztál ma (…), ⁣⁣nem hallgattál meg két irodalmi podcastet, miközben kirámoltad a zoknis fiókot⁣⁣, nem néztél tegnap klasszikus magyar filmet⁣, (…), másfél hét alatt még nem sikerült tökéletesen online-osítani a vállalkozásodat⁣⁣, nem hoztad ki a legtöbbet a napból.⁣⁣” ⁣
Ezt az írást a kijárási korlátozás második hetében - napokon át tartó fogalmazás után - posztolta Jakobovits Kitti pszichológus a Facebook-oldalára, azóta pedig, ahogy a Népszavának fogalmazott: csak pislog, mennyi emberhez értek el és érintettek meg a szavai. Nem tett ugyanis a járványhelyzet mindenkit új emberré, viszont a szakember szerint ez nem is baj.
A bezárkózás kezdetén szinte azonnal rengeteg motivációs üzenet, tennivaló, sportolási és kulturális lehetőség jelent meg az interneten. Nem elég a világjárvány, a bizonytalanság, az, hogy féltjük magunkat, a szeretteinket, a bezártság, a veszély, a jövő kilátástalansága, stb., mindenhonnan az ömlik ránk: a nap 24 órájából 25-ben fejezzük be a halogatott vagy elkezdett feladatokat, könyveket, tanuljunk új dolgokat, szórakozzunk és főleg valósítsuk meg önmagunkat. Bár ezek, a többségében ingyenes videók, tanfolyamok, de még a kenyérsütési kihívások is segítő szándékból születtek, a legtöbbünket még inkább nyomasztanak és megint csak összehasonlítgatáshoz vezetnek. 
„Az, hogy elkezdtük kiposztolni, hogy maxoljuk ki a karantént, azt eredményezi, hogy nem magunkra figyelünk, hanem méregetjük, hogy állunk másokhoz képest”

– mondta Jakobovits Kitti.

A pszichológus hangsúlyozta, az sem mindegy, kit milyen helyzetben érnek el ezek az üzenetek. A szerencsésebbek át tudtak váltani otthoni vagy online munkára, hazamehetnek a szüleik kertjébe, van pénzük ételre. Sokan többet is dolgoznak, mint előtte, fel sem merül a „mit kezdjek magammal” kérdés, azoknak pedig, akik elvesztették az állásukat, több gyerek digitális oktatását és szórakoztatását és fárasztását menedzselik a munkájuk mellett, összeomlott az életük, a „jógázás közben hallgassunk komolyzenei koncertet Olaszországból” egyáltalán nem jó tanács. 
Sok önjelölt motivátor mostanra pedig már végképp átesett a ló túloldalára; ijesztgetnek is: „ha nem így vagy úgy, például újabb készségekkel, tudással felvértezve jövünk ki a karanténból, akkor hiába volt.” Mivel azonban nem mi „kértük” ezt a helyzetet, ez a téves értelmezés, a „lemaradsz, kimaradsz” még tovább stresszel, frusztrációt okoz és rúg az akár egyébként is földön fekvőbe – mondta a szakember. 

Ne más mondja meg

Egy ekkora válságban rengeteg belső energiánkat emészti fel, hogy feldolgozzuk a krízishelyzetet. Már ettől is kimerültnek érezhetjük magunkat, és az, hogy nem tudjuk, mi lesz másnap, a jövő héten, érzelmileg, mentális és lelki szinten is sokat kivesz belőlünk. A régi életünk egyenes vonalához képest most mély gödörbe zuhantunk, a „mit tegyünk” tanácsok pedig jóval a normál szint fölött, hatalmas hegyként magasodnak. Most az is kihívás, hogy a korábbi egyenest elérjük, nem lehet cél felmászni a csúcsra. 
„Ez most nem sprint, sokkal inkább hosszútávfutás, annak is a terep vagy akadályokkal tűzdelt változata.”

A szakember szerint teljesen rendben van, ha a négy fal között egyáltalán nem valósítjuk meg önmagunkat. „Így is, úgy is hat ránk, megváltoztat dolgokat, nem kell mindig, mindenáron minden percét kihasználni.” Egy-egy dolgot meg lehet próbálni, de az összessel próbálkozni sem érdemes, ahogy az is irreális, hogy teljesen más emberként hagyjuk el majd a lakásunkat.
Általában is fontos lenne, de most különösen, hogy a belső mércénkhez mérjük magunkat és ne kívülről mondják meg, hogy osszuk be és mivel töltsük az időt. Azt kellene figyelembe venni, hogy éppen mire vagyunk képesek, mit szeretnénk, mi tesz boldoggá. „Ha eddig nem szerettünk kenyeret sütni, most sem kell elkezdeni, de ha például a barkácsolás mindig is kikapcsolt, tegyük azt. „Eddig is működtünk valahogy, bátran nyúlhatunk a saját erőforrásainkhoz, nem kell, hogy más mondja meg, hogy mit csináljuk.” Tudatosságra van szükség, hogy a „nem nekünk szóló” ötleteket továbbgörgessük és elengedjük. A legjobb, ha nem teljesítendő programnak, hanem javaslatnak tekintjük ezeket – mondta a pszichológus.
A helyzet átvészeléséhez Jakobovits Kitti szerint türelmesnek kell lennünk, leginkább magunkkal szemben. Most még fontosabb az önszeretet és az, hogy elfogadóak legyünk. Lehetnek lassabb, de akár semmittevős napjaink is. Engedjük meg magunknak és egymásnak a hibázást és azt, hogy ne pörögjünk maximális fordulatszámon. 
„Még az is túlzó elvárás, hogy normálisan működjünk, hiszen ezek egyáltalán nem normális napok. Van, hogy az is nagy teljesítmény, ha végre meg tudjuk mosni a hajunkat”

– jegyezte meg a szakember.

Kirobbanunk?

Nem lenne jó, ha erre az időszakra visszatekintve megbánnánk mindazt, amit nem tettünk meg. El kell engednünk azt, hogy hogyan sikerül megbirkózni ezzel a helyzettel, csak az a lényeg, hogy – remélhetőleg – átvészeljük – mondta a szakember.  
Az, hogy a járvány után hogyan fogunk visszatérni, egyelőre kérdéses. „Nem hiszem, hogy hirtelen sokkal jobb hely lesz a világ, mint előtte volt. Azt feltételezem, de örülnék, ha nem lenne igazam, hogy minden nélkülözést be akarunk majd pótolni, ha 'kiszabadulunk', a szórakozás és az utazás is kicsit túlkompenzálva berobban. Remélem, azért igaz lesz az a közhely, hogy akkor értékelünk valamit, ha a hiányával találkozunk, például azt, hogy kimehetünk a természetbe. Fontos lenne, hogy vigyázzunk is rá, hogy a jövőben is megtehessük.”
Szerző
Frissítve: 2020.05.13. 21:29