Szeptemberben bejegyezhetik az orosz koronavírus-vakcinát

Publikálás dátuma
2020.05.15. 09:37

Fotó: Maksim Bogodvid/Sputnik / AFP
A fejlesztés rövidítést célzó elnöki rendeletnek köszönhetően a júniusban befejezett hatékonysági és biztonságossági tesztelést követően a novoszibirszki Vektor intézet ősszel be is jegyeztetheti a Covid-19-fertőzés elleni oltóanyagot.
Júniusban befejezi a prototípusok preklinikai tesztelését, szeptemberben pedig be is kívánja jegyeztetni a Covid-19-fertőzés elleni vakcináját a novoszibirszki Vektor intézet – jelentette be Rinat Makszjutov, a novoszibirszki állami kutatóközpont vezérigazgatója egy Vlagyimir Putyin elnök részvételével csütörtökön az oroszországi géntechnológiáról tartott videokonferencián. „Júniusban befejezzük a vakcina hatékonyságának és biztonságosságának kész gyógyszer formájában történő preklinikai tesztelését olyan minimális mennyiségben, amely elegendő lesz ahhoz, hogy 300 önkéntesen áttérjünk a klinikai tesztelés első és második fázisára” – mondta Makszjutov.
Mint mondta, Putyinnak az április 15-én kiadott, a koronavírus elleni vakcina kifejlesztése szakaszainak lerövidítésére vonatkozó rendeletének köszönhetően arra számít, hogy a vakcinát szeptemberben már be lehet jegyeztetni. Az elnök felhívta a figyelmet a szabadalom levédésének fontosságára.
Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter a parlament alsóházának szerdai plenáris ülésén arról beszélt, hogy a koronavírus elleni oltáshoz felhasználható első készítmények július utolsó harmadában jelenhetnek meg az országban. 
Oroszországban egyébként legkevesebb hét vakcina fejlesztése folyik a koronavírus ellen.

A csütörtöki tanácskozás részvevőit Alekszandr Makarov, az Orosz Tudományos Akadémia Vlagyimir Engelhardt biokémikus nevét viselő molekuláris biológiai intézetének igazgatója arról tájékoztatta, hogy egy orosz fejlesztésű, a SARS-CoV-2 koronavírus elleni antitest-teszt nemrégiben első-második lett az Egyesült Államokban nemrégiben elvégzett nemzetközi összehasonlításban. Az eljárás 100 volt beteg közül 99-nél képes kimutatni az antitest jelenlétét.
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester bejelentette, hogy a fővárosban péntektől tömeges és ingyenes antitestszűrés kezdődik, a populációimmunitás fokának meghatározására. A tesztelés során több alkalommal mintegy 70 ezer, véletlenszerűen kiválasztott helyi lakostól fognak mintát venni. Az Oroszországban a járvány kezdete óta elvégzett tesztek száma csütörtökre meghaladta a 6,1 milliót. Az elmúlt nap alatt 205,5 ezer szűrést végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával 259 198 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.
Putyin a videokonferencián a 20. század atom- és űrprogramjához hasonlította a genetikai kutatások fontosságát. Sürgette egy olyan programstruktúra kialakítását, amely lehetővé teszi a tudományos eredmények mielőbbi gyakorlati hasznosítását. Emlékeztetett rá, hogy a tudományos nemzeti projekt keretében, a Rosznyefty technológiai partnersége mellett, három világszínvonalú genomközpont létesül, amely kutatóintézetek, egyetemek és cégek konzorciumaként működik majd.
Putyin a tanácskozáson felfedte, hogy annak egyik részvevője, Valerij Falkov tudományos és felsőoktatási miniszter átesett a Covid-19 betegségen. Olga Ljubimova kulturális miniszter, aki szintén elkapta a fertőzést, a TASZSZ hírügynökségnek elmondta, hogy az orvosok gyógyultnak minősítették. Az egészségügyi tárca vezetője szerdán az mondta, hogy az ugyancsak megbetegedett Mihail Misuszytin miniszterelnök állapota „pozitív dinamikát” mutat, ezért a jövő héten visszatérhet hivatalába. Az orosz felső vezetéshez tartozó körökből Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő megfertőződése vált még ismeretessé. Ő szerdán azt mondta, hogy kétoldali tüdőgyulladást állapítottak meg nála.
Oroszországban egy nap alatt 9974-gyel 252 245-re nőtt az igazolt Covid-19-fertőzöttek száma a csütörtökön nyilvánosságra hozott hivatalos adatok szerint.
Szerző

Melegtűrő korallokat hoztak létre

Publikálás dátuma
2020.05.14. 15:46

Fotó: Stringer/Imaginechina / AFP
A globális felmelegedés okozta korallfehéredés ellen védenék így a virágállatokat ausztrál kutatók.
A korallzátonyok pusztulása világszerte felgyorsult az elmúlt években a klímaváltozással összefüggő korallfehéredés és más természeti jelenségek, valamint az emberi tevékenységekből fakadó problémák miatt. A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk.
Az ausztrál tengertudományi intézet (AIMS) kutatóinak most sikerült ellenállóbbá tenniük a virágállatokat a hőmérséklet-emelkedés okozta korallfehéredéssel szemben azáltal, hogy fokozták a bennük élő mikroszkopikus algák hőtűrő képességét. A korallszövetből izolált mikroalgát laboratóriumi körülmények között kezdték tenyészteni, majd úgynevezett "irányított evolúciónak" vetették alá: négy év alatt egyre magasabb és magasabb hőmérsékletnek tették ki.
Az ausztrál kormány tudományos ügynökségének (CSIRO) kutatója, Patrick Buerger szerint amikor a mikroalgák összekerültek a korall-lárvákkal, az "újonnan létrejött korall-alga szimbiózis az eredetihez képest sokkal ellenállóbb volt a meleggel szemben". A szakemberek a Science Advances című folyóiratban publikálták eredményeiket.
Szerző

"Szökőkutakat" találtak a Jupiter holdján

Publikálás dátuma
2020.05.13. 19:19
Illusztráció
Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA / AFP
A Neptunusz és a Plútó holdjaihoz hasonlóan az Európé is a felszín alatti vizét lövelli az űrbe – közölte a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS).
Az amerikai űrügynökség (NASA) Galilo nevű űrszondája 20 éve repült el az Európé mellett, mialatt a Jupiter kísérője vizet lövellt az űrbe. A szonda 1995-től kezdve nyolc éven át vizsgálta a Jupiter rendszerét. Ezt követően a kutatók számítógépek segítségével reprodukálták a Galileo részecskedetektorának adatállományát. Ezek szerint "szökőkutak" tevékenységét figyelhette meg a szonda.
Fagyott vízből álló kérgével és föld alatti óceánjával az Európé olyan körülményeket biztosít, amelyek az egyszerű élet meglétét segítik elő az MPS szerint. Az űrbe lövellő szökőkutak lehetőséget biztosítanak a jövőbeli Jupiter-missziók számára, hogy közvetlenül megvizsgálhassák a bolygó negyedik legnagyobb holdjának vizét.
Az Európé belső magja vasból áll, vékony atmoszférája oxigénben gazdag, így inkább hasonlít bolygóra, mint primitív holdra. További különlegessége, hogy föld alatti, folyékony óceánnal rendelkezik, amely egy mintegy 18 kilométer vastag, fagyott vízből álló réteg alatt rejlik.
Az európai űrügynökség (ESA) és az MPS vezetésével végzett legújabb mérések alapján egyre több az arra utaló jel, hogy az Európé ezt a vizet időnként vízkitörések révén az űrbe lövelli. Ilyen jelenséget már megfigyeltek a Neptunusz Triton nevű és a Plútó Charon nevű holdjánál.
Szerző
Témák
Jupiter holdja